2017. június 21.

Szaszkó Gabriella - Maradj velem!

HANGULAT                                MOLY                                        2016

"David ​Pennington a saját szabályai szerint él: sikeres író és öntörvényű alak, aki mindenkit távol tart magától, a bátyját, Christ kivéve. David élete azonban teljesen felborul, amikor Chris, a sikeres manhattani ügyvéd öngyilkosságot követ el a saját lakásában. Látszólag semmi sem indokolja a szörnyű tragédiát, hiszen a testvére mindig rendezett életet élt, sikeres volt a munkában és a magánéletben egyaránt. David úgy dönt, megírja családjuk történetét, és megpróbál válaszokat találni Chris tettére. A nyugodt visszaemlékezést azonban bátyja volt menyasszonya, Amy megjelenése szakítja félbe. Ahogy David egyre mélyebbre merül a múlt sötét bugyraiban, és szembenéz a családjában történt szörnyűségekkel, Amy és ő egyre közelebb kerülnek egymáshoz… Túl lehet-e lépni a múlt sebein és fájdalmain egy új élet reményében? Fel lehet-e dolgozni egy szeretett testvér halálát? Lehet-e jövője egy olyan kapcsolatnak, mely egy ilyen tragédia árnyékában születik? Vajon David képes lesz lezárni a múltat, vagy örökre a szörnyűségek rabjává válik?"

Először is nagyon szépen köszönöm Emese barátnőmnek, hogy kölcsönadta Szaszkó Gabi regényét, na meg hogy megvette, én meg elvihettem dedikáltatni. 
Nem bírtam ki, a buszúton belekezdtem. Többséggel jókat hallottam róla, egyedül egy drága bloggerina húzta le, akinek a véleményére viszont adok, így kissé félve kezdtem neki, nekem milyen lesz majd a véleményem róla. 
Le kell szögeznem, hogy hasonlóan Tabitha Suzuma könyvéhez, a Kimondhatatlanhoz, ehhez is hatalmas lelkierő szükséges. Hiszen ez a történet összetör. Darabokra, szétzúz, elmorzsol, és a végén a lelked egy darabját meghagyja, hogy jól sírd ki magad, mert szem nem marad szárazon ez alatt a bő 400 oldal alatt. 
Imádtam minden sorát, betűjét és bekezdését. Gyönyörű. Nem tudok rá jobb kifejezést találni. Az írónő megfogott egy rettentően tabutémává vált cselekedetet, méghozzá az öngyilkosságot. A történet e köré van építve. Persze ez sem ok nélkül következett be, ezt a könyvben tökéletesen nyomon lehet követni. David élete sosem volt minden gyerek álma. Szülei korán házasodtak össze, a kapcsolatuk egy balul elsült egyéjszakás kaland szüleménye, aminek a férfi bátyja, Chris lett az eredménye. A felnőtteknek drasztikus lépéshez kellett folyamodniuk. Az apuka otthagyta a gazdag családját és az elit egyetemet, hogy eltarthassa az új családját, és elvegye a nőt, aki a gyerekét hordja a szíve alatt. Aztán újabb gyermekáldásban lett része nem sokkal később a szülőknek, úton volt David. Ekkor láthatjuk a történet másik nagy egységét, ami egy szintén nem sokszor emlegetett témát ölel fel, mégpedig a családon belüli erőszakot, a gyermekbántalmazást. Szomorú szívvel és megtört lélekkel olvastam Szaszkó Gabi sorait, ahogyan leírta ennek a két kisfiúnak az életét. Minden egyes verésnél én törtem össze, zseniálisan átadta az írónő a fájdalmat, szinte saját magamon éreztem. 
A könyv két szálon fut. Az egyik a múltban, ahogy David leírja a gyerekkorát pillanatról pillanatra, ahogy emlékezett rá. Ekkor gondoltam mindig, hogy van olyan ember, akinek egyszerűen nem való a szülés, hogy aztán felnevelje a csöppséget. Akárhányszor ilyen könyvbe csöppenek, hálát adok, hogy én nem ilyen helyre jöttem világra. Nincs alkoholista anyám, aki minden kis apró-cseprő dologért hozza a nadrágszíjat, és a csattal véresre szántja a hátamat. Nincs egy pipogya apám, aki nem képes lépni, hanem szinte elmenekül a családi házból, otthagyva a  gyerekeit a szadista anyával. Míg a második nagy egység a jelent testesíti meg, ahogy Amy újra belép David életébe, de még mindig ő a halott bátyja exmenyasszonya, mégis egyben az egyetlen nő, akibe valaha szerelmes volt. 
Ahogy haladunk a vége felé egyre több és több fontos témába ütközünk a történet során. Mit kezdjünk a bűntudattal, ami egy szerettünk elvesztése nyomán marad ránk? Azzal az érzéssel, hogy szerintünk tehettünk volna valamit, mégsem sikerült? Fellép, hogy milyen mély nyomot hagy az emberben a gyerekkora. Továbbá amikor felnövünk, amikor gyerekeink lesznek, esetleg problémák öveznek majd bennünket, nem szabad elhagynunk magunkat, és főleg nem a saját nehézségeinket kivetíteni az utódunkra. Véleményem szerint az anyuka a felelős a fia haláláért. Szerinte rossz lapot osztott neki az élet, és meg se próbálta ennek a lapnak a jó oldalát nézni. Belehajszolta magát a saját bánatába, míg végül depressziós és alkoholista lett belőle, aki nem hagyja élni a gyerekeit, és teletömi mindenfélével a fejüket, hogy elvegye a kedvüket a gyerekvállalástól. Tett egyszer egy szerinte rossz és meggondolatlan döntést, aminek ez lett a következménye. Nem érdemelte meg ez a két fiú azt a sorsot, amit kapott. Szerintem nagyon nem. Fájdalmas volt olvasni a szenvedésüket, a kínt, a szeretetlenséget, ami egész életükben körülvette őket.
Én csak ajánlani tudom és megköszönni Szaszkó Gabriellának, amiért ilyen csodálatos, szívig hatoló történettel kápráztatta el az olvasóit.
NAGYON AJÁNLOM.

Karakterek:
David: Egy sérült fiú, akit szinte a bátyja nevelt, ő viszont úgy döntött, véget vet az életének. Bár már felnőtt, mégis egyedül maradt a nagyvilágban. Szép, mégis fájdalmas volt végigélni az ő boldogságkeresését. Ehhez hozzákapcsolódott az az érzés, hogy szinte mindig, mindenhol csak a második lehetett Chris után. Ő volt a fiatalabb, akire vigyázni kellett, aki beleszeretett a bátyja barátnőjébe. Akivel szinte az egész kezdődött, mivel az anyjuk az ő születése után kezdett el inni. Sajnáltam, és végig drukkoltam neki, hogy az élete boldog véget érjen. Nagyon jó volt az egész történetet az ő szemszögéből látni, és újfent gratulálnék az írónőnek, amiért szerintem teljesen hiteles stílusban alakította Davidet.
Amy: Bevallom, nekem a lány nem volt soha a 400 oldalon keresztül a szívem csücske. Értem én, hogy sokáig voltak együtt Chrisszel, és nehéz volt a halálhírét hallania, mégis jócskán kihasználta Davidet az elején, vagy talán kihasználták egymást. Mégis nekem az egész nő nem volt kósert egész végig. Nem tudom, miért.

Borító:
Az egyik leggyönyörűbb borító, amit valaha láttam. Zseniális. Annyira átadja a történetet ez a szín, teljesen passzol a könyvhöz. Szerintem ezzel a képpel nagyon betalált a készítője, gratulálok a munkához.

Összességében:
A Maradj velem! nem csak egy romantikus történet. Elemészt, összetör, szétzúz, és rádöbbent, hogy ilyen a való életben is van. Gyönyörű és egyben fájdalmas. Elhatolt egészen a szívemig, úgy olvastam az összes sorát. Kínkeserves a könyvet olvasni, de csakis jó értelemben, ugyanis annyira de annyira átjön minden, amit az írónő nekünk szánt, hogy az hihetetlen. A főhőseink összes szenvedése a sajátunkká válik, annyira sajgott értük a szívem, mintha élő személyek lennének. Chris, David és Amy.
Csodálatos. Köszönöm Szaszkó Gabriella írónőnek, hogy megalkotta ezt a csodát.
És kinek ajánlanám ezek után? Aki bírja az olyan történeteket, amik nem csak az egyszer volt, hol nem voltat és a boldogan éltek, míg meg nem haltak műsorszámot mutatják be. A Maradj velem! nem tündérmese, hanem a kőkemény igazság. Felhívja a figyelmünket, hogy bármelyik ember a környezetünkben lehet olyan, mint az egyik főszereplő. Figyeljünk oda jobban egymásra.

Oldalszám: 400
Kiadó: Maxim

Kedvenc karakter: David Pennington

Kedvenc idézet: 

"Beszélnem kellett volna vele, vagy legalább hagyni, hogy elmondja nekem, amit mélyen eltemet. Nem tettem. Mostanra biztos vagyok benne, hogy örökké bánni fogom."

Kedvencem lett

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése