Rebecca Yarros - Ónixvihar

 HANGULAT                                MOLY                                        2025

"Miután majdnem másfél évet töltött a Basgiath Hadi Iskola falai között, Violet Sorrengail tisztában van vele, hogy már nincs idő elméleteket gyártani. És nincs már több idő a bizonytalankodásra sem. A háború ugyanis elkezdődött, és az ellenség az iskola falain kívül és belül is egyre veszedelmesebb – lehetetlen megmondani, hogy kiben lehet megbízni. Violetnek útra kell kelnie a roskadozó aretiai varázsvédelmen túlra, hogy ismeretlen vidékeken keressen szövetségeseket Navarre számára. Az út alaposan próbára teszi a rátermettségét, a szerencséjét és az erejét, de bármit megtenne, hogy megmentse az övéit – a sárkányait, a családját, az otthonát és persze a férfit, akit szeret.Még akkor is, ha ehhez akkora titkot kell őriznie, amely talán mindent elpusztít körülötte."

Nem túlzás azt állítani, hogy az utóbbi hetekben az egész világ Onyx Storm-lázban égett. Külföldön mindenféle rendezvénynek került a bemutató a középpontjába, és itthon is nagyon várta már minden rajongó, a Rainy Days pedig világpremierrel egyidőben jelentette meg a magyar fordítást is.

Az biztos, hogy a Vasláng után egyszerűen mindenki szomjazta Violet és Xaden történetének folytatását. Rebecca Yarros akkora fordulattal zárta le az előző kötetet, hogy egyszerre esett le tőle az állam és fulladtam bele majdnem a saját könnyeimbe. De vajon milyen csavarral tud még előállni?

Violet elhatározta, hogy megszerzi Xaden számára a gyógyírt, és nem engedi, hogy az átváltozás befejeződjön. Egyszerűen nem veszítheti el őt is. Emiatt az Ónixvihar leginkább eköré a titkos nyomozás köré épül, melyre a válaszokat a lány szerint az édesapja feljegyzéseiben találja. Mindeközben a háború a veninekkel nem áll meg, Navarre-nak katonai segítségre van szüksége, és egy különleges delegáció - köztük Violettel és Xadennel - a szomszédos szigetekre látogatnak, hogy szövetségesekre találjanak. Arra azonban nem számítottak, hogy hirtelen mindkettejük múltja napvilágot lát, és csak jobban összezavarja az amúgy sem egyszerű életüket. Vajon miért ezüstszínű Violet hajának vége? Mi lett Xaden édesanyjával? És mit rejtegetett életében Violet apja? De mindez nem csupán a saját életükre van hatással, hanem az egész Kontinens jövője is a kezükben van, és az általuk talált válaszok fényében áll vagy bukik.

Mindemellett megtudtuk a Vaslángban, milyen különleges fajtából származik Andarna, így Violet elhatározza, hogy felkeresi a családját, akik viszont segíthetnek Navarre varázsvédelmének megerősítésében. De hol rejtőzködik a sárkányok hetedik fajtája?

Nagyon szerettem ezt a regényt, de ha őszinte akarok lenni, nehezen szippantott be. A nagy fordulat után én valami drasztikus felütésre számítottam, és ezt az előzetes elvárásomat az írónő nem váltotta be. Violet és Xaden próbálják eltitkolni az eseményeket, hiszen tudják, hogy az minden valószínűséggel mindkettejük végét jelentené. Xadennek immár több önuralomra van szüksége, mint valaha, mindeközben pedig a vezetőségi tanács tagja, és Tyrrendor hercege, már nemcsak kadétok életéért felel, hanem egy egész tartományért. Mintha elbagatellizálnák a valóságot, és nem látnák, milyen veszéllyel jár mindez. Talán ahogy haladunk előre a történetben, és egyre kevesebb a remény a gyógyír megtalálásra, úgy kezdik el mindketten racionalizálni, milyen súlyos árat kellett fizetnie Xadennek Basgiath megmentéséért. 

Annak viszont nagyon örültem, hogy amit a Vaslángban hiányoltam - szerintem túlságosan Violet-központú lett, és kevésbé hagyta az írónő a többi karaktert kibontakozni -, az az Ónixviharban újra helyreállt, és minden szereplő megkapta a neki járó rivaldafényt és dicsőséget. Amit még érdekes megfigyelni, az Dain karakterének változása: emlékeztek még, mennyire utáltuk a Negyedik szárnyban? Kiderült, hogy fejlődőképes!

Természetesen Rebecca Yarros most is úgy gondolta, hogy jó ötlet megannyi kérdések között hagyni az olvasókat - és mire érkezik a folytatás, az - ha lehet hinni a híreszteléseknek - minimum két év!

Borító:

Az első két részhez hasonlóan ezt is éldekorált változatban vettem meg - nagyon tetszik a szürke átmenet, a sárkányok, ismét csodálatos lett. Ha van olyan könyv, amit sosem fogok kölcsön adni senkinek, akkor az ez a sorozat, mert ezekhez a csoda kiadásokhoz még én is alig merek hozzáérni.

Összességében:
Az Ónixvihar számomra kis csalódással indult. Az előzetes elvárásaim alapján sokkal nagyobb feszültséget vártam a Vasláng fordulata után, de a kötet második felére már teljesen beszippantott, és úgy éreztem, hogy a főszereplőknek is sikerült megérteni a helyzet fontosságát. Örültem, hogy ilyen sok szereplőt megmozgatott ez a rész, és nem egyedül Violet került a középpontba, valamint hogy mindemellett számos izgalmat és fordulatot is tartogatott az Ónixvihar. A gyógymód és Andarna családjának kutatása közben Violet és Xaden saját múltjuk kérdéseire is választ találnak, és számtalan alkalommal bizonyítják egymás iránti hűségüket. Vajon sikerül eltörölni a venineket a föld színéről? És megmenteni Navarre-t és az egész Kontinenst?

Azoknak ajánlom a sorozatot, akik szeretik a romantikus fantasy zsánerét megfűszerezve izgalommal, harcokkal és sárkányokkal.

Oldalszám: 910
Kiadó: Rainy Days

Kedvenc karakter: Xaden Riorson
Kedvenc idézeteim:

"– Mindenekelőtt, és mindenki előtt Violetnek esküdtem hűséget – mondja Xaden. – Utána Tyrrendornak. Utána pedig Navarre-nak, amennyiben méltó rá. Ez általában akkor van így, ha Violet is ott tartózkodik"

*

"– Téged választottalak. Elfogadom, bármilyen kockázattal is jár. Minden részedet látom, Xaden, a jót, a rosszat, a megbocsáthatatlant. Ezt ígérted, és pontosan ezt akarom, téged, mindenestül. Tudok magamra vigyázni, még akkor is, ha tőled kell megvédenem magam."

*

"Xaden egyik tőrét használtam könyvjelzőnek."