"Egy gyönyörű és előkelő család.
Egy magánsziget.
Egy ragyogó lány, akinek baja esett; egy szenvedélyes fiú, aki a társadalmi igazságot keresi.
Egy négyfős baráti kör – a Hazudósok, akiknek a barátsága pusztító fordulatot vesz.
Egy forradalom. Egy baleset. Egy titok.
Hazugságok hazugságok hátán.
Igaz szerelem.
Az igazság.
A hazudósok a többszörös díjnyertes író, E. Lockhart új, modern, intelligens, titokzatos regénye.
Olvasd el!
És ha valaki megkérdezi, mi történik a végén, csak HAZUDJ!"
Már régen hallottam a könyvről, de eddig nem tudtam belekezdeni, de azt tudtam: NE LAPOZZ A VÉGÉRE! Nem is tettem szerencsére, mert ott van a lényeg, szóval kedves, aki ezt olvasod, és egyszer majd neki akarsz kezdeni a könyvnek, te se tedd, mert akkor felesleges.
Na de akkor ezt részletezem is.
Cadence a legnagyobb Sinclair unoka. Az élete teljesen jól ment addig, míg a szülei el nem váltak. Apja lelépett, ő pedig ott maradt az egész Sinclair családdal. Három nagynéni (pontosabban kettő, mert az egyik ugye az anyja, de a Hazudósok csak nagynéniknek hívták őket) és két jó vastagon pénzzel megrakott nagyszülő. Egy sziget, ami csak az övék.
A lány először elmeséli a családjának a történetét, ami tényleg eléggé nagy és kesze-kuszás. Szerencse, hogy a könyv elején található egy családfa, különben ki nem igazodtam volna a népes famílián.
Négy fiatal, akik minden nyarat együtt töltöttek.
Johnny, Mirren, Gat és Cadence.
Főszereplőnk mindig is érzett valamit Gat iránt, aki tulajdonképpen csak tiszteletbeli Sinclair. És talán a fiú is viszonozta ezt.
De miután a nagymama meghalt, minden megváltozott. A testvérek civakodni kezdtek a pénzen, amit végül a gyerekek akartak rendre tenni. És mi lett a vége?
Az alaptörténet nem is volt rossz. (Nagyjából az, amit felvázoltam.) De sok az ugrás az évek között. És bár E/1-ben van Cadence szemszögéből nem sok mindent tudtam meg róla. Mindent nagy homály fedett, csak olvastam a sorokat, és nem tisztultak ki. Vagyis de. A végére. Egy kicsit.
Igazából számomra az is rejtély maradt, hogy miért hívják őket Hazudósoknak. Lehet, én vagyok túl vaksi, de nekem nem esett le a tantusz miközben olvastam. Ha valaki tudja, kérem mondja.
A végén lévő csattanó nagy fordulat volt, elismerem, bár én a sok titok után már felmerült bennem a dolog. A stílus egyedi volt, ahhoz kétség sem fér, ahogy a történet helyszíne és maga a cselekmény is.
Egyszerűen úgy érzem az egész nem volt nekem való. Nem a kor miatt, annak ajánlom, aki szereti ezeket a titokzatos könyveket, amiben csak a végén derül ki az egésznek a nyitja. Lehet, hogy rossz pillanatban kaptam fel, de nem éreztem át a hangulatát. Ettől függetlenül megér egy olvasást! :)
Karakterek:
Cadence: Mint mondtam, nem nagyon ismerhettem meg a szereplőket. Szerette a családját, az unokatestvéreit, mindent megtett volna értük, de közben a jókedvét és az egész lényét megváltoztatta a baleset.
Gat: Egy romantikus srác, aki nagyjából mindig rosszkor volt rossz helyen. Kívülállónak érezte magát a családban, hiszen ő nem is oda tartozott gyakorlatilag.
Borító:
Az viszont nagyon tetszett. A rajta szereplő lány külső szemlélője a tájnak, sőt még egy kicsit el is van homályosítva, így egy kis támpontot is ad a csavar kitalálásához. Gyönyörű tájkép, valahogy felidézi bennem a nyaralásomat Horvátországon. A cím elhelyezése is nagyon tetszik, pont a vonalon van, ami elválasztja a tengert és az eget egymástól.
Egyszóval tök jó. Ja, ez kettő volt.
Összességében:
Kicsit elvont. Kicsit... Nagyon. Titokzatos, amivel a nagy csattanót akarja leplezni. Sajnos a szereplőket annyira nem lehetett megismerni, mint én akartam volna. De egy egyedi történet, egyedi írói stílussal... Talán csak az időpont volt rossz.
Szia Barby!
VálaszTörlésŐszintén szólva iszonyatosan vártam a kritikádat erről a könyvről, mivel az egyik legnagyobb kedvencem :) Hát, sajnálom, hogy nem annyira tetszett neked, tényleg lehet, hogy csak az időpont volt rossz (mondanám, hogy később olvasd újra, de szerintem ez egy "először a legjobb" típusú könyv, nehéz azt a véget elfelejteni) :(. Bár az számomra se volt világos, miért hazudósok, de elég jó ütemben "kaptam el" ezt a könyvet, talán ez is szerepet játszhat benne, hogy ennyire szeretem. Nagyon tetszett ez a kritikád is :)
Puszi,
Lili
Örülök, hogy a negatív oldala ellenére is tetszett :) Meg annak is nagyon, hogy vártad *--*
TörlésIgen, elhiszem. A vége tényleg nagyon robban, és másodjára már nem olyan izgi... :/ :)
Pusszancs :)
Szia!
VálaszTörlésForradalmi pillanat! Dobergést és harsonaszót kérek! Mióta feliratkoztam a blogodra (kb. két-két és fél hónapja) ez az első olyan kritikád, amit egy olyan könyvről írsz, amit olvastam. :D
Tényleg tetszett a véleményed, és abszolút meg tudom érteni az álláspontod, bár Lillie-hez hasonlóan nem értek veled egyet, mert engem nagyon megfogott a könyv, egyrészt a titokzatossága miatt, amit te nem szerettél, és azért, mert nagyot üt, másrészt a csodálatosan egyedi, különleges, elsodró stílusával, és azzal, hogy az egész történet ilyen lendületes.
Abban viszont egyetértünk, hogy a borító nagyon jó. :D
Maffia
Hát akkor lassan fel kell zárkóznom, mert azok eszméletlen könyvek xd
TörlésHát igen, ezért mondom, hogy rossznak nem rossz, csak kicsit elvontabb, és lehet, hogy rossz pillanatban fogtam neki :/