Louise Elsfieldnek, ennek a bátor és gyönyörű asszonynak a kalandjai 1685-ben veszik kezdetüket. A II. Jakab, angol király ellen indított felkelés elsodorja főhősnőnk vonzó férjét: Lord Elsfieldet ártatlanul börtönbe vetik, majd Indiába száműzik, ahol a halálnál is rosszabb sors vár rá. De Louise állhatatos szerelmétől hajtva követi férje nyomát a lenyűgöző és ismeretlen országba, s ezzel kezdetét veszi veszélyekkel, csalódással és szenvedéllyel teli utazása. Kalandjai során kalózok rabolják el, majd megismeri a csillogó paloták és a császári háremek világát is. Tanúi lehetünk, mint válik főhősünkből egy bosszúszomjas amazon, vagy ahogyan a régi perzsák harcos asszonyaikat nevezték: Shirzan."
Budai Lotti könyveit a barátnőim közül sokan olvasták már, de nagyon köszönöm legfőképpen Niitaanak, hogy nem hagyott addig békén, amíg a kezembe nem vettem a Shirzan szerelmét.
Már a fülszöveg elolvasása után gondoltam, hogy ez nem egy egyszerű, kalandos utazás lesz. Ez az elmélet pedig hamar beigazolódott.
Rögtön az elején a szívembe zártam már a történetet. Louise-t és Williamet korán megkedveltem, és izgultam rendesen, mi lesz velük a regény során. Kezdetben úgy tűnt, minden a legnagyobb rendben van, panaszra nem lehetett okuk, jól éltek, nemesi rangjuk sok előnnyel járt, hatalmas és szép palotában laktak és az ég két örökössel is megáldotta őket. De ez csak addig tart, míg az új uralkodó egy bosszúszomjas alakot nem nevez ki egy nagy hatókörű posztra, aki bármit megtenne, hogy Williammel a poklok poklát járassa meg. Lázadás vádjával le is csukatja, ahonnan rá a biztos halál vár. Louise azonban a végletekig képes elmenni, hogy férjét megmentse az ítélettől.
Budai Lotti regénye a szívemig hatolt. Olyan mélységeket oszt meg velünk, olvasókkal, amelyeket mások ritkán. Úgy éreztem, hozzám szól, nekem íródott. Megindította a lelkem. Csodálatos, viszont annál fájdalmasabb. Amennyire megmelengette a szívemet, annyira össze is törte azt. Minden egyes alkalommal. Nem egyszer kellett letennem a könyvet, mert annyira nem láttam már a könnyeimtől.
"[…] egy sötét titok halálosabb fegyver, mint a kard vagy a pisztoly…"
Szívbemarkoló történet.
Minden sorát imádtam. Olyan érzelmeket továbbít Lotti az olvasó felé, amelyek kincset érnek. Bár E/3-a szemszögben olvassuk a regényt, mégis olyan, mintha Louise érzéseit én magam érezném. Hihetetlen.
Emellett az érzelmi töltet mellett viszont rendkívül kalandos és fordulatos. A főszereplőnk rengeteg mindenen megy keresztül az utazása során. Nem csak a félelmetesen új és számára ismeretlen országgal kell szembenéznie, hanem az addig tartó út is nehéz. Kalózok ejtik fogva, elrabolják, megismerkedik idegen kultúrkkal.
A Shirzan szerelmének az alapja a történelmi háttér. Budai Lotti elkalauzol bennünket az 1600-as évekbeli Londonba, majd Indiába. Ezáltal a regény által én is megismerkedhettem egy számomra eddig idegen néppel és szokásaikkal. Az írónőnek hatalmas a tudása, látszik, ért ahhoz, amiről alkot.
Hatalmas ürességet éreztem, mikor a végére értem. Annyira belefeledkeztem Louise történetébe, hogy nem akartam onnan már kiszakadni. És bevallom, a regény során sokszor megállíthatatlan könnytenger áradt szét az arcomon, de az mind semmi volt ahhoz képest, ami az utolsó oldalon várt rám.
Lotti hatalmas kincs számunkra. Csodálatosan ír, a stílusába belefeledkezik az olvasó, átveszi az akkori nyelveztet, de ezt mégis lazán és gördülékenyen teszi.
Nem is tudom, hogy bírták ki eddig mások, hiszen a folytatás csak nemrég jelent meg. Én ebből a szempontból szerencsésnek mondhatom magam, hiszen a második rész már a polcomon csücsül, és csak arra vár, hogy a kezembe vegyem.
NAGYON AJÁNLOM.
Karakterek:
Louise-ról tudnék többet írni, hiszen a regénynek ő volt a tulajdonképpeni főhőse. Egy rettentően bátor fiatalasszonyról van szó, aki tényleg bármire képes, hogy viszontlássa szerelmét. Inkább meghalt volna, ha már a férje is a másvilágon van. Annyira tisztán átjönnek az érzelmei a lapokon keresztül, mintha én magam lennék a helyében. Ebben rejlik a regény csodája. A félelem emberi érzelem, így Louise nem lett kevésbé bátor attól, hogy retteg, mégpedig attól, hogy nem mondhatja el újra a férjének, hogy szereti, nem láthatja még egyszer azokat a borostyánszínű szemeket. Inspiráló főhősnő. Williamet ugyancsak korán megszerettem a történet folyamán, hiszen egy becsületes, lojális és hű férfiról van szó. Azonban nem tudom, hogy mégis mit érezzek iránta. Voltak olyan pontok a regényben, amelyek elbizonytalanítottak. Mégis azért valahol meg tudom érteni őt is.
Borító:
A csodaszép külső egy mérhetetlenül gyönyörű tartalmat takar. Bár én a főhősnőt nem így képzeltem el, de akár ilyen is lehetne. A borító leginkább a történet második felét emeli ki, amely Indiában játszódik, a helyi viseletet hordja a képen látható nő is.
Összességében:
Csodálatos egy regény. Lotti hihetetlenül tehetséges írónő. Teljességgel egyedi történettel kápráztatott el bennünket. De sokszor összetört. És amikor azt hittem, nem jöhet már újabb tőr a szívembe, akkor kiderült, hogy mégis.
Gyönyörű, kalandos, de szívszaggató.
Imádtam minden betűjét a könyvnek, átéreztem Louise fájdalmait, a része voltam a regénynek.
Köszönöm, Lotti, ezt az élményt! Felejthetetlen lesz számomra.
Azoknak a könyvmolyoknak ajánlanám leginkább a regényt, akik egy kalandos útra vágynak, amely nem csak fordulatos, hanem szenvedélyes és egyben fájdalmas is. A történelem szerelmeseinek pedig egyenesen kihagyhatatlan olvasmány!
Azoknak a könyvmolyoknak ajánlanám leginkább a regényt, akik egy kalandos útra vágynak, amely nem csak fordulatos, hanem szenvedélyes és egyben fájdalmas is. A történelem szerelmeseinek pedig egyenesen kihagyhatatlan olvasmány!
Oldalszám: 414
Kiadó: Álomgyár
Kedvenc karakter: Louise Elsfield
Kedvenc idézetem:
"– A remény az álmodozók ópiuma, ahogy mifelénk mondják…"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése