Leiner Laura - Egyszer

HANGULAT                                MOLY                                        2017

"Bexi kezd besokallni a popszakmától. A lehetőség, hogy folytathatja tanulmányait, ráadásul olyasmivel foglalkozhat, amit igazán szeret, miközben megmaradnak neki a barátai, Aszádék, Antiék, Körte és persze a legfontosabb, Nagy Márk… túl szép, hogy igaz legyen. Azután az őrült hét után a balatoni nyaralóban minden megváltozott, Bexi és Nagy Márk kézen fogva léptek be, hogy együtt nézzenek szembe a kiadó tulajdonosával, de nem biztos, hogy a kapcsolatuk kibírja mindazt, ami rájuk vár."

Nem vagyok hatalmas Leiner Laura fan, bár szinte az összes könyvét olvastam már. A stílusa zseniális. A Szent Johanna Gimi, mint sok más fiatalnak, nekem is egy meghatározó olvasmányom volt annak idején, ha ezerszer nem olvastam, akkor egyszer sem, bár az is igaz, hogy most már más a véleményem róla. Mindegy is, nem is ez a mai témánk. Amivel ugyanis Leiner Laura belopta a szívembe magát mint író, az a Bexi sorozat. 

Imádom a zenészes könyveket, meg igen, a pasikat is. Most lebuktam. És talán azért robbant be nálam ennyire, meg úgy amúgy is, mivel a SZJG történetét sokféleképpen láthatjuk. Született jónéhány gimnáziumi történet, ami a mindennapokat dolgozza fel, de egy fiatal zenészlányról szóló kötet nem igen akadt a kezembe. Legtöbbször azzal állunk szemben, hogy a banda/énekes befutott, de hogy hogyan, arról semmi se ír. A Bexi sorozatban ráadásul kimondottan a hazai zeneipar van szó, szerintem teljesen hűen, bár nem sok tapasztalatom van a kérdéssel kapcsolatban. 

Egyszóval az egész alaptörténet rettentően egyedi, és talán ezért is imádom a legjobban.

Annyi ideje várunk erre, és most a kezünkben tarthatjuk a sorozat befejező kötetét, az Egyszert. Megtudhatjuk, hogyan is végződik Nagy Márk és Budai Rebeka "Bexi" kapcsolata, na meg persze a szívünkön hordozott mellékszereplőké. Az írónő stílusára visszatérve egy kicsit, ezt is szeretem benne. Viszonylag sok szereplőt mozgatnak a történetei, de mégis azt érezzük, hogy mindenkinek helye van, és persze mindegyiküknek a sorsát szemmel akarjuk követni. Egyszóval megkedveljük őket. 

A kötet kezdése furcsa és homályokkal teli. 

Egy interjúba csöppenünk bele, amit Beka ad Gál Szilárdnak. Sok mindenről szó esik, de a lány a Márkkal történt incidensről nem akar beszélni, teljesen érhető módon szerintem. Mégis egyre inkább kíváncsiak vagyunk, hogy a hatalmas függővég után, amivel a Valaholban találkozhatunk, mi a folytatás.

Na Laura erősen megvárat minket, ugyanis az interjú után visszaugrunk a két évvel ezelőtti múltba, amikor is Körte kikukázta Bexit az internetről. Aminek az elején nagyon örültem. Egy olyan részletet kaptunk a történetből, ami nekem személy szerint már régóta furdalta az oldalam, kíváncsi voltam a Késtél c. szám megjelenésének előzményeire, ugyanis az első kötet, ami szintén a Késtél  címet viseli, ezeket a részleteket átugorja, és csak annyit tudunk meg, hogy híres, menő és befutott fiatal énekesnőt kaptunk főszereplőnek. Zseniális, és én tényleg kíváncsi voltam, örülök, hogy beletette az utolsó kötetbe. De... Hatalmas de. Ugyanis értem én, hogy milyen nosztalgikus a dolog, de hogy 100 (!!!!) oldal szóljon erről, azt egy kicsit soknak találtam. Erősen időhúzás gyanús volt a dolog, amit nem is értettem, ugyanis szerintem elég vastag lett az összes többihez képest, majdnem 500 oldalas. Aminek én csak örültem természetesen, mégis ez az első rész eléggé furán vette ki magát nálam. Ennyit kellett elolvasni, hogy végre megtudhassuk, mi is történt abban a nyaralóban, mikor két főszereplőnk belépett oda. A hatalmas botrány kivételével. 

Ezek után még egy százast kellett várni, hogy mindnyájunk szíve, Nagy Márk is végre megjelenjen. Halálos volt. Nehezen emésztettem meg a dolgot, de a végére azért megolvadt a szívem. De ne siessünk ám ennyire előre. 

Megvolt a számomra eléggé kritikus, és a Valahol után kissé csalódásos első 200 oldal, reménykedtem benne, hogy a maradék 300-ban kaphatok majd az írónőtől egy szokásos Leiner Laura-adagot. És végül kaptam?

Szerencsére igen. 

Nem csalódtam az írónőben. Humoros volt, sokszor felnevettem, nem bírtam letenni, egész suliban azt bújtam, mert... Mert nem bírtam letenni, kész. Bevallom. Amikor csak lehetett, olvastam. Amikor viszont eljött a nagy pillanat Beka és Márk kapcsolatában, majdnem felszálltam a fellegekbe, annyira boldog voltam. De hát ez érthető, nem? Márxi/Berk shipperek fel!

És bár nekem a Valahol  marad a kedvencem a sorozatból, a végére mégis a könnyeimmel küszködtem, mikor megláttam a Vége kiírást. Nincs több Nagy Márk és Beka történet, kínos pillanatok, szakítások, békülések, bujkálások, Aszádék, Körte, Anti, Lili, Evelin és Daniella. Ezt még nehéz lesz elhinni. Nincs egyelőre újabb kötet, amit várhatunk, és az az igazság, hogy Leiner Laura magasra tette a lécet ezzel a sorozattal, és csak drukkolni és szurkolni tudok neki, hogy megugorja ezt a következő írásánál, ami remélem, hogy lesz.

Karakterek:

Bexi: Az írónő főhőseire jellemző, hogy csodálatos életük van, mégis generálják maguknak sorra a problémákat. De miért?! Mert enélkül nem menne a sztori, értem én. Ebben a kötetben nekem eléggé antipatikus volt. Főleg az elején, ami a 2 évvel korábbi énje volt, eléggé hisztérika volt magas fokon. Ami még nálam eléggé kiverte a biztosítékot, hogy ha problémák adódnak, egyedül akarja megoldani. Nem érti meg, hogy a legjobb, ha az ember közösen dönt, főleg, ha a pasijáról van szó, és neki is van beleszólási joga a dolgok menetébe. Nem bírtam egyszerűen soha azokat az embereket, akik jobban tudják, hogy mit akar a másik, és mi jó nekik, így azt cselekszik. Beka is pontosan ilyen volt itt. Az más kérdés, ha választani kellett volna, valószínű én is ezt tettem volna. De akkor is tudnia kell csapatként gondolkodni, és ebbe benne van a csapatként problémákat megoldani szituáció is, ami igazából a végére már egész jól ment neki.

Nagy Márk: Mivel tetézhetném az előző értékeléseimben alakított képet róla? Imádom. Kész. Ennyi. Nekem végem. Valaki szánjon már meg engem, és teremtse elő az én Nagy Márkomat. 

Borító:

Kezdek összebarátkozni már az újakkal, korábban elmondtam már erről a véleményem.

Azt kell mondjam, hogy jól ki lettek választva a szimbólumok. A mikrofon, a gitár, a fejhallgató, a zongora, a hangjegy és egy mp3 lejátszó. Fura belegondolni, hogy nem lesz egy újabb ehhez a listához.

Összességében:

Mit vártam Leiner Laurától? Igazából ez egy költői kérdés, mert magam sem tudom a választ. A lényeg, hogy tőlem a végére könnyeket kapott. Örömkönnyeket, mégpedig az utolsó mondatért és bús könnyeket, amiért véget ért, és a megszokott Folytatása következik... mondatot nem találtam rajta. Befejeződött egy újabb sorozat. 

Az biztos, hogy az írónő magasra tette ezzel a történettel a lécet a következő könyvei számára, de hiszem, hogy meg tudja ezt ugrani. Kíváncsian várom már.

Voltak jobb és rosszabb pillanataink is közösen az Egyszerrel, mégis a végére kicsit fájdalmas volt a lelkem mélyén elengedni a kötetek fő- és mellékszereplőit egyaránt. Szomorú volt a tudat, hogy nem lesz több önelégült márkcsintás és Nagy Márk beszólás, nem lesz újabb dal Bekától, amiről a kötet a címét kapja, nem lesz több Körte-féle tanács a bajban és nem lesz több  Melyik Aszád hányt bele a vázába? üvöltés. Se poénok hada, Daniella néha durva, de őszinte válasza, Anti, Lili, Evelin, Tomi, Sanyi, Kemál, na meg persze Aszádék.

Hivatalosan is befejeződött a sorozat, méghozzá egy igazán szívhez szóló utolsó mondattal.

Azoknak ajánlanám leginkább az egész sorozatot, akik szeretnének kikapcsolódni, önfeledten nevetni, egy aranyos, fordulatos történetet átélni, ami magával ragad, és nem enged el 6 részen keresztül.:)

Oldalszám: 481

Kiadó: L&L

Kedvenc karakter: Nagy Márk és Körte

Kedvenc idézetek: 

"– Szulejmán – állapodott meg a tekintete Kemálon." 

*

 "– Jó. Egy óra múlva ott vagyok – közölte Körte. – Csak hazadobok valami kaját Bogyónak, Pepének és Pudingnak. 

 – Vannak kutyáid? – szólt bele Lili lelkesen. 

 – Maradjunk annyiban, hogy állataim – terelte a szót Körte." 

*

 "– Mit csinálsz, te gyerek? – kérdezte ököllel megdörzsölve a szemét, mire a fejemet rázva a mellkasába fúrtam a fejem, és semmi mást nem tudtam mondani, csak annyit, hogy köszönöm. Az egészet." 

*

 "G. Sz.: A BPRP kiadónak bejelentetted, hogy a tanulmányaid miatt felhagysz Bexiként az énekléssel?
 Bexi: Természetesen a kiadó tulajdonosa tudott róla.
 G.Sz.: Hogy fogadta?
 Bexi: Megsiratott egy talicskát." 

*

SPOILER!

 "(…) végül egy másik Nagy Márk – Budai Rebeka fotó vette át a helyét, amin Beki, a Pop/Rock sztár leszek! duettdöntőjének ötödik évfordulóján megmutatta az eljegyzési gyűrűjét Nagy Márk hivatalos oldalán."