Tom Felton - Túl a varázslaton

  HANGULAT                                MOLY                                        2023

"Az esetlen kis „csenő manóból” karizmatikus varázslóvá váló Tom Felton gyerekkora minden volt, csak hétköznapi nem. Korán hírnevet szerzett, és mindössze tizenkét évesen hirtelen a rivaldafényben találta magát, amikor megkapta a Harry Potter-filmek Draco Malfoyának ikonikus szerepét. Tom őszintén és a védjegyévé vált humorral most először vall arról, milyen is volt a mozivásznon, a varázslóvilág tagjaként felnőni. Mindent elmesél a nagy áttörésről, magáról a forgatásról, a tíz év alatt szerzett tartós barátságokról, de olvashatunk a hírnév előnyeiről és hátrányairól, és arról is, hogyan boldogult felnőttként a forgatás befejezése után. Készüljünk fel, mert egy hús-vér varázslóval fogunk találkozni!"

Tom Felton neve és arca talán mindenkinek a Harry Potter-filmek kapcsán lehet ismerős. Mind a cím, mind a fülszöveg erre játszik rá, és habár mindenféle témát körüljár a színész ebben az életrajzi könyvben, a fő vezérfonal, - és amire, valljuk be, tulajdonképpen mindenki kíváncsi - a Potter-filmek kulissza mögötti elbeszélései.

Rendkívül nosztalgikus volt egy új perspektívából olvasni az általam igencsak kedvelt filmekről. A Harry Potter nemcsak akkor kerül elő nálam, hogyha egy könnyed kikapcsolódásra vágyom, hanem a karácsonyaimnak is már évek óta rendszeres programeleme. Tom Feltont pedig ez a nyolc film a hírnév világába repítette, habár többször kiemeli, hogy közel sem jut és jutott neki annyi rivaldafény, mint az Arany Trió színészeinek: Daniel Radcliffe-nek, Rupert Grintnek vagy Emma Watsonnak. De azért ha belegondolunk, hogy mindössze alig töltötte be a szereplőgárda a 10 évet a Bölcsek Köve forgatásakor, ilyen fiatalon a hirtelen jött siker egyszerre áldás és átok.

A Túl a varázslaton erről a háttérről számol be nagyon közvetlen és őszinte hangnemben. Kezdve egészen attól, milyen rögös út is vezetett odáig, hogy a castingon részt vehessen, illetve az első két film rendezője, Chris Columbus milyen tulajdonságok mentén választotta ki az ifjú szereplőket. Nosztalgiával gondol vissza a színész életének erre a meghatározó időszakára, és sorra veszi azokat a fontos állomásokat a filmek forgatása közben, melyek hozzátettek jelenbeli személyiségéhez. Sokat filozofál azon, mi lett volna másként, hogyha a szereposztás máshogy alakul - neki más karaktert kellett volna alakítania vagy más emberek vették volna ebben a projektben körül. Rendkívül alázatosan beszél a filmsorozat akkor és most is neves színészeiről, akiket kisfiúként is nagyra tartott, de most talán még inkább értékeli a közös munkát. Külön-külön kiemelte, kitől mit tanult vagy sajátított el a forgatás során, ki milyen szerepet töltött be az ő egyéni életében is, nemcsak Dracóként, hanem Tomként is. Nem fukarkodik a szavakkal, amikor színésztársai érdemeiről beszél, ami valóban nagy alázatra és kedves, barátságos természetre vall, ugyanakkor többször kiemeli és alá is támasztja egy-egy anekdotával, mégis mennyi tulajdonság köti össze őt a filmbéli karakterével. Mindezt pedig úgy adja át, hogyha valaki kevésbé jártas a varázsvilágban és csak távolról ismeri, ugyanakkor kíváncsi az életpályájára, könnyen fel tudja venni a fonalat és el tudja képzelni az egyes jeleneteket, és színésztársai említésekor is mindig összeköti a nevet az általa eljátszott figuráéval, hogy biztosan senki ne vesszen el ebben az útvesztőben.

Egy mardekáros vallomásai - azt hiszem, ez az alcím valóban teljesen fedi mindazt, amiről Tom Felton ebben az önéletrajzi regényben szól. A vallomásos hangnem már a regény elején felüti a fejét, és többször is mintha bűneit, gyerekkori csínyeit gyónná meg a nagyközönség előtt, illetve beszél arról is, milyen volt, amikor elkapta a hollywoodi világ árnyoldala, és szenvedélybetegségből kellett újra lábra állnia. (Ezek a fejezetek számomra felidézték Matthew Perry memoárját - Jóbarátok, szerelmek és az a Rettenet címmel -, aki szintén nagyon vallomásos hangnemben tárja az olvasók elé a szenvedélybetegségekkel folytatott állandó küzdelmét.) Illetve, ahogy már mondtam, a Harry Potter-élményről nagyon sok fejezeten át olvashatunk, ami a regény nyelvezetére is abszolút kihatott, mintha Rowling fantasyvilágának szókincse beépült volna teljesen a színész szótárába, ami már alapvetően is árulkodik arról, milyen sokat jelentett egyénileg számára a filmekben való részvétel és Draco Malfoy karaktere.

Ugyanakkor Tom Feltont mint embert is közelebbről megismerhetjük. Mesél a családjáról, az első szerepeiről, hobbijairól, a filmiparról, a gyerekszínészetről általánosságban és arról, milyen is lett tulajdonképpen az élete a Harry Potter után. 

Éppen emiatt a közvetlenség miatt lett számomra nagyszerű olvasmányélmény a Túl a varázslaton, mert egyfelől megláttuk egy új szemszögből magát a varázslatot, másfelől pedig valóban belátást enged számunkra a saját életébe: ahol nem Tom Felton, a Draco Malfoyt játszó színészként lép elő, hanem Tom Feltonként, aki a három bátyja után a legfiatalabb a családban, vagy aki zavarban volt és többször rálépett Alan Rickman palástjára forgatás közben.

Most megyek, és újranézem a Harry Potter-filmeket, immáron mindezen háttérinformációkkal gazdagodva.

Borító:
Nem meglepő módon Tom Feltont láthatjuk rajta, ahogyan éppen előkészítik egy fotózásra vagy forgatásra, a lényeg, hogy érezhetően nem sokkal később kamera előtt lesz jelenése. Egyszerű, tárgyilagos, egy önéletrajzi regény esetében talán nem is szükséges több.

Összességében:
Tom Felton önéletrajzi regénye, a Túl a varázslaton egy rendkívül közvetlen hangot megszólaltató írás, melyben beavatja az olvasót a saját életébe, karrierjébe, valamint a Harry Potter-filmek kulisszái mögé is bepillantást nyerhetünk. A színész teljes őszinteséggel tárja fel a forgatás időszakát, nosztalgikusan idézi fel ezeket a pillanatokat, és többször is rávilágít saját hibáira, melyeket már ennyi idő távlatából másként tett volna. Fiatalként került a filmiparba, a Potter-filmek pedig meghozták számára a világhírű ismertséget. A Túl a varázslaton ezt tárja fel: miként is sikerült megküzdenie egy fiatal fiúnak a hírnévvel, milyen hangulatban teltek a filmek forgatásai és hogyan is jutott el odáig, hogy ő lehessen Draco Malfoy, akire ma az egész világ emlékszik.

Ajánlom ezt a könyvet minden Harry Potter-fannak, akik egy új perspektívából szeretnék szemlélni az ikonikus filmeket, valamint azoknak, akik kíváncsiak egy őszinte hangnemben megírt színészéletrajzra, annak fény- és árnyoldalával együtt.

Oldalszám: 270
Kiadó: HVG könyvek

Kedvenc karakter: Tom Felton, Emma Watson
Kedvenc idézeteim:

"Mindig is Harry volt az etalon, a szilárd talaj, a megbízható karakter. Ilyennek is kellett lennie ahhoz, hogy mi, többiek táncolhassunk körülötte. Draco fennhéjázása, Ron viccei, Hermione éles elméje, Hagrid esetlen jószívűsége, Voldemort gonoszsága, Dumbledore bölcsessége: mindezek Harry állandó, megingathatatlan szilárdságának tükrében nyernek értelmet."

*

"Könnyű sütkérezni a napon, de az esőt már nehezebb élvezni. Pedig az egyik nem létezhez a másik nélkül. Az időjárás folyton változik. A szomorúság és a boldogság érzése is ugyanannyi mentális képernyőidőt érdemel."

*

"Én nem Draco vagyok, Draco pedig nem Tom Felton. A kettőnk közti határvonal azonban nem fekete-fehér. Sokkal inkább a szürke árnyalatai alkotják."