2020. november 28.

A fantasy a képzelet szabadsága - Interjú Spirit Bliss írónővel

Bevallom, már évek is elteltek, hogy ezzel a különleges írónővel alkalmam nyílt beszélgetni. Azóta ez az interjú kicsit elveszett a sok bejegyzés között, mégsem szeretnélek megfosztani benneteket az eredményétől, és bátorítalak benneteket, hogy ha fantasy zsáner kiemelkedő magyar alkotójától szeretnétek olvasni, akkor legyen az Spirit Bliss!

Spirit Bliss


1.) Volt olyan esemény, ami az írói pályára terelt? Miért döntöttél amellett, hogy író szeretnél lenni?
Amikor 13 éves voltam, egy unalmas biológia órán elkezdtem írni egy történetet. Óra után odaadtam azt a pár oldalt néhány osztálytársamnak, akik elolvasták, és követelték tőlem a folytatást. Ezután mindennap írtam nekik egy keveset a történethez otthon, ők pedig másnap az iskolában elolvasták. Láthattam olvasás közben az arcukon az érzéseiket, hallhattam olvasás után a gondolataikat a történetemről, és akkor jöttem rá, hogy én ezt akarom csinálni egész életemben. Hatni más emberek érzéseire és gondolataira. Így eldöntöttem, hogy ha törik, ha szakad, bármilyen nehéz is ez a pálya, író leszek. 

2.) Immár a hetedik könyvet olvashattuk tőled, eddig két befejezett trilógiát tudhatsz magadénak. Milyen érzés volt lezárni az egyik és másikat? 
Az Árnyékvilág ért véget először, és mivel ez volt az első könyvsorozatom, az első gyermekem, és három könyvön át kísértem figyelemmel a karaktereim életét, ezért nagyon furcsa, megható érzés volt lezárni a történetet. Kicsit szomorú voltam miatta, másrészről viszont jó érzés volt, hiszen elmondhattam, hogy képes voltam megírni egy könyvtrilógiát. A Démoni érintés lezárása is elszomorított kissé, de amellett ott volt az izgalom érzése, hogy most valami új történetbe kezdhetek bele.

3.) Nagy változás volt a könyveid terén. Eddigi műveid leginkább a romantikus fantasy kategóriába sorolhatók, most mégis egy krimit vehetünk a kezünk, ami a tolladból származik. Hogy jött ennek az ötlete?
Az Árnyékvilág és a Démoni érintés trilógiákban is volt némi krimi szál, és a szerkesztőm mindig azt mondogatta nekem, hogy én ebben vagyok nagyon jó, próbáljak meg igazi krimit írni. Az észjárásom elég csavaros és jó a logikám, azt hiszem, ezek a legnagyobb erősségeim íróként. Csak kellett egy jó alapötlet egy krimi történethez, és amint megszületett a fejemben, máris nekiláttam az írásnak. Így készült el A Szem első könyve.

4.) Mivel ez a két műfaj nagyban különbözik egymástól, megkérdezném, melyik tetszett jobban? Melyikben tudtál jobban kiteljesedni?
Íróként nagyon szeretem a fantasyt, mert hatalmas szabadságot ad az ember fantáziájának, teljesen új világot építhetünk fel benne, és kiszakadhatunk egy kicsit a valódi világból. De azt hiszem, a krimit egy hajszállal jobban szeretem. Nagyon klassz, amikor az ember apró nyomokon agyalhat, azon gondolkozhat, ki legyen a rosszfiú, hogyan csinálta, miért csinálta, és milyen módon jöjjenek rá erre a főszereplők. A krimi olyan, mint egy kirakós játék, vannak az apró darabkák, amiket helyes sorrendben kell összeraknod, hogy kiadjanak egy gyönyörű, egész képet.

5.) Van olyan zsáner, amiben szeretnéd még kipróbálni magad?
Nem olyan típusú író vagyok, aki kiválaszt magának egy zsánert, abban kényelmesen érzi magát, és ezért egész életében csak az adott zsánerbeli könyveket ír. Én az a típus vagyok, aki mindig valami újban akarja kipróbálni magát. Kell az izgalom, kell a kihívás. A tudat, hogy képes vagyok erre is, arra is. Persze, van olyan műfaj, amiben magabiztosabb vagyok, és időről időre visszatérek hozzá, de emellett folyamatosan próbálkozom új irányokkal is. Most például A Szem második könyve mellett egy disztópiát írok, amely remélhetőleg jövőre megjelenhet majd.

6.) Van kedvenc karaktered, akit te alkottál meg? Miért ő, vagy ha nincs, akkor miért nincs?
Az Árnyékvilágból Peter. Nem tudom, miért, de amint elkezdtem az ő szemszögéből írni a Kígyók sziszegését, azonnal ráéreztem a karakterére. Egyáltalán nem tökéletes, rengeteg hibája van, mégis szerintem ő A Férfi. Becsületes, bátor, önfeláldozó és igazi feminista, aki nem nyomja el a nőt, hanem hagyja kiteljesedni. Számomra ő a legélőbb, legjobban eltalált és legkedvesebb szereplőm.

7.) Ha választhatnál a saját magad megalkotott karaktereid közül, kinek a bőrébe bújnál, és mit tennél?
A leginkább Camillára hasonlítok, ezért ha egy kellemes, békés napra vágynék, akkor az ő bőrét ölteném magamra, és elmennék egy romantikus vacsorára Adammel. De ha azért akarnék valaki más lenni egy kis időre, hogy kiszakadjak a saját, megszokott életemből, akkor Julie-t választanám. Az ő bőrében biztosan kalandos napom lenne, amit nagyon élveznék. Annyi biztos, hogy a Szem tagjai közül senki sem lennék. Nagyon szeretem a tevő és értő karaktereimet, de az ő életük túl veszélyes, én pedig jobb szeretem a biztonságot. :)

8.) Tételezzük fel, hogy adaptációt készítenek a könyveidből. Melyiket hogyan tudnád elképzelni? Párrészes filmként, vagy inkább több évados sorozatként? Esetleg melyik színészek testesítenék meg a főszereplőidet?
Az Árnyékvilág trilógiát három nagy mozifilmként tudnám elképzelni. Peter mindenképpen Collin Firth lenne, Julie-nak pedig Altair Jarabót választanám, mert kinézetre pont olyan vagány csajnak tűnik, mint Julie. Adamet anno Robert Pattinsonról mintáztam, de azt hiszem, őt és Camillát is inkább egy teljesen ismeretlen, kezdő, de tehetséges színésszel játszatnám inkább.
A Démoni érintést pedig sorozatként látom magam előtt. Abban annyi a történés, meglepetés, fordulat, hogy izgalmas fantasy sorozatot lehetne csinálni belőle. Akár több évadon keresztül. Azon viszont még nem gondolkoztam, hogy kikkel játszatnám Katie-t, Casimirt, Paytont és a többi karaktert, de szívesen fogadom az ötleteket bárkitől. :)
A Szemet, mivel nagyon karakterközpontú, szintén sorozatként látnám szívesen, de úgy vagyok a színészválasztással ebben az esetben is, hogy szívem szerint még teljesen ismeretlen, de nagyon tehetséges színészeknek adnám a szerepeket.

9.) Miben lett más az életed a könyvkiadás után?
Rengeteg olyan élmény ért, amit egyébként, átlagemberként sosem tapasztalhattam volna meg. Részt vehettem könyvbemutatókon, dedikálásokon és egyéb eseményeken, megismerhettem egy csomó kedves, érdekes embert. Vagyis néha kiszakadhatok az egyébként teljesen átlagos és szürke életemből. Kicsit olyan, mintha két énem lenne, az év nagy részében egyszerűen csak egy átlagos nő vagyok ugyanolyan örömökkel és problémákkal, mint akárki más, de az év néhány napján átvedlek Spirit Blissé, és ilyenkor igazán izgalmas dolgokat élhetek át. :)

10.) Mi a legjobb neked abban, hogy író lettél?
Egyfelől azzal foglalkozhatok, ami igazán boldoggá tesz. Szeretek írni, szeretem használni a fantáziámat. Az írás kemény munka, rendesen megmozgatja az agyamat, mégis kikapcsolódást nyújt. Másfelől így van lehetőségem hatni más emberekre. Van, akinek segíthetek, hogy egy unalmas munkanap után egyszerűen csak pihenve szórakozhasson, de olyan is, akinek valóban nagy hatással lehetek az életére. Adhatok ihletet, taníthatok. Átadhatok érzéseket, elveket, gondolatokat. Ha csak egy kicsit is, de jobbá tehetem a világot és néhány ember életét. És ez nagyon jó érzés!


Spirit Bliss elérhetőségei:

A kép forrása: x

2020. november 22.

Holly Black - A gonosz király

  HANGULAT                                MOLY                                        2019

"Elég erősnek kell lenned, hogy fáradhatatlanul újra és újra lesújts.Az első lecke az, hogy erősödj meg.
Miután kiderült a döbbenetes tény, miszerint Oak Tündérfölde örököse, Jude-nak meg kell védenie az öccsét. Ennek érdekében magához láncolta a gonosz királyt, Cardant, akit a háttérből irányít. Tündérfölde folyamatosan változó politikai szövetségei között még akkor is nehéz lenne lavíroznia, ha Cardan mindenben engedelmeskedne neki. Csakhogy a király mindent megtesz annak érdekében, hogy megszégyenítse Jude-ot, és aláássa a hatalmát, hiába nyűgözi le továbbra is a lány.Amikor egyértelművé válik, hogy egy Jude-hoz közeli személy el akarja őt árulni, és ezáltal veszélybe sodorná nemcsak a saját, hanem az összes szerette életét, Jude kénytelen az áruló után nyomozni – miközben a Cardan iránt érzett bonyolult érzelmeivel is viaskodik –, hogy halandóként magánál tarthassa a hatalmat a tündérvilágban.
Azt hallottam, a halandók szerelme nagyon hasonlít a félelemre."

 A kegyetlen herceg története folytatódik egy igazán vérpezsdítő, kalandos utazással.

Jude elérte célját, megerősödött az idegen vidéken, és az új nagykirály, Cardan jobbkezévé vált. Mindenki megtudta, milyen leleményes és erős is a halandó lány, senki nem mer immár ujjat húzni vele. Ám azt nem tudják, hogy valóban mekkora hatalma van - nem tudják, hogy ő irányítja Cardan cselekedeteit, hogy a nagykirály engedelmeskedik Jude minden szavának. Közben úgy tűnik a trónörökösök kardoskodásának vége lett, de csak most kezdődik igazán a párharc! 

Jude-nak meg kell védenie Cardant, aki felelőtlenül jár-kel a vidéken, és nem fogja fel, hogy az élete továbbra is veszélyben van.  A lánynak rá kell jönnie, kit avathat a bizalmába, és hogyan védheti meg a királyt bármi áron. Ezen pedig nem segít, hogy az iránta érzett utálat kezd a vékony vonal másik oldalára átfordulni, kezd gyengéd érzelmekké változni. Egyre fontosabbá válik számára Cardan, és nem csak a megállapodás és az uralkodói mivolta miatt. Hanem azon kapja magát a lány, hogy vissza-visszaidézi a király haja színét, szeme feketeségét és elhangzott mondatait. Egyre rosszabbul érinti, ha valaki megtetszik a fiúnak, vagy ha a királynőválasztás kerül szóba. De vajon Cardan hogyan érez? Milyen kötelék köti őt Jude-hoz? Csupán a megegyezés és a kötelességek?

"(…) jobban szeretem, mint valaha bárkit, és a rengeteg dolog közül, amit ellenem tett, az a lehető legrosszabb, hogy megszerettette magát velem."

Eközben Taryn, Jude ikertestvére házasodni készül. A Locke szerelméért és figyelméért vívott harcban sérült a két nővér kapcsolata, hónapok óta szóba sem álltak egymással. Vajon ezen egy hatalmas ünnepség segíthet? Az esküvő kaput nyit Elfhon és az emberek világa között - Vivi és a párja, valamint Oak is ismét Tündérföldére látogat. Felelősségteljes döntés ez a részükről? Hiszen a háttérben folyik a cselszövés, a trónról letaszított két fivér pedig mindent megtesz Cardan bukásának érdekében. 

A tündérek ebben a sorozatban nem a mesékből ismert aranyos lények, akik segítik az embereket és a varázserejüket csupán jóra használják. Elfhon a küzdelmek országa. Lakói cseppet sem kedvességükről és befogadókészségükről híresek, sokkal inkább nehéz természetükről, furfangos elméjükről és rendkívüli szépségükről. Ugyan hazudni nem képesek, a szavakkal mégis úgy bánnak, hogy Jude-nak állandóan ébernek kell lennie, ki az, aki a barátja és ki az ellensége. Egyedi lényekkel teli kemény világ Tündérfölde, de azonnal a bűvkörébe von, amint elkezded olvasni. 

Imádtam ezt a második részt - pedig féltem, hogy az általam "második kötet effektusnak" nevezett szindrómában fog szenvedni, vagyis csupán egyfajta felvezetője lesz a harmadik résznek. Hiszen a középső regény már nem tartalmazza az első újdonságát, a nagy csattanók pedig a zárókötetben jelennek meg többnyire. De Holly Black erre rácáfolt. A gonosz király ugyan lassan indult be, de végig élvezhető volt, csupa újdonság és izgalom járta át. Mindig jöttek újabb fordulatok, néha felsínylett a múlt, ami tovább szőtte a jelen fonalát. 

Érezhetően Jude-ra irányult ez a kötet, Cardan egyszer-egyszer tűnt csak fel a fontosabb jeleneteknél, amit igazából sajnáltam. Ugyan női főhősünk ezért többnyire kárpótolt, hiszen hatalmas erő és energia van benne halandó mivolta ellenére. Különleges, igazi harcos főszereplő, aki rendkívüli módon viszi a hátán a történetet. 

Holly Black nem hazudtolta meg magát, hiszen A gonosz királynak is olyan befejezést adott, ami után sóvárgunk a folytatásért. Igazi katartikus vég volt, ami megfordította a cselekmény vonalát. Remélem, A semmi királynője méltó záróakkordja lesz ennek a fantasztikus trilógiának!

Borító:
Szerintem a három közül a leggyönyörűbb borító. Már a színösszeállítás is teljesen megvett magának, elrugaszkodott A kegyetlen herceg fehér hátterétől, és egy mesterien kidolgozott, vízbe eső korona képe bontakozik ki előttünk. A kék és a zöld összhangja valami bámulatos és ámulatba ejtő. Akárcsak a regény maga. 

Összességében:
A gonosz király méltó folytatása A kegyetlen hercegnek! Sőt, még ördögibb és még veszedelmesebb is! Tündérföldén a trónért való harcok nem fejeződtek be Cardan megkoronázásával. Két riválisa továbbra is ármánykodik a háttérben, őt magát pedig eskü köti méghozzá nem is akárkihez, hanem a halandó Jude Duartéhoz. Ám az udvarban senkinek nem tűnik fel, ki irányítja valójában Elfhont, és jobb lenne, ha így is maradna. Cserébe megmentheti öccsét, Oakot.
Holly Black rendkívüli szerző - ebben a regényében is elegyedik a cselszövés, a sötétség és a szerelem. Kíváncsi vagyok, milyen izgalmakat tartogat a trilógia bejezőkötete, hiszen A gonosz király vége folytatásért kiált!
Egy különleges, egy egyedi fantasy történet a tündérek világáról, mely korántsem olyan tündéri, mint amennyire azt mi gyerekkorunkban hittük.
Ajánlom A levegő népe trilógiát mindazoknak, akik nem riadnak vissza a sötétségtől, az árulástól, és egy rendkívüli kaland részesei szeretnének lenni egy igazán badass női főhőssel, Jude Duartéval. 

Oldalszám: 350
Kiadó: Könyvmolyképző

Kedvenc karakter: Jude Duarte
Kedvenc idézeteim:

"Azt hallottam, a halandók szerelme nagyon hasonlít a félelemre. Gyorsabban ver a szívetek. Kiélesednek az érzékeitek. Mámoros állapotba kerültök, talán még bele is szédültök. – Rám pillant. – Igaz ez? Rengeteget megmagyarázna a fajtáddal kapcsolatban, ha kiderülne, valóban össze tudjátok keverni a kettőt."

*

"– Egy pillanatra átfutott a fejemen – szólal meg –, hogy talán te lőttél rám.Elfintorodom.
– És miből jöttél rá, hogy nem?
Vigyorogva néz fel rám.
– Nem talált el."

*

"– Talán megdöbbenti a képtelen családodat, de nem lehet mindent gyilkossággal megoldani! – kiált utánam Locke.
– Tényleg megdöbbennénk, ha így lenne – kiáltok vissza." 

2020. november 17.

Sarina Bowen - Keserédes

 HANGULAT                                MOLY                                        2019 

"A ​farmerek energiája tartja mozgásban a földet.
Griffin Shipley cseppet sem számított arra, hogy egy vermonti földút szélén, egy árokban fog összefutni egykori egy (vagy a pontosság kedvéért két-)éjszakás kalandjával. Öt évvel ezelőtt azonban mintha egy másik élete lett volna…Griff huszonhét évesen, nem igazán önszántából került a családi farm élére. Még hatalmas válla is nehezen bírja a terhet: neki kell támogatnia anyját, három testvérét és hangyás nagyapját is. Nincs ideje a lányszövetség egykori tagjára, aki fél áron akarja felvásárolni a termésüket.Vermont sosem szerepelt Audrey Kidder utazási tervei között. Ahogy Griff Shipley sem. De muszáj kapnia egy második esélyt az őt foglalkoztató étteremlánctól. Na, jó, egy ötödik esélyt. És egyetlen beképzelt, szexi, szakállas farmer sem állhat az útjába.Ellenfelei egymásnak. Egészen más dolgokat várnak az élettől. Nagy kár, hogy a kettejük közt levő érzéki feszültség olyan pikáns, mint Audrey szupertitkos barbecue szósz receptje, sőt…
Figyelem! A szöveg pikáns jeleneteket, ínyencségeket és egy gőzölgő, kültéri zuhanyt tartalmaz, valamint bebizonyítja, hogy a farmerek nem röstellik bepiszkolni magukat."

Már a megjelenésekor felkeltette az érdeklődésemet a Keserédes. Az írónő, Sarina Bowen neve nem csengett ismeretlenül, hiszen hallottam már az Elle Kennedyvel közösen írt LMBTQ+ regényéről, a Himről, de egészen idáig nem olvastam még tőle. 

Végül ambivalens érzésekkel csuktam be a regényt.

Egyrészt egy rettentően élvezetes, magával ragadó stílus árad belőle, ami egyszerűen magához láncolja az olvasót, és képes kiszakítani őt a valóságból. A karaktereket is megkedveltem, Griffet és Audreyt valamint a teljes Shipley családot és a farmon élőket. Így hát rátérnék a valódi problémámra: a cselekményre.

Audreynak és Griffinnek öt évre visszanyúló közös múltjuk van. Az együtt töltött éjszaka után viszont külön utakra kellett lépniük.
A lány nem éppen sikeres tanulmányi karriert tudhat magáénak, de sok-sok próbálgatás után ráébredt, mi az, amit a legszívesebben csinál: ez pedig a sütés-főzés. Miután elvégzett egy szakácsképzést, édesanyja lemondott róla és magára hagyta, így Audreynak hamar a saját lábára kellett állnia. Jelenleg pedig egy étteremlánc lóti-futi embere, de meg akarja mutatni, hogy többre is képes a mosogatásnál és a hagymaszeletelésnél. Ám a sors nem állt éppen mellé, apró bakik sorozata követte egymást, végül mégis kap egy utolsó esélyt a cégnél. Beszerző lesz - méghozzá a különböző zöldségekért és gyümölcsökért felel majd, amikből aztán az ínyencségek készülnek a konyhán. Jobb, mintha teljesen kirúgták volna, de így Vermontba kell utaznia, hogy beszéljen a helyi farmerekkel a jó üzlet érdekében. Sosem gondolta volna, hogy épp egyik egyetemista kalandjával fut majd össze, és hogy pont Griffin Shipley fogja őt és az árokba rohant bérelt autóját kihúzni a csávából. 

Griff családjának hatalmas almása van Vermontban, a termesztés mellett pedig almaborral foglalkoznak. A fiú nem hitte volna, hogy viszontlátja fiatalkori szerelmét, Audrey Kiddert, akivel az egyetem után megszakadt a kapcsolata. De mit hoz a sors? Épp a lányt és az árokba rohant autóját kell kimentenie nem messze a birtokuktól. Griff elviszi őt a farmjukra, míg a kocsija kerekeit javítják, de abban biztos, hogy még egy ilyen csinos lánynak sem adja el az almáit alig néhány dollárért. Nem bízik a nagy étteremláncokban, és ez nem most fog megváltozni. Figyelmezteti is a közeli farmereket Audrey érkezésére. A lány azonban hamar beilleszkedik a Shipley családba, főztjével pedig egyenesen leveszi a lábukról a tagjait. Griffből is előtörnek újból a régi érzelmek, ahogyan egyre több időt tölt vele, hiszen Audrey még az egyetemi éveinél is sokkal csinosabb lett. Nehéz ellenállniuk egymásnak, de mindketten tudják, hogy a lány kirendeltsége csak addig tart, míg nyélbe nem üti az üzleteket. Hamarosan vissza kell térnie Bostonba.

"A hétvége tökéletes volt. De végül eljött a hétfő. Mindig eljön."

Sarina Bowen érezhetően inkább a karakterek jellemére helyezte a hangsúlyt, mintsem az izgalmas történetvezetésre. A cselekmény Griff és Audrey ismételt egymásra találásáról és végtelen ágyjeleneteikről szól. Nem éreztem különösebb feszültséget, vagy éppen tetőpontot, konfliktus is alig akadt, sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett az írónő a kettejük közötti románcra. Ezt pedig én keveseltem ahhoz, hogy egy igazán jó olvasmányélményként könyveljem el a Keserédest.

Ami viszont pozitív volt a történet - mondhatni - egyhangúsága mellett, az maga a keret. Nem sok NA regény játszódik farmon, Sarina Bowen viszont bemutatta, milyen is egy ilyen önműködő gazdaság élete, minden szépségével és keménységével együtt. Mennyi elkötelezettséget és munkát kíván az, hogy egy gazdaságot fenntartson a család, ehhez pedig mindenkinek bele kell adnia apait-anyait. Nincsenek szabadnapok, mindig van tennivaló és az reggeltől estig. Mégis engem elvarázsolt. Városi lányként nem szívesen költöznék felnőtt koromban sem vidékre, de szerintem mindenkit építene jellemileg, ha kipróbálná néhány hétig, milyen is az élet egy farmon. Főleg így, hogy sokszor leírta az írónő, hogy milyen lenyűgöző a kilátás, és mennyire otthonosan mozgott a szintén városi Audrey Vermontban. 

A két főszereplőben - Griffben és Audreyban azt csodáltam, hogy küzdöttek az álmaikért. Nem adták fel, ha éppen az élet nem úgy hozta, ahogy az szerencsés lett volna. Ám ez elvette a reflektorfényt a történettől. Legjobban a farmon töltött családi jeleneteket élveztem, amikor a hangulat meghitt és igazán idilli volt. A Keserédes azt sugallja, hogy az élet alapjáraton szép, és mindenben meg kell találni azt, ami ilyenné varázsolja. Ez a pozitív mentalitás egészen inspiráló volt végig a könyvben, ám mégsem kárpótolta azt, hogy maga a történet nem vitt véleményem szerint sehova. Több olyan mellékszál is volt, amit szerintem hagyott elúszni az írónő, mint Jude háttere és jövőjének kérdése. Egy idő után már tényleg csak a testi vágyak domináltak ahelyett, hogy fordulatokat és igazán nagy izgalmakat csempészett volna a Keserédes soraiba Sarina Bowen. 

Könnyed volt, lágy, kár lenne tagadni, olvastatta magát, és egyszer csak azt vettem észre, hogy alig maradt már belőle egy kevés. De a várt hatást ennek ellenére nem érte el. Emiatt pedig vegyes érzelmekkel zártam a regényt.

Borító:
A képen a barna szín dominál, mely keveredik az erdő sötétzöldjével, ezzel alkotva tökéletes harmóniát. Hiszen az tagadhatatlanul káprázatos. Az előtérben egy hatalmas izomzattal megáldott férfiember látható - bevallom, az én ízlésvilágomnak ez már túl sok, ez a nem természetesnek ható bicepsz-tricepsz duó. Tény, hogy a farmon megerősödik az ember, hiszen a napi munka megedzi az ottaniakat, valamint a főszereplő, Griff múltjával kapcsolatban azt az információt is tudjuk, hogy régebben amerikai focizott, így természetesen sportos az alkata, de első ránézésre feltűnik, hogy ezt nem a sok szénaboglya-gurigatás okozta. De attól függetlenül, hogy az én esztétikai ízlésemen nem fog a modell csábereje, a borító maga lenyűgöző és tényleg összhangról árulkodik. Nem is beszélve a gyönyörű és jól elhelyezett címről.

Összességében:
A Keserédes egy kikapcsolódást nyújtó, ám közel sem tökéletes regény. Egy egyedi közegbe írt szerelmi egymásra találás, mely tele van szenvedéllyel és erotikával - talán már kicsit túlságosan is. Hiszen elvette a hangsúlyt a cselekményről, amibe emiatt nem került se csavar, se izgalom. Pedig igazán vártam volna.
Ami viszont igencsak pozitív volt, az valóban maga a helyszín, ahová Sarina Bowen helyezte a karaktereit. A farm ilyen szempontból szerintem nagyon egyedi választás volt a részéről, hiszen nem sok általam ismert NA történet játszódik egy vidéki birtokon, hanem előszeretettel választanak a szerzők városi helyszínt a főszereplőik számára.
Azoknak ajánlom a Keserédest, akik szeretik a new adult regényeket, akiket nem rettent el az erotika, és néhányszáz oldal erejéig meg szeretnék tapasztalni, milyen is az élet egy amerikai farmon. 

Oldalszám: 350
Kiadó: Könyvmolyképző

Kedvenc karakter: -
Kedvenc idézeteim:

"Mindig is olyan helyen akartam élni, ahol vannak gyümölcsfák!'

*

"Hát… basszus. Veszélyes kombináció voltunk, ő meg én. Kellett volna nekünk is olyan figyelmeztető tábla, mint amilyen a traktoros fészerben lóg a dízeltartályok fölött. VIGYÁZAT! ROBBANÁSVESZÉLY!"


2020. november 14.

R. Kelényi Angelika - Róma, Róma

 HANGULAT                                MOLY                                        2020 

"Caroline Wood a neves londoni magazin rovatvezetőjeként folyton keresi az izgalmas történeteket. Egy nap hírt kap egy legendás római házról, melyet a helyiek csak így emlegetnek: La casa dell'amore, a Szerelemház. Azt beszélik, aki beköltözik ebbe az épületbe, arra varázslatos módon rátalál a szerelem…Caro úgy dönt, hogy egy ilyen fantasztikus sztorit nem hagyhat ki a rovatából, ezért Rómába utazik, bár a kedvese egyáltalán nem örül ennek… A különös kalandokba keveredő újságírónő lelkesen kutat a romantikus, rejtélyes legenda után, aztán egyik pillanatról a másikra egy cseppet sem veszélytelen nyomozás kellős közepén találja magát.Mindeközben felfedezi az örök várost, megismer egy határozottan vonzó olaszt, aki miatt felteszi magának a kérdést, vajon elég erősek-e az érzelmei Barcelonában élő szerelme iránt. Meddig tarthat egy kapcsolat, ha havonta csupán pár napot tölthetnek együtt?"

 Caroline Wood immár a sikeres Határtalan szerelem c. rovat vezetője a CBM magazinnál, és úgy tűnik, elérte mindazt, amire korábban vágyott. Barcelonában nem csupán szakmai tapasztalatot szerzett és világot látott, hanem megtalálta a szerelmet a helyi szállodaigazgató, Tom személyében. De a várva várt happy end nem érkezett el - ugyanis mindkettejüket saját országukhoz köti a munka és az életük, nem tudják azt az áldozatot vállalni, hogy feladják ezt a másikért. Ilyet csak a filmekben láthatunk, amikor gondolkodás nélkül repülőre szállnak az emberek, és egy bőröndbe összecsomagolják a teljes korábbi életüket. Racionálisan átgondolva Caro nem cserélheti le a karrierjében elért sikereket a bizonytalan szerelemre. 

A távolság pedig problémákat szül. Bár az interneten keresztül már nem nehéz kapcsolat tartani egy másik országban élő emberrel, egy szerelmet nem lehet erre alapozni. Caroline reménykedik abban, hogy sikerül átvészelniük Tommal a nehézségeket, és végül valamerre mozdul a kapcsolatuk, fél, hogy a végén elveszíti a férfit. A Róma, Róma középpontjában ez a gondolat áll. R. Kelényi Angelika felteszi a kérdést: Lehet valódi egy távkapcsolat? 

Caroline egy balul elsült tévés interjú után egy újabb utazásra adja a fejét. Mindent feltesz egy lapra, és elutazik Rómába, hogy megismerje egy titokzatos ház történetét, amit mindenki csak La casa dell'amore-nak hív. Avagy a szerelem házának. Hiszen a kertben álló szobor körüli mítoszok világszerte ismertek, Caroline pedig elhatározza, hogy felfedi ennek a titkát. Tom erősen ellenzi az utazást, várja vissza a kedvesét Barcelonába, így a nő kemény döntéshelyzet előtt áll: Kockáztatja, hogy talán örökre elveszíti a szeretett férfit, és az ígéretes történet nyomába ered, vagy pedig feladja a karrierjét, hogy Spanyolországba utazzon, és letisztázzák a kapcsolatukat Tommal. 

"[…] a tudomány csődöt mond, ha szerelemről van szó."

Caro az újságírás mellett dönt, de a gondolatai a munka helyett folyton Tomon járnak. Emiatt az állandó agyalástól pedig kissé úgy éreztem, hogy akadozott a történet. Nem egy szokványos romantikus regény a Róma, Róma, meg kell hagyni - hiszen a "happy end utáni" aspektusból mutatja meg az olvasónak, hogy a könyvbéli romantikus hősök is szenvedhetnek kapcsolati problémákban. Caroline megtestesíti azt a karaktert, akit "tipikus nőként" is definiálhatnánk. Állandóan agyal, gyártja a különböző összeesküvés-elméleteket, lesi a telefonját minden pillanatban, mikor ír neki a szerelme, és csalódott, amikor nem várja őt üzenet. Ám emiatt nem tudta megélni rendesen mindazt, amit Róma nyújthatott neki. Hiszen gondolatban végig máshol járt.

Imádtam, hogy belengte a regényt az az igazi olasz atmoszféra, ami rögtön az elején beszippantott, és a végéig nem is eresztett. Nosztalgiáztam közben, eszembe jutott a saját utam, a saját emlékeim és túráim Róma macskaköves, gyönyörű utcáin, és hogy pillanatokon belül el lehet közöttük veszni, ha nem figyel az ember. R. Kelényi Angelika gyönyörűen lefestette a vidéket, ügyelve arra, hogy ne csak a turistalátványosságokat járjuk be a főhősnővel együtt, hanem értékeljük a kis, sarki pizzázókat, apró étkezdéket, fagyizókat, amelyek valóban megtalálhatóak a város minden egyes kis szegletében. Igazi nyári kiruccanás volt ebben a borús, őszi időben! 

Örültem az új, érdekes szereplőknek, főként Caroline gyerekkori barátnőjének, a vérbeli olasz-magyar Juliának, aki színt vitt a történetbe. Támogatta a főhősnőt, és igyekezett minél jobban kivonni őt gondolatainak nyomasztó terhei alól, ami egy jó barátnő dolga. Emellett mint egy idegenvezető mutatta meg Caroline-nak az érdekességeket, legyen az étkező, gasztronómiai fogás vagy éppen látványosság. Mellette a másik kedvenc szereplőm a történet során a titokzatos Nicola, az igazi, ellenállhatatlan olasz macsó volt, aki bekapcsolta a nőben a "Sherlock Holmes-gombot", és a romantika valamint a világjárás témája mellett becsempészett a könyvbe egy nyomozással és izgalmakkal teli szálat is. Caroline ezek után nemcsak a ház rejtélyét, hanem a főbérlő titkait is ki akarta fürkészni. Ehhez pedig Nicola segítségét kell kérnie, akit szintén titokzatosság leng körül.

Ugyan be lett mutatva néhány a főbb olasz ételek közül, hiányoltam azt, ami a Barcelona, Barcelonában megvolt. Olaszország a séfek hazája, a gasztronómia gyökere, reméltem, hogy kiteljesedhet ez a szál ebben a kötetben is, hiszen Caro nemcsak újságíró, de gasztro-blogger is. Emiatt egy kis hiányérzetem van a regény kapcsán. Erre is utaltam akkor, amikor azt említettem, hogy nem használta ki teljes mértékben a nő az olasz utat, helyette a gondolataival és félelmeivel volt elfoglalva. Néha igyekezett magára ölteni az olasz mentalitást, de nem igazán sikerült ez neki - végig a szeme előtt lebegett az, hogy talán rosszul döntött, amikor Rómába vett repülőjegyet. Emiatt pedig inkább a könyv második felére érkezünk meg igazán a történetbe, ekkor kezdenek el felgyorsulni az események, és leszünk részesei egy igazi kalandnak.  

Ami különösen tetszett nekem, az a regény vége és Angelikának az a kivitelezése, hogyan mutat előre Caroline Wood későbbi kalandjaira: Hollywoodra, Rióra és az útjára a Magyar Tengerre, a Balatonra. Szuperül összekapcsolta a köteteket, alig várom, hogy megtudjam, milyen izgalmak várnak az újságíróra a további történetekben.:) 

Borító:
Gyönyörű kompozíció, ahogyan már a Barcelona, Barcelonáé is volt. Nagyon tetszik ez a rajzolt hatás, különleges és egyedi. A háttérben itt is felfedezhetőek Róma attribútumai, a Colosseum és a sztereotipikus robogó - ami nem mellesleg a regényben is feltűnik majd. Hangulatos, vidám külső, rögtön kedvet varázsol a történethez. 

Összességében:
R. Kelényi Angelika egy újabb napsütéses utazásra hívja az olvasóit, melynek úti célja nem más, mint az olasz főváros: Róma.
Caroline Woodnak ki kell lépnie a komfortzónájából, és magára kell öltenie az olasz mentalitást. Ám beárnyékolja az kiruccanást az, hogy szívét a katalán vidéken, Barcelonában hagyta, a távkapcsolat pedig rengeteg akadályt gördít a szerelmesek elé. A karrier és a szerelem közti választás pedig sosem könnyű.
Mély, emberközeli történet, ugyanakkor könnyed és sokszor szórakoztató is. Imádom, ahogyan R: Kelényi Angelika képes ezt a kettőt elegyíteni! Mindezek mellett nem maradhat el az izgalomfaktor sem, hiszen a főhősnő egy magánnyomozásba is kezd, fel akarja tárni nem csupán a ház titkait, hanem érzi, hogy a tulajdonos is rejteget valamit a háttérben.
Valódi kikapcsolódás volt, igazi nyár-hangulatot teremtett ebben az őszi szürkeségben!
Azoknak ajánlom ezt a regényt, akik egy igazi római vakációra vágynak, napsütésre, kalandokra és az olasz ízvilágra minden mennyiségben.

Oldalszám: 350
Kiadó: Álomgyár

Kedvenc karakter: Nicola, Julia
Kedvenc idézeteim:

"És arra is rájöttem, hogy a fejemben élő elképzelés a jövőmről teljesen elhibázott, mert valójában csak egy elvárást követek, amit a társadalom állított fel, amit minden kislányba belekódolnak a tündérmesék, aztán minden nagylányba a romantikus történetek, és nem azt, amit igazából szeretnék."

*

"A távolság a kis tüzeket kioltja, a nagyokat még nagyobb lángra lobbantja."

*

"– Ilyen nővel se találkoztam még – lépett egyet hátra. – Maga mindig kimondja, amit gondol?
– Igen. Maga nem?
– Dehogy. Abból nagy pofonok születnének – vigyorodott el."

2020. november 9.

Az írás mint különleges szenvedély - Interjú Sienna Cole írónővel

Sienna Cole olyan írónő, akitől mindig szívesen olvasok. Az ő neve már garancia számomra egy rendkívüli regényre, egy igazi lelki töltettel bíró, bensőséges utazásra, valamint hihetetlen izgalmakra. Első önálló regénye 2017-ben jelent meg, hamarosan pedig a hatodik érkezik országszerte a könyvesboltokba Ahol a százszorszépek nyílnak címmel, mely engem  előolvasóként már teljesen elvarázsolt. Kíváncsi voltam, mi vezette az írónőt erre a pályára, hogyan szokott nekikezdeni egy új történetnek és egyéb kulisszatitkokra, amelyek ki is derülnek az interjút olvasva.:) 

Sienna Cole

 1.) Hogyan váltál íróvá? Vagy éppen az írói pálya talált meg téged? Mesélj erről egy kicsit!

Az olvasás szeretetével együtt született meg bennem a vágy, hogy magam is alkossak. Nyolc-kilencéves korom körül tettem az első szárnypróbálgatásaimat, és azonnal éreztem, hogy egy különleges szenvedélyre találtam. Ez azóta is velem van; az életem szerves részévé vált.

2.) Jellegzetesen két zsánerben alkotsz - romantikus regényeid a Négyszáz nap szabadság valamint a Reményszimfónia, viszont A köd után, a Lefelé a folyón és az Elmejáték c. köteteiddel a krimi ill. thriller kategóriák gyöngyszemei. Mi áll ennek a hátterében?

Mivel olvasóként is nyitott, kíváncsi természet vagyok, íróként sem szeretném bekategorizálni magam. Ugyanúgy kedvelem a romantikát, mint a csavaros krimiket, vagy a mély lélektani drámákat, de a történelmi kalandregények is közel állnak hozzám. Alapvetően az emberi elme működése az, ami igazán megmozgatja a fantáziámat, így ha találni kell egy közös nevezőt a történeteimben, az a pszichológiai megalapozottság, ami körbeveszi és végigköveti a cselekményt. Számomra nincs annál izgalmasabb, mint megfejteni, hogy egyfajta személyiség várhatóan hogyan reagál bizonyos helyzetekben, és hogyan változik, ha különböző hatásoknak van kitéve.

3.) Ugyanakkor elszakadva a romantikától és a krimi-thriller párostól - legújabb regényedet leginkább lélektani drámaként definiálnám. Mi ösztönzött arra, hogy papírra vesd az Ahol a százszorszépek nyílnak c. alkotásodat?

A történeteim általában spontán születnek, amikor a legkevésbé számítok rájuk. Ha megfog egy ötlet, nekiállok kidolgozni, életet lehelni belé. Természetesen ezek az alkotások nem tőlem függetlenül jönnek létre, mindegyik reflektál az éppen aktuális életszakaszomra, lelkiállapotomra, gondolataimra. Az elmúlt időben nagyon sokat foglalkoztam önismerettel, rengeteg energiát fektettem saját magam felfedezésébe, és ez tükröződik az Ahol a százszorszépek nyílnak c. regényben is. Azt az üzenetet szeretném átadni, hogy mennyire fontos a szembenézés, az önreflexió, és a múltbéli traumák feldolgozása a lelki értelemben vett sikeres élethez.

4.) Az Elmejáték c. könyved erőteljes felütésű történet, ami a bullying témáját dolgozza fel. Hogyan közelítetted meg ezt, mi inspirált a regény megírására? Szerinted mennyire van kitéve egy diák a bullying hatásának az iskolában Magyarországon?

Sajnos ez Magyarországon is jelenlévő probléma, ami csak az elmúlt időben kezdett kellő figyelmet kapni és beszédtémává válni. Mivel nálunk nincsenek olyan látványos következményei, mint az Egyesült Államokban, ahol minden napra jut egy tömeges lövöldözés, és minden hónapra legalább egy iskolai merénylet, nehezebb tetten érni, milyen romboló hatásai vannak. Amikor én voltam iskolás, az ilyesfajta bántalmazásra csak legyintettek, legfeljebb annyi tanácsot kapott az ember, hogy ne hagyja magát, és csak a legkirívóbb esetekben történt külső beavatkozás. A bullying meghatározó élmény lehet egy ember életében, akár súlyos traumát is okozhat, melyet aztán hosszas terápiával lehet csak feldolgozni, ezért mindenképpen foglalkozni kell vele. Ezért is választottam témául én is, hiszen ha a hatására csak egy szülő is jobban odafigyel a gyermekére, vagy egy gyermek is felismeri, hogy ami esetleg vele történik, az nincs rendben, akkor már elértem a célom.

5.) Volt olyan szereplő az évek folyamán, akinek a jellemével megküzdöttél?

Vannak olyan karaktereim, akikkel könnyen azonosulok, de olyanok is, akik távol állnak tőlem. Ők mindig nagyobb kihívást jelentenek, de épp ezért izgalmas velük dolgozni. Az Ahol a százszorszépek nyílnak c. regényben Norman pl. egy olyan szereplő, aki sokáig megfoghatatlannak tűnt számomra; épp úgy rejtőzködött előlem, mint ahogy a történetben is teszi. Aztán rájöttem, hogy ez nem is lehetett volna másképp: nekem is el kellett mennem a „százszorszépekig”, hogy megláthassam Norman valódi arcát. Ez íróként is katartikus élmény volt – remélem, az olvasóknak is az lesz.

6.) Nem titok, hogy szeretsz olyan témákhoz nyúlni, amelyeket tabutémákként is definiálhatunk. Te hogyan éled meg ezeket a történeteket író szemmel? Nehéz az utolsó pont leütése után elengedni a szereplőidet és a cselekményt?

Soha nem értettem, miért léteznek egyáltalán tabutémák. Miért nem lehet mindenről, ami az élet velejárója, őszintén beszélni? Persze a belém nevelt gátlások számomra is nehézzé teszik, hogy nyíltan kezeljek bizonyos témákat, de egy könyv lapjain könnyebben kiadom magamból, ami a lelkemet nyomja. Remélem, hogy ebben a tekintetben is pozitív szemléletváltás történik a világban. Az írási folyamat során a karaktereim nagyon hozzám tudnak nőni, így nehezen engedem el őket. Akad olyan közülük (korábbi regényekből), akiket még mindig nem tudtam.

7.) Milyen kutatómunka előzi meg az egyes regényeid írási fázisát?

Rengeteg cikket, tanulmányt olvasok az adott témában, filmeket, dokufilmeket nézek, előadásokat hallgatok, és ha tehetem, szakértővel is konzultálok.

8.) Miért választottál írói álnevet? Hogyan lettél Sienna Cole?

Mivel a fantáziámat leginkább a külföldi helyszínek mozgatják meg, úgy gondoltam, hogy egy angolszász hangzású írói álnév jobban passzolna a történeteimhez. Bár ez már változóban van, a tapasztalatok alapján az olvasók is szívesebben emelnek le egy külföldi szerző által jegyzett könyvet a polcról. Egyébként már gondolkodtam rajta, hogy magyar szereplőkkel, magyar helyszínen játszódó regényt, regényeket is szívesen írnék – valószínűleg azt a saját nevem alatt tenném.

9.) Miben változott az életed az első önállóan megjelent könyved után?

A legnehezebb lépés az volt, hogy kiálljak a rivaldafénybe, és bárki számára elérhetővé tegyem a munkám. Az elején féltem tőle, hogy milyen visszajelzéseket fogok kapni, és megviselt, ha valakinek nem tetszett a könyvem. Három év távlatából visszatekintve úgy látom, hogy az írói hivatás és a publikálás egy gyorstalpaló önismereti tréning. Hihetetlenül sokat adott és ad nekem emberileg, amiért nem lehetek elég hálás.   

10.) Hatodik önálló regényed érkezik néhány napon belül. Milyen érzések kavarognak benned ennek kapcsán?

A megjelenés előtt mindig rendkívül izgatott vagyok, és alig várom az első visszajelzéseket. Most különösképpen kíváncsi vagyok, mert úgy érzem, hogy a szokásosnál mélyebb húrokat pendítettem meg, és érdekes lesz számomra látni, ki hogyan rezonál vele.

11.) Tekintsünk egy kicsit a jövőbe! Milyen terveid vannak az Ahol a százszorszépek nyílnak utánra? Esetleg dolgozol már valamin?

Van most két-három regényötlet a tarsolyomban, de még nem döntöttem el, melyikbe vágok bele legközelebb. Ez még számomra is meglepetés. :)

12.) Mi a legjobb dolog számodra abban, hogy író lettél?

Számtalan csodát éltem már meg az írói hivatással kapcsolatban, de a mai napig meghatódom, ha valakitől olyan visszajelzést kapok, hogy a történetem cselekményében vagy egyik szereplőjében magára és az életére ismert, és netán ennek hatására valamit pozitív irányba megváltoztatott. Azt hiszem, voltaképp nem is lehetne szebb célja ennek a mesterségnek, mint új perspektívákat tárni fel és hozni közelebb az emberekhez.

 

Sienna Cole elérhetőségei:

2020. november 5.

Leiner Laura - Bízz bennem

  HANGULAT                                MOLY                                        2020 

"Egy ​év telt el az Iskolák Országos Versenye óta. A Szirtes tavalyi győzelme után a gimi összes diákja beadta a jelentkezését a következő évi megmérettetésre. Kocsis igazgatón hatalmas a nyomás: melyik négy diákja lehet képes a címvédésre amellett, hogy nem roppan össze a negatív kritikák, kommentek súlya alatt, ami az interneten és a táborban éri őket? Az igazgató úgy dönt, ezúttal nem a tanulmányi versenyeken jeleskedőket választ… A tizenhét éves Major Sára tehetséges táncos, azonban egy balul sikerült buli után kirakták a csapatából, a történtek miatt pedig megbélyegzetté vált az iskolájában. Éppen ezért ő is meglepődik, amikor Kocsis igazgató esélyt ad neki, és beválogatja a Szirtes Gimnázium csapatába, hogy három hasonló sorsú társával részt vegyen az Iskolák Országos Versenyén. A négy név bejelentése nem kis meglepetést és felháborodást kelt a tanulók körében, az igazgató azonban bízik a megérzéseiben és a csapatában, így minden negatív reakció ellenére elindítja a Szirtes színeiben Major Sárát, Felcser Vivient, Fehér Rajmundot és Pap Dominiket."

Leiner Laura mindig képes meglepni. Az IOV témája igazán újként hatott az ifjúsági irodalomra, de amikor bejelentette, hogy egy második trilógiát is tervez írni, eleinte nem láttam benne potenciált. Sokáig nem is gondoltam arra, hogy valaha is a kezembe veszem, eltemettem magamban az IOV második fázisát. Féltem, hogy csak egy jól bevált történetet akar újraírni Leiner Laura. Látta, hogy az olvasótábora szerette az első triót, hát írt még egyszer ennyit. Kételkedtem abban, hogy az IOV-ban van még három kötetnyi történet, hiszen amennyire szerettem az Ég veledet az újdonság varázsa miatt, a Maradj velem és az Emlékezz rám soraiban ugyanennyire csalódtam. De mindezt elétek is tártam korábban ezeket a köteteket értékelve. 
Szerintem mindezek után jogosan féltem a Bízz bennemtől. Utána se néztem, miről is fog szólni, hiszen lesz majd egy újabb Hanna, Lóri, Bernadett és Zsombi, meg talán egy újabb Kornél is. Ám a megjelenésekor nagyon sokan kezdtek beszélni róla, és a rövid bemutatások hatására nem úgy kezdtem érezni, hogy Leiner Laura szimplán meglovagolja az IOV trilógia sikerének hullámait, hanem tényleg új alapkoncepciót épített a régibe, ezzel pedig számomra kívánatossá tette az új köteteket. Egyre inkább úgy éreztem, nem lenne érdemes kihagyni, az előző negatívabb tapasztalatok ellenére sem. Ugyan nem volt tökéletes, olyan kikapcsolódást nyújtott, amit csak egy igazi LL könyv képes adni. És épp ezért érdemes a Bízz bennemet is elolvasni. 

Mikor Hanna, Lóri, Bernadett és Zsombi indultak a Szirtes csapat színeiben az Iskolák Országos Versenyén, senki nem hallott még erről a vetélkedőről. Hiszen kik azok a stréberek, akik önszántukból a nyári szünetüket azzal töltik, hogy megméressék tudásukat más iskolák jelöltjeivel szemben, mikor élvezhetnék a felhőtlen szabadságot is? A diadal után a névtelennek hitt verseny hirtelen a legvártabb esemény lett a Szirtes Gimnázium életében - mindenki részt akar venni rajta a következő győzelem reményében. Kocsis igazgatónak pedig el kell döntenie, ki az a négy tanuló, akik érdemesek arra, hogy az iskolát képviseljék a többi gimnáziummal szemben. Ki nem roppan össze a tavalyi győzelem és a temérdek elvárás súlya alatt? Kik azok, akik az iskola, és nem a saját érdekeiket nézik? Ezeket és még sok más kérdést megválaszolva és minden lehetséges opciót mérlegelve arra a döntésre jutott, hogy négy olyan diákot küld az IOV-ra, akik nap mint nap lelki rátermettségükről tesznek tanúbizonyságot, hiszen ők nem mások, mint az iskola kitaszítottjai, megvetettjei. Minden nap a többi tanuló lenéző tekintetével kell szembenézniük, mások által rájuk ragasztott billoggal kell együtt élniük. És ehhez hasonló mentalitással találkoznak majd nagy valószínűséggel a kiválasztottak a verseny helyszínén is. Mindenki tudja majd, hogy a Szirtes a győztes csapat, akiket jobb, ha miharamabb kiejtenek. Előreláthatólag mindenki vetélytársat, nem barátot fog bennük látni. Négyüknek pedig még inkább össze kell tartaniuk, ha győzelemre akarják vinni a csapatukat, mint valaha. 

Sára, Rajmund, Vivi és Dominik a "balhésok". A többi diák megbélyegezte őket, ezt pedig nehezen tudják lemosni magukról. Bár mind a négyen követtek el a múltban hibákat, tiszta lapra vágynak, amit az IOV adhat meg számukra. 

A négy kiválasztott élete a kezdetektől csupa küzdés. Először az iskola többi diákjának felháborodásával kell szembenézniük. Nem értették, milyen alapon választotta az igazgató őket, hiszen ki sem érdemelték ezt. Ám arra nem gondoltak, hogy Kocsis kivételes pedagógiai ösztönökkel is bír. Tisztában van azzal, miként hat az ilyen fiatalokra az egészséges versenyszellem, és azzal is, hogyan fejlesztheti ez a jellemüket. Ezek után a verseny helyszínére érve is ádáz pillantásokkal találják szembe magukat, hiszen az ottaniak nem tesznek különbséget aközött, hogy ők a címvédő csapat vagy a címvédő iskola. Nekik ez egy és ugyanaz, ez pedig nem egyszer elhangzik a kötet folyamán. És persze harmadjára pedig meg kell mutatniuk az otthoniaknak és talán saját maguknak is, hogy milyen fából faragták őket. Be kell bizonyítaniuk, hogy bármilyen címkét is aggattak rájuk - lehet méltóan, lehet, hogy nem -, nem fedi a teljes valóságot. Talán ezért is kapta azt a címet, hogy Bízz bennem. Hiszen a külvilág és önmaguk számára is meg akarják mutatni, hogy rászolgáltak a bizalomra, a második esélyre.

"Hogy jeleled azt, hogy „én hülye eddig észre sem vettem, hogy mennyire átkozottul szép vagy?”"

Sára a téli sítáborra úgy ment, hogy népszerű volt, a tánccsapat sztárja és voltak legjobb barátnői, akikről azt hitte, jóban-rosszban kiállnak majd mellette. Mindezt egy éjszaka alatt sikerült elvesztenie. Az állítólagos barátnői elárulták, egy balul elsült buli minden felelősségét rákenték, ő meg nem tehetett semmit, csak állt meglepődve, amíg a tánctábor vezetői értesítették a szüleit. Kitették a csapatból, fegyelmit kapott, számára fontos emberek csalódtak benne, és emellett az iskolai diákok is számkivetettként bántak vele. Úgy, hogy mit sem tudnak arról a bizonyos estéről. A lány mérlegre tette eddigi életét, és rá kellett jönnie, túl sok időt pocsékolt el arra, hogy tucat-lány legyen, akit befogad a közösség, és ha már úgyis számkivetett lett, nemcsak belül, de külsőre is az emberek tudtára adja, hogy ő már nem ugyanaz a Sára, aki elment a sítáborba. 

Vajon a Rajmundról, Viviről és Dominikről terjedő pletykák igazak volnának? Vagy csak a valóság egy részletét tükrözik? 

A regény abszolút pozitív részéhez tartozik, hogy sokkal jobban megkedveltem ezt a négy karaktert, mint az Ég veled kvártettjét. Ugyan Sára a "megbántam a múltat, és azóta más ember vagyok" gondolkodásával kicsit Hannára emlékeztetett, Rajmundban is megtaláltam Cortez vonásait, Vivi és Dominik pedig felidézte bennem Ricsi és Virág párosát, mégis sokkal közvetlenebb személyiségek voltak ők, mint az elődeik. Szerintem nemcsak én, de mások is jobban tudtak velük azonosulni. Hiszen mi történik, ha mind megszabadulnak az iskolai billogoktól? Igazán önmaguk lehetnek. 

Az IOV-nak ezúttal a Hortobágy ad otthont. Az első trilógia erdős övezetével szemben a mostani csapatok sík, alföldi tereppel találják szembe magukat. Ebből kifolyólag Leiner Laurának lehetősége nyílt arra, hogy újabb izgalmas feladatokat találjon ki a szereplői számára. Szuper lépés volt a részéről egy teljesen más helyszínre helyezni a versenyt, remélem, a későbbiekben sem fogok csalódni az akadályokban, amelyeket a csapatoknak ki kell állniuk. Eddig mind ötletesek voltak, különösképpen az ökocentrumos feladat tetszett a legjobban, ott igazán kiteljesedhettek a szereplők, megmutatták milyen leleményesek tudnak lenni.

Ugyanakkor, ami miatt mégis hiányérzetem támadt, hogy bár Sárát megismerhettük, hiszen az ő szemszögéből látjuk az eseményeket, őt pedig Vivi valamennyire a bizalmába fogadta, de a két fiú háttértörténetéről semmit nem sikerült megtudnunk. Bár Rajmund elég központi figurája a regénynek, és amennyit a versenyen bemutat magából, azt a személyt én nagyon megkedveltem. A múltját annyival elintézi, hogy bár sarkítottan, de minden róla terjengő pletyka igaz - én mégis mindenképp szeretnék róla megtudni többet a trilógia folyamán. Ugyanígy Dominikről is, aki ebben a kötetben nagyon perifériára került.  

Viszont a kísérőtanár személyét, Tahi Dénest muszáj kiemelnem. Az IOV I. trilógiájában Titanilla tanárnő elég felelőtlen karakterként volt bemutatva, nem is értettem, hogyan lett belőle praktizáló pedagógus. Ám itt a keménykezű fizikatanár annál többet van jelen az eseményeknél, hiszen az ő felelőssége is, hogy a csapat magatartása az iskolához hű maradjon. És az az igazság, hogy szerintem ő is beleillik ötödiknek Sára, Vivi, Rajmund és Dominik mellé, hiszen a diákok körében sem ő maga, sem a tárgya nem éppen közkedvelt. Kapja az ívet rendesen ő is a komment-szekcióban, de a versenyen az ő igazi valójára is fény derül. Emberi szív bújik meg azért a kemény külső mögött: együtt örül a versenyzőkkel a továbbjutások után, néha elejt egy-két viccet is, de ami a legfontosabb szerintem, hogy bár kezdetben ellenezte ezt a csapat-összeállítást, mégis bízik bennük, és biztatja őket, hogy képesek megoldani a feladatokat és legyűrni az akadályokat.

Borító:
Az első trilógia stílusában jelenik meg ez a borító is, ám ezúttal a bükki erdők helyett a Hortobágy pusztája és jellegzetes madarának motívuma jelenik meg rajta. Tetszik, hogy sötétebb a koncepció, és egészen ötletes, hogy a megfordított színösszeállítás is jelzi - ez közel sem ugyanaz a kép, csak a keret azonos.

Összességében:
Leiner Laura megmutatta, hogy tud egy korábbi alapötletből is merő újdonságot varázsolni. A Bízz bennemben máshova helyeződtek a hangsúlyok, mást mutat be, más a mondanivalója, mint az Ég velednek, ugyan a keretet mindkettőben ugyanaz szolgáltatja: az Iskolák Országos Versenye. A küzdelem motívuma mindkettőben megjelenik, ám itt hatványozottan jelen van. Hiszen nem csupán a kupáért és a győzelemért hajtanak a kiválasztottak, be akarják bizonyítani, hogy megérdemlik a tiszta lapot, amit a verseny nyújt nekik.
Sokkal jobban megkedveltem Sárát, Rajmundot, Vivit és Dominiket, mint az első négyest. Talán épp azért, mert nem voltak tökéletesek.
Humoros volt, izgalmas és kiszámíthatatlan - igazi kikapcsolódás.
Azoknak ajánlom a Bízz bennemet, akiknek épp szükségük van egy laza, ifjúsági történetre, amely kiránt a borongós időszakból, és újra felhőtlen nyarat varázsol, hacsak néhány órára is. 

Oldalszám: 480
Kiadó: L&L kiadó

Kedvenc karakter: Fehér Rajmund, Tahi Dénes
Kedvenc idézeteim:

"Ha valamit megtanultam a történtekből, az az, hogy nem gond, ha kilógsz a sorból a tökéletesek között. Olyankor keresd a hozzád hasonlóan elcseszettek társaságát, mert ők szó nélkül befogadnak."

*

"– Én biztos, hogy elhozom azt a kupát! – közölte egyszerűen, úgy, mint ami nem is kérdéses.
– Ez a beszéd! – szorította ökölbe a kezét Kocsis, majd végiggondolta a dolgot, és Rajmundra nézve hozzátette. – Csak a miheztartás végett… Ugye tudod, hogy ahhoz meg kell nyerni a versenyt, és nem hozhatod el „csak úgy”?"

2020. október 29.

Nyerj rúnás nyakláncot magadnak és a parabatai-odnak! 丨5 éves lett a blog!

2015. 10. 29-én egy nagy utazás vette kezdetét. Utazás a könyves bloggerek világába, melynek töretlen lelkesedéssel vagyok azóta is a részese. 

5 éve. Hihetetlen, hogy ennyi idő eltelt a blog megnyitása óta, pedig mintha tegnap lett volna, hogy megnyomtam a felületen a létrehozás gombot. Ugyan a legutóbbi évre rányomtam a bélyegét rendesen a 2020-at érintő világjárvány, ez a blog maradt ebben a nehéz időszakban is a menedékem. Volt egy biztos pontom a bizonytalan hónapokban. És akár a feje tetejére is állat a világ, úgy hiszem, ez mindig is így lesz.

Néhány statisztikai adat, mennyit fejlődött a blog az elmúlt időszakban:
  • 350.000+ oldalmegtekintés
  • 305 rendszeres olvasó
  • 1300+ facebook kedvelés
  • Könyvértékelések száma 5 év alatt: 422
  • Közzétett bejegyzések száma: 547
  • A legnépszerűbb bejegyzések a statisztika alapján

    -  2017-es könyvfesztivál élménybeszámoló
    - Quiz: Melyik könyves álompasi illik hozzád?
    - Pepe Toth dedikálásról élménybeszámoló
    - 5+1 kedvenc magyar regényem
    - Quiz: Melyik könyves álompasi illik hozzád? - 2020 edition
  • Legnépszerűbb könyvértékelések

    - Anne L. Green: Arcátlan csábító
    - Anna Todd: Before
    - R. S. Grey: Testcsel
    - Tavi Kata: Szívkeringő
És mik a terveim a jövőre nézve?
Az egyetem mellett nem szeretném elhanyagolni a blogot, ez idáig ez szerintem sikerült, erre továbbra is igyekszem nagyon ügyelni. Hiszen mint említettem már, ez számomra egy menedék. Újításokat nem terveztem - egyszerűen minél több érdekes bejegyzést szeretnék hozni számotokra. Az értékelések mellett hangsúlyt fektetnék az 5+1-es rovatra, a book tagekre, valamint megtartom a szívemnek nagyon kedves évszakonkénti összegzőt is. Az utóbbi időben mégis megvilágosodtam: egyszerűen imádok interjút készíteni. Ennek a szenvedélyemnek szeretném alávetni a blogot is, és figyelmeztetni benneteket, lesznek ám itt érdekességek, érdemes nyitott szemmel járni!

Köszönöm, hogy velem tartottatok egy újabb évig, ünnepeljük meg ezt ennek méltóan!

Nagy rajongója vagyok a Cassandra Clare alkotta árnyvadász univerzumnak. Erről maga az oldal is tehet tanúbizonyságot, hiszen szinte az összes megjelent regényét olvastam az írónőnek. Nem is csoda hát, hogy Willhez és Jemhez, Alechoz és Jace-hez hasonlóan én is választottam magamnak parabatai-t, akire mindig számíthatok, aki támaszom a bajban, és együtt küzdhetünk meg saját démonainkkal. Szerencsés vagy, ha Neked is van ilyen személy az életedben! 

Ezért most két parabatai rúnás nyaklánc talál gazdára - nyerj egyet magadnak, és egyet a parabatai-odnak is!

És mit kell tennetek, hogy megnyeressétek mindezt?

 Töltsd ki a Rafflecopter-doboz különböző állomásait!
- Látogass el a Kitablar facebook oldalára, és ha még nem tetted, legyél a kedvelője!
- Válaszolj meg egy egyszerű kérdést: Melyik a kedvenc bejegyzésed az oldalról?
- Extra pontért pedig légy a blog rendszeres olvasója!

Jó játékot kívánok mindenkinek!

* Ha az adott nyertes 72 órán belül nem jelez vissza az e-mailre, új nyertest sorsolok
** A játékon sajnos csak magyarországi címmel rendelkező könyvmolyok vehetnek részt
a Rafflecopter giveaway