Egy könyv, amiről azt hitted, hogy nem fog tetszeni, de végül mégis (és még mennyire)
És hogy melyik is ez a könyv?
A Sötét hazugságok, aminek az írója nem más, mint Alessandra Torre.
Mint azt talán az értékelésben is kifejtettem, mikor belefogtam, és elolvastam pár oldalt, kimondottan rühelltem a főszereplőt, és emiatt a könyvet is. Valamiért, ha nem tudok rendesen azonosulni a főszereplővel (vagy valamelyik karakterrel), akkor bomlásra van ítélve a mű. Vagy valami ilyesmi a gondolkodásom. Szeretem, ha van egy szimpatikus személy legalább egy történetben, akire azt mondhatom, hogy na, ő volt a kedvencem. (Nem baj, ha több van, legalább egy legyen, kérlek.)
Layanáról állíthatom, hogy sokáig egy lécen táncolt idegesítés szempontjából Rentai Renátával. Aztán meg később azért nem szerettem, mikor a Brant mellé Lee is felkerült a "lehetőségek" listájára, ráadásul úgy találkozgattak, hogy közben a lánynak ott volt elvileg szíve szerelme. Egyszóval nagyon antipatikus csajszi volt, mivel szeretem a hűséget az emberekben, és látszólag ez belőle erősen hiányzott.
Virág ajánlására adtam arra a fejem, hogy végül elolvassam, mert annyira meggyőzött a kritikája, de mikor arra került a sor, hogy olvassam, és tényleg nekikezdtem, meg voltam róla győződve, hogy mi két különböző könyvről beszélünk. Én egyet tartok a kezembe, és véletlenül ugyanaz a cím és az író. Van ilyen, nem? Hát tényleg kicsi a valószínűsége.
Már abba akartam hagyni, de az értékelés alapján maradtam annál a tervnél, hogy tovább olvasom.
Ekkor tartottunk 3,5-nél.
Ahogy egyre jobban élveztem, bár a csajszival és a pasizási dolgaival még mindig nem értettem egyet, azért kezdtem belelendülni, így gondoltam, megkaphatja a 4 csillagot is.
Hajtott a kíváncsiság, hogy mi az a nagy titok, amiről mindenki beszél, de az olvasónak csak az agyát húzzák vele.
És akkor jött.
Én pedig megvilágosodtam.
Megértettem a csajszi viselkedését, és rájöttem, teljesen félreértelmeztem a dolgokat. Tényleg akkora, de akkora fordulatot vett a könyv a vége felé, hogy én csak tátott szájjal bámultam, és pislogtam.
Ekkor eldöntöttem, hogy fene egye meg, ha ennyire félre tudott vezetni, akár ezer csillagot is kaphat.
Röviden és tömören..
Ne, ne essetek abba a hibába, hogy abba akarjátok hagyni, mert a lényeg tényleg a végén van. Ott derül ki minden, és elhiszem, hogy titeket is mocskosul félre tud vezetni Alessandra irománya.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése