2016. április 8.

Colleen Houck - A tigris átka

HANGULAT                                MOLY                                         2012


"Szenvedély. Sors. Hűség. Kockáztatnád mindezt azért, hogy megváltoztasd a végzeted? Amikor Kelsey Hayes azon gondolkodott, vajon mit fog csinálni ezen a nyáron, álmában sem jutott volna eszébe, hogy egy háromszáz éves indiai átkot próbál majd megtörni. Egy rejtélyes fehér tigrissel, akit Rennek hívnak. A világ túlsó felén. Pedig pontosan ez az, ami történt. Szembeszállva sötét erőkkel, bűvös mágiával és misztikus világokkal, ahol semmi sem az, aminek látszik, Kelsey mindent kockára tesz, hogy megfejtsen egy ősi próféciát, amely örökre megtörheti az átkot. A tigris átka egy epikus fantasztikus-romantikus sorozat feszült. izgalmas első kötete, egy olyan élmény, amiből még többet akarsz."


Ki tudja már, mikor, talán már a dinók korában letöltöttem ezt a sorozatot az e-bookomra, de valamiért sose volt időm, hogy nekikezdjek. Vártam a megfelelő alkalmat. És eljött. Megtaláltam a könyvtárban. Mikor megláttam, rögtön megörültem neki, hogy végre nekikezdhetek. De valamiért a kikölcsönzött könyvek sorában az utolsó helyre került. Aztán megint elmentem a könyvtárba, visszavittem, amiket már kiolvastam, de ehhez valamiért még nem nyúltam hozzá. De valami vonzott benne. Így mikor az előző könyvet kiolvastam, rögtön nyúltam is ehhez. 
Őszintén? Az eleje enyhén szólva is vontatott és unalmas, bár ezt a későbbiekben kifejtem majd. Nem is tudom, talán két hetet ültem rajta, mindenhova magammal vittem, hátha egyszer úgy döntök, hogy folytatom, de nem. Sok ideig nem jött el ez a pillanat. De most! Reggel nem volt más dolgom, így olvastam. Beindultak a cselekmények, másrészt pedig meg már nagyon szerettem volna felírni a kiolvasott könyvek listájára, hogy nekikezdjek az Illúziónak. Így ma reggel eldöntöttem, hogy végignyálazom, bármi is legyen. És megtörtént... Több mint két hét után, de végre, ez is megvolt.


Kelsey Hayes egy átlagos lány, mint az összes többi regényben. Szüksége volt pénzre, ezért elkezdett egy cirkuszban dolgozni segítőként a tigrisidomár mellett. Akkor azonban még nem sejtette, hogy a rejtélyes és különleges fehér tigris, nem csupán egy egyszerű vadállat. Egyből megszerette az állatot, beszélgetett vele, amit valljunk be, egy normális ember nem tenne. Talán mondhatni a legjobb barátja lett az állat. De lejárt a két hét, vége lett a munkaidejének, a tigrist viszont eladták, hogy visszavigyék a származási helyére, Indiába. Gondolhatjuk, hogy az első 30 oldalon vége is lenne a történetnek, de akkor mi lesz az elkövetkezendő 500-ban? A gazdag ember, aki megvette a tigrist, felkeresi a lányt, hogy tartson velük Indiába, hiszen olyan jól gondját viselte az állatnak, jól megfizetné. Persze a lány nem bánja, nem sokat veszíthet. A szülei meghaltak, nevelőszülőknél él, akik azért a legtöbb ilyen történetben nem féltenék, de itt ez is megtörtént. Aztán persze a könyv további részében fel sem tűnnek, de mindegy... A lány belecsap a lecsóba, és elutazik egy másik kontinensre csak, hogy gondját viselje a tigrisnek, akit alig két hete ismer. Reális... De ilyenkor még nem tudta, milyen nagy fába vágta a fejszéjét, hiszen a tigris bunda nem mást rejt, mint egy mesebeli Aladdint hercegi pozícióban. Nem sokkal ezután a fiú felfedi igazi alakját, a lány meg természetesen marad, hogy megmentse az átok alatt lévő uralkodót. Mondhatjuk, hogy mindkettejük részéről szerelem volt első látásra. Az öreg, de bölcs Mr. Kadam segít nekik mindenben, amiben tud, hogy megtörjék az átkot, de ez még mindig nem olyan egyszerű. Rengeteg kalandon megy keresztül a két fiatal, és meg kell küzdeniük a szerelem hangjával.
6 óra. 
De még mindig maradt 18. 
Milyen próbákon kell még végigmenniük, hogy az összeset visszaszerezzék és Ren a nap 24 óráját két lábon járva, szabadon tölthesse, és megszabadulhasson a fenyegető tigris bundától?

Spoilert tartalmaz!

Az eleje full unalmas. Nem történik benne semmi, vagy ha igen, abban sincs semmi extra. Eltelt 100 oldal, és a történet még mindig ugyanott tart. Na de ott 150 körül végre Rennek lesz annyi vér a pucájában, hogy elmondja a lánynak, hogy ki is ő valójában. Persze egy nagyon klisé jelent alakul ki. "Különleges vagy." A srác egy szerzetes házába viszi, ahol a hapsi még nincs otthon, aztán átváltozik tigrissé, és otthagyja a sokkolt Kelst. Én a lány helyében már rohantam volna a világ végére, csak jó messze attól az oda-vissza változó lénytől. De természetesen Kelsey megvárta a mi Renünket, és kezdenek beindulni az események. Sok történetet mesélnek el a szereplők, amiket én kimondottan élveztem, és így sok mindent tudhatunk meg gyorsan és tömören a szereplők múltjából. 
Rengeteg próbákon kell átmenniük közösen, de talán a legnagyobb ezek közül is a köztük lévő vonzalom, amit persze a lány ellenez, mert miért ne? Kérdem én: Miért nem tud egy lány se a pillanatnak élni? Ne azon filózzanak már, hogy mi lesz, ha egyszer otthagyja őket a srác, ha mást választ? Ezerszer elmondja, hogy neki a retek kell, és punktum. Akkor miért nem lehet megérteni, hogy neki igenis a retek kell?! Ezt a csodás metaforát csak akkor érthetitek, ha olvastátok eme költeményt.  
Persze feltűnik a kisebbik testvér, aki tulajdonképpen nem jelent fenyegetést, de ki tudja, talán a másik két könyvben fog? Akinek, lássunk csodát, szintén bejön a csajszi. Hogy én erre mennyit tettem volna fel... 
Na mindegy, azért kíváncsi vagyok, mégis milyen próbák lesznek még, szóval valószínűleg tovább fogom olvasni. 

Karakterek:
Kelsey: Egy maga szerint tökéletlen, a pasik szerint tökéletes leányzó, aki hatalmas cinikussággal van megáldva, továbbá kissé idegtépő a sok-sok túlgondolása. Kimondottan bátor lány, amit a legtöbb ilyen könyv karakterénél tapasztalunk. Viszont az epés megjegyzései kimondottan tetszettek, és volt, hogy hangosan felnevettem. 
Ren: Cuki, a tipikus jófiú, néhol cuki perverz fantáziával megáldva, amit az írónő a legcsekélyebb módon írt le csak. A több százéves herceg, aki elmehetne modellnek a katalógusokba. Sajnos nem túl sokat tudhattunk meg róla, ennek talán az is lehet az oka, hogy több mint a könyv felénél a srác tigris, aki ugyebár nem beszél. Valamiért nem nőtt a szívemhez a karaktere, vártam volna, hogy jobban megismerhessem. 
Kishan: Igaz, őt sem ismerhettük meg ennél mélyebben, de ahhoz képest, hogy alig szerepelt, jobban a szívemhez nőtt, mint a főszereplő fiú. A tipikus rosszfiú, aki féltékeny a bátyjára, hiszen az mindent megkap. És természetesen szemmel láthatólag neki is kelleni fog a főszereplő leányzó. 
Mr. Kadam: Segítőkész, hűséges, nagyon tetszik a karaktere, bár az ilyenekből mindig a gonoszt szokták csinálni. A főszereplő mellett áll mindig, segíti, ezer évig szolgálja, aztán kiderül, hogy a mesebeli gonosz megtestesítője, és titokban a sötét oldalnak harcolt. Itt is ezt vártam. Hogy mikor jelenik meg ez a jelenet. Kadam árulása. 

Borító:
Tetszik! Legalábbis a felső része, a körben lévő tigrisfej, bár talán a történetben Rennek kék szeme van, így rémlik, a képen pedig kimondottan zöld, de oké, nekem mindegy, csak mondjuk akkor lehetett volna egy kis hasonlóság... A cím kékjét inkább valami más színre változtattam volna, talán az is lehetett volna a piros egy másik árnyalata, de segáz, így se rossz. Viszont a cím mögött elterülő halvány lány az borzalmas. Tökéletesen megvagyunk mi nélküle is. Ráadásul még nem is szép. Vaskos szája van, olyan, mintha a kép készítése előtt esett volna át egy plasztikai műtéten. A szemei irreálisan kancsalok, az egyik normálisan néz, a másik kimondottan felfele. Azt meg, hogy mi van az arca körül, már ki se tudom venni, talán valamiféle kendő, de ebben nem vagyok biztos. Szerencsére ez csak a borító képén látható, a könyvön már kevésbé. Vagy csak én vagyok ennyire vak, és azon nem veszem annyira észre a vastag körvonalát. 
Szóval a csaj a hibás az egészben. Remélem a többin nincs, merthát... Nem valami világszépe. Beszél Barby... 

Összességében:
Az eleje kimondottan rossz volt, nem hagytam volna abba, mert reméltem, hogy beindul, és nem csak 500 oldalnyi szenvedés lesz az egész. És igazam volt. A végére már megtetszett, bár nem egy BBE kategória, nem hiszem, hogy még egyszer kiolvasnám. 
De a sorozat többi kötetére kíváncsi vagyok. 

Oldalszám: 534
Kiadó: Könyvmolképző Kiadó

Kedvenc karakter: Kishan

Kedvenc idézet: 

"– Több mint háromszáz éves? – hüledeztem. – Ez azt jelenti, hogy mikor is születtél? 
 – 1657-ben. 
 – Oké – nyugtáztam megrökönyödve. Úgy látszik, az idősebb férfiakra bukom."

Kérdéseim olvasás utánra:
- Hogy viszonyultok a főszereplő fiúhoz, Renhez? Nektek sikerült megismerni?
- Volt olyan pillanat az olvasása közben, mikor le akartad tenni, és abbahagyni?
- Szerinted Kishannak milyen szerepe lesz még a történetben?


1 megjegyzés: