Elhagytam New Yorkot, és a rossz emlékeimet, örökre. Tenessee várt, és apa sztriptíz klubja, ahol könyvelőként dolgozom.
A klubban ismertem meg Asher Maysont.
Asher tipikus rosszfiú, és én nem akarok tőle semmit.
Asher:
Mióta csak az eszemet tudom, soha nem okozott gondot megszereznem egyetlen nőt sem – November előtt.
De akarom őt, jobban mindennél. És megszerzem."
Köszönet a Művelt Nép kiadónak az olvasási lehetőségért!
Kisebb olvasási válságom volt ebben a pár napban, pedig mivel kikaptuk az ünnep utáni két napot, elterveztem, hogy egész időmet nagyjából olvasással fogom tölteni. Erre mi történt? Kezembe vettem valamit, mégsem volt hozzá kedvem. És ez így ment pár könyvön keresztül. Aztán jött a November előtt, és valahogy kirángatott ebből az állapotomból.
Sokféle könyv létezik a világon, többek között van olyan, ami rettentő egyszerűen van felépítve, tele van erotikával, mégis ettől a lazaságától az ember nem fogja tudni letenni. És pontosan ilyen Aurora Rose Reynolds műve is. Fakockához lehetne hasonlítani, mégis a stílus is olyan könnyed, hogy néha az embernek pont ilyenre van szüksége, mint mondjuk nekem, hogy kirántson ebből a rövidke időszakomból.
Kiszámítható volt? Tényleg. Ezerszer elmondott történet csak más szituációban? Naná. Férfi karakterünk hasonló volt, mint a legtöbb YA könyvek főszereplője? Abszolút. Jöhet a kérdés, hogy akkor minek olvassatok el még egy olyan történetet, ami lényegében ugyanolyan, mint a többi. Mert mégis más. Ki tudja, egyszer olyan könyvet akartok a kezetekbe venni, amin nem kell gondolkodni, csak olvasni és falni a sorokat, inni magatokba a betűket. Erre a célra a November előtt tökéletesen megfelel.
Sőt, ráadásul az eleje szerintem teljesen egyedi.
Történetünk ott kezdődik, hogy November elmeséli a hátterét, hogy került hozzá Bestia, miként mentette meg az életét, és miért menekül. Ez azért megadta az egész könyvnek az izgalmát, bár azért be kell valljam, én egy idő után rájöttem a titok nyitjára. Igaz, nem ez volt a fő szál, a történet leginkább November és Asher cselekményére és az ő kapcsolatukra összpontosít, így sokszor a lány menekülése egészen a háttérbe szorul, talán feledésbe is merül, mígnem a végén újra előkerül, de már durvább rétegben. Ettől lesz nem csak egy szokványos történet, hanem ez ad izgalmat is a könyvnek.
Továbbra is azt állítom, hogy egy kellemes kikapcsolódás volt a November előtt, és leginkább azoknak ajánlanám, akik hasonló célból keresnek könyvet. Szimplán azért, mert éppen arra vágynak, hogy egy laza szerkezetű történet a bűvkörébe vonjon, és ne eresszen el egészen a végéig. Mert ez az, amit ténylegesen tud biztosítani ez a könyv.
Karakterek:
November: Azért az tény és való, hogy én szívesen megismertem volna egyáltalán a nevének a történetét, hogy miért is kapta. De alapjában véve egy kedvelhető lány volt. Nem kergetett az őrületbe, megállt a sarkán, nem szorult rá senkire, mégis a rossz családi háttér, kevés önbizalom néhányszor megmutatkozott nála.
Asher: Ő az a szereplő, akinek néhányszor péklapáttal estem volna neki. Értem én, hogy Mayson-vér csörgedezik az ereiben, meg családi vonás ez a birtoklás, de nekem sok volt. Szerintem egyáltalán nem szexi, ha a srác állandóan azt hajkurássza, hogy "enyém vagy, enyém vagy", mert nem, nem vagyok az övé, sorry, not sorry. Sokszor előjött belőle a parancsolgató, akaratos seggfej, de igazából volt, hogy nem bírtam rá sokáig haragudni, mert másszor meg olyan eszméletlenül aranyos volt, hogy én lettem volna az öreg néni a templomból, aki megfogja az arcát és gügyögni kezd neki. Igen... Azt hiszem, Asher James Mayson elég sok mindent képes kihozni az olvasóközönségből.
Borító:
Nem tudom, én nem az ilyen pasikra bukom, de akinek bejön, hát vigye. Viszont úgy alapjában véve bejövős, csak nem az a tipikus, amit a szüleim orra alá döngölnék.
Összességében:
Nekem tetszett. Gyorsan haladt az idő, szinte elrepült az olvasása közben, és azon kaptam magam, hogy már ott a köszönetnyilvánítás, nekem meg a szám olyan hatalmas mosolyra van húzódva, hogy majdnem elérte a fülem.
Igazából egy aranyos kis történet volt Novemberé és Asheré. Könnyed, laza, erotikus, szóval azoknak ajánlanám, akik ezt keresik. Kikapcsolódást leginkább. Mert akkor arra a November előtt a tökéletes választás.
Történetünk ott kezdődik, hogy November elmeséli a hátterét, hogy került hozzá Bestia, miként mentette meg az életét, és miért menekül. Ez azért megadta az egész könyvnek az izgalmát, bár azért be kell valljam, én egy idő után rájöttem a titok nyitjára. Igaz, nem ez volt a fő szál, a történet leginkább November és Asher cselekményére és az ő kapcsolatukra összpontosít, így sokszor a lány menekülése egészen a háttérbe szorul, talán feledésbe is merül, mígnem a végén újra előkerül, de már durvább rétegben. Ettől lesz nem csak egy szokványos történet, hanem ez ad izgalmat is a könyvnek.
Továbbra is azt állítom, hogy egy kellemes kikapcsolódás volt a November előtt, és leginkább azoknak ajánlanám, akik hasonló célból keresnek könyvet. Szimplán azért, mert éppen arra vágynak, hogy egy laza szerkezetű történet a bűvkörébe vonjon, és ne eresszen el egészen a végéig. Mert ez az, amit ténylegesen tud biztosítani ez a könyv.
Karakterek:
November: Azért az tény és való, hogy én szívesen megismertem volna egyáltalán a nevének a történetét, hogy miért is kapta. De alapjában véve egy kedvelhető lány volt. Nem kergetett az őrületbe, megállt a sarkán, nem szorult rá senkire, mégis a rossz családi háttér, kevés önbizalom néhányszor megmutatkozott nála.
Asher: Ő az a szereplő, akinek néhányszor péklapáttal estem volna neki. Értem én, hogy Mayson-vér csörgedezik az ereiben, meg családi vonás ez a birtoklás, de nekem sok volt. Szerintem egyáltalán nem szexi, ha a srác állandóan azt hajkurássza, hogy "enyém vagy, enyém vagy", mert nem, nem vagyok az övé, sorry, not sorry. Sokszor előjött belőle a parancsolgató, akaratos seggfej, de igazából volt, hogy nem bírtam rá sokáig haragudni, mert másszor meg olyan eszméletlenül aranyos volt, hogy én lettem volna az öreg néni a templomból, aki megfogja az arcát és gügyögni kezd neki. Igen... Azt hiszem, Asher James Mayson elég sok mindent képes kihozni az olvasóközönségből.
Borító:
Nem tudom, én nem az ilyen pasikra bukom, de akinek bejön, hát vigye. Viszont úgy alapjában véve bejövős, csak nem az a tipikus, amit a szüleim orra alá döngölnék.
Összességében:
Nekem tetszett. Gyorsan haladt az idő, szinte elrepült az olvasása közben, és azon kaptam magam, hogy már ott a köszönetnyilvánítás, nekem meg a szám olyan hatalmas mosolyra van húzódva, hogy majdnem elérte a fülem.
Igazából egy aranyos kis történet volt Novemberé és Asheré. Könnyed, laza, erotikus, szóval azoknak ajánlanám, akik ezt keresik. Kikapcsolódást leginkább. Mert akkor arra a November előtt a tökéletes választás.
Oldalszám: 350
Kiadó: Művelt Nép
Kedvenc karakter: Trevor Mayson
Belőlem Asher James Mayson csak un szimpátiát váltott ki, nem volt olyan megmozdulása, ami ne idegesített volna. :/ Sorry... Meg kezd elegem lenni az olyan könyvekből, amikben kiderül, hogy a fiúnak már a kezdetektől fogva tetszik a lány...
VálaszTörlésNekem se volt a legszimpatikusabb főszereplő, azt meg kell hagyni :/
Törlés