2019. szeptember 16.

Ludányi Bettina - Kettőnk titka

HANGULAT                                MOLY                                        2019

"Mi az erősebb: a függőség vagy az akarat?
Niki Varela alkoholista. Lassan egy éve nem iszik, mégis különös dolgokat tapasztal maga körül. Időről időre üres borosüvegek tűnnek fel a lakásában. Hiába állítja, hogy nincs köze hozzájuk, még a legjobb barátnője sem hisz neki. Nem is csoda, hiszen egyetlen betörésre utaló jel sincs.
Alexios Hallas pszichiátert valaki felkérik egy nyomozáshoz,így hozza össze a sors Nikivel. Hiába foglalkozik évek óta függőkkel, még így sem ismeri fel időben, mi folyik a lány körül.
Egy alkoholfüggő képzelgéseiről lenne szó csupán, vagy valaki az őrületbe akarja kergetni a lányt? Mi a különbség a valódi tettes és az áldozat között? Meddig képes egy függő uralkodni a sóvárgáson, ha mindent elveszít, ami fontos volt számára?

Ludányi Bettina írónő új regénye, a Kettőnk titka ezúttal a függőség lélektanát járja körül. A pszichológiai thriller és a pszichológiai dráma jegyei keverednek össze egy történetben, amelynek nem fogod kitalálni a végét." 

A Nyomodban magasra tette a lécet Ludányi Bettina legújabb regényének, a Kettőnk titkának. Kíváncsian vártam, mit tartogat számunkra újfent az írónő, hiszen a függőség olyan tabutéma, amit nem szeretnek az emberek még önmaguknak sem bevallani. Hogyan lehet hát írni róla? Bettina ezt tökéletesen demonstrálta egy rendkívüli történetben, ami már az első oldalon garantáltan levesz a lábadról!
Nikinek lassan egy éve már, hogy utoljára a pohár fenekére nézett. Alkoholistaként és állandó kéjvágytól fűtve élte az életét, míg egy mentor, Yanna a szárnyai alá nem vette a fiatal, lecsúszott lányt. Niki mindennapjai azóta példaértékűek, van munkája, egy háziállata, akiről felelősségteljesen gondoskodik, és bár még nem telt le az egy év, saját mentoráltat is kapott. Ő segíti Corinnát a józanság rögös útján. Ám a feje felett még mindig ott a billog: alkoholista. Aki egyszer az volt, nem mossa le magáról többször ezt a jelzőt. Főleg úgy nem, hogy a szemetese borosüvegeket rejt, az ártatlanságáról pedig saját mentorát és egyben barátnőjét kell meggyőznie. Valaki betör a házába? Ki szórakozhat vele? Ez a rejtély pedig felperzseli a vérünket az egész regény olvasása során.
Ekkor érkezik meg Alexios Hallas, aki pszichiáterként praktizál, legfőképpen pedig a függőségekkel foglalkozik. Közel áll ehhez a problémakörhöz, hiszen bár ő maga nem, de közeli családtagja az ital mámorában éli életét, és hiába próbál fivére segíteni neki, a tisztaság elhatározásának belülről kell fakadnia. A férfit egy ismeretlen nő bérli fel, hogy nyomozzon Niki után, így kerül közel a lányhoz, és ismeri meg az ő különleges mivoltát.

„Ez az alkoholizmus csapdája: sosem tudhatod, mikor gyengülsz el, mert bármikor megtörténhet.”

Rajtuk kívül ugyanakkor bevezet bennünket az írónő a titokzatos elkövető fejébe. Vajon az, aki megbízást adott Alexnek és a betörő egy és ugyanaz a személy? Jelenetről jelenetre tárul fel az elkövető igazi indítéka. Gondolkodásra késztet bennünket, ezáltal a regény részévé válhatunk mi, olvasók is.
Ludányi Bettina stílusa elkápráztatja az olvasót! Gazdag szókinccsel, sokszor szókimondóan ír, de erről a témáról másként nem lehet beszélni, csakis őszintén. Felnyitja a szemünket, elgondolkodtat, vajon az emberi élet képes-e a változásra, vagy rászolgáltunk az örök billogra. Lelki mélységekbe kalauzol el, miközben egy izgalmas cselekménnyel is elkápráztat.
Az írónő ezennel egy másik arcát is megmutatta nekünk. A Nyomodban c. regényénél megismerhettük a megszokott krimis és akciódús események mellett a romantikus oldalát, itt a Kettőnk titkában azonban sokkal inkább a lelki mélység dominált a kiszámíthatatlan cselekmény mellett. A történet az utolsó oldalaira csúcsosodik ki igazán, és bomba módjára robban!
A Kettőnk titka egy fantasztikus történet három egykori függőről és egy férfiről, aki szenvedélybetegeket gyógyít. A köztük lévő kapocs pedig az addikció maga. Járj a végére, és tudd meg, mit tartogat számodra Ludányi Bettina legújabb, érzelmekkel és izgalmakkal teli regénye!

Karakterek:
A négy főszereplő eleinte soknak hangzik, de ahogy haladunk előre a történetben, úgy körvonalazódik négyük kapcsolata.
A regény középpontjában mégis inkább Niki egykori függősége áll, az ő jelenlegi lelkiállapota, a múltja és a jelene közti összeköttetés, illetve a jövőjének darabkái. Az alkoholizmus elleni küzdelme megváltoztatta az életét, ám ahogy szembesül rosszakarójával, úgy válik egyre reménytelenebbé a szebb holnap képe. Hamar megkedveltem a lányt, hiszen a változni akarás végig ott volt benne, igazi küzdő, hiszen az elhatározásának akar eleget tenni: kilábalni az alkoholizmusból. Ezért hamar megkedveltem a személyiségét, a szívemen viseltem a későbbi sorsát.
A történet másik szemszöge Alex nézőpontjából íródott, aki iránt ambivalens érzelmeim vannak. Eleinte önzetlen férfinak tűnt, sőt eleinte nem is akart belemenni abba, hogy megfigyelje Nikit, ám mégis beadta a derekát, és elfogadta a nyomozásra való felkérést. Emiatt többször két oldalról is olvashatunk egy-egy szituációt. Mégis keveselltem a részét a cselekménynek, bár valami azt súgja, hogy a folytatásban nagyobb szerepet fog kapni a jóképű pszichiáter.


„Lehet, hogy a gyász idővel visszahúzza a karmait, és fájni sem fog már annyira, de a heg akkor is ott lesz.”
 

Borító:
Engem már egyszerűen az elején levett a lábamról. Nagyszerű műalkotás! A középpontban Niki van megelevenítve, ám a háttérben egy másik női alak is meghúzódik. Vajon ő lehet a lány rosszakarója? És mindez egyszínű alapra helyezve, ám hogy beilljen az írónő regényeinek sorába, valószínűnek tartom, hogy kinyitható lesz, mint az eddigiek! Elbűvölő elgondolás! Valamint ha egy pillantást vetünk a borítón domináló árnyalatra, az biztos, hogy elakad a szavunk! Álomszép párosítása a színeknek! Mesteri munka, ahogyan a tartalom is az.

Összességében:
A Kettőnk titka egy fondorlatosan megírt, bravúros történet! Állandóan megtévesztett, sosem tudtam, mit hoz a következő oldala. Merész téma az addikciókról írni hitelesen, hogy emellett érdekesek is legyenek a leírtak az olvasó számára, ám Ludányi Bettinának sikerült elérni, hogy közben ne csak okuljak a különböző élethelyzetekből, de közben nyomozhassak, szórakozhassak is. Lenyűgözött minden egyes betűje!
Azoknak ajánlanám, akiket érdekel egy izgalmas, kiszámíthatatlan történet egy egzotikus szigeten élő lányról, aki a saját démonaiból keresi a kiutat.

Oldalszám: 356
Kiadó: Álomgyár

Kedvenc karakter: Niki Valera
Kedvenc idézeteim:


„– Te voltál a védett kikötő, én meg a viharba keveredett lány, aki csak egy csónakon hánykolódott míg révbe nem ért. – Amikor kimondom a szavakat, szélesen elvigyorodom. – Figyeled, mekkora király vagyok? – kérdem egy pillanatra felcsillanó szemekkel.
Yanna elneveti magát.
– Dalszövegeket kellene írnod – mondja vidáman.
– Talán majd egy másik életben.”

*


„Figyelem, ahogy a nap a horizonthoz kúszik, majd lassan alámerül. Bárcsak én is így tehetnék. Elbújhatnék a világ, az elvárások és a függőség elől. Mennyivel könnyebb lenne az életem, ha nem loholna a nyomomban ártó árnyként és lesné azt minden percben, mikor gyengülök el annyira, hogy lecsaphasson rám. Olyan, mintha folyton veszélyben lennék. Mintha valaki állandóan figyelne és a megfelelő alkalomra várna, hogy tönkretehessen.
Mert ilyen a függőség. Nyomorba dönt – akár józan vagy, akár nem.”
 

*



„Gyakran megesik, hogy eltévedek a gondolataim erdejében és elveszítem a fonalat.”


2019. szeptember 10.

Budai Lotti - Édes ébredés

HANGULAT                                MOLY                                        2019

"Budai Lotti India és Japán egzotikus tájai után egy újabb távoli vidék újabb izgalmas történelmi időszakát tárja az olvasó elé: a 19. századi Kuba világát. Rabszolgatartók és ültetvényesek, spanyolok és bennszülöttek, egyházi dogmák és boszorkányság.
Ez az egyszerre fülledt, izgalmas és feszültségekkel teli világ szolgál hátterül három rendkívüli nő történetének. A sorozat első részében megismerhetjük a fiatal Veronica d'Avilát, aki európai tanulmányait befejezve, hosszú évek után tér vissza családja cukornádültetvényére. A lányt hazatérve megrohamozzák nyomasztó gyermekkori emlékei, s nyomukba eredve egy sötét családi titokra bukkan…
Budai Lotti a hatalmas sikert aratott Ágyas úrnő-sorozata után most egy kiszámíthatatlan fordulatokban gazdag, szenvedélyekkel teli utazásra hívja az olvasóit a 19. századi mesés Kubába." 

Budai Lotti munkássága eddig is lenyűgözően hatott rám. Történetei mindig életteli teliek, megidézik az adott kort, az adott szokásokat, ezáltal pedig helyet kínál nekünk egy teljesen más évszázadban, kultúrában. Lotti könyvei mind varázslatos, misztikus időgépek! Ez így volt az Édes ébredésnél is. 
Az újabb egzotikus úti cél nem más, mint Kuba lenyűgöző, ám sokszor embertelen mezeje. 
Rögtön az elején egy érdekes prológust olvashatunk, az írónő bevezet bennünket egy család, a d'Avilák életébe, akiknek családfája évszázadokra felírható, ám a feszültségek kezdete is jócskán ekkorra tehető. Ez a múlt pedig keretbe foglalja a regényt.
Generációk súlya nyomja az első fejezetben visszatért fiatal lány, Veronica vállát, akit nem vár harmonikus családi fészek tanulmányaiból hazaérve. Évek teltek el, mióta elhagyta Fehér Orom vidékét, de minden megváltozott ez idő alatt. Édesapja hűvösen, atyai szeretet nélkül üdvözli, míg anyja az idegrendszerére és gyászára hivatkozva bánik vele úgy, mint egy nem várt vendéggel. Veronica egyedül dadusára és a földön dolgozó rabszolgákra számíthat, akik hamar megkedvelik a felcseperedett fiatal leányzót. Az egész birtokon érezni lehet a levegőnek elhallgatott titkok övezte, nehéz súlyát. Vajon elég erős lesz Veronica, hogy cipelje Fehér Orom irányításával együtt az örökségéhez járó rejtélyek terhét? 
A háttérben azonban végig ott rejtőzködik a kérdés: Milyen jogon kereskednek az ottaniak emberéletekkel? A 19. századi spanyol gyarmat legfőbb státuszszimbóluma volt a rabszolgatartás. Minél többet tartottak otthon, annál befolyásosabb embereknek minősültek. A nagyurak egymás között is üzleteltek más etnikumba tartozó tulajdonukkal, ám ekkor virágzó szakmának számított az árusításuk illetve a vadászatuk is. Végig ott tartózkodik ez a probléma a fő cselekményszál mögött, ám a regény csúcspontjában hatalmas szerepet játszik a rabszolgaság kérdése, illetve Budai Lotti megmutatja, nem csupán az lehet rab, akit megkötöznek, akit embertelen körülmények között fizikai munkára kényszerítenek, hanem az, aki nem rendelkezik a saját életével, nem szerethet szabadon, legyen a bőrszíne sötét vagy világos. 

"– Az életemért és a sorsomért egyedül én vagyok a felelős (…)"

Ezért is vált hatalmas kedvencemmé az írónő, hiszen a kikapcsolódás élménye mellett megadja, amit csak egy igazán jó könyv képes: épít és belülről formál bennünket. Elgondolkodtat, felvet egy problémakört, ez esetben a rabszolgasors nehézségeit, a 19. század embertelen mivoltát illetve a család valódi fogalmát.  Egy másik, egzotikus világba kalauzol el bennünket, megismertet az ottani kultúrával. 
Budai Lotti szavainak atmoszférateremtő ereje van! Könnyed stílusába beleszeret az olvasó, ám a leírtak mind mondanivalót hordoznak. Nélkülözhetetlen táplálék a könyvszerető ember lelkének! 
Ám az építő jellege mellett az Édes ébredés rendkívül izgalmas, kiszámíthatatlan történet, amiről sosem lehet tudni, mi fog következni a maradék oldalakban. Lotti mindig meglep, újabb és újabb fordulatot hoz a cselekményben, ám ezeket nem éreztem elhamarkodottnak vagy éppen erőltetetten soknak. Mesterien szövi a szálakat, az egész regény különlegesen felépített és strukturált történet, aminek jól követhető íve van, ám nyitva hagyja annyira a végét, hogy még inkább vágyakozzak a folytatás után. 

Borító:
Sémáját tekintve beillik az eddigi Budai Lotti-könyvek sorába, hiszen megfigyelhető ezen is egy központi alak, ez esetben egy Veronicát megformáló lány, aki mögött Kubára jellemző mezőgazdasági betakarítást ábrázoló festmény látható. Helyszínmegjelölő, gyönyörű alkotás, ahogyan maga a regény is.

"– (…) Látod, hány emberért, hány szerencsétlen sorstársunkért kell harcolnunk?"

 Összességében:
Az Édes ébredés a titkok könyve. Az elhallgatott szavaké, történeteké, amelyek a legváratlanabb pillanatban látnak napvilágot. Budai Lotti legújabb története a szívünkig elér! Empátiát ébreszt bennünk, megmutatja mi az igazi rabszolgaság, az érzés, amikor a szerelem sem a te döntésed. Mély, fájdalmas, de szelíd vallomása egy megtört léleknek. Eleven, valóságos história, amely nem hagyja nyugodni az olvasót, míg a végére nem ér. 
Nélküle kevesebb lennék. Épített, formált az út során, amit közösen jártunk be. Éppen ezért fantasztikus és kihagyhatatlan olvasmány mindenki számára, akik egy lélegzetelállító, lélekig hatoló regényre vágynak, amely akaratlanul is az olvasókhoz, hozzánk tesz valamit.

Oldalszám: 420
Kiadó: Álomgyár

Kedvenc karakter: Veronica d'Avila, Felipe
Kedvenc idézeteim:


"Most választhatok: vagy a kezembe veszem az irányítást, és harcolok azért, ami az enyém, és az emberekért, akiket rám bízott a gondviselés, és akiknek végre elhozhatom a szabadságot… Vagy megfutamodom és elrejtőzöm az oltalmad alatt, akár egy menekülő, riadt egér… Nos, én az előbbit választom. Mert ez a dolgom. Ezt kell tennem."


2019. szeptember 5.

J. L. Armentrout - Függőség

HANGULAT                                MOLY                                        2016

"Őrülten ​nagyképű… de meg kell veszni érte.
Hunter könyörtelen bérgyilkos. A Védelmi Minisztérium szoros megfigyelés alatt tartja, de ez nem zavarja, hiszen az a feladata, hogy végezzen a rosszfiúkkal. Ideje nagy részében imádja a munkáját. Egészen addig, míg nem mindennapi feladatot kap: meg kell védenie egy embert az arumok egyik halhatatlan ellenségétől.Serena Cross egy szavát sem hiszi a legjobb barátnőjének, aki azt állítja, hogy a saját szemével látta, ahogy egy befolyásos szenátor fia átváltozott valami… természetfelettivé. Ugyan ki hinne el ekkora sületlenséget? 
Serena azonban hamarosan szemtanúja lesz annak, hogy a barátnőjét meggyilkolja egy idegen, és ezáltal egy olyan világba csöppen, ahol egyesek ölni is képesek azért, hogy a titok titok maradjon.Annak ellenére, hogy másfélék, Hunterben szenvedélyes vágy ébred Serena iránt, ezért az arum a maga számára is meglepő dolgot tesz: megszegi az eddigi életét irányító szabályokat, és szembeszegül a munkaadóival Serena biztonsága érdekében. A kérdés csak az, hogy vajon az idegenek és a kormányzat jelenti Serena számára a legnagyobb fenyegetést… vagy maga Hunter?" 

Jennifer L. Armentrout neve nem cseng ismeretlenül szerintem már senkinek, akik tisztában vannak a new és young adult kortárs irodalommal. Különleges helyet foglal el az írónő a szívemben, hiszen hatalmas fantáziával rendelkezik, megalkotta a Luxen világot, azt pedig én rettentően nagyra tartom, ha egy szerző egy komplett univerzumot képes megálmodni és létrehozni. Ezen kívül a Várok rád c. sorozat is a nevéhez kötődik, ahogy sok-sok más, itthon is lefordított kötet egyaránt. Külön pozitívum az írónő mellett, hogy nemcsak a fantasy zsánert erősíti, ugyanúgy alkot new adult, egyetemistákról szóló történeteket is. A sokszínűséget pedig szintén nagyra becsülöm egy szerzőben.
Fantasy-, Luxen- és JLA-rajongóként alig vártam, hogy olvashassam Hunter történetét is. Már a belekezdése előtt tudtam, hogy ez a spin-off kötet egy kifordított változata az Obszidián szériának, hiszen az ott rosszfiúkként ismert arumok válnak a történet pozitív karaktereivé. Legalábbis egy biztosan. Fondorlatos, egyedi elgondolás, őszintén, nem is vártam mást Jennifertől. Így abszolút lelkesen vetettem bele a soraiba magamat, hiszen biztos voltam abban, hogy egy szokásos, lehengerlő regényt fogok olvasni. 
Valószínűleg ez a mértéktelen bizonyosság az indoka annak, hogy jobban fájt a pofára esés a kelleténél. 
Hunter karaktere haloványan ám, de derengett a régmúltból, így nem ért meglepetésként a macsó, igazi kidolgozott hasizmú badboy szerepe, amivel az egész regény során találkozhatunk.  Arumként a minisztérium szolgálatában áll, és az a feladata, hogy luxeneket gyilkoljon, ahogyan azt a természete is akarja. Az arumok és a fényemberek párharcából már kaphattunk ízelítőt, ugyanakkor eddig csak a luxenek oldaláról ismerhettük az idegenek történetét. Ez a Függőségben megváltozik. Betekintést kaptunk egy fordított világba, ahol az arumok a jófiúk, és a luxenek akarják a földbe tiporni az emberiséget. 
Amikor a történet elindult, jó érzés volt újra belecsöppenni a világába. Kikapcsolt, szórakoztatott, bár Serenáról rögtön tudtam, hogy nem egy észlény, a későbbiekben pedig ez még negatívabb irányba indult el. A lány barátnője, Mel szemtanúja lesz két hivatali posztot betöltő luxen átváltozásának, ezért az idegenek likvidálták őt Serena szeme láttára, ezzel nyakig belerántva őt is a szarlavinába. A szenátor hajtóvadászatot indít a 23 éves nő után, hogy halálával elsimíthassa a fellépett problémát. Mindenkinek ilyen világi vezetőket kívánok! 
Emiatt a minisztérium kénytelen beleavatkozni a luxenek ügyeibe, és ráállítják Huntert a nőre, hogy megvédje az ellenséges idegenektől. Persze gondolni lehet, hogy az adonisztestű arum és a modellalkatú védenc között első alkalommal szikra lobban lángra. Ezzel nincs semmi baj. Kiszámítható? Naná. De a problémák ezek után érkeztek csak. Hunter biztonságos helyre viszi Serenát egyszer, kétszer, háromszor, fitogtatja az erejét néhányszor, megöl néhány embert, mivel a nő nem tud a fenekén és óvó falak között maradni, és ezzel el is mondtam a teljes cselekményt. Ha ezt elmondtam 2 mondatban, akkor fellép a kérdés: mivel töltötték ki a maradék 380 oldalt? 

"… lehet, hogy nem száz százalékig ember, de biztos, hogy tömeges bugyiledobást idéz elő az egész univerzumban."

Nem köntörfalazok: dugással. 
És ebben semmi túlzás nincsen. Első száz oldalban csupán fantáziálgatás volt mindkét fél részéről, és miután a tettek mezejére léptek, na onnantól kezdve minden helyiséget felavattak az egész USA-ban. Jöhetne a kérdés, hogy ilyen borítóval mi másra számítottam? Legalább egy izgalmas kerettörténetre. JLA-tól megszokott jól strukturált cselekményre. Kedvelhetőbb női főszereplőre. És ennél azért több tartalomra. Konkrétan az olvasása közben úgy éreztem, mintha fantasyba burkolt pornót olvasnék, amire nem vállalkoztam. 
Nem ragadott magával, minél hamarabb túl akartam rajta lenni. Egy egyedi világba zárt közhelyes regényt olvashattam az imént, amit nem tudok összeegyeztetni az írónő eddigi műveivel. Fáj a szívem, és valószínűleg ezek után mélyre szúródott tüske marad bennem ebből az univerzumból, és miután kihevertem, utána fogom tudni folytatni az Oblivion sorozatot
Kinek ajánlom? 
Akit nem zavar egy regény stagnálása, körkörös ismétlődése, a töménytelen ágyjelenetek és egy ostoba női főszereplő. 

Összességében:
Próbálom nem emiatt a könyv miatt leírni az írónőt, de a szememben ez hatalmas visszaesés volt. Nem erre számítottam a tollából, nem gondoltam, hogy hasonlóhoz adja a nevét a sok igényes, profi munka után. Ez nekem most tőr volt a szívembe. 

Oldalszám: 383
Kiadó: Könyvmolyképző

Kedvenc karakter: Hunter
Kedvenc idézeteim:

"A luxenek a maguk elcseszett módján olyanok, mint egy doboz galaktikus Pringles csipsz. Amint bedobtál egyet, képtelen vagy leállni."

*

"Jézusom, a pasi egyrészt idegen, másrészt ember, harmadrészt nindzsa!"