"Szüzesség.
Bliss Edwards hamarosan végez a főiskolán, de még nem veszítette el. Mivel megelégelte, hogy már csak ő szűz a barátai közül, elhatározza, hogy a lehető leggyorsabb és legegyszerűbb módon fogja orvosolni a problémát: egy egyéjszakás kalanddal. A dolog azonban nem úgy sül el, ahogy tervezte. Pánikba esik, és faképnél hagy egy elképesztően helyes srácot meztelenül az ágyában, ráadásul olyan indokkal, amit senki sem venne be.
És ha ez még nem lenne elég kínos, amikor megérkezik az utolsó félévének első órájára, döbbenten ismeri fel az új tanárát. Őt hagyta ott nyolc órával korábban meztelenül az ágyban…"
Mint azt már a fülszöveg első szavából is láthatjuk, a könyv főbb témája közé tartozik: Mikor veszítsük el ártatlanságunk virágát? És erre a kérdésre igazából mindenki más választ ad. A filmek a vásznon, a könyvlapok, a felnőttek, a nagyszülők, az idősebb testvérek, az osztálytársak... Mégis melyiknek higgyünk? Nekem erről megvan a saját véleményem, talán meglehetősen ókori, de az enyém, fogalmazhatunk így is.
Kérdem én: Tényleg ciki, ha egy lány nem veszíti el a szüzességét gimnázium alatt, de azért a diplomát már ne szüzen kapd kézhez, bár még a házasság bőven előtted van? Kezdjük ott, hogy Bliss csak azért, hogy ezt az élményt maga mögött tudja, képes lett volna egy random pasival, akivel csak úgy összefutott a bárban, tényleg lefeküdni, csak mert már ő az egyetlen, aki még nem volt férfival. Ezen azért kicsit megrökönyödtem így hirtelenjében, és olyan "hát jó..."-nézéssel bámultam a könyvre. Elgondolkodtam, hogy ez a könyv tényleg ezt a példát mutatja a mai lányoknak, ráadásul egy fiatal írónő tollából. Aztán továbbolvastam, és a történet egyetlen mozdulattal megváltozott, ugyanis Bliss nem tudta megtenni, hiába is rágta a fülét a barátnője, inkább bekamuzta, hogy jó volt, csak hagyja már békén.
És ekkor jöttek az izgalmak, ugyanis a szexi, brit akcentussal rendelkező Garrick nem más, mint Bliss újdonsült tanára. Fordulat lett volna a köbön, ha ezt nem írják bele a fülszövegbe. De mivel már ott szerepelt, így gondoltam, nem árulok el ezzel sokat. Ekkor áll be egy Layken-Will effektus a Szívcsapásból, bár ott szerény véleményem szerint jobban megoldva, na mindegy is, vissza a Szakítópróbához.
Nem bírják ki egymás nélkül, úton-útfélen egymásnak esnek, általában nem gondolva a következményekre, hogy bárki megláthatná őket. És őszintén, kíváncsi voltam, ez mikor történik meg.
Emellett a tanár-diák kapcsolat mellett megjelent a szerelmi háromszög, méghozzá Bliss legjobb barátjának személyében, akiről kiderültek a mély érzelmei, és újra bebizonyosodott az az elmélet, hogy nincs fiú-lány barátság, pedig van, csak soha nem ezt emelik ki. Ez a része nekem olyan sablonosnak tűnt, nem mondott semmi újat azokhoz a könyvekhez képest, amiben ez az elem szintén megjelent.
Ráadásul az egész olyan rövidke volt. Alig 200 oldal, ami szerintem elég vékony, bár így az ember hamar elolvashatja, én is egy ültő helyemben végeztem vele, de mégis emiatt olyan kidolgozatlannak tűnt, néhol gyorsak voltak a cselekményszálak, nem volt idő a kibontakozásra.
Így leírva a dolgok nem tűnnek túl fényesnek, de azt kell mondanom, hogy amúgy élveztem az olvasását. Bliss bénázásait, a túlagyaló gondolkodását, Garrick karakterét, a bulikat. Nem mondom, hogy a kedvencem lett, de igazándiból vicces volt és humoros, és pont ilyenre volt most szükségem.
Karakterek:
Bliss: A tipikus esetleg lányka, aki igazából túlgondolja a dolgokat, de néha meg pont az ellenkezőjét műveli. Hamarabb cselekszik minthogy gondolkodna. De összességében bírtam a karakterét, megnevettetett, és ahogy indult nálam, a végére megmutatta az olvasóknak és a barátnőinek is, hogy ez igazából fontos dolog, kivel veszted el, és ha te vagy az egyetlen szűz lány, akkor sem kell ezt csak úgy eldobni.
Garrick: Cuki, aranyos, és hát ennyi.
Borító:
Öhmmm, hát tükrözi a történetet az úgy biztos, bár nem hinném, hogy én egy ilyen külsejű könyvvel haza mernék állítani. Mikor kikölcsönöztem a könyvtárból, remegtem, mit gondol majd a könyvtáros pasas rólam, mégis mi vagyok. De végülis nem láttam az arcán semmilyen reakciót. De azért a szüleim előtt nem igen lengetném.
Összességében:
Laza, egyszerű és abszolút kikapcsol. Vékony, olvastatja magát, így nem telik sok időbe, hogy az ember a végére érjen. Egy tipikus NA-könyv, de van hogy az olvasónak csak erre van szüksége, és annak tökéletesen megfelel. Délutáni lazításnak.
Azoknak ajánlanám leginkább, akik szeretik az NA témakört, kikapcsolódásra vágynak, tökéletes egy repülős utazáshoz vagy a standra, ugyanis nem vastag, így a kézitáskában is könnyen elfér, máris megvan a pár órás úthoz vagy egy kis napozáshoz a megfelelő szórakozás.
Oldalszám: 222
Kiadó: Content 2 Connect
Kedvenc karakter: Garrick Taylor
Kedvenc idézetek:
Kérdem én: Tényleg ciki, ha egy lány nem veszíti el a szüzességét gimnázium alatt, de azért a diplomát már ne szüzen kapd kézhez, bár még a házasság bőven előtted van? Kezdjük ott, hogy Bliss csak azért, hogy ezt az élményt maga mögött tudja, képes lett volna egy random pasival, akivel csak úgy összefutott a bárban, tényleg lefeküdni, csak mert már ő az egyetlen, aki még nem volt férfival. Ezen azért kicsit megrökönyödtem így hirtelenjében, és olyan "hát jó..."-nézéssel bámultam a könyvre. Elgondolkodtam, hogy ez a könyv tényleg ezt a példát mutatja a mai lányoknak, ráadásul egy fiatal írónő tollából. Aztán továbbolvastam, és a történet egyetlen mozdulattal megváltozott, ugyanis Bliss nem tudta megtenni, hiába is rágta a fülét a barátnője, inkább bekamuzta, hogy jó volt, csak hagyja már békén.
És ekkor jöttek az izgalmak, ugyanis a szexi, brit akcentussal rendelkező Garrick nem más, mint Bliss újdonsült tanára. Fordulat lett volna a köbön, ha ezt nem írják bele a fülszövegbe. De mivel már ott szerepelt, így gondoltam, nem árulok el ezzel sokat. Ekkor áll be egy Layken-Will effektus a Szívcsapásból, bár ott szerény véleményem szerint jobban megoldva, na mindegy is, vissza a Szakítópróbához.
Nem bírják ki egymás nélkül, úton-útfélen egymásnak esnek, általában nem gondolva a következményekre, hogy bárki megláthatná őket. És őszintén, kíváncsi voltam, ez mikor történik meg.
Emellett a tanár-diák kapcsolat mellett megjelent a szerelmi háromszög, méghozzá Bliss legjobb barátjának személyében, akiről kiderültek a mély érzelmei, és újra bebizonyosodott az az elmélet, hogy nincs fiú-lány barátság, pedig van, csak soha nem ezt emelik ki. Ez a része nekem olyan sablonosnak tűnt, nem mondott semmi újat azokhoz a könyvekhez képest, amiben ez az elem szintén megjelent.
Ráadásul az egész olyan rövidke volt. Alig 200 oldal, ami szerintem elég vékony, bár így az ember hamar elolvashatja, én is egy ültő helyemben végeztem vele, de mégis emiatt olyan kidolgozatlannak tűnt, néhol gyorsak voltak a cselekményszálak, nem volt idő a kibontakozásra.
Így leírva a dolgok nem tűnnek túl fényesnek, de azt kell mondanom, hogy amúgy élveztem az olvasását. Bliss bénázásait, a túlagyaló gondolkodását, Garrick karakterét, a bulikat. Nem mondom, hogy a kedvencem lett, de igazándiból vicces volt és humoros, és pont ilyenre volt most szükségem.
Karakterek:
Bliss: A tipikus esetleg lányka, aki igazából túlgondolja a dolgokat, de néha meg pont az ellenkezőjét műveli. Hamarabb cselekszik minthogy gondolkodna. De összességében bírtam a karakterét, megnevettetett, és ahogy indult nálam, a végére megmutatta az olvasóknak és a barátnőinek is, hogy ez igazából fontos dolog, kivel veszted el, és ha te vagy az egyetlen szűz lány, akkor sem kell ezt csak úgy eldobni.
Garrick: Cuki, aranyos, és hát ennyi.
Borító:
Öhmmm, hát tükrözi a történetet az úgy biztos, bár nem hinném, hogy én egy ilyen külsejű könyvvel haza mernék állítani. Mikor kikölcsönöztem a könyvtárból, remegtem, mit gondol majd a könyvtáros pasas rólam, mégis mi vagyok. De végülis nem láttam az arcán semmilyen reakciót. De azért a szüleim előtt nem igen lengetném.
Összességében:
Laza, egyszerű és abszolút kikapcsol. Vékony, olvastatja magát, így nem telik sok időbe, hogy az ember a végére érjen. Egy tipikus NA-könyv, de van hogy az olvasónak csak erre van szüksége, és annak tökéletesen megfelel. Délutáni lazításnak.
Azoknak ajánlanám leginkább, akik szeretik az NA témakört, kikapcsolódásra vágynak, tökéletes egy repülős utazáshoz vagy a standra, ugyanis nem vastag, így a kézitáskában is könnyen elfér, máris megvan a pár órás úthoz vagy egy kis napozáshoz a megfelelő szórakozás.
Oldalszám: 222
Kiadó: Content 2 Connect
Kedvenc karakter: Garrick Taylor
Kedvenc idézetek:
"– Köszönöm – mondta.
Köszönöm? Úgy értette, kösz, nem? Vagy köszönöm, de filmet nézek, hagyj békén?"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése