"Tessa mindent elveszíthet. Hardin semmit sem veszíthet… csak Tessát.
Miután összecsaptunk, az élet már soha többé nem lesz olyan, mint volt. A nehéz kezdet után úgy tűnt, hogy Tessa és Hardin végre egyenesbe jön egymással. Tessa már megtapasztalta, hogy Hardintól nem áll távol a kegyetlenség, de nagyon megrendül, amikor egy váratlan esemény lerántja a leplet a kapcsolatuk eredetéről, és Hardin titokzatos múltjáról.Már megszokta, hogy Hardin olyan, amilyen… De tényleg ő az a mély érzésű, figyelmes fiú, akibe a durva felszín ellenére beleszeretett… vagy egész idő alatt egy idegen volt? Tessa legszívesebben elmenekülne, de ez nem olyan könnyű. Kísértik az szenvedélyes éjszakák emlékei, nem tudja elfelejteni Hardin érintését és mohó csókjait.Mégsem biztos abban, hogy el tud viselni egy újabb megszegett ígéretet. Annyi mindent feladott és kockáztatott Hardinért! Az iskolát, a barátait, az anyjával való kapcsolatát. Otthagyta a barátját, aki igazán szerette, és most talán egy ígéretes karrierről is le kéne mondania miatta. Tényleg itt lenne az ideje, hogy továbblépjen. Hardin tudja, hogy hibát követett el, talán a legnagyobbat egész életében. Mégsem adja fel harc nélkül.De meg tud-e változni? Meg fog-e változni a szerelem kedvéért?"
Hardin és Tessa története mindig is különleges helyet foglaltak el a szívemben. Az első blogbejegyzés is az oldalon a széria első kötetéről, a Miutánról íródott. A regény először még a hatalmas One Direction fangirl korszakomban talált meg, akkor ez vonta magával a Miután sorozat iránti rajongást is. Ma már látom azért a hibáit, ugyan ezek felett továbbra is szemet tudok hunyni.
Hogy miért?
Nem, nem az egykori imádom miatt. Egyszerűen vannak olyan pillanatok az ember életében, amikor kell egy a drámánál is drámaibb regény, ami eltereli a figyelmet a saját életedről, a saját problémáidról, és egy ilyen könyvnek hála rájöhetsz, hogy nem is olyan szar az élet, mint amilyennek néhány perccel, órával ezelőtt gondoltad. Mert Hardin és Tessa a bolhából is képes elefántot csinálni, mindig találnak olyan helyzetet, amin lehet drámázni valamint megállás nélkül vitatkozni.
Leszögezném, hogy nem állítom azt, hogy a kettejük kapcsolata egészséges. Az egész egymástól függésük már igencsak átmegy ezen a határon, és a szerelmük az esetek nagy részében őrültségekre készteti őket. A bizalom hatalmas kérdése ennek a kötetnek, hiszen az első rész Tessa számára hatalmas csalódással ért véget. Megtudta, hogy mocskosul kihasználták, fogadást kötöttek rá, és már nem tudja, mi volt élete egyik legszebb szakaszában valóság és mi volt színjáték Hardin részéről. Vajon újra képes lesz megbízni mindezek után a fiúban?
A legtöbb lány talán sosem lenne képes erre, Tessa ugyanakkor mélységesen szereti Hardint, minden hibája ellenére, és önmagát büntetné azzal, ha távol tartaná magát tőle. Így minden próbálkozása ellenére visszamegy a közös lakásukba, és ad még egy esélyt neki, hogy helyrehozza múltbeli baklövését. Hardin bár mindent megtesz annak érdekében, hogy megtartsa szerelmét, és visszaszerezze a bizalmát, azért valójában megmarad annak a Hardin Scottnak, akit megismertünk, így a veszekedések és ballépések továbbra is szerves részét képezik a történetnek. Mégis azért jó volt olvasni arról, hogy a fiú próbálkozik. Én tudtam értékelni (annak ellenére, hogy én biztosan nem mentem volna vissza hozzá a fogadás kiderülése után), ahogyan Tessa is. Hiszen ilyenek a hús-vér emberek: elrontanak dolgokat, amiket megpróbálnak helyrehozni, de ezt is többnyire elrontják. Ez pedig megfelelő ritmust és körforgást ad a Miután összecsaptunknak. Drámát dráma követ, ezt hatalmas veszekedés, mély traumák és végül kibékülések, amelyek többnyire heves ágyjelenetekkel vannak tarkítva.
A csillapíthatatlan szarkazmusom ellenére én tényleg élveztem ezt a regényt. Anna Toddnak megvan az a képessége, hogy ezzel a többnyire kibírhatatlan párossal, Hardinnal és Tessával abszolút el tudja feledtetni a magunk baját, a körkörös indulatok pedig egyszerűen olvastatják magukat. A drámák mögött ugyanakkor akarva-akaratlanul is megbúvik egy kis többletjelentés is: megjelenik a tinédzserből felnőtté váló Tessa alakja, a leszakadás nehézsége (persze egy ilyen helyzetben mind Tessa, mind pedig az anyja ugyanúgy hibásak), Hardin oldaláról pedig a visszatalálás a szerető otthonhoz, és - mint az már korábban elhangzott - a bizalom kérdésköre is fontos szerepet kap ebben a regényben.
Azért vettem ismételten elő ezt regény, mert a mozikban már látható a Miután összecsaptunk adaptációja is, amit szakszerűen szerettem volna véleményezni. Nagyon reméltem, hogy az első résznél mérföldekkel jobb lesz. És a filmet nézve pozitívan kellett csalódnom. Néhány meglátásom azért van ezzel kapcsolatban, de többnyire elégedett vagyok a végeredménnyel. Viszonylag könyvhűre sikeredett, bár pár dolgot így is átírtak. A szereplőválogatással valamiért itt már kevésbé volt bajom - a Tessát megformáló Josephine Langford jól hozta a megsebzett lány karakterét, Hardint pedig Hero Fiennes-Tiffin szintén szuperül alakította. Az állandóan féltékeny, lobbanékony, lázadó egyetemistát, másszor pedig a megtört fiút, aki végre egyszer az életben jól és helyesen akar cselekedni. Sajnálom, hogy Zed alakja továbbra is maradt a homályban, pedig a könyvekben elég nagy szerepe van, ezt remélem, a továbbiakban kiküszöbölik. Valamint ebben a filmben már feltűnt a színen Trevor, akit Dylan Sprouse alakít a vásznon, és szerintem az ő neve nem ismeretlen számunkra, főleg azoknak, akik a Disney csatornán nevelkedtek. Hozzá kimondottan passzolt a cute nerd szerep, bár kinézetileg nem éppen a könyvbeli Trevor ("Trevor fekete haja [...]" - szerepel a regényben). Egy szó mint száz, szerintem érdemes megnézni, tényleg sokkal jobb lett a Miután összecsaptunk, mint vártam volna. Itt már érezhetően olvasták a készítők az alapjául szolgáló művet, ahogyan azt egy minőségi alkotás (alapjáraton is) megkövetelné.
Összességében:
Nekem a Miután sorozat egyfajta guilty pleasure. Akkor veszem elő, amikor el akarom terelni a figyelmem a körülöttem folyó drámáról egy fiktív szereplőkkel teli világgal. Ám itt aztán még több problémával kell megküzdeniük a karaktereknek, melyek nagy részét ugyan ők maguk kreálták. De nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy minden kiszámítható lépésével és toxikus civódásával együtt a Miután sorozat, ezzel együtt a Miután összecsaptunk is képes megadni az ilyenkor vágyott kikapcsolódást, amit egy kevésbé dramatikus történet nem.
Ugyanakkor abszolút megértem azt az oldalt is, akik egyenesen utálják Anna Todd regényeit, és a két főszereplő huzavonája nem adja meg számukra a kellő figyelemelterelést, hanem még inkább felhúzza az agyukat Hardin és Tessa állandó veszekedése és egyedi kibékülési módszere.
Mégis én azt tudom mondani, hogy ha egy olyan olvasnivalóra vágysz, amin aztán unatkozni nem fogsz, hiszen a szereplők ezt nem hagyják a csillapíthatatlan vágyukkal a (sokszor felesleges) drámázás iránt, akkor érdemes a kezedbe venned a Miutánt! Én állítom, hogy az állandó civódásuk valahol szórakoztató, nem pedig idegesítő. A jól ismert rosszfiú - jókislány páros egy egészen új perspektíváját mutatja be Anna Todd ezzel a regénysorozattal.
Oldalszám: 550
Kiadó: GABO
Kedvenc karakter: -
Kedvenc idézetem:
"Mert ez az igazság. A valóságban mindenki követ el hibákat, még a naiv lány is, aki általában egy fiú érzéketlenségének és indulatos természetének az áldozata. Ebben a világban senki sem ártatlan. Senki. És mindig azok a legrosszabbak, akik tökéletesnek hiszik magukat."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése