Március & Április & Május丨 Összefoglaló és tervek nyárra - 2023

 
Mindig úgy érzem, hogy csak repülnek el a fejem felett a hónapok, és hirtelen azon kapom magam, hogy egy újabb negyedéves összegzőt írok. 

A tavaszi szemeszterem már február végén elkezdődött, ami nem kevés munkát tartogatott számomra. Ugyanis ez az utolsó alapképzéses félévem - a Károli szabadbölcsészet filozófia specializáción. A hetek pörögtek: a hétköznapjain tanulással, a hétvégéim munkával teltek. Eközben a szakdolgozatomon ügyködtem, aminek két központi alakja Kierkegaard és Kafka volt. (Kierkegaard nevét azóta annyiszor leírtam, hogy szerintem már álmomban is menne helyesen.) Nehéznek tűnik, de amúgy nagyon szerettem a közös munkát a két szerzővel, nagyon különleges mindkettejük életútja és munkássága, igazán közel álltak eddig is a szívemhez, most pedig aztán még inkább. A szakdolgozatom végleges címe ez lett: Kierkegaard és Kafka a kívülállóság jegyében - A kívülállóság megjelenése a Félelem és reszketés és A kastély című művekben.

Amikor nem tanultam, akkor éppen koncerten jártam. A 10 éves Bagossy Brothers Company jubileumi koncertje az új MVM Dome-ban került megrendezésre, amire még karácsonyra kaptam a jegyeket. Imádom a zenekart és megintcsak nagyszerű élménnyel ajándékoztak meg! Másrészről május végén megkezdtem az idei Budapest Park-turnémat a Follow the Flow lemezbemutató nagykoncertjével. Nyáron pedig még 3-szor látogatok el ide - Margaret Island, majd ismét egy Bagossy, aztán egy ByeAlex és a slepp koncertre.

Teljes egészében 15 könyvet olvastam el a tavaszi hónapokban, emellett pedig rengeteg szakirodalmat mind a szakdolgozathoz, mind pedig a különböző egyetemi óráimra. Ezek közül kiemelném az előolvasási felkérést, melyet Sienna Cole írónőtől kaptam Az igazság arcai kapcsán. Ő azok közé a szerzők közé tartozik, aki évente egy könyvvel ajándékozza meg az olvasóit, de azok mindig alaposak, fordulatosak és kidolgozottak, egyik sem összecsapott munka. Ennek mentén Az igazság arcai is egy igazi gyöngyszem az idei olvasmányaim között, nagy szükségem volt ebben az embert próbáló időszakban egy olyan regényre, mely magával ragadott és segített kiszakadni a folytonos sodrásból. Majd egy verseskötettel, Závada Péter Gondoskodás című válogatásával folytattam a kikapcsolódást, melynek egyik alkotását a szakdolgozatomba is beemeltem: a Kastélyt - nem meglepő módon. A leadás után szükségem volt egy szeretni való, cukormázas regényre, Ali Hazelwood Eszméletlen szerelem című könyve pedig pont alkalmas volt erre. Imádtam a humorát, az ártatlan, aranyos szerelmet, mely Bee és Levi között fűződött, na meg persze a tudományos közeget, melyben a történet játszódik. A Gyönyörű sorscsapás újraolvasására szüksége volt a lelkemnek, habár idén egyszer már olvastam, de Travis Maddoxból sosem lehet elég, így egy éjszaka alatt felfaltam a regényt. Áprilisban Carrie Cooper felkért, hogy olvassam elő az immáron megjelent új könyvét, a Nem csak egy szerelmes történet folytatását, az Üdv újra, valóság!-ot, amely szintén a számos fordulatával, sorok közti mély mondanivalójával és utánozhatatlan humorával színt csempészett a hétköznapjaimba. Hasonlóképpen R. Kelényi Angelika két könyvéhez: Caroline Wood, a bajkeverő újságírónő legújabb, marrákesi kalandjához a Mesés Marrákesben és az írónő régi-új történetéhez, a Negyven felé pártában-hoz. Májusban Budai Lotti volt a személyes időgépem és A királyné ékszereivel a 17. századi francia, királyi udvarba repített. Ezután elolvastam a világszerte hódító Minden elmúlt nyarat, Carley Fortune könyvét, ami egy igazi nyári történet tele napsütéssel, barátsággal és szerelemmel. Majd belevetettem magamat Elle Kennedy új regényébe, Az örökségbe, ami nosztalgikus pillanatokat okozott a négy Briar-ös, hokis fiúval: Garrett-tel, Logannel, Deannel és Tuckerrel. Az utolsó könyvem pedig az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Valérie Perrin legújabb magyarul megjelenő kötete volt, A vasárnap koldusai, ami nagyon mély benyomást tett rám, hamarosan érkezik róla az értékelés is.

 

Az év eleji erőm a harmadik hónapra elfogyott, és tavasszal 13 újdonsággal bővült a polcom. Az idei első beszerzésem Závada Péter már említett verseskötete volt, de ezután érkeztek hozzám recenziós példányok, nem bírtam ellenállni a Glamour-napok és a Joy-napok kedvezményeinek sem, valamint a Könyvmolyképző Kiadótól is rendeltem néhány újdonságot.

Sorozatok terén kicsit elszaladt velem a ló az utóbbi időben: 526 epizód. A fáradalmas hétköznapok és a szakdolgozat írás közben/után szükségem volt egy kis virtuális kikapcsolódásra, melyet a kedvenc sit-com sorozataimban találtam meg. Három hét alatt végignéztem ismét a Jóbarátokat, és már nagyon közeledek az Agymenők fináléjához is, ez pedig rendesen növelte az epizódok számát. De ami még fontosabb, hogy márciusban megérkezett az Árnyék és csont legújabb évada, amivel egészen egyszerűen nem tudtam betelni. Sokáig újra és újra néztem a sorozatot, mert nem tudtam kiszakadni Leigh Bardugo világából valamint annyira imádtam az új szereplőkkel színesített évadot, hogy mindig többet és többet akartam belőlük. Hiába tudtam már szinte az egész scriptet. (Államvizsga utánra pedig erősen érik egy teljes Grishaverse újraolvasás...)
A filmnézéseim is megduplázódtak télhez képest - tavasszal 34-et néztem meg, amiben természetesen ismét uralkodó volt a Marvel univerzum. Május elején érkezett az új Galaxis őrzői film, amit nem vártam hatalmas elánnal, és talán emiatt okozott hatalmas meglepetést. Szerintem felülmúlta az első két részt összességében is: minden volt benne - humor és mondanivaló egyaránt -, amit lehetett, kihoztak ebből a filmből, és a végére könnycseppek is gördültek le az arcomon. Az utóbbi MCU alkotásokban többnyire csalódtam, de a Galaxis őrzői vol.3 teljesen hozta a színvonalat. Másrészről pedig a Star Wars univerzumban kalandoztam, hiszen már nagyon régen láttam a filmeket, épp ideje volt újranézni.

A terveim nyárra pedig leginkább pihenés és alvás némi munkával megspékelve, de azért nagyon várom - az államvizsgát kivéve - ezeket a rendezvényeket:

Június 8-11.
Ünnepi Könyvhét

Június 22.
Államvizsga

Június 29.
Margaret Island koncert
Budapest Park

Július 7.
Diplomaosztó

Július 22.
Bagossy Brothers Company koncert
Budapest Park

Július 28.
ByeAlex és a slepp koncert
Budapest Park

Augusztus 9.
Szülinap 💓

Millió puszi:

Barby

Budai Lotti - A királyné ékszerei

HANGULAT                                MOLY                                        2023

"Hány ​generáció sorsát befolyásolhatja egy rosszul meghozott döntés? 

Jean, Combray márkija 1644-ben veszi magához a menekülőben lévő angol királyné, Henrietta Mária ékszereit, hogy megmentse a birtokát. Ám ekkor még nem sejti, hogy tette a bosszú és a gyűlölet olyan hullámait korbácsolja fel, amelyek még unokája életére is hatással lesznek: a fiatal Louise de Morainville mindössze tizenhét éves, amikor a számára ismeretlen „családi átok” miatt kénytelen megismerni az élet legsötétebb oldalát.  Louise XIV. Lajos híres-hírhedt kegyencnője, Montespan márkiné pártfogásának köszönhetően a francia udvarba kerül, amelynek forgatagában hamarosan visszanyeri életkedvét. Noha a Napkirály környezetében számtalan zátony között kénytelen lavírozni: a kegyencek sem az intrikáktól, sem a méregkeveréstől nem riadnak vissza az előrejutás érdekében.  Hamarosan rá kell ébrednie, hogy nemcsak Madame de Montespannak vannak titkos tervei személyével kapcsolatban, de családja régi ellenségétől sem szabadulhat oly könnyen, mint azt korábban hitte.  

A borostyánszemű Budai Lotti Shirzan-sorozatának előzménytörténete, egy nagy ívű, négy generáció sorsát érintő regénysorozat, amely bizonyosan el fogja varázsolni a történelem és az ármány szerelmeseit. A bővített újrakiadás még több titkot és talányt rejt…"

Budai Lotti írásai immáron öt éve, hogy szívügyeimmé váltak. Sosem csalódtam még az írónőben, amit kiadott a keze közül, garantáltan elvarázsolt - legyen szó napjainkban játszódó vagy történelmi regényről. A királyné ékszerei A borostyánszemű duológia bővített kiadásának első kötete, mely nem csupán tartalmi szempontból újult meg, de új borítót is kapott. A Louise név pedig nem véletlenül csenghet ismerősnek a fülszövegből, hiszen a regény egyik központi alakja nem más, mint a Shirzan-könyvek, az Ágyas és úrnő duológia főszereplője fiatalon, lánykori nevén Louise de Morainville. Ennek fényében még különlegesebb élményt nyújtott számomra a történet, hiszen Budai Lottitól az első olvasmányom a Shirzan szerelme volt.

Jean Combray márki Lavardin nevű birtoka veszélyben van. Az eladósodás szélén áll, és az örökségét egyedül azt menthetné meg, ha egy szem lányát, Anne-Marie-t férjhez adja a gazdag, ám de nem kevésbé arrogáns és gonosz tettektől hírhedt Arnaud de Sauvage-hoz. Viszont egyik éjszaka Jean Combray nagy kincsekre tesz szert, ami reménységgel kecsegtet számára. Anne-Marie mégis szerelemből mehet férjhez, ugyanakkor mindezt Sauvage árulásként és megvezetésként éli meg, és bosszút esküszik a Combray-Morainville család ellen.

Louise de Morainville a múlt árnyai közé születik. Nem tud sokat édesanyja és édesapja múltjáról, de azzal tisztában van, hogy a szomszéd birokon élő Sauvage-ok veszélyes emberek, akiket jobb, ha távolról elkerül. De lehet a szerelemnek parancsolni? Egyik kilovaglása alkalmával találkozik egy fiatal fiúval, aki műveltségével és kedvességével azonnal leveszi a lábáról. Françoise de Sauvage egyáltalán nem olyan, mint ahogyan a családot a lány elképzelte, és megkezdődik a saját Romeo és Júlia szerelmük, melynek talán akkora a lángja, hogy végül mindent hamuvá éget Louise életében.

A királyné ékszerei egyszerre volt kalandos, érzelmes történet és igazi kulturális kikapcsolódás. Louise nemcsak felnőttként, de fiatalon is lehengerlő, inspiráló személyiség: bátor, szenvedélyes és merész lány, akinek hatalmas a szíve, szívesen segít másokon és a legnehezebb megpróbáltatásokat is leküzdi. Mindaz, amit átél a regényben megtörhette volna, ehelyett azonban sziklaszilárd jellemet eredményezett. Nem hagyja magát elnyomni, a nehézségek megerősítik. Így kerül a francia udvarba, ahol kitárul előtte a világ, és megismerkedik az arisztokraták életével, gondjaival és titkaival egyaránt, nem is sejtve, mit hoz számára a jövő.

Budai Lotti ebben a történetben Franciaország egyik virágkorába kalauzol el bennünket, bejárhatjuk XIV. Lajos, a Napkirály udvarházát, bálokon vehetünk részt, beleshetünk a dicső palota kulisszái mögé. Minden pillanatát élveztem!

Borító:
A borostyánszemű első kiadását egyszerűség jellemzi. Nem ragadja meg kellőképpen azt, ami Budai Lotti könyveit jellemzi: a sokszínűséget. Habár a régebbi példányokból is megtalálható a könyvespolcomon, örültem, hogy az Álomgyár kiadó újra kiadta, méghozzá megújult, a történethez és az írónő stílusához jobban passzoló külsővel. A királyné ékszerei megannyi színben pompázik, mégsem érzek köztük diszharmóniát. A vörös, a rózsaszín, a világoskék különböző árnyalatai egységben vannak, nagyszerűen megférnek egymás mellett, és az összhatása lenyűgöző lett. A borítómodell kiválasztásakor látványosan ügyeltek arra, hogy minden részletben Louise-t testesítse meg - a szeplők, a borostyánszínű szem, a vörös haj. Külön öröm, hogy a borító jobb felső sarkában az én ajánlóm olvasható: ez a történet is valóban különleges olvasmány lett.

Összességében:
Budai Lotti mindig elkápráztat. A királyné ékszerei egy szívhez szóló, kalandos, generációkon átívelő időutazás 17. századba. Louise de Morainville egy igazi harcos, aki inspirálja az olvasót arra, hogy soha ne adja fel, álljon ki az elveiért, a szeretteiért, még akkor is, ha az élet megannyi akadályt is gördít elénk. Imádtam minden betűjét, maga volt a csoda!

Azoknak ajánlanám a könyvet, akik szeretik az izgalmas, ármányokkal teli, történelmi regényeket, a francia kultúrát és a lélekig hatoló történeteket.

Oldalszám: 368
Kiadó: Álomgyár

Kedvenc karakter: Louise de Morainville
Kedvenc idézetem:

"– Drága gyermek vagy, Anne-Marie, de minden apa tudja, hogy a lány olyan virág, akit azért nevel a kertjében, hogy aztán más otthonát díszítse."

Carrie Cooper - Üdv újra, valóság!

 HANGULAT                                MOLY                                        2023

"Neked mit jelent a szerelem? A szerelem sokszor elmúlik, máskor átalakulva örök lánggal ég, és van, hogy viszonzatlanul darabokra töri a szívünket. Evey Harmon is megtapasztalja a szerelem sokféle árnyalatát, mélységét, magasságát, és ebben a felbolydult lelkiállapotban még nehezebb megőriznie Dominickal való viszonyának titkát. Amíg saját érzelmeivel igyekszik megbirkózni, az élet megállíthatatlanul folyik körülötte: a szülei kapcsolata válaszút elé kerül, a munkahelyén továbbra sem szabadul a múlt árnyaitól, magának tett ígéretéhez híven pedig próbálja elmélyíteni a barátságát Allisonékkal. Tommyval továbbra is rendíthetetlen sziklaként állnak egymás mellett, ám egyszer csak váratlan fordulatot vesz a kapcsolatuk… A folytonos változások közepette csupán egyetlen dolog állandó: Dominic irányába táplált kiolthatatlan szerelme. Hogyan alakul Evey, Dominic és Tommy különleges és titkokkal övezett kapcsolata? Kapnak esélyt egymástól, illetve a sorstól arra, hogy elsimítsák a jelen és a múlt döntéseinek hullámait? 

Carrie Cooper, az Aranykönyv-díjra jelölt írónő visszarepít minket Los Angeles napsütötte városába, ahol a szívnek az észérvek sem tudnak parancsolni. De ahogy Evey is vallja, a világ egyensúlyra törekszik, a tetteink jó és rossz következményeit nem kerülhetjük el. Hiszen semmi sem történik ok nélkül." 

Carrie Cooper legújabb sorozata, a Nem csak egy szerelmes történet a való világ érzelmi mélységeibe kalauzol el bennünket. A Viszlát, józan ész!-ben megmutatta az írónő, milyen otthonosan barangolja be az emberközi kapcsolatok útvesztőjét - beszélt szerelemről, családról, barátságról, ezek nehézségeiről, fájdalmairól, de szépségeiről is egyaránt. Az Üdv újra, valóság! új perspektívát állít, a középpontba a csalódás, a túlélés és az újrakezdés kerül, de ami mindig ott lebeg: a remény. A boldogságra, a teljes életre.

Evey Harmon lesokkolva áll, miközben a szíve darabokra törik. Mindig is tudta, hogy Dominic Palmer nem az a fajta férfi, akinek könnyen be lehet kötni a fejét, a valóság mégis megrendíti. Tudta, hogy a sok titok, mely a kapcsolatukat jellemezte, egyszer fel fogja őrölni, mégis hitt benne, hogy egyszer minden megoldódik. Egyedüli mentsvára a fájdalmas valóságban Tommy Palmer, a legjobb barátja, aki csak a romokat takarítja, miközben azt sem tudja, hogy valójában a saját bátyja okozta mindezt. Eközben halványan színre lépnek a fiú gyengéd érzelmei, és a továbblépés kulcsa Evey számára talán mindvégig ott volt az orra előtt. De ami nem jön magától, azt nem lehet erőltetni. A lány nem képes kitörölni Dominicot a szívéből, aki egy olyan űrt hagyott benne, amit talán nem tud senki betölteni. Maximum az idő.

"Ha fájdalmas úton is jutsz hozzá, ha veszteség is ér, olyan tapasztalatokkal gazdagodhatsz, amiből rengeteget tanulhatsz magadról."

A regény első felében dominál a szakítás fájdalma, melyet talán mindannyiunk átélt az életben legalább egyszer. A kilátástalanság, a magány, amit csak a barátok segíthetnek feloldani. Evey mindenáron megpróbálja kitörölni Dominicot a szívéből - de vajon ez ilyen könnyű volna? Hirtelen értelmet nyer a cím: hiszen a lány számára a kapcsolatuk valóságos tündérmese volt, és a szakítással visszatér a valóság, ami elől nem lehet elmenekülni. Ez a szakasz a mély, individuális érzelmekre helyezi a hangsúlyt, a belső küzdelmekre és vágyakra.

Dominic a maga valójában csupán a könyv második felében érkezik meg. Lassan napvilágra kerülnek az indítékai, és kiderül, hogy Evey-vel nem csupán a kémia köti össze őket, hanem a Tommy iránti szeretet is, akit véletlenül sem szeretnének akaratukon kívül megsebezni. Már pedig, ha együtt maradnának, az a fiú számára mély lelki sérüléseket okozna. Képesek lennének feláldozni a szerelmet a családi kötelék és a barátság oltárán? 

Carrie Cooper legújabb regénye a szív és az ész harcáról szól. Az írónő bebarangolja az emberi lélek mélységeit, megmutatja a szerelem derűs, vidám, de a fájdalmas és könnyekkel teli oldalát is. Egyszerre könnyed, kikapcsolódást nyújtó olvasmány valamint mondanivalóval teljes, nem csak egy szerelmes történet.

Borító:
Továbbra is tetszik a borító igazán figyelemfelkeltő színösszeállítása. Az Üdv újra, valóság!-on a rózsaszín helyét a lila váltotta fel a különböző árnyalataival, ami nagyszerűen harmonizál Evey alakjának barna hajával. A véleményem nem változott azzal kapcsolatban, hogy kicsit túlzsúfolt hatást kelt a három ember a képen - Evey és a Palmer fivérek, mely ugyanakkor ebben a kötetben új felhangot is kapott. Tommy jóval több szerephez jutott ebben a részben és immár nemcsak baráti, de szerelmi oldalról is, viszont továbbra sem egy olyan szerelmi háromszöget ír le Carrie Cooper, amiről a borító alapján esetleg asszociálhatunk. Ennek ellenére a kép figyelemfelkeltő és sugárzó, vonzza a tekintetet!

Összességében:
Carrie Cooper könyvei üde színfoltok. Megmutatta, hogy ugyanolyan alapossággal képes bemutatni az emberi lélek rejtelmeit, mint egy nyomozás, egy kaland szövevényes részleteit. Evey, Dominic és Tommy kapcsolata nem egyszerű, tele van titkokkal és félreértésekkel. Az Üdv újra, valóság!-ban az érzelmek útvesztőjében barangolunk, miközben az írónő nemcsak a szerelmi, hanem a családi, baráti kapcsolatokat is bejárja. Vajon lehet Evey és Dominic románcának boldog a vége?

Carrie Cooper legújabb regénye humoros, érzéki és fiatalos. Egy légies stílussal megírt történet tele az emberközi kapcsolatok viszontagságaival, boldog és fájdalmas oldalával egyaránt. 

Oldalszám: 544
Kiadó: Álomgyár

Kedvenc karakter: Evey Harmon
Kedvenc idézeteim:

"[...] vannak dolgok, amik csak úgy megtörténnek, és bármennyire is fáj, kizárólag elvesznek belőled, de semmit nem adnak cserébe."

*

"Háborgó lelkével küzdve meredt Dominicra, amikor a férfi ránézett. Egymásba olvadt a tekintetük, és az azonnal megteremtett, láthatatlan, mégis kézzelfogható kapcsolat kettejük között csak tovább fokozta Evey-ben a kétségbeesést. " 

*

"Életemben  nem éreztem ilyet senki iránt, soha nem szerettem ilyen ösztönösen, tisztán és elvakultan  senkit, mint téged, és pontosan tudom, hogy nem is fogok többé."

R. Kelényi Angelika - Negyven felé pártában

 HANGULAT                                MOLY                                        2014

"De tényleg, hol bujkálnak az egyedülálló pasik? 

Bori és Cica a negyvenes éveikben járnak, csinosak, intelligensek és humorosak. Ja, és szinglik. Ők ketten már tényleg mindent megpróbáltak a hosszú évek alatt, hogy felkutassák a férjnek valót, azonban igyekezetük eredménytelen maradt. Valami mindig hiányzott… a pasikból. Bori nyitott, minden pasiban a nagy Ő-t keresi, Cica viszont válogatós. Miért nem lelik a PASIT? Elkeseredés helyett humorral élik meg a pasizással teli mindennapokat. A balul elsült randik csajos összeröffenéseik könnyesre nevettető sztorijaiként vonulnak be életük történetébe. A két kényszerszingli Isztambulba utazik pihenni, ahol hihetetlen kalandokban van részük, és az is kiderül, végre rájuk mosolyog-e a szerencse. " 

R. Kelényi Angelika számos zsánerben megmutatta már tehetségét. Személyes időgépünkként kalauzol el olykor egy teljesen más évszázadba és történelmi korba, máskor pedig az újrakezdés nehézségeiről, az anyaság embert próbáló, ám csodálatos feladatáról ír. De megismerkedhettünk általa Caroline Wooddal, a bajkeverő újságíróval is, aki detektív módjára old meg rejtélyeket és sokszor hagy maga után törött férfiszíveket. Ugyanakkor az írónő első regényei, az úgynevezett nőcis könyvei mind egyfajta kortárs problémát dolgoznak fel humorral és iróniával fűszerezve, mint a pánikbetegség, öngyógyítás Az agyam eldobomban vagy a házasság, megcsalás, válás, ahogyan azt a címe - Váláshelyzet - is mutatja. A Negyven felé pártában is ebbe a sorozatba illik bele, ami a szingliség és pártalálás témáit járja körül Angelikára jellemző szenzációs humorral és kalanddal.

Bori és Cica közelítve a bűvös negyveneshez egyedül vannak és mindennél jobban vágynak egy szerető társra. Mindent elértek az életben, amit egyedül csak lehet: anyagilag jól állnak, van egy biztos munkahelyük, világot láthattak, de amíg kortársaik férjhez mennek és gyerekeket szülnek, ők legfeljebb egy újabb elbaltázott randi történetével tudnak villogni. Keserédes élet ez. Ugyanakkor nem mintha nem szeretnék ők is megtapasztalni a házasságot és a családalapítást, csupán nem érkezett még el számukra a szőke herceg fehér lovon, ők pedig nem akarnak megalkudni. Vagyis inkább nem mindig. Kipróbáltak már minden létező társkeresési módszert, de mindig ugyanaz lett a vége: csalódás. Valami mindig félresikerült - vagy túl fiatal volt a srác, vagy nem úgy nézett ki, mint a képeken, vagy éppen egy éjszakánál tovább egyik férfi sem akart maradni. Toxikus kapcsolatok váltották egymást, vagy éppen béna randik sokasága. Ám egy törökországi vakáció olyan kalandot hoz a két nő életébe, amit végül sosem felejtenek el.

A két főszereplő, Bori és Cica mind külsőre, mind belsőre nem is lehetne különbözőbb. Bori fiatalkorától kezdve súlyproblémákkal küzd, ezáltal folyamatosan elhiteti magával, hogy a plusz kilói miatt szerethetetlen személy és neki csupán a selejt férfiak jutnak, jobbat úgysem érdemel. Hiszen ki élvezné az együttlétet egy túlsúlyos nővel? Folyamatosan ostorozza magát, és nem veszi észre a saját magában rejtőző kincset. Egy idő után pedig inkább megkíméli magát és a törékeny önbizalmát a csalódástól, és kereket old, mielőtt komolyra fordulna a szó. Cica a másik véglet, aki vörös hajával és csinos alakjával mindig a társaság középpontjába kerül, és élvezi is ezt a figyelmet, ám mindennek ellenére nem találja ő sem méltó partnerét, hiszen aki udvarol neki, az vagy házas, vagy biztosan várja otthon valaki. A történet nagyszerűen bemutatja, lehetsz bármilyen, a társkeresés minden irányból nehéz feladat. Olykor lehetsz szerencsés, ha éppen fiatalon talál rád életed szerelme - bár biztos vagyok abban, hogy annak is megvannak a maga feszültségei -, de egy idő után nehéz találni egy olyan embert, még ebben a hatalmas tengerben is, aki kompatibilis testileg-lelkileg, és aki harmonizál velünk.

"Nem akarok karriert, nem akarok fékevesztett bulikat, nem akarok kalandokat, én csak egy megállapodott, mély, érzelmes párkapcsolatot akarok."

A probléma az, hogy ez a helyzet már nem csak a negyven felé közelítő nőkre igaz. A fiatalabb korosztály számára is számottevő nehézség a párkeresés, hiszen jelen pillanatban vagy rátalál a társkereső oldalon egy gyémántra az ember lánya a sok szemét között, vagy véletlenül álmai férfija karjába botlik a mozgólépcsőn. Egyéb helyeken mindenkit csupán az aznap éjszaka érdekel, a jövő kevésbé. A kortársak még éretlenek vagy megbízhatatlanok, akiket elriaszt az, ha a nő fejébe egy csöpp ész is szorult, a harmincasok már többnyire családra vágynak, a negyvenesek és ötvenesek pedig már többgyerekes családapák vagy elvált férfiak, akiknek imponál egy fiatal lány figyelme. Bori és Cica is ilyen cipőben jár, és nem tudják, hogy velük vagy a társadalommal van-e a baj.

A regény második felében úgy éreztem, mintha egy Caroline Wood regénybe csöppentem volna. Habár nem releváns az összehasonlítás abból a szempontból, hogy a Negyven felé pártában korábbi megjelenés, mindenképp egy bizonyíték lehet számunkra, hogy R. Kelényi Angelika írói vénájában mindig is szerepelt egy humorral és kalanddal tarkított, csajos történet. A két nő, Bori és Cica rendkívüli események forgatagába keveredik Isztambul egzotikus vidékén, ahol egyrészt barátságuk kerül megpróbáltatásra, másrészt pedig jobban megismerhetik önmagukat, ezáltal a vakáció nem csupán egy feltöltődő kikapcsolódás lesz számukra tele napsütéssel és izgalmas kalandokkal, hanem egyes szituációkon keresztül rádöbbenhetnek, kik is ők valójában és sokkal életrevalóbbak, minthogy örökké egy férfi kegyeit és biztonságát keressék.

Borító:
Úgy gondolom, hogy a regény eredi és új borítójának is megvan a maga szépsége. Szerintem a 2014-es kötet külseje jobban harmonizál a történettel, hiszen a képen  két, valamivel idősebb nő szerepel, akik teljesen megtestesítik Borit és Cicát. Körülöttük pedig olyan szavak olvashatóak, melyeket a könyv feldolgoz, ez alapján betekintést nyerhetünk annak központi témáiba. Ugyanakkor az új kiadás grafikája egyszerűen lélegzetelállító, modern és újszerű, melyen szintén láthatóak a történet elemei. Habár a két nőalak nem ábrázolja teljesen valóságszerűen a főszereplőket, mégis kölcsönöz a regénynek egy kortárs felhangot, miszerint a társkeresés témája nem csupán a negyven felé közelítő nők problémája, hanem minden korosztályban jelen van. A domináló színek - a fehér, a világoskék és a rózsaszín - igazi harmóniában vannak, nem túl harsány, mégis vonzza a tekintetet.

Összességében:
R. Kelényi Angelika bármilyen témához is nyúl, egy igazi mestermű kerül ki a kezéből. Egyedi humorával és légies stílusával mindig elkápráztat. A Negyven felé pártában mintegy társadalmi szatíra mutatja be a pártalálás nehézségeit, a szingliség előnyeit és hátrányait. Sokszor megnevettet, ugyanakkor nem maradnak el a fajsúlyos témák és az óvva intő figyelmeztetések sem. A netes társkeresés - és a virtuális tér önmagában is - számos veszélyt rejt, melyre nem árt odafigyelni, és résen kell lenni, ha nem akarjuk megütni a bokánkat. A társadalmi kérdések mellett ugyanakkor megjelennek individuális témák is a regényben, mint az önelfogadás és önismeret, mely ha szingli vagy, ha boldog párkapcsolatban élsz, akkor is érintenek téged.

A Negyven felé pártában egy humorral teli, mégis komoly és kortárs témákat körüljáró történet, amit nem csupán egyedülálló vagy harmincas évei végén járó nőknek ajánlok. Ezt a könyvet olvashatjuk úgy is, hogy megragadjuk a saját életünkre vonatkozó jótanácsait, de akár könnyed kikapcsolódásul is szolgálhat, mert tele van nevetéssel és kalanddal egyaránt.

Oldalszám: 250
Kiadó: Álomgyár

Kedvenc karakter: Bori és Cica
Kedvenc idézeteim:

"Miért nem tudunk mi szépen, nyuggeresen nyaralni, mint mások, akik beszámolnak a heverészésükről a tengerparton, vagy egy-egy múzeumlátogatásról? Miért kerülünk mi folyton valami orbitális nagy slamasztikába?"

*

"Öregem, úgy kijózanodtam, hogy rögtön felmondtam volna a Mengyelejev- táblázatot, ha valaki kérdezi."

R. Kelényi Angelika - Mesés Marrákes

HANGULAT                                MOLY                                        2023

"Fűszeres éjszakák, kalandos nappalok.

Caroline Wood, a folyton bajba keveredő újságíró nem tud ellenállni egy marokkói utazásnak, pedig tisztában van vele, milyen veszélyekkel járhat egy ilyen kaland. Francia főnöke, a jóképű és szívtelennek tűnő Pierre Duval egy ékszertolvaj nyomába küldi a lányt, aki örömmel vállalja a megbízatást, hisz már hiányzott neki az izgalom. Kivételesen egy segítőtársat is kap, a CBM Magazin egyik új munkatársát, a kicsit fura, de néha hasznos DG-t.  

Caro és DG a fenséges Marrákesbe repülnek, hogy kinyomozzák, ki fosztogatja a gazdag turistákat, sőt, időnként a helyi elit tagjait is. Az elkövető olyan ügyes, hogy a rendőrök tehetetlenek, semmiféle nyomot nem találnak, így Miss Woodra vár a feladat, hogy csapdát állítson neki. Megismeri Marrákes pazar pompáját és Medina nyomorúságos szegénységét. A kérdés már csak az, melyik az ijesztőbb, veszélyesebb terep a számára. És ki az a különös férfi, akinek az arcát soha nem látja…  

R. Kelényi Angelika következő Caroline Wood-regénye a varázslatos „Vörös Városba” csábítja az olvasót, ahol minden olyan gyorsan változik, mint a homokdűnék alakja a perzselő sivatagban. Csupán egy dolog biztos: minden mesét a valóság ihlet." 

Caroline Woodot eddigi hét kalandja után most Marokkóba szólítja az útja. A mesés, egzotikus vidék megannyi titkot és veszélyt rejt, de vajon hogyan szabadul ki a legújabb kalamajkából, amibe önkénytelenül is belekeveredik?

A Balaton-parti gyilkosság megoldása után Caro visszautazik Londonba és egyfajta kétlaki életmódot folytat. Nem akarja feladni a közös jövőjüket Ádámmal, az örökséget, a Vadvirág Panziót, de a kalandokkal teli munkahelyét sem a CBM-nél, ami mindig felpörgeti az életét, ami által valóban teljesnek érezheti magát. Pierre Duval, a főnöke egy újabb megbízással áll elő a nőnek: utazzon Marrákesbe, és leplezzen le egy ékszertolvajt, akit a helyi rendőröknek még nem sikerült elkapniuk. Caroline egy valódi primadonna, egy gazdag örökösnő álcájába bújik. A felállás egyszerű: pávaként díszelegjen az emberek előtt, és luxuskörülmények között várja azt, hogy az értékesnek tűnő, nyomkövetővel ellátott ékszereinek lába kelljen. Ezután csak hívja a rendőröket, és írja meg a cikket. De úgy ismerjük mi Caroline Woodot, hogy ne keverné magát semmiféle bajba?

"A hajnali nap első sugarai vérvörösre festették a narancssárga sziklákat, mintha megjósolták volna a jövőt…"

Ezúttal Duval társat is ad Caroline mellé. Egy fiatal srácot, akit mindenki csak DG-nek hív. Ő játssza a gazdag örökösnő testőrét, de hamar kiderül, hogy a vegetáriánus, buddhista fiú a légynek sem tudna ártani. Marrákes sokszínű kultúrája azonnal beszippantja Caroline-t, és amikor az egyik eseményen megpillant egy titokzatos idegent, az útja újabb fordulattal gazdagodik. A férfi, Olivier Benani lehengerlő karizmájával halványan gyengéd érzelmeket vált ki a nőből, ugyanakkor valami mégsem hagyja nyugodni vele kapcsolatban. De miért is lenne szüksége egy jómódú építésznek pénzre?

Amíg Caroline a rejtélyt igyekszik felgöngyölíteni, megismerkedhetünk a marokkói kultúra ízvilágával, építészetével és hagyományaival. Nagyon szerettem ezeket a részeket olvasni, úgy éreztem, mintha jelen lennék, csodálhatnám a Majorelle Gardent, a sivatagi oázisokat, miközben részese lehetek a nyomozásnak, kalandnak. A Mesés Marrákes kapcsolati dinamikák szempontjából is gazdagítja az eddigi sorozatot, és kíváncsian várom, hogy a továbbiakban hogyan alakul Caroline magánélete, hiszen egy távkapcsolatot sohasem könnyű fenntartani, és a helyzetet csak bonyolítja francia főnöke, Pierre Duval, aki viszont megadhatna mindent a nő számára: kalandot, karriert és biztonságot. Bevallom, már nagyon várom, hogy ők ketten ténylegesen egymásra találjanak. Vajon hova kalauzol el bennünket Caroline Wood legközelebb?

Borító:
Nem csak a cím mesés, hanem a borító is. Imádom a sorozat összes borítóját, mindig hangulatos, bájos és nagyszerűen megragadja az úti célt. Ez nincs másként a Mesés Marrákes esetében sem. A képet a barna megannyi árnyalata uralja, háttérben a végtelen sivatag és egy marokkói épület kap helyet, míg mindezt az arab építészetre jellemző motívum keretezi. Emellett külön kiemelném a cím betűtípusáról lógó nyakéket, mely egy lényegi elemét ragadja meg a tartalomnak. Csodálatos, lélegzetelállító alkotás! Öröm kézbe venni és a polcomon tudni.

Összességében:
A Caroline Wood történetek mindig nagyszerű kikapcsolódást jelentenek. R. Kelényi Angelika utánozhatatlan humora számtalan alkalommal mosolyt csalt az arcomra, és bemutatja, hogy a leglehetetlenebb helyzetből is van kiút. Caroline, a kedvenc bajkeverő újságírónk sosem tudja távol tartani magát a veszélytől és a kalandoktól, egy egyszerűnek tűnő ügyet is képes úgy megcsavarni, hogy az puskaropogással záruljon. Marokkóban egy ékszertolvaj nyomába ered, de ezúttal társat is kap maga mellé: DG-t, aki valójában a légynek sem tudna ártani. Ketten vágnak neki a kalandnak, de persze semmi sem alakul úgy, ahogyan azt eltervezték.
Mindeközben az olvasó bejárhatja Marrákes egzotikus vidékét, részese lehet az ottani hagyományoknak, megcsodálhatja a helyi műalkotásokat és megkóstolhatja gasztronómia specialitásait.

Azoknak ajánlom ezt a könyvet, akik egy könnyed, kalandos kikapcsolódásra vágynak tele humorral és romantikával.

Oldalszám: 320
Kiadó: Álomgyár

Kedvenc karakter: Caroline Wood, Pierre Duval
Kedvenc idézeteim:

"Senkit nem csalnék meg. Nem azért, mert olyan becsületes vagyok, hanem azért, hogy ne kelljen hazudnom. Simán önzésből vagyok tisztességes, hogy tükörbe tudjak nézni."

*

"Úgy látszik az ember már attól is lelkiismeretfordulást érezhet, amit el sem követett, még gondolatban sem… na jó gondolatban talán egy kicsit."

Ali Hazelwood - Eszméletlen szerelem

 HANGULAT                                MOLY                                        2023

 "Mint ​egy lila hajú jedi, aki egyensúlyt hoz a férfiak uralta univerzumba, Bee Königswasser egyetlen egyszerű elvet követ az életében: mit tenne Marie Curie? Ha a NASA felajánlaná neki egy neuromérnöki projekt vezetését, Marie kérdés nélkül igent mondana. Csakhogy a modern fizika anyjának sosem kellett osztoznia a feladaton Levi Warddal.  Jó, persze, Levi vonzó a maga sötét hajú, magas, metsző tekintetű módján. És erős karjaival romantikus hősként megmenti Beet, amikor a lány szorult helyzetbe kerül a laborban töltött első napján. De már évekkel ezelőtt, még a doktori iskolában teljesen világossá tette, hogy mit érez a lány iránt.  Bee laborfelszerelése nem jött meg, a kollégák levegőnek nézik, ezért úgy érzi, hogy a karrierje megint megfeneklik. Talán a nyakszirti lebenye játszadozik vele, de Bee esküdni merne rá, hogy Levi szép lassan a szövetségesévé válik, támogatja az ötleteit, és… felfalja őt a szemével. A lány neuronjai pedig lángra lobbannak. De amikor eljön az idő, hogy lépjen, és kockára tegye a szívét, egyetlen dolog számít: mit tesz most Bee Königswasser?"

Ali Hazelwood már A szerelem képleté-vel teljesen levett a lábamról. Könyveiben könnyed, humoros és romantikus történeteket dolgoz fel tudományos környezetben, valamint azt mutatja be, milyen hátránnyal küzdenek meg ebben a közegben a női kutatók. Nemrégiben magyarul is megjelent Eszméletlen szerelem című regényében egy német származású agykutató, Bee Königswasser kapja a főszerepet, aki bohókás viselkedésével és egyedi stílusával fényt hoz a NASA legújabb projektjébe - és talán egy fiatal, jóképű biomérnök életébe is.

Bee Königswasser példaképe a tudomány világának nagy és erős női alakja, Marie Curie, aki a radioaktivitás területén ért el korszakalkotó eredményeket. A lány saját életének egyes fordulópontjain mindig felteszi a kérdést: Vajon mit tenne ebben a helyzetben Marie Curie? Egyik kedvenc hobbija egy twitter profil vezetése, a @MitTenneMarie, melyben hozzá hasonló női tudósoknak nyújt segítséget szakmabeli vagy személyes helyzetekben, de erről senki nem tud, még ikertestvére, Reike vagy barátnője és asszisztense, Rocío sem. A karrierje kilátástalanságában egy hatalmas lehetőség kerül Bee elé: megkapja azt a feladatot, hogy legyen társvezető egy neurobiológiai kutatásban a NASA-nál, ami új vágányra helyezhetné a szakmai életét. Egyetlenegy hátulütője, hogy a projekt másik felelőse Levi Ward, akivel közös, ám nem túl fényes múltjuk egészen a doktori iskoláig visszanyúlik. Ugyanis Bee egészen biztos abban, hogy Levi utálja őt. Teljes szívéből. De hát mint tudjuk, elég vékony a határ a gyűlölet és a szerelem között.

"Általánosan elfogadott igazság, hogy egy női közösségnek, akik próbálnak a maguk dolgával törődni, biztosan szüksége van egy random férfi véleményére."

Nagyon szerettem olvasni az Eszméletlen szerelmet. Kikapcsolódást nyújtott, egyedi, tudományos felhangú humorfaktora pedig sokszor megnevettetett. Ugyanakkor a bűbájos köntös mögött rejtőznek igazán mély, lélektani tartalmak is a könyvben. Bee élete sosem volt egyszerű. Egy baleset során kiskorában elvesztette a szüleit, onnantól fogva pedig a rokonok kézről kézre adták, a stabilitást távolról sem ismeri, és az elköteleződés mind testileg, mind lelkileg egyenlő számára a csalódással, hiszen az életben minden mulandó. Bizalmi problémáit csak tetézi, hogy az ex-vőlegénye számtalan alkalommal megcsalta, így a legbiztosabbnak azt látja, ha távolról elkerüli a szerelmet. Levi oldaláról pedig bemutatja az írónő, milyen súlyos lelki terheket, interperszonális nehézségeket okozhat az, ha az embert a saját családja nem fogadja el olyannak, amilyen valójában. Amikor csak a hibáidat látják és nem a sikereidet, mégpedig azok a személyek, akiknek a legjobban és feltétel nélkül kéne szeretniük. Ugyanakkor mind Bee, mind Levi rendkívül kedvelhető karakterek az olvasó számára. A lány abszolút az a jellem, aki azonnal elvarázsol mindenkit a helyiségben, amint belép oda. Bohém öltözködésével, színes hajával és tetovált bőrével teljesen távol áll a tudósok általános sztereotípiájától, de ha az agyra és annak részeire esik a beszédtéma, azonnal átszellemül és megmutatkozik a szenvedélye, okossága. Eközben képes a sajátos humorérzékével bármikor mosolyt csalni az ember arcára, belekeveredik a leglehetetlenebb helyzetekbe és csak akkor áll fel a kanapéról, ha nagyon muszáj neki. Számomra kiemelkedő jellemvonása, hogy tisztában van a testi, lelki adottságaival, nem fedi el a hibáit, mégis komfortosan érzi magát a bőrében, teljesen önazonos személyiség. Levi pedig figyelmes, kedves, eléggé introvertált ember, szereti az állatokat és közben eszméletlenül okos is a maga szakterületén. Enyhén makacs, ha a fejébe vett valamit, azt tűzön-vízen keresztülviszi, de kitartása abszolút figyelemreméltó.

Borító:
A borító rózsaszín színvilága teljesen vonzza a tekintetet, nagyszerűen passzolnak egymáshoz a kék árnyalatokkal. A rajzolt hatás különlegessé teszi a borítót, megjeleníti a tartalmat annyira, hogy kedvet kapjunk hozzá. A háttérben különféle tárgyakat látunk, mint egy planétát, ami a történet központi helyszínére, a NASA kutatólaboratóriumára utal, az egyszínű területen pedig halványan kivehetőek további motívumok, melyek szintén kapcsolódnak a regényhez. 

Összességében:
Ali Hazelwood mostani regénye, az Eszméletlen szerelem ismét egy humoros, romantikus utazást kínál a tudományos szférába. Ezennel a NASA egyik kutatóközpontjába látogatunk el, ahol a legújabb agyfejlesztésekkel kapcsolatban Bee Königswasstert bízták meg. Ugyanakkor a társvezetője nem más, mint Levi Ward, akihez a doktori iskola óta nem éppen szívélyes kapcsolat köti. Ali Hazelwood az ellenségekből szerelmesek irodalmi témáját formálta át és helyezte új megvilágításba, mindezt a STEM világában.

Azoknak ajánlom ezt a könyvet, akik szeretik a szórakoztató, könnyed és kikapcsolódást nyújtó történeteket, a különleges egyéniségű szereplőket valamint a tudomány agyi és neurobiológiai szeletét.

Oldalszám: 414
Kiadó: Maxim

Kedvenc karakter: Levi Ward
Kedvenc idézeteim:

"Biztosan kiakasztottam valamelyik istent. Zeuszt? Erószt? Tuti, hogy Poszeidónt. Elpazarolt ifjúságom idején nem kellett volna belepisilnem a Balti-tengerbe."

*

– Te egy tökéletes, gyönyörű jószág vagy, és az életem árán is megvédelek! Legyilkolok érted egy sárkányrajt.
– Utánanéztem – mondja Levi az ajtófélfa mellől. – Sárkányfalkának hívják."

Sienna Cole - Az igazság arcai

 HANGULAT                                MOLY                                        2023

 "Mennyit ​ér az életed? 

A Missy Jones-gyilkosság után Nicholas Benning rendezi a sorait, és egy újabb nagyratörő terv megvalósításán dolgozik. Számításait azonban váratlanul keresztülhúzza egy ellenség a múltból, akit egyetlen cél vezérel: a Benning család teljes megsemmisítése. Nicholas megoldhatatlannak tűnő helyzettel szembesül: akár a törvényes, akár a törvénytelen utat választja a fenyegetés elhárítására, mindenképpen veszíteni fog. Joyce Saunders nyomozó elszántan igyekszik Nicholas közelébe férkőzni, de ezúttal személyes indítéka is van. Amióta a Benningek felbukkantak az életében, úgy érzi, mintha a sors folyamatosan tesztelné az igazságszolgáltatásba vetett hitét. Vajon létezik egyáltalán igazság abban a formában, ahogy látni szeretné? Minél inkább bevonódik az ügybe, annál kevésbé képes már különbséget tenni jó és rossz között, és abban is elbizonytalanodik, hogy ő melyik oldalon áll. A hajsza kegyetlenebb, agyafúrtabb és véresebb, mint ahogy bármelyikük is képzelte. A kérdés már csak az, hogy képesek-e véget vetni a bosszúhadjáratnak, mielőtt minden elveszne.

Sienna Cole Ígéret-sorozatának második része azokat a szabályokat is felrúgja, amelyek eddig lehetetlennek tűntek. Vérforraló, izgalmas, drámai utazásra invitálja az olvasót a sötétség legmélyebb bugyraiba."

Sienna Cole eddig bármibe is kezdett, mindig levett a lábamról. A legújabb, Ígéret-sorozatának első része tavaly tavasszal jelent meg Az ígéret szép szó címmel, melyben egy fiatal lány, Missy Jones halálának titokzatos körülményei után nyomozott miközben az emberi lélek valódi mélységeit is feltárta. De a történet nem zárult le ennyivel! Érkezik Az igazság arcai, mely még komolyabb témákat hoz felszínre, mint valaha, miközben a bűnüldözés kellős közepébe csöppenünk.

Másfél évvel járunk A nő bukása festménykiállítás és Missy Jones meggyilkolásának estéje után. Nicholas Benningnek sikerült eltussolnia az igazságot, így lecsengett a körülötte lévő felfordulás. Elérkezett a béke és az újrakezdés időszaka, melynek állóvizét egy bejelentés kavarja fel teljesen: A közelgő választásokon polgármesterjelöltként indul. Ám a korábbi események hatása nem múlt el nyomtalanul. A fivére, David lelkén mély sebek estek, hiszen másfél éve meggyanúsították egy olyan tettel, amit nem követett el, ártatlanul börtönözték be és a sajtó érzéketlen gyilkosként, páriaként bánt vele. Emiatt ellenzi, hogy bátyja ismét a rivaldafényben tündököljön, és esedezik azért, hogy ne pályázzon a polgármesteri tisztségre. Ám mindezek után nyomtalanul eltűnik, senki sem tudja, mi lett vele.

Eközben Nicholas fenyegető leveleket kap. Valaki a múltjából szabotálni akarja a karrierjét és az életét, és újra felszínre kerülnek az eltemetett titkok, melyek Missy Jones esetét körüllengik. Egy új Damilola Sani-festmény és egy újabb bűnügy, ami fenekestül felforgatja a Benning család életét.

"Lehetséges egyáltalán összefoltozni a darabokra tört bizalmat?"

Az ügyben az előző kötetből ismert Joyce Saunders hadnagy kezd nyomozásba, de immár nem csupán a hivatása, de a becsülete és a szíve is hajtja. Mindig is úgy gondolta, hogy az igazság nevében száll síkra, de vajon tényleg ilyen egyszerű megkülönböztetni a jót a rossztól, az igazságot a hamisságtól?

Sienna Cole nagyszerűen játszik a szimbolikákkal, a tűz képével, mely egyszerre jelent megtisztulást a bűnöktől - márpedig Nicholas Benning számláján van épp elég ezekből - illetve pusztítást, mérhetetlen károkat és veszteséget. Bemutatja, hogy semmi sem lehet pusztán fekete és fehér, mindenkiben van jó és rossz is egyaránt. Teljes karakterekkel dolgozik, nem idealizálja túl az embert, hanem olyan, mintha a valóság egy szeletét szakítaná ki és használná fel. A rá jellemző módon a lélek mélységeit is bejárja anélkül, hogy a mérleg nyelve kibillenne - egységben van a bűnügy és a nyomozás izgalma illetve a pszichológiai attitűd, amit kevés szerzőnek sikerül ilyformán elérnie. 

Nehéz szavakba önteni Sienna Cole munkásságát, hiszen valódi zsenialitás jellemzi. Az igazság arcai is olyannyira beszippantott, hogy nagyon nehezen tudtam csak félretenni, féltem, hogy nélkülem megoldódik a rejtély, és amikor már úgy gondoltam, hogy sikerült rálelnem az ügy kulcsára, csavart egy hatalmasat a történet fonalán, mellyel igazi sokkhatás alá vont. 

"Az igazsághoz, vagyis a teljességhez csak akkor kerülhetünk közel,
ha minden oldalát megvizsgáljuk."

Borító:
Az igazság arcai borítója nagyban eltér Az ígéret szép szóétól.. A színvilág teljesen más, elszakad a kék-sárga-rózsaszín kombinációjától, és a helyét a lángoló piros és sárga megannyi árnyalata vette át. Elsőnek furcsálltam, mintha nem is tartozna össze a két könyv, mégis a szimbolikája olyannyira felveszi Az igazság arcai tartalmát, hogy az ámulatba ejtő. A pénz, a pentagramma, melynek a különböző kultúrákban számos jelentést tulajdonítanak, a tűz, a maszk mind-mind jelen vannak a regényben, és ezek összessége igazi hátborzongató hatást kelt.

Összességében:
Nehéz megszólalni Az igazság arcai után. Sienna Cole számos alkalommal bizonyította már, mennyire a vérében van az írás. Bármit, amit kiad a keze közül, azt a profizmus és a kiszámíthatatlanság jellemzi, és ez nem volt másként a legújabb regényében sem.
A történet másfél év távlatából láttatja Az ígéret szép szó eseményeit, de vannak olyan mély atrocitások, melyek talán sosem gyógyulnak be. Ezen lélektani és emberközi dinamikák nagyszerűen lettek ábrázolva Az igazság arcaiban, ahol arra is rávilágít az írónő Nicholas Benning és Joyce Saunders karakterein keresztül, milyen sokszínű is az emberi lény, valamint habár olyan egyszerűen ráégetjük a másikra a jó illetve a rossz billogot, talán mégsem ilyen könnyű e két tulajdonság megítélése. Hiszen az igazságnak nem csak egy arca van.
Sienna Cole egy összetett nyomozásra invitálja ismét az olvasóját, ahol semmi sem az, aminek látszik.

Azoknak ajánlom ezt a könyvet, akik szeretik az ízig-vérig kifürkészhetetlen történeteket, a nyomozás izgalmát és az emberi lélektan eltemetett mélységeit.

Oldalszám: 400
Kiadó: Álomgyár

Kedvenc karakter: Nicholas Benning
Kedvenc idézeteim:

"– Mi az igazság? – tette fel a filozofikus kérdést a férfi, miközben felemelte a poharát, és hagyta, hogy a spotlámpák fénye eljátsszon az aranyló italon. – Szerintem bárhogy is keressük, nem találhatjuk meg. Végtelen arca van, képlékeny és változó. Csak a vak hit szilárdítja meg, és kelti a statikusság, az egyetemesség illúzióját."

*

"A nőben akaratlanul is az a kérdés merült fel, hogy az előnyös külső tényleg ekkora mértékben képes-e befolyásolni egy ember sikereit. Mintha az emberi természetbe alapvetően bele lenne kódolva, hogy a szép automatikusan egyenlő a jóval."

*

"Hogyan lehet újra megnyitni a szívünket, ha valaki, akinek a legjobban kellett volna vigyáznia ránk, darabokra töri a bizalmunkat, majd hátat fordít és otthagy a romok között?"