Claire Heywood - Spárta lányai

  HANGULAT                                MOLY                                        2023

"Évezredek ​óta mesélik a legendát a nőről, akinek páratlan szépsége ezer hajót indított útnak – de most eljött az idő, hogy meghallgassuk az ő oldalát is. Spárta hercegnőiként Heléna és Klütaimnésztra csak a fényűzést és a bőséget ismeri. Nemes származásukért és elbűvölő bájukért egész Görögország irigyli őket. De az ilyen kiváltságoknak ára van. A nővéreket még kislány korukban elválasztják egymástól, majd az apjuk által választott idegen királyokhoz adják feleségül őket – a hatalmas Agamemnónhoz és testvéréhez, Menelaoszhoz. Királynőként is csak két elvárás van velük szemben: örökösöket szülni, és megtestesíteni a nőktől elvárt, szelíd, szerény természetet. De amikor férjeik elhanyagolásának, kegyetlenségének és becsvágyának súlya eléri a tűréshatárukat, Helénának és Klütaimnésztra kénytelen szembeszállni társadalmuk korlátaival, hogy új életet teremtsenek maguknak, és ezáltal olyan hullámokat vessenek, amelyek a következő háromezer évben is tovább rezonálnak.

A nemzetközi bestsellerszerző, Claire Heywood első magyarul megjelenő könyvében Trója ostromát élhetjük újra, két olyan nő szemszögéből elbeszélve, kiknek a hangját túl sokáig figyelmen kívül hagyták. Egy újragondolt mítosz, amit körülleng a titkok, a szerelem és tragédia."

Az antik kultúra egyik ékköve a trójai mondakör, melyet Claire Heywood a Spárta lányaiban egy új köntösbe és megvilágításba helyez. A regény centruma ugyanis nem a dicső csata, vagy a görögök agyafúrt mesterkedése Trója bevételére, hanem két fiatal lány, akik felnőtt nővé cseperednek a szemünk előtt. Ők Klütaimnésztra és Heléna, Mükéné és Spárta királynője.

A két hercegnőt már fiatalkoruk óta szemmel követhetjük. Klütaimnésztra és húga, Heléna Spárta két virágszála, egy hatalmas ország örökösei. Itt meg lehet említeni Tündareosz klasszikus értelemben szabadszellemű felfogását, miszerint legidősebb lányának szánja a trónját annak ellenére, hogy két fiúutóddal is megáldották őt az istenek. Klütaimnésztrát Spárta vezetésére nevelték: erős, megbízható és bátor jelleme már fiatalkorában is megfigyelhető rajta. Sokszor anyja helyett anyja Helénának, aki a sztereotipikus, védelemre szoruló hercegnő karakter. Heléna valódi származását illetően a szerző az olvasó előképzettségére alapoz, a történetet a hattyúképében megjelent Zeuszról és Lédáról nem meséli el, csupán utal arra az asszony érzéseivel, tetteivel és azzal, hogy világszerte megkérdőjelezik a lány születésének körülményeit.

A spártai király nehéz döntésre kényszerül: hogy megtarthassa erejét és trónját Helénát nevezi ki örökösének, Klütaimnésztrát pedig feleségül adja a mükénéi királyhoz, Agamemnónhoz. A fiatal lány elszakadva családjától új életet kezd egy teljesen új országban egy szinte vadidegen férfi oldalán, aki azt várja el tőle, hogy gyerekeket szüljön és szerényen vesse alá magát minden kívánságának. Klütaimnésztrát hirtelen több csapás éri egyszerre: el kell hagynia a szeretett otthonát, húgát, valamint megfosztják trónjától, de ha nem lenne elég, még erős jellemétől is. Hamar rá kell jönnie, hogy a hőn áhított asszonyi élet nem olyan könnyű, mint azt várta. Egy uralkodó, egy nép elvárásai nehezednek a vállára: örököst kell adnia Mükénének. 

Mindeközben Helénának fel kell nőnie nővére feladatához, hogy igazi királynő válhasson belőle. A világszerte híresen szép Heléna, ahogy házasulandó korba lép, kérők sokasága özönli el Spártát, hogy megkaparinthassák a hercegnő kezét és vele a trónt is. Mígnem sógorának, Agamemnónnak öccsét, Meneláoszt választja férjéül annak reményében, hogy így többször láthatja nővérét, aki nélkül a palota számára magányos és sivár. Heléna karaktere többnyire ambivalens érzéseket vált ki az olvasókból. Míg Klütaimnésztra kész a szeretteiért harcra szállni, addig Heléna kész a szeretteit csatasorba állítani önmagáért. Az amúgy is labilis lelkületét egy tragédia rázza meg, amiből sosem tudott igazán felépülni. Megmaradt annak a megmentésre szoruló hercegnőnek, aki már az elején volt. A két nővér fejlődése teljesen elválik egymástól: Klütaimnésztrát a házassága önállóságra nevelte és erősebbé tette, Helénát pedig a félelem sötét vermébe taszította.

A Spárta lányai egy hiánypótló alkotás, mely új megközelítésbe helyezi a görög mitológia karaktereit - némelyiket közelebb hozza hozzánk, másokat bár jobban megismerünk, nem sikerül őket megkedvelnünk. Két királynő, két ország, egy történet két oldala. Imádtam minden szavát!

Borító:
Bár nagyon tetszik az Álomgyár kiadó által készített borító - a fekete és az arany teljesen harmonizálnak egymással, a motívumai nem túl hivalkodóak, mégsem keltik az üresség érzetét, egy fontos dolgot mégis hiányolok róla, ami az eredetin megjelenik. Mégpedig a többesszámot. A címe Spárta lányai, ezt pedig a külföldi kiadások jobban hangsúlyozzák. Ugyan grafikában a magyar sokkal szebb, de az eredeti borítón megjelenik az, hogy egy testvérpárról van szó, amit talán megtarthattak volna a hazai megjelenésnél is.

Összességében:
A Spárta lányai egy újramesélése egy olyan mitológiai részletnek, melyet már jól ismerhetünk. Klütaimnésztra és Heléna, a két spártai hercegnő története egy olyan oldaláról mutatja be a trójai mondakört, melyből alig látjuk: női perspektívából. Hogyan lett Spárta és Mükéné királynéja két fiatal lányból? Milyen lelki tusák vezettek el a trójai háború kirobbanásáig?
Szívig hatoló, szenvedélyes olvasmány a görög mitológia egyik legvéresebb küzdelméről úgy, ahogyan még nem hallottuk.

Azoknak ajánlom a regényt, akik hozzám hasonlóan az antik kultúra szerelmesei, és szeretnének egy fenséges, ugyanakkor intrikákkal teli történet részesei lenni.

Oldalszám: 411
Kiadó: Álomgyár

Kedvenc karakter: Klütaimnésztra
Kedvenc idézeteim:

"Klütaimnésztra ugyan aggódott apjáért, ahogy azonban a háború elhúzódott, bűntudattal vegyes hálát is érzett. Minél tovább marad el ugyan apja a háborúban, neki annál később kell férjhez mennie."

*

"Nem akarta, hogy az emberek lássák, mennyire fél. Egy királynénak nem szabad félnie."