Jane Austen - Büszkeség és balítélet

HANGULAT                                MOLY                                        1958

"Az öt hajadon leánygyermekkel büszkélkedő Bennet család még nem sejti, hogy a szomszéd birtokot megvásárló ifjú, vagyonos nemesember és legjobb barátja akaratlanul is alaposan felforgatják majd a családtagok hétköznapjait. Szenvedélyes mulatságok, intrika és pletyka, szerelmi incselkedés és féltékenység bosszú története ez, amelyben egy ifjú hölgy mindenki eszén túljár, és tűzön-vízen át megtalálja a boldogságát.

Csodálatos lények lehettek a régi angol papkisasszonyok – egy kis faluban elásva, vénlányságra és tüdőbajra kárhoztatva hervadhatatlan regényeket tudtak írni az emberi természetről és szenvedélyekről. Jane Austen is vidéki papleány volt, mint a Brontë nővérek. Hat teljes regény maradt utána és néhány töredék. Ennek a viszonylag kis életműnek legismertebb és sok kritikus szerint a legjelentősebb darabja a Büszkeség és balítélet. Mint Austen többi regényét, ezt is feszes szerkezete, klasszikus stílusa, szellemes dialógusai, pompás pszichológiája és nem utolsósorban írónőjének csillogó okossága teszik ma is élvezetes olvasmánnyá."

Mint láthatjátok az olvasmánylistámat, nem sok klasszikus szerepel rajta, pedig én tényleg igyekszem, de valamiért annyi jó kortárs van, hogy a régebbiekre nem jut annyi időm. Most viszont a keresztanyumnál található könyvespolc megragadta a figyelmem. Pontosabban egy könyvsorozat. A Jane Austen könyvek. Nem tehettem sok mindent, az itthon kupacokban álló regények mellé még ezt is hazahoztam, és azonnal neki is kezdtem. 

Még az előzmények körében megemlíteném Andinak a videóját, aki Valentin-napon tett ki egy összehasonlító felvételt, miszerint Mr. Grey A szürke ötven árnyalatából a 21. századi Mr. Darcy, a Büszkeség és balítélet főszereplője? Többek között ez is sarkallt, hogy végre essek már neki. Úgy mint az irodalomkönyv, ami nagy betűkkel hirdette, hogy nemsokára az írónőt fogjuk venni, nem ártana addig valamit olvasni is tőle, hiszen annyi jót hallottam már felőle. 

De akkor jöjjön is a történet. 

Előtte sunyiban, mert hát tudtam, hogy nem kellett volna, de megnéztem a filmet, ami rettentően tetszett, ez is ösztönzött az olvasásra, és később rájöttem, hogy igazán könyvhű is. Szóval ajánlom nektek akár csak kikapcsolódásként, akár könyv előtti/utáni időtöltésnek. 

Én nagyon szerettem olvasni. Nem gondoltam volna, hogy egy kétszáz évvel ezelőtt íródott könyv ennyire meg tud hatni, ennyire át tudom érezni majd az akkori problémákat, ennyire szimpatikusak lesznek a karakterek, de mégis mindez megtörtént. A Büszkeség és balítélettel a mai lányok egy teljesen más korba utazhatnak, kiszakadhatnak a ma divat NA/YA könyvek közül, és mint egy időutazás szerűen a 19. századba találhatják magukat hirtelenjében. 

Főszereplőnk, Elizabeth és testvérei életében ez egy fontos szakasz, ami előtt állnak. Férjet kell találniuk maguknak, lehetőleg szerelemből és ne kényszerből. Minden lány várja a szőke herceget fehér lovon, ez akkoriban se volt másképp, maximum a dolog szó szerint volt értetendő. Megismerkedhetünk a romantika korabeli bulizással, ami a bálokat takarja, ahol esetleg két fiatal egymásra találhat, és végigtáncolhatják az éjszakát a rokonszenvük jeléül. Lizzy nővére, Jane is így találkozik Mr. Bingley-vel, az újonnan a szomszédba költözött férfival. De hát mindenkinek van egy legjobb barátja, Bingley se jöhetett ám egyedül, hozta magával Mr. Darcyt, akiről már véleményem szerint sokan hallottunk, mint a Büszkeség és balítélet férfi főszereplőjéről. Nem csodálom, nekem is hamar belopta magát a szívembe. És mindenképp nézzétek meg Andi videóját róla, mert szerintem rettentően érdekes. 

Izgalmas, romantikus, mi kellhet még? Jane Austen stílusa nagyon megnyerő, értem már, miért is szeretik annyian, és miért olvassák még ma is annyira áhítattal. Zseniális. Olyan utazást jelentett számomra a könyv, hogy azt szavakkal alig lehet kimondani. Alig bírtam egyszerűen letenni, de mégsem akartam gyorsan olvasni, nehogy egyszer csak véget érjen, és ne legyen több oldal. Szimpatikus főszereplőket kaptunk Elizabeth és Mr. Darcy személyében. 

Ami különösen tetszett benne, az a vége. Mindenkiről egy-egy kis információmorzsát ejtett el az írónő, mégis mi lett vélük a történet után, ami nagyszerű lezárása volt ennek a könyvnek, és így nyugodt szívvel tudtam összecsukni. 

AJÁNLOM.

Karakterek:

Elizabeth: Egy rendkívül cserfes lány, bár sokszor magamra emlékeztetett, mikor eszembe jutott, hogy néha én se tudom befogni a számat. Hopika. De ami tényleg tetszett benne, ahhoz képest, hogy épp a férjhezmenetel volt a tét, nem akarta odaadni mindenkinek magát, sőt, senkinek amíg nem volt abban biztos, hogy tényleg szereti az illetőt. Volt benne tartás. 

Mr. Darcy: Hogy én mennyit áradoztam róla az osztálytársaimnak, hejjejj. Igen, az elején olyan kis mufurc, magába forduló volt, egy szemétláda, egy pénzes szemétláda, mégis a regényben haladva egyre jobban beleette magát a szívembe. Olyan kis aranyos volt, kész. Több Mr. Darcy legyen a vidékemen. 

Borító:

Melyik? Őszintén, annyi van belőle, megannyi meseszép, hogy inkább azokat emelném ki. Személyes kedvencem a Jubileumi kiadás, amit az Alinea kiadó adott ki. Olyan egyszerű, de mégis gyönyörű. Én egy Ulpiusos példányt kaptam kézhez, annak is gyönyörű borítója van, fehér alapon két alak egy csillár alatt. 

Összességében:

Azoknak ajánlanám, akik ki akarnak szakadni egy kis időre a 21. század mindennapjaiból, és a 19.-be utazni 428 oldalra. Nem riadnak vissza egy kicsit régebbi nyelvezettől, ami mellesleg szerintem csodálatos, kíváncsi vagyok az eredetire ezek után. Én imádtam, és sokaknak ajánlanám, nem véletlenül szeretik még mindig ennyien. :)

Oldalszám: 428
Kiadók: Könyvmolyképző, Lazi, Alinea, Titis, Ulpius-ház, Rebeka és Panni, Palatinus, Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének hangoskönyvtára, Kossuth, Magyar Könyvklub, Európa

Kedvenc karakter: Mr. Fitzwilliam Darcy

Kedvenc idézetek: 

"Mondhatom, nincs nagyobb gyönyörűség az olvasásnál." 

*

 "– Súlyos választás előtt állsz, gyermekem. Mától kezdve egyik szülőd idegen lesz számodra. Az anyád nem akar többé látni, ha nem mégy feleségül Mr. Collinshoz, nekem pedig akkor ne kerülj a szemem elé, ha hozzámégy." 

*

 "A büszkeség inkább azzal függ össze, hogy mi a véleményünk önmagunkról, a hiúság azzal, hogy milyen legyen rólunk mások véleménye." 

*

 "– Hiába volt minden vívódásom… nem használt semmit. Nem tudom elfojtani érzéseimet. Meg kell mondanom, mennyire imádom, milyen forrón szeretem magát."