2016. július 19.

J. L. Armentrout - Légy mellettem

HANGULAT                                MOLY                                         2016

"Vajon Teresának és Jase-nek megadatik a lehetőség, hogy egymáséi legyenek, vagy az élet közbeszól?
Teresa Hamilton hihetetlenül kemény éven van túl: halálosan beleszeretett a bátyja legjobb barátjába, aki viszont az első, csodálatos, bódító, életmegváltó csók óta egy árva szót sem szólt hozzá; sikerült véget vetnie egy rettenetesen rossz kapcsolatnak; most pedig olyan sérüléssel küzd, ami talán a táncosi karrierje végét jelenti. Ideje hát, hogy elővegye a B-tervet – főiskolára megy. Reméli, hogy itt majd sikerül meggyőznie Jase-t, hogy ami köztük van, őszinte szerelem. 
 Jase Winstead súlyos titkot hordoz magában, amiről soha, senkinek nem beszélne – különösen nem a legjobb barátja lenyűgözően szép húgának. Még életében senki nem csókolta meg olyan szenvedélyesen, mint Teresa, de nem hagyhatja, hogy ez a kötelezettségei útjába álljon. A legkevésbé arra van most ideje, hogy tartós kapcsolatba bonyolódjon, de közben képtelen kiverni a fejéből a lányt. Minél többször sodorja őket egymás mellé a sors, annál kevésbé tagadhatják egymás iránt érzett érzelmeiket. Azonban már készülődik a tragédia. Miközben a kampusz próbál magához térni egy váratlan szörnyűség okozta sokkból, a szerelmeseknek el kell dönteniük, hogy minden kockázatot vállalva együtt maradnak, és megérteni, milyen árat kell fizetniük, ha mégsem…"

Nem is kell tovább ragoznom, aki olvasta az első részt és a kiegészítő kötetet, annak mindenképp függőséget okoz. Én is így voltam vele. Mikor megtudtam, hogy Jase és Tess történetét meséli el, még jobban lázba jöttem. Egyszerűen olyan érzésem volt, mint egy drogosnak, akit elvonóra küldtek, mikor anya nem akarta megvenni nekem ezt a részt. Szerencsére van egy drága keresztanyám, aki viszont örömmel elvitt shoppingolni és a Szemfényvesztők 2. után betértünk a KMK boltjába. Csapongtam az örömtől, mikor végre a kezemben tarthattam, és megoszthattam molyon, hogy ez igen, most már az enyém és csakis az enyém! *ördögi kacaj* Bár nem úgy haladtam vele, ahogy akartam. Dolgoztam a héten, így esélyem se volt annyi időt tölteni a könyvvel, amennyit szándékoztam. Sőt, még közbejött egy kisebb olvasási válság, eltelt majdnem öt nap, mire újra a kezembe vettem, de akkor viszont leültem, és le sem bírtam tenni. Egy ültő helyemben kiolvastam a maradék 420 oldalt, még szerencse, hogy a babzsákfotel ennyire kényelmes...

A munka és az olvasási válság mellett, vagy amitől inkább az utóbbi kialakult talán a hangulatom és a könyv eleje tehet. Gonosz, de megvádolom Jennifert, hogy unalmasan indította a könyvet. 
Teresa karaktere meglepett, bár lehet, hogy ez az After miatt van (Tessa). Erre viszont majd később rátérek. 
A történet az egyetemen kezdődik, Teresa Jase-ről álmodozik, amit őszintén, én simán megértek. Ha ilyen pasival sodorna össze minket az élet hulláma, akkor minden gondolatomat ő töltené ki. Szőke, kedves, izmos, idősebb... Tisztára az esetem. 
Furcsa volt, mit ne mondjak. Egy évig nem is beszéltek, aztán Jase hirtelen megjelenik a semmiből. Elég hihetetlen. 
Kicsit nyögve-nyelősre sikeredett, talán az erőltetett kifejezést is használnám, de aztán...
És itt a nagybetűs DE. 
Az első száz oldal után annyira beindulnak az események, hogy az ember csak a fejét fogja, és próbálja megérteni a szavak jelentését. És nem egy titok hajtja a történetet, amit az olvasó meg akar tudni, vagyis részben, hiszen az mindig kell. Valami apró dolog, ami fenntartja az ember figyelmét. De a nagy csattanó viszonylag hamar érkezik, ami megkülönbözteti más könyvektől. 
Azt hiszem, ez a vélemény is elég nyúlfarknyi lesz, hiszen nem tudok róla negatívat mondani az első pár mondatomon kívül, azt pedig már leírtam. 
Mindenképp AJÁNLOM. 
Ha olvastatok (és remélem, igen) más Jennifer L. Armentrout könyveket, akkor tudjátok, hogy ez a nagyszerű iromány megszokott a nő tollából, de ehhez még azt is hozzá tudom tenni, hogy egy új oldalát ismerhettük meg egyik kedvenc írónőnknek, de ez leginkább a karaktereknél látszik. 

Karakterek:
Teresa: Se nem Katy se nem Avery (a Vetkőzik a tanút még nem olvastam, szóval lehet, hogy elhamarkodottan ítélek...)  nem ilyen... vad. Vagyis egy harmadikféle női karaktert tapasztalhatunk nála. Nem ezt vártam tőle. Mármint Cam kishúga, mindenhol ezt említették. Én egy csendes, visszahúzódóbb lányt vártam, bár ebben lehet, hogy az After Tessa Youngnak is benne volt a keze. És persze csalódtam, de jó értelemben. Kicsit vadabb lányt kaphattam, aki káromkodik is (én mondom?). De ez nem rossz. Mármint, hogy ezzel egy teljesen más főszereplőt kaptunk, mint a többi. És ez rettentő jó! Olvastam már olyat, hogy a két sorozat főszereplőinek karakterei megegyeztek, és nem voltam valami boldog tőle... Ez sokkal nagyobb érték én mondom. 
Jase: Most lesz tömegverekedés, de nálam még mindig Cam a nagy befutó. Jase is rettentően a szívemhez nőtt. Mint említettem tisztára az esetem. (Bár létezne! Kérlek, Istenem, szülinapomra egy Jase Winsteaddel és Cam Hamiltonnal ajándékozz meg! ) Az egyik legkedvesebb könyves pasi, akivel valaha találkoztam. Egy ideig, főleg az elején, nem nagyon bírtam. És míg a vége felé közeledő titokba nem avattak be minket, mint olvasókat (és Teresát), addig nem értettem az állandó versenyfutását a szerelemmel. De mikor minden világossá vált, akkor tényleg. Az egész karaktere hirtelen kitisztult. 

Borító:
Fáj a szívem, mert nem tudok semmi negatívumot mondani. Imádom és kész. Punktum. 

Összességében:
Egyszerűen a kedvencemmé vált ez a sorozat. Nagyon, de nagyon imádom. Nem is tudok többet hozzáfűzni. A kezdeti nehézségek után minden gördülékenyen ment, és beleszerettem. Kész. 

Oldalszám: 525
Kiadó: Könyvmolyképző

Kedvenc karakter: Jase Winstead és Cam Hamilton

Kedvenc idézetem: 

"– Úgy szeretlek, mint a muffint. "

Bombasztikusan egy 5*

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése