A Könyvmolyképző Kiadó legújabb hokirománca Peyton Corinne tollából! Rhys egy jégen történt baleset következményeként PTSD-vel küzd, és a legváratlanabb pillanatokban tör rá egy roham. Sadie az elérhetetlen műkorcsolyázó, akinek minden idejét lekötik a családi gondok, szinte egyedül és segítség nélkül neveli a két öccsét, miközben a sportágában a legjobb szeretne lenni. Két megtört lélek szenvedélyes története. Tarts velünk te is a blogturnén, és ha helyesen válaszolsz az állomás feladványaira, esélyed nyílik megnyerni egy példányt a regényből!
🕮🕮🕮
A Könyvmolyképző ebben az időszakban feltankolt a műkorcsolyás történetekből. Mariana Zapatától a Lukovtól, szeretettel és a Pengeélen Layne Fargo tollából szinte egy időben jelent meg Peyton Corinne regényével - de egyszerűen egyikre sem tudtam nemet mondani. Ráadásul az Unsteady - Kibillentve egy jégkorongsztár és egy műkorcsolyás lány szerelmi története... kész, engem megvett kilóra!
Sadie Brown hozzá van szokva ahhoz, hogy csalódjon az emberekben. Kezdve azokban, akiknek a biztos pontot kellene jelenteniük a számára: a szüleiben. Az édesanyja már évekkel korábban elhagyta őket, az apja pedig minden pénzüket italra veri el, és többnyire nem tud a körülötte zajló világról. Így Sadiere szakadt tehát a feladat, hogy két kisöccséről gondoskodjon, miközben alig kezdte el taposni a húszas éveit. Céljai vannak, álmai, de ezek mind másodrangúak ahhoz képest, hogy a családjában helyt kell állnia: egyszerre legyen anya, apa és testvér Oliver és Liam számára. Minden perce be van táblázva, vagy valamelyik munkahelyén van, vagy az egyetemre tanul, vagy a jégen gyakorol. De egyik reggel egy hokis fiút talál a jégen fekve - akinek pánikrohama van. A lány azonnal tudja, mivel lehetne lenyugtatni, és olyan zenét kapcsol be a zenelejátszón, ami segíthet neki kiszakadnia ebből a hevült állapotból.
Rhys Koteskiy a balesete óta PTSD-vel küzd, és alkalmanként rohamok gyötrik. Nem tud szabadulni a mérkőzéstől, ami majdnem az életébe került. Most egy év után újra jégre áll, hogy megtalálja a helyét a csapatban, de a jégkorong már közel sem jelenti számára azt a szenvedélyt, mint valaha. Kiüresedett az élete, és úgy érzi, hogy csak vegetál. Egészen addig, míg nem találkozik Sadievel, aki rögtön egy életszikrát csal elő belőle a távolságtartó modorával. Próbál minél többször a közelében lenni, már amennyire a lány hagyja neki. Összebarátkozik Oliverrel és Liammel, és időközben egyre biztosabb lesz számára, hogy Sadienek segítségre lenne szüksége, amit senkitől sem fogad el. Rhys kiüresedett világában a lány jelenti a fényt, ő pedig minél többet szeretne kapni belőle.
A Kibillentve azért is egy különleges történet a sok hokirománc között, mert egyedi felállással operál. Nem a megszokott nagymenő hokikapitányt kaptuk Rhys személyében, akihez hozzászoktunk - hiába adta neki Sadie ezt a becenevet. Nagyon is vállalja az érzelmeit, nem menekül előlük, és sokkal inkább vállalja az emberi oldalát, mint a legtöbb, megszokott ilyen szereplő. És habár Sadie sokszor Sabrina Jamesre emlékeztetett Elle Kennedy: The Goal - A cél című kötetéből, benne is láttam kreativitást és újdonságot, a parentifikált gyerek mintapéldája, aki ennél fogva a maximumot és a tökéleteset akarja teljesíteni - egyedül, önerőből és segítség nélkül. Azt hiszem, Peyton Corinne nagyszerűen felépítette a két szereplő lélektani vonulatát, megalapozott volt az érzelmi világuk: a teljesítménykényszer, az önállóság és a PTSD-tünetek. Szívesen olvasnék még a jövőben is tőle!
Borító:
A Könyvmolyképző Kiadó megtartotta a Kibillentve eredeti borítóját, ami egyfelől nagyon beleillik a mostanában trendi borítómodellekbe, ugyanakkor nagyszerűen keretbe is foglalja szimbolikusan a történetet: láthatunk egy pár műkorcsolyát, egy hokilabdát és egy zenelejátszót fülhallgatóval. A zene szerves része a regénynek, egyfelől a jégtánc koreográfiájához szükséges háttér, másfelől pedig a megfelelő zene nagyszerűen oldja a stressz epizódokat.
Összességében:
Peyton Corinne Unsteady - Kibillentve című kötete egy újabb színfolt a hokirománcok között: a könnyed, romantikus vonal mögött komoly témákat sorakoztat fel az írónő. Sadie és Rhys története arról szól, hogyan tudjuk elérni az álmainkat akkor is, ha az élet nehéz terheket ró ránk, hogyan kell elfogadni a segítséget, akkor is, ha ezzel a kontrollt mást kezébe adjuk. A bizalomról szól, amely törékeny és illékony, de ha vigyáznak rá, a legszebb pillanatokat tudja adni.
Azoknak ajánlom a regényt, akik szeretik a mélyebb mondanivalókkal is rendelkező romantikus-erotikus történeteket, melynek keretet ebben a regényben a sport ad.
Oldalszám: 368
Kiadó: Könyvmolyképző
Beleolvasó: x
Kedvenc karakter: Rhys Koteskiy
Kedvenc idézeteim:
"Rhys Koteskiy sohasem lehetne egy számra korlátozva – ő egy szimfónia, egy soha véget nem érő lejátszási lista, amit örökké újra akarok hallgatni."
*
"– Legyél dühös! Kiabálj velem, ha akarsz, de az nem fog megakadályozni abban, hogy törődjek veled, és nem fog megakadályozni abban sem, hogy megpróbáljak neked segíteni. Nem számít, hány alkalommal fogsz ellökni."
Nyereményjáték
Utazzunk együtt a jégkorong világába! A nyereményjáték során minden állomáson találtok egy fülszövegrészletet, nektek pedig az a feladatotok, hogy a könyv szerzőjét és címét beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Az állomás feladványa:
“Két gyerekkori jóbarát. Két összetört szív.”
A turné állomásai:
05.20. Kitablar
05.22. This is my (book) universe
05.24. Hagyjatok! Olvasok!
05.26. Ambivalentina
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése