"Wren már rengeteg kutyát megmentett – de most egy fiút kell
Kasie West hitelesen és érzékenyen mutatja be az első szerelem szépségeit és buktatóit ebben a magával ragadó romantikus regényben."
A Menő Könyvek Kiadó gondozásában jelent meg Kasie West legújabb romantikus YA-regénye, a Borrow My Heart. A történet középpontjában egy kegyes hazugság, egy kéretlen segítség és egy hatalmas félreértés állnak, amelyek eléggé megbonyolítják Wren életét. Ha szeretnétek Ti is megismerni Wren és Asher történetét, tartsatok velünk, és játsszatok a könyvért, amit a kiadónak köszönhetően egy szerencsés olvasónk megnyer a blogturné végén!
🕮🕮🕮
Kasie West regényeivel már volt alkalmam korábban megismerkedni a Szívességből szerelem és A távolság relatív kapcsán. Az írónő az ifjúsági-romantikus vonalat képviseli, főszereplői főként gimnazista fiatalok, akik a saját útjaikat keresik, a jövőjüket, önmagukat. A Borrow my Heart pedig a családi minták hatására fókuszál, és a szülő-gyerek kapcsolatra, annak negatív és pozitív következményeire.
Wren szabályok szerint éli az életét, és szabályok szerint esik szerelembe. Minden fiúnak, akivel valaha randizott, meg kell felelnie az általa összeírt követelményeknek, különben nem lesz hosszú életű köztük a kapcsolat. Ez a rigorózus viselkedés és a bizonytalanságtól való félelme gyerekkorából gyökerezik - hiszen az édesanyja nem felelt meg a hagyományos családanya szerepkörnek, ezért két lányát és férjét maga mögött hagyva új életet kezdett. Ezt pedig Wren - nővérével ellentétben - sosem tudta megbocsájtani a nőnek. A haragja az évek múltán elpárolgott ugyan, de meghúzta a határokat az édesanyjával kapcsolatban, és megtanulta, hogyan kezelje a saját érdekében helyesen annak folytonos spontaneitását és megbízhatatlanságát. Ugyanakkor saját magába és szerethetőségébe vetett hite megrendült abban a pillanatban, hogy az, akinek legjobban kéne őt szeretnie, hátat fordított neki. A szívét, az életét így szabályok által rendszerezett védőfallal vette körül, és nagyon nehezen nyílik meg bárkinek is, hiszen mi a garancia arra, hogy az a személy nem hagyja ugyanúgy parlagon, mint a saját édesanyja? Ez a trauma úgy vélem, hogy egyre több helyen előfordul a való életben is. Nem vagyok sem szociológus, sem pszichológus, de úgy vélem, hogy a felgyorsult világ támasztotta folyamatos újdonságok, ingerek a felelősség érzetét kezdik kiplántálni az emberekből, és ennek talán a legtragikusabb változata, mikor a szülő dönt úgy, hogy a gyerekeinek hátat fordít.
Wren éppen ezért egy állatmenhelyen dolgozik, a kedvence pedig egy morcos kutya, Bean, akit már kilenc hónapja nem sikerült örökbe adniuk. A lány nagyon kötődik a hozzá hasonló elhagyatott lelkekhez, és amikor egy kávézóban arra lesz figyelmes, hogy egy helyes, fiatal srácot a haverja amiatt ugratja, hogy az interneten megismert lány nem jön el a megbeszélt randira, akkor Wren úgy érzi, közbe kell avatkoznia. Eljátssza Gemma szerepét, mintha ő lenne a várva-várt randipartner csak azért, hogy a fiú ne érezze megalázottnak magát a legjobb barátja előtt. Bár milyen legjobb barát az olyan, aki internetes látványosságot akar csinálni a másik hoppon maradásából? De az egy kis szívességből hirtelen több is lesz - Asher felbukkan az állatmenhelyen, és kiderül, hogy nem Wren az egyetlen, akit a nehéz természetű Bean kenyérre tud kenni. És az állatok ugyebár kiszagolják a jó embereket... De hogyan mondja majd el Wren a fiúnak, hogy nem ő az a lány, akit a kávézóban várt? Hogy tulajdonképpen az egész, ami köztük van, hazugságra épült?
"– Mesélj nekem a randiszabályaidról.
– Csak annyit kell tudnod, hogy majdnem mindet megszegtem a kedvedért."
Kasie West ugyanolyan elbűvölő, fiatalos stílussal írta meg a Borrow my Heartot, ahogy emlékeztem rá a korábbi olvasmányélményeimből. A történet egyszerűen beszippant, és ha elkezded, nincs megállás. Minden adott egy nagyszerű, nyári kikapcsolódáshoz: óceánpart, jegeskávé, szerelem és egy kutya, akit egy internetes projekt keretein belül igyekeznek örökbe adni. Ez a történet megtanítja, hogy az életben el kell fogadnunk a bizonytalanságot, hiszen az mindennek a velejárójára - és ki tudja, talán egy kis rizikó nem a rosszat hozza ki az események láncolatából, hanem a legjobbat. Megtanulunk Wrennel együtt megbízni az emberekben, de az biztos, hogy egy szőrös házikedvencnél nincs hűségesebb társ a világon.
A cím kapcsán elgondolkodtam, vajon miért tartotta meg az eredeti elnevezést a kiadó, ha az írónő további regényeit lefordították. A Borrow my Heart szabad fordításban azt takarja, hogy kölcsönvenni a szívemet. Ez konkrétan megtalálható a regényben is annak kapcsán, hogy Wren sokáig áltatja magát az Asherhez fűződő érzelmeit illetően, és csupán annyit mond, hogy kölcsönvette a szívét. Vagyis mindez visszafordítható folyamat, nincs elköteleződés, ami megnehezítené az esetleges elveszítést. Ez a jelenet Wrenről nagyon sok mindent elárul, és azt hiszem, sokan tudunk osztozni ebben a biztonságos távolságtartásban. De rá kell jönnünk, hogy amennyire nehéz megbízni egy másik emberben, néha százszorosan meg is éri minden féltve töltött pillanat.
Borító:
Nem tudom nem imádni ezt a grafikus borítót! A háttér kellemes türkizkék, melyen két alak - Asher és Wren - láthatóak körülöttük megannyi kisállattal. Mindez egyrészről rendkívül aranyos, másrészről viszont azonnal megtalálja a célközönségét, és lerí róla, mi a központi eleme a történetnek.
Összességében:
Kasie West könyvei mindig kiszakítanak a valóságból - a lehető legjobb értelemben. A Borrow my Heart egy igazán fiatalos, bájos történet, ami az empátiára helyezi a hangsúlyt: inspirál, hogy segítsünk a rászorulókon. Legyen az egy elveszett kisállat vagy egy fiú, akit a haverja le akar nyilvánosan égetni egy videóban, mert őt felültette a randipartnere. Ugyanakkor rámutat a kortárs, lélektani problémákra, a kötődési mintákra, a gyerekkorban átélt traumák hatására, és hogy milyen nehéz egy új embert beengedni az életünkbe, és nemcsak kölcsönbe adni neki a szívünket, hanem örökbe.
Azoknak ajánlom, akik szeretik a mondanivalóval teljes romantikus, ifjúsági történeteket.
Oldalszám: 312
Kiadó: Menő Könyvek
Beleolvasó: x
Kedvenc karakter: Wren
Kedvenc idézeteim:
"Szabály: Soha ne randizz olyannal, aki mellett nem lehetsz önmagad."
*
"– Mi lenne – kezdte –, ha te a saját védőburkodban maradnál, én pedig bemásznék melléd?
– Azt hiszem, talán akad itt még némi hely – támasztottam a vállamat a mellkasához."
Nyereményjáték
A mostani játékunkban olvasnotok kell, mégpedig a BORROW MY HEART beleolvasóját, ugyanis az elolvasása után könnyedén megválaszolhatjátok az állomásokon található kérdéseket.
(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)
Az állomás feladványa:
Milyen pólót visel a kamerázó fiú?
A turné állomásai:
09.02. Kitablar
09.04. This is my (book) universe
09.06. Kelly és Lupi olvas
09.08. Hagyjatok! Olvasok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése