Charlotte Brontë - Jane Eyre

HANGULAT                                MOLY                                        1959

"A regény vadromantikus cselekménye, érzelmessége révén nagy sikert aratott. Címszereplője koldusszegény árvalány, akit egy komisz nagynéni nevel, majd beadja a lowoodi árvaházba. Jane tanítói oklevelet szerezve egy gazdag birtokos, Rochester házában lesz nevelőnő. A bonyodalmak viszont főként ezután kezdődnek…A bátor és tiszta, önmagához és szerelméhez mindig hű Jane vezeti el a XIX. század Angliájának világába az olvasót, aki az ő tisztán látó szemével figyelheti a kastélyok színesen kavargó társasági életét és a színes kavargás mögött megbúvó könyörtelen önzést."

Bevallom, eleinte féltem nekikezdeni, halogattam, ameddig lehetett, de már bánom, ahogy azt is, hogy az adaptációját néztem meg előbb, így nem ért meglepetés közben, hiszen már tudtam az egész cselekményszálat. De mégis, mégis volt a könyvben sokkal több plusz, sokkal többet adott, mint az a másfél óra, amit a képernyőn néztem. Bár ez így szokott lenni. 

Sokan hallásból már ismerhetitek a művet, ahogy a Brontë testvérek műveit is. Üvöltő szelek, Shirley, Emma, Villette, nem ismerős? 

A történet, mint azt a fülszöveg is említi, a XIX. századi Angliát mutatja be, amibe Charlotte is beleszületett. Egy árva lányt kapott főszereplőnek, Jane-t, aki kiskora óta a nagynénjénél nevelkedik, bár az nem bánik vele tisztességesen. Érzelemdús leírásokat kapunk minden történésről, olyan, mintha mi is a része lennénk a történetnek. Az írónő is félárva volt, így részben saját tapasztalatairól is szól a mű. A Lowood egy olyan intézményt mintáz, ahol korábban maga Brontë is járt, karaktereibe belecsempészi a saját légkörét, és tuberkulózisban elhunyt testvéreinek állít örök emléket a könyvben szerepeltetett Helen személyében. 

Mivel Jane csaknem családtalan, legalábbis azt a helyet, amit otthonnak nevezhet, nem találta meg a Reed családban. Rosszabbul bánnak vele, mint egy cseléddel, és magának azt beszéli be a ház úrnője, hogy azért, mert semmi haszna nincs. Az egy dolog, de lehet így bánni egy élőlénnyel? 

Nem csoda, hogy megörül a lány, mikor a nagynénje úgy dönt, intézetbe adja, ott legalább nem lesz a terhére. Lowoodban több mint nyolc évet eltölt. Művelődik, okosodik, bölcsebb lesz, mikor aztán felad egy hirdetést, hogy nevelőnői szerepet vállal. Szerencséjére hamar akad vállalkozó, így el is hagyja az intézetet, ahova sok emlék köti, de még ezt sem mondhatja igazi otthonának. 

Az új család, ahova kerül talán életének legjobb szakasza. Bár a nagy kastély ura nem sokszor látogat haza, sőt ő sok ideig egyszer sem láthatta, viszont a tanítványa, Adele, Mr. Rochester nevelt lánya, Mrs. Fairfax és a többi lakója a háznak nagyon kedves, hát kell több egy olyan fiatalnak, aki sose tudta, hova tartozik? Nem hiszem. Viszont egy alkalommal hazatéved Mr. Edward Rochester. Nem telik el sok idő, mire ezek ketten egymásba szeretne, persze ez sok-sok oldalon keresztül tart, bár meg kell hagyni, érdekes oldalak azok is! De egy titok, amire fény derül, ami megakadályozza a frigyüket, na meg a korkülönbség... Jane inkább elmenekül, elhagyja a szerelmet, inkább a józan eszére hallgat. Beilleszkedik egy új helyre, de a szíve visszahúzza Thornfieldbe? 

Karakterek:

Jane: Egy igazán karakteres nőszemély, meg kell hagyni. Nem egy szépség, de ezáltal sem lesz tucattörténet belőle. Okos, művelt és legfőképpen: bölcs. Elítéli önmagát sok helyzetben, megpróbál nem hallgatni a szívére, úgy gondolja, neki nem jár a boldogság, aztán a végére mi lesz?
Mr. Rochester: Lehet, hogy a közte és köztem lévő korkülönbség miatt, de nekem semleges volt ez a férfikarakter. Kedves, az kétségtelen, sőt, mint a végén kiderült, önfeláldozó típus is, de nem éreztem vele kapcsolatban semmit. Inkább Jane-nel tudtam azonosulni, az ő dolgait jobban a szívemen viseltem az olvasás alatt, de az nem azt jelenti, hogy a férfi rossz ember. Sőt, nagyon is jó. Csőbe húzták, amit jól bemutat a könyv, az akkori házassági szokásokat, és valamilyen szinten természetes, hogy az ember ilyenkor újra akarja kezdeni minden más nélkül.

Összességében:
Nem hittem volna, hogy ennyire megfog, napokig a hatása alatt álltam, nem mertem belekezdeni más könyvbe. A kedvencemmé azért nem lett, de nagyon elgondolkoztatott az egész élettel kapcsolatban. Mindenképp megéri elolvasni, ajánlom minden lánynak, nőnek, férfinak kevésbé, csak olyannak, aki női szemmel akarja nézni a dolgokat. Egyszóval: Hajrá!

Oldalszám: 620

Kiadók: Európa, Palatinus, Ulpius-ház, Pannon Lapok Társasága, Lazi, Madách, Irodalmi, Szépirodalmi

Kedvenc karakter: Jane Eyre

Kedvenc idézetem: 

"Magát szeretem, maga kis kobold, így szeretem, ahogy van, mit bánom én, hogy szegény és jelentéktelen, hogy kicsi és csúnya! Imádom magát, Jane! Legyen a feleségem!"

~ Edward Rochester 

Kérdéseim olvasás utánra:

- Hogy viszonyultál Jane-hez? Mindenkinek más a véleménye egyes emberről, neked mi?

- Ha hirtelen meggazdagodnál, te mit kezdenél rengeteg pénzzel?