"Amikor a kissé visszahúzódó Vee egyszer csak belecsöppen egy interneten követhető bátorságpróba-játékba, hirtelen azzal szembesül, hogy a névtelen irányítók mindent tudnak róla. Olyan nyereményekkel kecsegtetik, melyek után az EzVagyokÉn oldalán vágyakozott, majd a számára tökéletes pasival, a dögös Iannel szervezik egy csapatba. Először jó mókának tűnik a dolog – a rajongók buzdítására egyre kockázatosabb feladatokat hajtanak végre, egyre értékesebb jutalmakért. De az események komoly fordulatot vesznek, amikor öt másik játékossal egyetemben egy titkos helyszínre irányítják őket, ahol a fődíjért kell harcba szállniuk, s a mindent vagy semmit játékban már az életük a tét. "
Mióta láttam moziban az előzetesét tudtam, hogy nekem ezt meg kell vennem, el kell olvasnom még a film premiere előtt, amire persze el kell mennem. Ez is úgy, mint a Testcsel, megvett kilóra már első hallásra. Az meg hab volt a tortán, hogy a dögös Iant az egyik kedvenc színészem játssza, méghozzá Dave Franco. Először úgy volt, hogy a Ciceró Könyvstúdió adja ki, így nekik írtam először, hogy mikorra várható a megjelenés, amire a válasz szeptember volt. Rettentően örültem, és csak ezért vártam az iskolakezdést, hogy a kezemben tarthassam. Végül a GABO kiadó gondozásában jelent meg a könyv, amit nem bánok, a lényeg, hogy a kezemben van. Mikor láttam, hogy előrendelhető, azonnal meg is tettem a lépéseket, aztán tűkön ülve vártam, hogy végre elérkezzen a megjelenésének dátuma. Nem is kell mondanom, hogy mikor megjött az e-mail arról, hogy átvehetem, mennyire örültem, és vártam már, hogy nekikezdhessek.
Kicsit meglepődtem, hogy ilyen vékony, bár lehet csak a Tükörlelkek 2.-höz hasonlítva, mert együtt vettem át a kettőt. De amúgy 300 oldal, de azért izgultam, mégis milyen lehet.
Bár még nem láttam a filmet, a trailerét láttam, és imádtam. Tényleg olyan, hogy felhívja az emberek figyelmét. DE, ha jól akarjátok olvasni, ne nézzétek meg, mert engem elég nagyban befolyásolt az egész. Így most le is lőném a poént, és elmondom: a kettő elég nagyban különbözik. Már csak abban is, hogy Vee-nek a könyvben barna haja van, míg a filmben Emma Roberts alakítja, aki bár volt barna, de ebben a szerepben kimondottan szőke a haja. Vee máshogy találkozik Iannel, mint azt a kisfilmben láthattuk, más próbák vannak, másként csöppen a játékba... Olyan érzésem volt, mintha (a trailert látván először) a könyvet kiadás előtt még jól átírták volna. Persze nem így történt, csak hangsúlyozom, mennyire különbözik a film (bár még nem láttam, csak az előzetes alapján).
De megpróbálom nem összehasonlítgatni a kettőt.
Bár azt elmondhatom, hogy mást vártam.
És akkor mit kaptam?
Tulajdonképpen jó a maga módján. Imádtam olvasni, csak bennem volt, hogy na mikor jön ez a rész, mikor jön az a rész érzés, és ettől nem tudtam szabadulni, főleg úgy, hogy nem is jött. Tényleg, ha nem lett volna bennem ez a vágyakozás, akkor jobban élveztem volna.
Csalódni nem csalódtam, csak kicsit mást kaptam, amire számítottam, és ez furcsán érintett.
Na de akkor kezdjünk el sok mondat után a könyvről is beszélni.
Nem szoktam a rengeteg romantikuson kívül mást olvasni, mert egyszerűen nekem szükségem van a romantikára és kész, de ez mégis tetszett annak ellenére, hogy nem a szerelmi szál (ami amúgy is elég csekély volt) volt a cselekmény vezetője. Így akár olyan menthetetlenül romantikus alakoknak is merem ajánlani, mint amilyen én vagyok.
A szobafogságban és állandóan a háttérbeszoruló Vee most valami hülyeséget akar csinálni, és persze ezt azért, hogy egy srácnak feltűnjön, bár azért ebben benne van, hogy magának is bizonyítani akar. Véletlenül egy reklám során összeakad az oldallal. És igen. Most jön egy újabb kifakadás. MERSZ. Nem Idegpálya, hanem MERSZ. Ahha, szóval ez hogy is van? A filmben akkor legalább van értelme a címnek, de így... Egy biológia tankönyv címéhez jobban passzolna, mint most ide. Mert az előzetesben (igen, megint ezzel jövök) ott legalább passzol a dolog, mert a játékot hívják magát Idegpályának, és ez így teljesen jó, de MERSZ-nek hívni... Egyrészt az előbbi sokkal jobban hangzik, másrészt akkor az Idegpálya elnevezés hogy jön a történethez, ha nem a játék miatt.
Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy tetszett annak ellenére, hogy ennyi érvet sorakoztatok fel ellene, mert tényleg, ha nem láttam volna a trailert, nem vártam volna el semmit, és akkor nem tudnék valószínűleg semmi negatívat mondani róla.
A történet olvastatja magát, átérezzük Vee helyzetét, habár mi magunk nem is vagyunk benne, izgulunk érte és Ianért, és az egész végéért. Kíváncsiak vagyunk, honnan a játéknak ennyi pénze, hogy az összes ajánlatot kifizessék, ki a feje, mi történik egy ilyen, néha életveszélyes oldallal a végén.
Egyszóval: Ajánlom, de a filmelőzetest ne nézzétek meg előtte.
Karakterek:
Vee: Az elején egy kis félős, háttérbeszoruló lány volt, aki még a suli színdarabjában is a függöny mögött maradt, és végezte a sminkes szerepét, aztán hirtelen valami megváltozott benne, és bizonyítani akart. Leginkább magának meg persze egy srácnak, aki láthatólag nem viszonozza az érzéseit, a barátnőjénél annál inkább. Így hát veszi a bátorságot, és észre szeretné vetetni magát a sráccal. Azért ez elég bátor de felettébb buta tett. Szóval most melyiket is gondoljam róla? Elcsábítható volt, egy pár új cipőért újra játékba szállt, és más ajánlatokért még többet megcsinált. Bár azok csak cikinek bizonyulhattak, életveszélyesek azért nem voltak, de az ember lelkére annál jobban hatott. A díjakért tett rossz dolgokat. Megbántotta a barátait, idegeneket alázott meg, és egész végig a nyeremények lebegtek a szeme előtt. De azért a végén látszott, hogy a barátai és a saját élete még a divatösztöndíjnál is fontosabb. Ekkor vált leleményessé, de azért én a magam részéről némi figyelemért nem jelentkeznék egy ilyen internetes játékba, ahol ráadásul bárki megtalálhat.
Ian: Róla jóval kevesebbet tudunk ahhoz képest, hogy az idő nagy részében vele volt Vee. Neki is megvolt az oka, hogy beszálljon a játékba és véghezvigye. A szabadság. Az nem jutott el hozzám, hogy miért akart ennyire szabad és felnőtt lenni, miért akart elmenekülni otthonról bár vártam volna rá a kérdést. De azzal tisztában voltunk, hogy rettentő jól néz ki. Bár ezen kívül mást nem tudtunk meg róla, pedig érdekelt volna a dolog...
Borító:
Magyarországon csak filmes borítóval jelent meg, amit nem is bánok (bár mint mondtam, nem sokban hasonlít a kettő). Rettentően tetszik, bár ez a film hivatalos plakátja kicsit átalakítva. Imádom a "Nerve" szó betűtípusát, pont odaillik. Nem is húznám tovább a szót, szerintem teljesen rendben van.
Összességében:
Az tény, hogy mást vártam, de az is tetszett, amit kaptam. A filmelőzetese alapján nem erre gondoltam, hogy ez lesz a könyvben. Mintha teljesen más történet lenne a kettő. De kérlek, ti ne így ítéljétek, meg!
A cselekmény élvezetes, újat mutat ezzel az egésszel, és felhívja a figyelmünket az internetes játékok veszélyeire is.
Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy szerettem annak ellenére, hogy másra számítottam.
Be mered vállalni?
Olvasó Néző
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése