"Aki szerint az amerikai foci és a csajok nem férnek össze, az nem ismeri Jordant! A tizenhét éves lány a gimi csapatának kapitánya és irányítója: bitang tehetséges játékos, és a foci a mindene. (Az már csak hab a tortán, hogy a pályán folyton szívdöglesztő hapsik veszik körül…) Csapattársai tisztelik és szeretik − igaz, csak haverként tekintenek rá. De Jordannek amúgy sincs ideje pasizni, fontosabb, hogy egyetemi sportösztöndíjat szerezzen. Na meg hogy az apja végre elismerje a tehetségét.
A dolgok akkor kezdenek bonyolódni, amikor Ty Green, a kiváló irányító beiratkozik a suliba. Az irtó dögös srác egyszerre jelent veszélyt a lány posztjára és a szívére, Jordan pedig életében először elbizonytalanodik: vajon nyerhet-e a pályán és a szerelemben is?"
Ha valaki egy könnyed, mégis valamiben egyedi témát akar találni, akkor ez pont megfelelő lesz számára.
Nem sok könyvet ismerek, amiben az amerikai foci nagy szerepet játszana, bár a Testcselben is hasonló a játék, de ott rendes futball van, nem pedig a fent említett fajta.
Jordan az iskolai csapat szeme fénye, a legjobb irányítójátékos, ráadásul lány, bár mint az a fülszövegben említve van, társai csak haverként tekintenek rá, és legjobb barátja is egy srác, akivel a pályán is együtt van, méghozzá Sam Henry.
Lelövöm az értékelés lényegét, és kimondom.
Az egyik legjobb LOL-könyv, amit olvastam. Mellette ott a Cinder és Ella.
Humoros, egyedi témát dolgoz fel, sőt még az, ami a fülszövegben van említve, az semmi ahhoz képest, amit a könyvben megtalálhatunk. Persze mikor megjelenik Ty, akkor megváltozik minden. A lány szíve hevesebben kezd verni, de fél megtenni az első lépést. Szerencsére a srác helyette is lép. Több ilyen tulajdonságú srác is létezhetne... Jordan szerint nem célszerű a csapatból választani magának valakit, de mit tehetne? Ha egyszer ezt diktálja a szíve... Közben apjának, a hírhedt Donovan Woodsnak, az egyik legjobb amerikai focista játékosnak is bizonyítania kell. De nem csak neki, hanem közeleg az egyetem kiválasztása, és olyan neves csapatok jönnek érte, mint az Alabama.
Továbbá társadalmi nehézségeket is bemutatja a könyv. Szegénység és gazdagság közötti különbséget.
Jordan azt veszi észre, hogy boldog Ty mellett, de emiatt elveszíti a legjobb barátját, Henryt. Aztán megtud egy titkot, amit úgy tűnik, mindenki tud rajta kívül. Az okot, amiért a srác és az exe szakítottak. De ez talán még távolabb taszítja őt a barátjától. Ty is teljesen megváltozott. Így végül a lánynak döntenie kell. De nem csak a szerelemben, hanem a jövőjét illetően is.
Mint azt már fentebb is említettem, nekem nagyon tetszett. Egyedi volt, könnyed, humoros, egyszer olvasható, egyszerű, de mégis jó.
Karakterek:
Jordan: A tipikus fiús lány. A hírnév sem vakította el, logikusan gondolkodott. Szimpatikus volt már elsőre is.
Ty: Mikor megjelent, tudtam, hogy rossz ember nem lehet. És igazából nem is volt az. Azt vártam tőle, hogy majd jól a lány posztjára tör, tőrbecsalja, de semmi ilyesmi nem történt. Tényleg egy becsületes srác, csak a végére már túl féltékenykedős és féltő lett. Persze az utóbbit tudjuk, miért is. De nem várhatta el Jordantől, hogy gumiszobába éljen minden másodpercet, és minden alkalommal beszéljenek telefonon, hogy meggyőződjön arról, hogy jól van. Hiszen az már nem élet...
Henry: Aki igazából Sam. Ebben is különbözött más könyvektől. A legtöbb embert a vezetéknevén hívták, ahogy azt általában a fiúk teszik. Jordan legjobb barátja. A tipikus srác, akiért nagyjából az egész suli odavan, de hát az egész csapattal ez van. Bárkit megszerezhetnek. Jordan ezzel azért kivétel, mert ő nem teszi. Na de akkor Henry. Egy nagy titkot hordoz, amit ha tehetné el sem mondott volna soha Jordannek. Amúgy pedig ő is vicces srác, és magát a személyiségét is megkedveltem. Rosszfiú, akibe szorult némi jó is.
Borító:
Szerintem tök jó, bár az a műköröm nem nagyon illik oda... A lány feje nem is látszik, szóval ezzel nem is mutatnak karaktert, akit elképzelhetnénk a főszereplő helyére. Ami teljesen jó.
A körmön kívül semmi észrevételem nincs, bemutatja, amit kell anélkül, hogy sokat mondana.
Összességében:
Nekem nagyon tetszett. Könnyed, humoros, romantikus, mi kellene még egy kis lazításhoz?
Oldalszám: 344
Kiadó: Móra
Kedvenc karakter: Sam Henry
Kedvenc idézetem:
"– Nem tudom, számít-e – jegyezte meg apa csak úgy mellékesen –, de embert nem láttam még olyan gyorsan futni, ahogy Henry rohant hozzád, amikor megsérültél."
Szia! :) Én nem olyan rég lettem "könyvmoly", szóval nem olvastam eddig olyan sok könyvet, de szerencsére Miranda könyve felkerült az "olvasott" listámra. Nem mostanában volt, mikor olvastam, így az emlékeim már egy kicsit homályosodtak, de ahogy elolvastam a bejegyzésed, olyan érzésem volt, mintha ebben a pillanatban fejeztem volna be az utolsó oldalt. Jó érzés volt, hogy megtudtam, más mit gondol arról a könyvről, amit már én is olvastam. Örömmel tájékoztatlak, hogy körülbelül ugyanazért szeretjük a könyvet. :)) Azt is elárulom, hogy a borítón lévő műköröm nekem sem tetszik. :))
VálaszTörlésKülönben nem vagyok a szavak embere, és nem is tudok jól fogalmazni, mint te, ezért is bocsi, ha szóismétést követtem el. :D
By: Andirkó Adrienn
Köszönöm, hogy így érzel. Meg azt is, hogy írtál, nagyon sokat jelent :))
TörlésDe hát az a lényeg, hogy már könyvmoly vagy. Kívánom, hogy sok-sok csodálatos könyvélményben legyen részed, hisz olyan sok van ilyenből :)
Puszi:
Barby