R. S. Grey - Testcsel

HANGULAT                                MOLY                                         2016

"Az olimpiai válogatóra készülő, tizenkilenc éves Kinsley Bryantnek úgy hiányzik Liam Wilder, mint púp a hátára, hiszen fontos lenne, hogy semmi ne vonja el a figyelmét a felkészülésről. Az Amerika kedvenc rosszfiújaként számon tartott Liam profi futballista, és minden megvan benne ahhoz, hogy a lányok szó nélkül ledobják magukról a textilt. 

 *Észbontóan jóképű – kipipálva. 

 *Olyan hátsó, amellyel képes összeroppantani egy parmezán sajtot (méghozzá a drágábbik fajtát) – kipipálva. 

 *Annyi magabiztosság, amennyivel képes lenne kiiktatni a Föld gravitációs vonzását – duplán kipipálva. 

Ráadásul Kinsleynek szigorúan tilos Liamhez közelednie, aki maga a tiltott gyümölcs. Az edzője ezt világosan az értésére adta. („Próbáljatok csak meg közel kerülni Wilderhez a focipályán kívül, és olyan gyorsan repültök a csapatból, hogy időtök sem lesz megszámolni a tetoválásait!”) De Kinsley számára ettől csak még vonzóbbá válik a fiú. Sőt, mivel Kinsley már számba vette a látható helyeken lévő tetoválásokat, nem végez félmunkát, ha már belefogott. A saját szabályai szerint próbál közelebb kerülni Liamhez, aki elhatározza, hogy megismerteti a lánnyal a „csapatszellem” egy teljesen más értelmezését."

Mikor először láttam a fülszövegét, nem túlzok, megvett kilóra. ( A borítója más tészta, de erről később.) Alig bírtam kivárni a Könyvhetet, hogy beszerezzem. Barátnőm is jött velem, kicsit cikinek érezte, hogy a KMK standja felé ugrálva közlekedtem, de hát na... Ezt teszi a Testcsel. El nem lehet mondani, mennyi vártam már, hogy a kezemben tarthassam! Nagyon. Nagyon. Nagyon. Így első nap mentem, hogy el ne fogyjon, rögtön nyitásra készen... Volt még belőle a további napokon is, de hát biztos ami biztos alapon... Na de most megtudhatjátok, megérte-e. 

Nagyon is. 

Bár ez személyfüggő, de én kevésbe szeretem a fantasy könyveket, amúgy meg azokat is olvasok, hiszen rengeteg jó van, de valamiért jobban megfognak a realisztikusabb (oké, egy klisés szerelmi történetben mi realisztikus?) művek. Amiben nincs vérfarkas vagy csillogó vámpírok. Ráadásul ehhez tegyük hozzá a sportot! (Szerény személyem is sportol, sőt, az apja olimpikon...)

Gondoltam, hogy nem lesz egy egyszerű történet, már az első oldalakon megszeretteti magát az olvasókkal. Az írónő stílusa rettentően egyedi, vicces, amitől önkénytelenül is mosolyt csal az arcunkra, a mostani esős idő ellenére is. (Mivel én nem szeretem az esőt... bocsi.)

Mondhatni két részre is oszthatjuk a történetet. 

Nem nehéz kitalálni, hogy az elején tiltott gyümölcs élvezete játszik szerepet a történetben. Edző és tanítvány. Igaz, Liam Wilder csak segédedzőként van jelen a csapatban, de akkor is... Nem helyes, sőt, a lányok coach-a meg is mondta nekik, hogy egyenesen tiltott. Hiszen a fiú hírneve kihatna rájuk is. A minden lében kanál lesifotósok akkora pletykát hoznának le belőle, amiből minden lesz csak haszon nem a két fiatal számára. De nyilvánvaló, ami köztük van. És végre egyikük sem tagadja. Nem próbálják elfojtani, ami nem sok könyvben jelenik meg. Általában minden író kihasználja a "nem szabad" kártyát, és akkor őrlődik a főszereplő, mégis mit tegyen. De itt a talpraesett Kinsley gyorsan dönt, és úgy tűnik, helyesen.
De hát ez a kis románc sem tarthat sokáig, valakinek mindenképp be kell köpnie a párost, és ennek a valakinek a személyét már talán az elején lehet tudni.
Ekkor kezdődik a második rész.
Mikor a szerelmük már nem csak a helyi sikátorban játszódik, hanem nyilvánosság előtt, bár a hülye paparazzókat így is el akarják kerülni. Nagyban élvezkednek a Paradise-ban, amit meg is értek. Hiszen ez Liam Wilder!
Az érdekesség a végén, hogy két Utószót találunk, és ezen rengeteget nevettem, amiért a másodiknál megszólal az írónő: Az utószó utószava (mert megtehetem) 
Már most szimpatikus, pedig nem is ismerem.
Az utóbbiban megjelennek az egyes szereplőkről még kis életképek, így nem maradnak elvarratlan szálak, tökéletes. Egyedül azt nem értem meg, hogy miért Tarával zárta le? Ah. Szóval... Az egész könyv Tarával rázódik? Sajnos. Szerintem vissza lehetett volna kanyarintania még magához, vagy magukkal kellett volna befejezni. Ennyi a negatívum, de amúgy egy rettentően összeszedett, jól megírt történet, ami rögtön magával is ragad, és nem is enged el...

Karakterek:
Kinsley: Nem szoktam a legtöbb női főszereplővel szimpatizálni, de Kinsley... Na az ő beszólásaikor sírtam a röhögéstől. Néha hangosan is. Elképesztő a csajszi. Sérült is a két pasi miatt, így megértettem az aggályait Liammel kapcsolatban. Eszes, talpraesett, vicces, szép... Minden, ami kell.
Liam: Nem kell sokat mondanom itt. Egyetlen mondat. Találják már fel azt a 'Könyves pasi életre kel' nevű gépezetet! Szükségem van rá, azon nyomban! 

Borító:
Azon az apró zárási hibán kívül egy nagyon nagy bakija van a könyvnek, és ez a borítója. Bárkit is kérdeztem róla, egyszerűen nem bírta. Meg is értem.
A színvilága nem egységet, Sok esetben a rózsaszín és a zöld illik egymáshoz. Na most ez nem az az alkalom. Ehhez adjunk még egy kis feketét, hogy azért a hátteret színezzük be sötétre, mintha árnyék lenne. Még szerencse, hogy nem a füves területre tették a címet, mert akkor már retinaégető is lenne. (Lásd: Hátulja, ajánlások alatti pár sor. Eskü, már ki sem lehet olvasni anélkül, hogy bele ne szédülnél.) A képen szereplő két emberben csak az a pozitívum, hogy nem látszik az arcuk, de amúgy... Semmi. Még az a nyomoronc tetoválás is fullosan a PS műve. És még azt mondom, hogy elviselhető lenne, ha nem lógna ki a csaj bundabugyija. Na az már (számomra) elég gusztustalan. Oké, van benne egy pár szexjelenet, de nem azt kellett volna kiemelni. A füves focipályát jelképező ferde zöld placc ötletes is lehetett volna, de így hogy ferde, nem sokra tudunk vele menni. Az elején az ajánlás is okés, nincs vele semmi bajom, szerintem tök jó.

Összességében:
Ez a könyv olvastatja magát. Az ember nem bírja egyszerűen letenni. Lehet, hogy ezt az egyes fejezeteknél lévő függővég okozza, de amúgy is... Egyszerűen én azon kaptam magam, hogy jó késő van, és már mennem kéne aludni. A főszereplők imádni valóak, Humoros, és valószínűleg hamarosan újraolvasása következik... Várom, hogy R. S. Greytől legyen még más könyv is, mivel rettentően jó stílusa van, legalábbis nekem nagyon tetszett. Remélem, lesz is a közeljövőben...

Oldalszám: 408

Kiadó: Könyvmolyképző

Kedvenc karakter: Liam Wilder

Kedvenc idézetem: 

"– Na és velem mi a helyzet?
 – Azt mondanám, hogy jobban szeretlek, mint a hagyományos M&M'set, de fel kell kötnöd a gatyád, ha le akarod győzni a mogyorósat."

Szerintem ezt a kritikából már korábban lehetett tudni:)