.png)
Már jócskán benne a télben gyorsan elmesélem, mik történtek a házam táján ősszel.
Kezdjük az egyik kardinális ponttal, mégpedig a doktori tanulmányaim megkezdésével. Egyelőre nem tölti ki minden szabad percemet, ez már sokkal individuálisabb oktatási forma, mint amiben korábban részem volt - a cél a kutatási területem elméleti anyagának bővítése, és januárra egy összeszedett bibliográfia megalkotása. Amivel nem állok rosszul - mennyiségileg megvan, már csak szépíteni kell és jóvá kell hagynia az illetékes személyeknek, utána mehet is a doktori tanács keze közé. Az ősz megannyi változást hozott. Nemcsak egy újfajta oktatási rendszer, de egy új oktatási intézmény részese is lettem, hiszen a korábbi tanulmányaimat a Károlin végeztem, most ősztől viszont hivatalosan is ELTE-s diák lettem. Ennek az az egyszerű oka, hogy a Károlin nincsen irodalomtudományi doktori iskola, ezért kénytelen voltam váltani. Nagyobb, monumentálisabb, de erre számítottam is, a rendszere még mindig kiismerhetetlen számomra, de van négy évem kitapasztalni, hogyan is működik itt a bürokrácia.
Munka terén elkezdtem speciality barista kurzusokat tartani, aminek az oktatási részét rendkívül élvezem. Úgy gondoltam, jó felvezetés lehet, hiszen a doktori tanulmányok alkalmával nekem is kell majd órát adnom, így a kávé világának átadása egy párórás kurzus keretein belül tökéletes bevezetőnek tűnik még a katedra előtt.
Fontos megemlíteni a Könyvfesztivál idei tapasztalatát - mint tudjátok, idén új helyszínen rendezték meg a Könyvfesztivált, mégpedig idén neki a Bálna adott otthont. Unpopular opinion: én jobban szeretem a Könyvhetet a Könyvfesztiválnál, ezért tetszett is, hogy a Bálna külső terasza hasonlóképpen volt berendezve, mint egy "mini Könyvhét". Annyiban tetszett még az új helyszín, hogy az emeletek és a külön bejáratú helyiségek biztosítottak egyfajta szeralálódást, és nem csak a sorok között kellett szlalomozni egy légtéren belül, mint a Millenárison. Bár a tömeg itt is adott volt - egyfelől tényleg jó látni a rengeteg könyvszerető embert, másfelől hétvégén nagyon nehéz mozdulni és kényelmesen szétnézni a standok körül.
Ősszel nagyon sok szuper könyves eseményen részt vettem - volt például egy Bookline-fókuszbeszélgetés, ahol a Bookline-ról mint boltról, mint brandről volt szó, szuper Libri Könyvesboltok által szervezett workshopon vettem részt, vagy 20 perc könyvklub kibeszélőn. Több könyvbemutatón is részt vettem, még a Könyvfesztiválon Ruff Orsolyának A Bánatos Madonna című kötetéről volt szó, októberben Anne L. Green legújabb kötetének a könyvbemutatóján jártam, másnap a Móra Könyvkiadó által szervezett könyvbemutatón, ahol az újdonsült adventi naptárregényük volt a középpontban: Egy szív karácsonyra, amit nap mint nap lehet nyitogatni december 1-től karácsonyig, és a végén kiad egy teljes regényt. Csak győzze az ember kivárni az egyes napokat! Jártam premier előtti vetítésen: Colleen Hoover könyvadaptációját mutatták be, ami szerintem nagyon könyvhűre sikeredett. Voltam a Menő Könyvek és a General Press kiadó által szervezett halloweeni partyn a Magvető Caféban, ami alapvetően is egy nagyon kedves kis hely, így jószívvel ajánlom a hétköznapokra is, nem csak a különleges eseményekre.
Ami félig könyves-félig koncertélmény: novemberben volt egy Harry Potter mozivetítés az MVM Dome-ban, ahol a helyi szimfonikus zenekar elevenítette meg az ikonikus zenéket miközben A bölcsek kövét láthattuk. Nagyon érdekes élmény volt! Valamint voltam az ISON-ban A Szolgálólány meséje kibeszélőn, melyen Ruff Orsolya és Szeder Kata beszéltek a kötetről és annak keletkezési körülményeiről, ihleteiről és magáról Margaret Atwoodról is. Ami már nem könyves, de szintén ISON-élmény, az a Dalszerelőműhely, amit Fazekas Gergely zenetörténész tart, és teljesen új megvilágításba helyezi az előadót magát és a kiemelt dalokat is. Már két előadást volt alkalmam meghallgatni tőle, mindkettő szuper élmény volt: Harry Styles és Beyoncé egy-egy dalát "dalszerelte", és hát nem sok alkalommal köti össze bárki is Bachot és Harry Stylest, Beyoncét és Post Malone-t a countryzenén keresztül, és még számos érdekesség elhangzott ezeken az alkalmakon, amit tényleg nagyon ajánlok a zenei-irodalmi érdeklődésűeknek.
Ősszel 31 kötetet olvastam el - főként blogturnés könyveket, amikről olvashattatok is értékeléseket, de volt, amit újraolvastam, mint a Köd és harag udvara. Rendkívül jólesett a kis lelkemnek, amikor nem vagyok éppen jó hangulatban, Sarah J. Maas és a legsármosabb főúr mindig fel tudnak vidítani. Volt mindenféle történet ezek között: romantikus, romantasy, krimi, ifjúsági, dark fantasy, vers, családi dráma. Szóval tényleg sokszínű lett ősszel a paletta. Egyik kedvencem K. A. Linde - Vörösbegy a tölgytrónuson volt, amit már nagyon vártam, és nem maradt el a felé támasztott elvárásaimtől sem. Valamint Nikki Erlicktől a Pipacsmező volt az első regényem, de biztosan nem az utolsó, hiszen nagyon elgondolkodtató, kortárs témákat jár körül. Sokáig kitöltötte olvasás után is a gondolataimat, és azt hiszem, ez egy igazán jó kötet egyik ismérve. Nagyon csalódások nem értek - talán Ali Hazelwood Deep Endjétől számítottam másra, mint amit kaptam, de még így is jó olvasmányélménynek számít, csak meglepett a tartalma, illetve a Dixon-szabálytól vártam volna még egy kis "elle kennedységet", de az is alapvetően egy jó, kikapcsolást nyújtó történet volt.
Az elmúlt három hónapban 41 új könyvvel gazdagodott a magánkönyvtáram: érkezett egy nagy csomagom a Könyvmolyképző Kiadótól, kézhez kaptam a General Press kiadó sok újdonságát is, amik megdobták szépen ezt a számot, de elcsábultam a Mobius akcióján, és beszereztem sok olyan könyvet, amit már régóta nézegettem náluk.
Sorozatokból 395 epizódot néztem meg - megcsappant a szám nyár óta, de befejeztem a kis 20 perces sitcomjaimat. Újranéztem az új évad előtt az Emily Párizsban sorozatot, illetve csak úgy pusztán, mert olyan kedvem volt az Árnyék és csontot (még mindig gyűlölöm, hogy elkaszálták), majd lement egy Agymenők maraton, ami után nekiveselkedtem a Lucifernek, ami még mindig tart.
Filmekből összesen 34 darabot néztem ősszel - ebből 6-ot moziban, bár ha őszinte akarok lenni, szokványos mozi ebből csak egy volt. Még szeptember elején vetítették egy piknikmozi keretein belül a Hogyan tudnék élni nélküled?-et Mogyoródon, amit kis kempingszékekből néztünk, valamint még ugyanebben a hónapban volt a Corvin mozi moziéjszakája, ahol 2 jegy áráért akár hatot is meg lehetett nézni. Este hattól reggel hatig vetítettek filmeket különböző termekben, mi egy jól kitervelt forgatókönyv szerint haladtunk, így belefért három film az estébe, de hajnali hatig nem akartunk maradni, én már amúgy is néha belepilláztam a Stitch-be. Mindemellett elkezdtük újranézni a Marvel-filmeket kronológiai sorrendben, hogy a DoomsDay előtt ennek a végére érjünk. És hát azt kell mondjam, nem állunk rosszul - jövő decemberig bőven megleszünk mindennel. Illetve kétszer láttam ősszel a Harry Potter és a bölcsek kövét, de egyszer mint említettem a szimfonikus zenekaros verzióban, egyszer pedig kötelezően minden szeptember 1-jén.
És hogy mik a terveim az év további részére? Már igazán nem sok.
Hamarosan jövök az évösszegző bejegyzéssel, addig is mindenkinek sok bejglievést és feltöltődést kívánok karácsonyra!
Millió puszi:
Barby
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése