Tavi Kata - Táncvarázs

HANGULAT                                MOLY                                        2015

"Lilla és Krisztián egy párként kezdi a tizenegyedik évfolyamot a Duna-parti Gimnáziumban. A két szerelmes mindent megtesz, hogy semmi se rontsa el a boldogságukat, de mintha a szülők összeesküdtek volna ellenük, és amikor nem ők gördítenek akadályokat Lilláék útjába, a baráti társaságban akad mindig valami baj. Képes lesz Krisztián elviselni Lilla és Márk szoros barátságát? Sikerül Lillának megfejtenie Ákos szokatlan viselkedését? Hogyan alakul Jázmin és Kristóf felettébb zűrös kapcsolata? Kibe szerelmes Gréta? És miért érzi Flóra egyedül magát? Lilla az idei évben még komolyabban veszi a táncórákat, mert nagy a tét az év végi vizsgán. Vajon tényleg neki teremtették a színpadot? Krisztián pedig kosarasként olyan lehetőséget kap, amire nem is számított."

Az előző két részt is imádtam, így természetesen folytattam tovább! És ezzel a mondattal most jól lelőttem az egész poént.  Még régen a barátnőm ajánlotta, és nem is kell mondanom, mennyire hálás vagyok ezért neki. Már tűkön ülve vártam, hogy Kata megjelentesse az új könyvét, de ennek a befejezése azt is jelenti, hogy már csak egy utolsó kötet van hátra a teljes sorozat befejezéséig, ami miatt összeszorul a szívem, hiszen a három rész során annyira hozzám nőttek a szereplők, hogy már el sem akarom engedni őket, inkább a saját osztályomban is őket keresem, hátha fellelek valami kis Duna-parti vonást bennük, de hiába, a kedvenc a-saim pótolhatatlanok. Na de a könyvről...

Mit mondhatnék, jó volt visszacsöppenni a Duna-parti gimnázium okozta feszültségbe. A történetünk ott folytatódik, hogy Lilla és Krisztián immár boldog párt alkotnak, de valami azt súgja, nem marad ez sokáig így. Táncoslány, alkalmazom a fiú által ráaggatott aranyos becenevet, elutazik három teljes hétre Pestről, méghozzá Szegedre, így pár hétig fél szívként, romantikusan várhatják a nagy találkozást. Meg is történik, bár nem úgy, ahogy Lilla számít rá. Az iskolát is más úgy kezdeni, hogy Krisztián oldalán mutatkozik. 

Amitől ezt a kötetet még jobban szerettem, mint a többit, ha ez lehetséges egyáltalán, az azért volt, mert a drága írónőnk különböző szemszögekkel tarkította a fejezeteket. Néha beletekinthettünk Krisztián oldaláról a dolgokba, de ami különösen izgatott, az Jázmin része volt. Barátnőm készséggel lespoilerezte, hogy lesz benne, így vártam már, mikor jön el annak az ideje. Megtudhatjuk, mi van köztük Kristóffal, akik személy szerint az én kedvenc párosom. Esküszöm, annyira shippelem őket, amennyire még Lilla x Krisztián párosát sem, pedig őket is nagyon szeretem. Bár lenne még egy-két cuki-pár elméletem, de majd ez is kiderül, hihi. 

Lillának keményebben kell dolgoznia, mint valaha, akár csak simán az iskolát, akár a táncot nézzük, vagy a szüleivel való kapcsolatát. Talán ebben a kötetben a tánc visszaszorult egy kicsit a lány életében, hiszen Krisztián szinte mindennél fontosabb neki, ezért a történet is főleg ezt és az érzéseit taglalja. 

Persze, a többi lány sem unatkozhat, vegyük például Flórát, aki egy új pasival újított be, vagy Grétát, aki kicsit furcsán kezd el viselkedni valami hatására. De aminek én különösebben is örültem, hogy megismerhettük jobban Ákost. Lentebb bővebben majd kifejtem, miért, de egyszerűen boldog voltam emiatt, és a fejlemények miatt is, amik vele történtek. És akkor már Jázminról ne is beszéljünk, az ő élete is nagyban folyt, bármilyen szempontból is nézzük azt. 

Látszik Lillán, hogy szerelmes, és Krisztiánnal is jól kijönnek, sőt, nagyon jól, de úgy érzik néha, hogy az élet és a szüleik közbeszólnak ebbe. A fiú apja állást kap valahol messze, ezért egy ideig ki kell oda költözzön, ami miatt a családja ingázhat, mint az óra a két település között. A két szerelmesnek betervezetlen akadály kerül az útjába, a fiút hirtelen az ottani élet és kosárcsapat kezdi jobban érdekelni, mint a tulajdon barátnője. Veszekedések, amiknek sosincs szép vége, de túlélik, ugye? 

#LilsztiánOrKrillaShipperForever

Spoilert tartalmaz!

Persze, szomorú lennék, ha nem élné túl a kapcsolat az egész könyvet, sőt, még tovább! 

Az említett Jázmin szemszögben sok mindent megtudhatunk a Kristóf iránti érzéseiről, meg arról, hogy mi áll a szerelme útjába. Az apja. Szép, mi? A fiút persze ez zavarja, bárhogy is mondja neki Jaz, hogy ne tegye. Sokáig tart, de aztán végül minden megoldódik, nem igaz? #kedvencpáros

Lilla néha a pöcegödör mélyére kerül, és alig bír feljönni onnan, leginkább ez Krisztián és az elutazása miatt van. De mit tehetne ilyenkor? Megkérje, hogy ne menjen? 

Egy lezáratlan kérdés, ami Krisztián körül megy végbe, mégpedig az apjával való beszélgetésben. El akarnak költözni arra a településre, ahová mindig leutaztak. Kiderül, hogy csak bérlik a házat, bármikor továbbállhatnak. Krisztiánnak döntenie kell. Mégpedig az álmai és a barátnője között. Melyiket hagyja hátra? Valamit mindenképp elveszít. 

Eközben Márk is forral valamit, de senki sem tudja, mit, aztán mikor kiderül, robban a bomba, és leginkább Lillát találja el. A lány berág rá, amiért Márk otthagyja a tánccsapatot, és inkább a kosarasokhoz megy, mivel már három éve alkotnak egy párt a táncórákon, összeszokott páros. 

Kiderül, mitől, pontosabban kitől változott meg ennyire Gréta, mégpedig Ákostól. Akiről ebben a kötetben többet tudtunk meg, mint az előzőkben összesen. Reménykedünk sokáig, hogy nem egy újabb törött szív lesz a végeredmény, de minden jel arra mutat, hogy talán most másképp lesz... Egy játék, egy vallomás, egy csók... 

De akkor most mi lesz Flórával? Ő érez valamit Ákos iránt, vagy már elfejtette egy nyár alatt? Ki tudja.. Mindenesetre azért eléggé berágnék a lányra, ha az egyik legcukibb páros közelébe megy a történetben... Khm... 

Mindegy is... 

Alig várom az utolsó részt, amiben remélem minden fennmaradt kérdésre választ kaphatok, de szomorú szívvel gondolok most arra, hogy ez lesz az utolsó kötete a sorozatnak, hiszen a 11.a nyakán már itt az érettségi...

Karakterek:

Lilla: Őszinte leszek, az elején nem nagyon kedveltem, főleg a nyafogásai miatt, de ahogy haladt egyre jobban a történet, Lilla is egyre megkomolyodott, és nem (bocsánat) picsogott mindenen, ami nem úgy alakult, ahogy ő tervezte. 

Krisztián: Továbbra is bírom, bár a kedvenc karakter szerepét elvesztette nálam, több okból is. Imádom, tényleg, de néha akkora szemét tud lenni, és nem csak Lillával, bár főleg vele. Tudom, nehéz a helyzete egyes okokból, és tényleg nem irigylem ezt tőle, de párszor komolyan úgy viselkedett, mint egy menstruáló lány. 

Jázmin: Nem csalódtam benne ebben a kötetben sem, bár a második és az első részhez képest szerintem kevesebbet szerepelt itt. Érezhető volt már csak visszagondolva a Nyitótáncra, ott milyen volt, és most milyen. A Kristófos incidense megváltoztatta, persze, jó irányba. És hát igen... Kedvenc lány karakter díját mindenképp megkapja. 

Kristóf: Azt mondtam, kicsit csalódtam benne? Oké, csak egy picit, de ez mostanra megenyhült. Tud tapló lenni, nem azt mondom, de amivé ő is lett... azt imádom. 

Márk: Furcsa. Szerintem Márk karaktere a legösszetettebb karakter az egész könyvben, és Katának gratulálni tudok, amiért ezt így összeollózta. Titokzatosság övezi a fiút, mindig derül ki róla valami. Állandóan várom, hogy leomoljanak körülötte a falak, ami remélem,  az utolsó kötetet utolsó oldaláig megtörténik. Annyira... kényszerem van jobban megismerni, zavar, hogy annyira titokzatos, és nem tudok róla dolgokat, de ezen kívül imádom, mert na... ő Zentai Márk. 

Gréta: Azt mondtam, Jázmin az imént háttérbe szorult, de ennek az volt az előnye, hogy Gréta a helyére emelkedett, és talán most egy kicsit az ő szívébe is beláthattunk. Az eddig csendes lánynak is kiderült, hogy vannak érzései, és lehet szerelmes... 

Flóra: Ő volt tipikusan az a karakter, aki néha előjön, de nem kavar sok vizet, de ez tulajdonképpen most így volt jó. Nem történhet mindig mindenkivel valami...

Ákos: Direkt őt hagytam a végére. Eltekintek az ódáktól azt hiszem, de azért egy pár dicsőítő sorra számíthattok tőlem. Imádtam, hogy megismerkedhettünk a hátterével, honnan jött, miért olyan, amilyen. Nála itt bomlott le az a fal, amit Márknál még mindig várok. Kiderült, hogy eszméletlen aranyos is tud lenni, nem csak az a tapló állat, akivé sokszor változik. És ki hozta ki ezt belőle? Persze, hogy egy lány...

Borító:

Még mindig imádom az összeállítást, magát a stílust, ahogy az egész egy spirálfüzethez hasonlít. Egy valami azonban nem értek. Miért kell mindig másmilyen lányt összeszedni? A fiú az eddigi részeken mindig ugyanaz, de a lány nemhogy csak a hajszínében hasonlítana, hanem konkrétan semmiben. Nem szeretem a karaktereket a borítón, de ide pont illik, mondom, ha mondjuk véletlenségből ugyanannak a lánynak a fényképét használnák...

Összességében csak annyit róla: Imádtam és kész. Legszívesebben minden lány kezébe odanyomnám, hogy tessék, vedd és olvasd, egy napi hideg élelemmel fegyverkezz fel, aztán ülj be a babzsákfoteledbe, és fel ne kelj addig, amíg a végére nem értél! 

Oldalszám: 402

Kiadó: Könyvmolyképző

Kedvenc karakter: Reichart Ákos

Kedvenc idézet:

"- És még nem jöttél rá? - kérdezte Ákos. - Naná, hogy van. Tök szép vagy leengedett                                                                        hajjal."                                                                                                                                     - Reichart Ákos

Kérdéseim olvasás utánra:

- Szerinted mit fog választani a két lehetőség közül, amit az apja kínált neki?
- Te melyik pasit hódítanád meg magadnak? (csak egy Barby-féle kérdés :D )
- Szerinted mi lesz Lillával és Krisztiánnal teszem azt, tíz év múlva?