2016. április 25.

Lacey Weatherford - Bizsergés

HANGULAT                                MOLY                                        2014

"Cami Wimberley-nek van egy terve, és ebben a tervben nem jut hely a fiúknak – főleg minden idők legvadabb partiállatának, Hunter Wildernek nem, mindegy milyen jóképű és karizmatikus. Cami gyönyörű, végzős, elképesztően tehetséges, jó tanuló, s mindent megtesz azért, hogy bekerüljön álmai főiskolájára, musical színház szakra. Minden tökéletes. Hunter Wilder nem akar barátnőt – attól most csak túl bonyolulttá válna az élete. Főleg Miss Jókislányt nem akarja, de akkor miért nem tudja levenni róla a szemét? Megpróbálja tartani tőle a három lépés távolságot, de a sors mintha a másik karjaiba taszítaná őket. Régóta nyilvánvaló mindenki számára, hogy tetszenek egymásnak."

Köszönöm a drága unokatesómnak, hogy ajánlotta, és a kedves könyvtárosoknak, hogy befektettek ebbe a könyvbe, na meg a többi pubertásnak, akik bent hagyták nekem. A borítóját nagyjából fel tudtam idézni, de a címére ha megkínoznak se tudtam volna felidézni. Na de erről majd később. 

Valljuk be, a történet kezdete eléggé klisés, és nagyon hasonlít a Tökéletes kémia c. másik YA könyvre. Cami és Hunter kapcsolata az egyik tanórán kezdődik. A rossz hírű fiú próbálja becserkészni a jó kislányt, ahogy ez általában lenni szokott. De ehhez még hozzájön a néhány történetben olvasható legjobb barát szerepe is. Clay, aki szemmel láthatólag többet érez a lány iránt, ami hamar ki is derül. Bár én azt gondoltam, kicsit tovább húzza ezt a szálat az író, de talán nem e fele fog összpontosulni a történet? A kezdetek kezdetén egy balesetet ír le az írónő, ami látszólag elhanyagolható, de aztán ez mégsem így történt. 
Mint az lenni szokott, hamar egymásra találnak a szerelmesek, ami a legjobb barátnak a csőrét nagyon böki, de hát mit tehet? Cami ezerszer elmondta neki, hogy nem érez iránta mást, mint szimpla barátságot. Clay kezd megváltozni a lány kedvéért, ami már kezdi baljósan bemutatni a dolgokat. 
Hányszor hallottuk már ezt a történetet? Stréber kislány és a suli badboya egymásra talál. Így hirtelen több mint ötöt fel tudnék hirtelen sorolni, de akkor ez miben más? 
Huntert valami nagy titok veszi körül, és mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy meg akarja szerezni magának Camit, amit persze Clay ellenez szimpla önzésből. A gerlepár szerencsére nem hallgat a harmadik kerékre, és lassan elválaszthatatlanok lesznek. Most jöhetne a boldogan élnek, míg meg nem hallnak szöveg, de akkor hol lenne a könyv másik fele? 
Caminak nem tetszik, hogy Hunter ennyire titokzatos, és nyíltan felvállalja, hogy drogozik is, de a lány kedvéért próbál leszokni. Közben a fiú állandóan motyogja magában, hogy vöröske még csak tizenhét éves, és itt felmerül a kérdés, hogy akkor ő mennyi lehet? Amerikában eléggé komolyan veszik a kiskorú-nagykorú dolgot, így vigyázniuk kell, és ha ez még nem lenne elég, Hunter nagybátyja óvva inti a fiút, hogy bármi meggondolatlanságot csináljon, nehogy a zsaruk a nyakukra menjenek. Vajon miért? Az első gondolatom az volt, hogy ők ketten a drogbárók, és mire a regény végéhez közeledtem vártam, hogy ez kiderüljön. Clay eközben megpróbálja visszaszerezni a veszekedés után Camit, és minél jobban eltolni a lányt Huntertől. Drága Clay, nem mondták még neked, hogy a szerelmet nem lehet ennyivel felülmúlni? Nagyon igyekszik a srác, de ha egyszer nem, akkor meg kell érteni, hogy nem. Eközben egy negyedik kerék is jön a játszmába, méghozzá, hogy Hunterre tapadjon, és ezzel Camit is bántsa. Úgy látszik, már ketten nem értenek a nem szóból. 
Hunter szemszögeiből megtudhatjuk, hogy mennyire küzd a lány ellen, de mennyire szerelmes is belé, és a titok teljesen felemészti. 
Furcsaságok sorozata, Russ - Hunter legjobb barátja - egy hirtelen drogtúladagolásban rosszul lesz, de nem szedett semmit, ez lehetséges? 
És itt a válasz a fenti kérdésre. 
A vége. A vége miatt az egész olyan különleges. Olyan mint egy jó krimi, amiben nem tudjuk a dolgokat, és a legváratlanabb fordulatok az utolsó oldalakon következnek be. Itt is így történet. 

Karakterek:
Cami: A lány, akire mindenki hasonlítani akar. Tökéletes, szép, mindenkinek a zsánere, különleges és még okos is. Igazából semmi extrát nem mutatott a történet során, de antipatikus sem volt. Hasonlít a barátnőmre naivság terén. 
Hunter: A tipikus pasi, akiért mindenki odavan, még én is. Eszméletlen a teste, vicces, védelmező és még kedves is. Néha-néha kissé úgy éreztem, nem ilyen egy szerelmes pasi. Oké, sok mindent megtesz a kegyeltjéért, de azért nem ennyi mindent. Ezen kívül nagyon tetszett a karaktere, talán több Hunter Wilder kell a világba. 
Clay: Az elejétől kezdve antipatikus volt, de hát ő volt a gonosz karakter, aki a szerelmesek útjába akar állni, az volt a szerepe, hogy mindenki utálja. Értem én, hogy kicsit furcsa gyerek, ez már a prológustól kezdve világos volt, de hogy a végére mennyire... más lett. Felfoghatatlan. És persze, rossz értelemben más. 

Borító:
Nem tetszik. 
Azért nem volt jó választás ez a modell, mert így mindenki csak úgy emlegeti a könyvet, hogy "Jah, tudom, ez az a srác, aki a Touchon is van, már tudom, melyik ez!". Én legalábbis így voltam vele, és mások is. Ráadásul nem is egy Hunterös megjelenésű, sokkal jobban illik Kale-re Jus Accardo - Érintés c. könyvében. Oké, az ajkai csábítóak, értem én, de attól még nagyon furcsa maga a srác állása. És egyre többet nézve, egyre rondábbnak tűnik. Nem illik ide. Ráadásul a válla is olyan irreális. Ami viszont nagyon bejön, az a kis cetli a felirattal. Benne van a könyvben is, nagy volt az öröm, mikor megtaláltam azt a jelenetet, bár ha lehetne, akkor én az egészet lecserélném. 
Mondjuk egy mozis jelenetre, ahol csak árnyékalakok vannak. A vetítő leghátsó sorában egy árnyékpárocska összebújik vagy valami, és a nagy vásznon megjelenik a cím, akár ezzel a betűtípussal. És akkor már nem az az érzés lesz úrrá az embereken, hogy "Ez a Touchos pasi!"

Összességében:
Meglepett, és jó értelemben. A gyenge kezdéshez képest eszméletlen lett a vége, és még mindig a hatása alatt állok. Azon agyaltam, hogy csak 4,5 csillagot kap ezért, mert alapjáraton a történet nagyon jó, élvezhető és nagyszerű volt, de azért nem egy BBE. De így... A végére teljesen megváltozott minden, egyáltalán nem lehetett számítani a dolgokra, de mégis teljes képet kapunk a történésekről.

Oldalszám: 286
Kiadó: Könyvmolyképző

Kedvenc karakter: Hunter Wilder

Kedvenc idézetem: 


"Szerintem még az élettelen tárgyak is beindulnak attól a vibrálástól, ami kettőtökből árad. Hallod, tuti teherbe esett néhány kocsi a parkolóban."
~Russ Weston

Kérdéseim olvasás utánra:
- Te szenteltél valami jelentőséget a Prológusban történt balesetnek?
- Kinek hitted először Huntert?
- Hogy érintett a könyv végkifejlete?

Lenyűgözött


4 megjegyzés:

  1. Imádtam én is ezt a könyvet ^^ Clay..hát igen..én enyhe sokkot kaptam amikor összállt minden. Örülök, hogy elolvastad és, hogy tetszett ;) jó lett a kritika :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pontosan, a vége nagyon ütött :) Köszönöm <3

      Törlés
  2. Szia!
    A kritika lenyűgöző lett!
    A könyvet imádtam, a borítóról írt véleményeddel egyet értek!
    Régen olvastam így a kérdésekre nem tudnék teljes mértékben válaszolni..
    Arra még is, hogy kinek hittem.. hát pontosan nem is tudom.., talán valakinek aki megjárta a börtönt valami miatt amit "a szükség..miatt követett el".. vagy egy, "drogbárónak..aki nem tud kiszállni a bizniszből..mert ez egy amolyan családi vállalkozás..".. vagy egy tanuvédelmi programban részvevő személynek".., de arra ami kiderült nem számítottam :)

    Köszönöm, hogy olvashattam a remek kritikádat!
    Szia

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, örülök, hogy tetszett :3 Én is azt hittem, hogy valami drogbáró, erre ez.. sokkolt :D

      Törlés