2019. április 17.

Mary E. Pearson - Tolvajok tánca

HANGULAT                                MOLY                                        2019

"A Ballengerek családja nemzedékek óta él a törvényen kívül, azt állítva, hogy az ő nemzetségük a legősibb a Fennmaradottak közül. Az új családfő hatalmát azonban belső hatalmi harcok és külső fenyegetések kezdik ki. 
A vendai királynő három ifjú nőt, elit testőrsége tagjait küldi a Ballengerek fészkébe, hogy színe elé hurcoljanak egy árulót. A kis csapatot egy legendás tolvaj vezeti, aki élete legnehezebb feladatára készül. 
Amikor a törvényen kívüli vezér és a tolvaj találkoznak, macska-egér játék veszi kezdetét, amelyben mindketten titkokat őriznek és próbálnak feltárni – mit sem tudva arról, hogy a legsötétebb titok mind közül az egész kontinens jövőjét veszélyezteti. 

A Fennmaradottak krónikája, mely Az árulás csókjával vette kezdetét, most a kontinens új szegletébe vezet el, már megszeretett régi és lebilincselően izgalmas új szereplők közé."

A Tolvajok tánca egy kívül-belül elragadó és varázslatos történet. Mary E. Pearson ismételten megmutatta, hogy nem véletlenül könyveltem el a szívemben az egyik kedvenc fantasy szerzőmként. Ismételten rabul ejtett, és nem akartam kiszakadni ebből a világból. Megállás nélkül pörögtek a lapok.
Ugyan lazán, de kapcsolódik Az árulás csókja szériához. Bár megállja egyedül is a helyét, de ajánlom azokat a köteteket is, mivel általuk megismerjük a háttértörténetet, az ezt megelőző néhány évet, a nagy háborút, és természetesen egy másik, kihagyhatatlan romantikus fantasy sorozattal bővítjük az olvasmánylistánkat.
Visszatérve a Fennmaradottak krónikáinak világába megismerkedhetünk Kazival, Jezelia királynő egyik legjobb katonájával, aki két társával együtt elhagyja lakhelyét, hogy uralkodójának szeme és füle legyen, és fényt derítsen valamire, amire az udvar már régóta gyanakszik. Közel sem hangzik egyszerűnek a küldetés, és ezt még tetézi, hogy a Ballengerek és az uralkodó hűséges követei között kiélezettebb és haragosabb a viszony, mint a Montague-k és a Capuletek között. 
Jase Ballengerre hatalmas felelősség hárult. Édesapja halála után ő lett a Patrei, a családfő, a nép védelmezője. Komoly döntéseket kell hoznia és nehéz feladatokat kell ellátnia. Egy fontos ügy közepén botlik bele a vendai krahtanokba, Kazi pedig mit sem tudva Jase titulusáról meggondolatlanul a torkának szorítja a kését, amivel veszélyezteti a hadműveletük sikerességét. Mikor ráeszmél hibájára, helyre akarja hozni a vétkét, és a Patrei után igyekszik, de ekkor mindketten emberrablók áldozataivá esnek. Egy pontatlan lépés, és egy zötykölődő szekéren találják magukat úton az ismeretlen felé összeláncolt lábakkal. Egymásra és a leleményességükre támaszkodva szökhetnek csak meg, ahonnan kezdetét veszik az igazi izgalmak.

"– Egyetlen perc is elég, hogy új útra tereljen, és a feje tetejére állítsa az életünket."

A két fiatalt útjuk végén már nemcsak a lábukon lévő bilincs, de gyengéd érzelmek is összekötik. Jase Kazi tudta nélkül saját otthonuk, Tor Őrhelye felé veszi az irányt, ahol a Patreit a családja már várja, viszont arról fogalma sincs, mennyivel megkönnyítette a lány dolgát ezzel a lépésével.
Egy fordulatokkal teli szerelmi történet bontakozik ki az orrunk előtt, aminek az útja nehézségekkel van kikövezve. Hiszen mindkettejüket szólítja a kötelesség, azonban egymástól távoli helyekre. Még a holnapot sem ígérhetik biztosan. Mary E. Pearson hihetetlenül szőtte bele a mély érzelmeket ebbe a kiszámíthatatlan regénybe. Hiszen van az a lány, aki megtöri a Patrei merev, közömbös vonásait, és van az a fiú, aki ellopja a tolvaj szívét.
Imádtam minden sorát! Fantasztikus volt visszakerülni ebbe a világba, egy talán még jobban magával ragadó történettel, ami már rögtön az elején beférkőzött a szívembe. Hamar megkedveltem a tolvaj lánykát, akinek nehéz élet jutott, átélt olyan borzalmakat, amiket nem is tudunk elképzelni, míg végül a bosszú és a kötelesség hajtja előre. A sors iróniája, hogy pont eközben találja meg a biztos pontot, a szerelmet, azt a férfit, akiért mindezt el kell dobnia. Ahogyan Jase-t is hamar megszeretjük, aki bár eleinte sérthetetlennek mutatja magát, korán rájövünk, hogy a látszat csalóka ám, és a komor álarc mögött érző szív lakozik.

"– Néha fel kell adni valamit, ha nyerni akarunk valami mást, ami fontosabb nekünk."

Még az utolsó oldalakra is tartogat fordulatokat! Alig bírtam kiadni a kezem közül, beszippantott, és onnantól kezdve nem volt megállás! De igazán nem is akartam, hogy legyen... Minden megvan benne, ami egy könyvet igazán jóvá tesz. Kiszámíthatatlan alaptörténet, szereplők, akiket a szívünkbe zárhatunk, magával ragadó stílus és egyedi univerzum.
Alig várom a folytatását!

Borító:
Szerelem volt első látásra. Ritkán lát a könyvmoly ilyen gyönyörű külsőt, ami ilyen esztétikus és közben kapcsolódik is a regényhez. Egyrészt a középen lévő kard motívum, ami Kazi harcos jellemének egy részét jelenítheti meg, másrészt viszont az egész kompozíciónak kódex jellegű hatása van, ami nem is csoda, hiszen a könyv egészén végighaladva olvashatunk Ballenger ősöktől feljegyzéseket illetve a megalkotott világ címe sem véletlenül Fennmaradottak krónikái... 

Összességében:
A Tolvajok tánca egy elképesztő, káprázatos történet egy megunhatatlan világban. Már az első oldalakon elvarázsolt, és nem engedett el a végéig,  mindig tartogatott valami újat, valami páratlan fordulatot, ami miatt csak egy dolog lebegett a szemem előtt: folytatni akarom.
Kikapcsolódást nyújtott egy stresszes időszakban, menedéket a valóság árnyai elől. Ez pedig mindenképp egy jó könyv ismertetőjele.
Egyedi a története, különleges a stílusa és imádni valóak a szereplői. Kellhet ennél több?
Ajánlom minden fantasy-rajongónak, akik meg szeretnének ismerni egy rendkívüli világot, egy felülmúlhatatlan regényt, aminek minden szava kincset rejteget számunkra.

Oldalszám: 498
Kiadó: GABO

Kedvenc karakter: Jase Ballenger · Kazimyrah (Kazi)

Kedvenc idézeteim:

"A gyengeség célponttá tesz, márpedig én nagyon régen ígéretet tettem magamnak, hogy soha többé nem leszek célpont. A szégyenemet mélyre rejtettem, gondosan megmunkált páncél alá, amelyet a sértések nem üthettek át."

*

"– […] Mégis, mit képzelsz, ki vagy te?
A legrosszabb rémálmod, Jase Ballenger."

*

"A halál nem volt idegen Vendában. Nyíltan járt az utcákon, csontos könyökével meg-megbökte a járókelőket, akiknek az arca ugyanolyan sovány volt, mint az övé; széles vigyorát már messziről villogtatta, és azt suttogta: te leszel a következő. Én pedig visszasuttogtam: nem, ma még nem."

*

"Mindenben ott a varázslat, csak figyelni kell."

2019. április 15.

Érkezik a Könyvfesztivál a sok új megjelenéssel - 2019

Hamarosan itt van már az év számomra egyik kedvenc könyves eseménye, a Könyvfesztivál. Minden évben sok munkát és időt nem kímélve a kiadók számos újdonsággal és programmal készülnek az odalátogatók számára. 
Ezekből gyűjtöttem össze nektek egy listát! Sok-sok kincsecske érkezik idén is, ahogyan azt már megszokhattuk! :)
Ezúton is köszönöm a kiadók munkatársainak a segítséget, hogy ez a bejegyzés teljes legyen!

Könyvmolyképző kiadó:

Vörös pöttyös:
🕮 Marissa Meyer: Scarlet (Holdbéli krónikák 2.)
🕮 Simone Elkeles: A pasim tönkretett hírneve (Hogyan tegyünk tönkre 3.)
🕮 Kiersten White: Endlessly – Végtelenül (Természetfölötti 3.)
 🕮 Jeff Wheeler: The Thief’s Daughter – A tolvaj lánya (Királyforrás 2.)
🕮 Jessica Day George: Üveg hercegnő (Éjféli bál 2.)
🕮 Böszörményi Gyula: Ambrózy báró esetei V. – Szer’usz világ
 🕮 Jay Kristoff: Kinslayer – Testvérgyilkos (A Lótusz háborúja 2.)
 🕮 Melinda Taub: Veronai szerelmesek
🕮 Benjamin Alire Saenz: Életem kifürkészhetetlen logikája

Rubin pöttyös:
 🕮 Jessica Park: Nyugtalan vizek (Lélegezz velem! 2.)
 🕮 Vi Keeland & Penelope Ward: Szívtipró pilóta

Arany pöttyös:
🕮 Janette Oke: Ha eljő a tavasz (Ha szólít a szív 2.)
 🕮 Léonor de Récondo: Váltóláz 
🕮 Amor Towles: Egy úr Moszkvában
 🕮 Diana Gabaldon: Outlander 5. A lángoló kereszt 2. kötet  

Gyémánt pöttyös:
 🕮 Scott Pratt: Egy ártatlan ügyfél (Joe Dillard 1.)
🕮 Sarah A. Denzil: A néma gyermek
 🕮 Loreth Anne White: A csali
🕮 Marybeth Mayhew Whalen: Bár igaz lenne!
 🕮 Aleatha Romig: Kiút a Sötétből (Fény 2.)

Rázós könyvek:
🕮 Bryn Greenwood: Minden csúf és csodálatos dolog
 🕮 M. Robinson: El Diablo

Animus kiadó:
🕮 Jan Stocklassa: Stieg ​Larsson titkos iratai
🕮 Lars Kepler: Nyúlvadász

Central Médiacsoport:
🕮 V. Kulcsár Ildikó: Anyák, ​nagyik és más szent őrültek - Szeretnélek(pont)jaj!

Partvonal kiadó:
🕮 Gill Sims: Hát persze hogy káromkodom!!!
🕮 Rachel Hollis: Szabadulj meg végre a hazugságoktól, hogy az lehess, aki valójában vagy!
🕮 Dave Itzkoff: Robin

Menő könyvek:
🕮 Hazudós antológia
Bemutatója: 2019. április 28. 16.00 – 17.00
 B épület, Szabó Magda terem

Kolibri kiadó:
🕮 Adam Bray: Marvel Studios – Szereplők nagykönyve
🕮 Jessica Townsend: Csudamíves (Nevermoor 2.)

Főnix Könyvműhely:
🕮 Django Wexler: A ​dicsőség ára
🕮 Holden Rose: A nyúl akta - Howard Matheu különös esetei
🕮 Tracy Townsend: Kilencek

21. század kiadó:
🕮 Tommy Orange: Sehonnai
🕮 Gabriel Tallent: Drága kis szívem
🕮 Jonathan Franzen: A világ végének vége
🕮 John Updike: Az easwicki boszorkányok
🕮 Philip Roth: Isten veled, Columbus
🕮 Paul Auster: A végső dolgok országában
🕮 Knut Hamsun: Pán
🕮 Ryan Holiday–Stephen Hanselman: Sztoikus nyugalmat a mindennapokra
🕮 Shunmyo Masuno: Az egyszerű élet művészete
🕮 Dean Koontz: A görbe lépcső
🕮 Dezső András: Maffiózók mackónadrágban

Athenaeum kiadó:
🕮 Richard Ford: Vadon
🕮 Kiss László – Bérczesi Róbert: Én meg az Ének
🕮 Vámos Miklós: Az isten szerelmére
🕮 Pataki Éva: Férfiképmás
🕮 Filippov Gábor-Nagy Ádám-Tóth Csaba szerk.: Párhuzamos univerzumok
🕮 Ahmed Szadavi: Frankenstein Bagdadban

Libri kiadó:
 🕮 Arturo Pérez-Reverte: Cádiz ostroma
🕮 David Grann: Megfojtott virágok
🕮 Sheila Heti:Változások könyve
🕮 Jean-Christophe Rufin:Vad tengereken
Bemutatója: 2019. április 27. 14.00, Márai terem
🕮  D. Tóth Kriszta: Jöttem, hadd lássalak
Bemutatója: 2019. április 27. 17:00–18:00
 🕮 Robert Bryndza: Sötét víz

Alexandra kiadó:
🕮 Christie Watson: Szólj a kedvesség nyelvén!
🕮 Steven Pinker: Felvilágosodás most
🕮 Sofia Lundberg: A kérdőjel egy fél szív
🕮 Eszterhai Katalin: Szeretném majd elmondani: szerettem

GABO kiadó:
🕮 L. J. Ross: A Szent sziget
🕮 Alex Dahl: Fiú a küszöbön
🕮 Victoria Aveyard: A háború vihara
🕮 Robert Galbraith: Halálos fehér
🕮 Sam J. Miller: Orkaváros
🕮 Joe Hill: NOS4A2
🕮 Jonathan Strahan: Az év legjobb science fiction és fantasynovellái 2019
🕮 Enzo Ferrari: Rettenetes örömeim
🕮 Stephen Hawking: Rövid válaszok nagy kérdésekre
🕮 Ella Woodward: 30 új smoothie és dzsúsz
🕮 Anna Todd: Mielőtt

Magvető kiadó:
🕮 Bodor Ádám: A börtön szaga – Válaszok Balla Zsófia kérdéseire
🕮 Bodor Ádám: Sehol
Bemutatója: 2019. 04. 28. 11:30 Szabó Magda terem 
🕮 Hazai Attila: Budapesti skizo
Bemutatója: 2019. 04. 26. 14:00 Votisky Zsuzsa terem 
🕮 Katona József: Bánk bán – eredeti szöveg Nádasdy Ádám prózai fordításával
Bemutatója: 2019. 04. 27. 11:30 Osztovits Levente terem 
🕮 Spiró György: Egyéni javaslat
Bemutatója: 2019. 04. 27. 16:30 Osztovits Levente terem 
🕮 Vida Gábor: Ahol az ő lelke
🕮 Havasréti József: Szerb Antal
🕮 Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet
Bemutatója: 2019. 04. 28. 14:00 Márai Sándor terem 
🕮 G. István László: Földabrosz
🕮 Várady Szabolcs: De mennyire
🕮 Karig Sára: A szerencse lánya
Bemutatója: 2019. 04. 26. 15:00 Szabó Magda terem
🕮 Michel Houellebecq – Bernard-Henri Lévy: Közellenségek
🕮 Karl Ove Knausgård: Élet – Harcom 4.
Bemutatója: 2019. 04. 27. 14:00 Osztovits Levente terem
🕮 J. R. R. Tolkien: A szilmarilok

Kossuth kiadó:
🕮 Ransom Riggs: Napok térképe
🕮 Adam LeBor: Nyolcadik ​kerület (Kovács Baltazár 1.)
🕮 Jennifer Ashley: Gyilkosság a cselédfertályban (Mrs. Holloway nyomoz 1.)
🕮 Kevin Kwan: Kőgazdagok problémái
🕮 Su Tong: Rizs
🕮 Caroline Bernard: Alma Mahler, Bécs múzsája
🕮 Bella André: Csak rád gondolok

General Press:
🕮 Brigitte Riebe: Johanna ​megkísértése
🕮 Charlotte Link: Fogócska
🕮 Sandie Jones: A ​másik nő
🕮 Mary Jo Putney: Menekülés a háremből
🕮 Katherine Webb: A rejtekhely
🕮 Eva Woods: Hogyan legyünk boldogok?
🕮 Lucinda Riley: Fény az ablak mögött (utánnyomás + új külső)

Cartaphilus:
🕮 Jojo Moyes: Mióta megszerettelek
🕮 Kate Morton: Az órásmester lánya

Park kiadó:
🕮 Jeanne Siaud-Facchin: Túl tehetséges ahhoz, hogy boldog legyen? A szuperintelligens felnőtt
🕮 Guillaume Musso: Central Park
🕮 Scott Kelly: Egy év az űrben
🕮 Philippe J. Dubois-Élise Rousseau: Tyúkeszűek-e a madarak? Madábölcselet 22 tételben
+ lesz egy beszélgetés a Nápolyi regények tetralógiáról, hiszen ősszel érkezik a zárókötet

Fumax kiadó:
🕮 Martha Wells: Mesterséges sors (Az Öldöklő-naplók 2.)
🕮 Adrian Tchaikovsky: Pókfény
🕮 Victor LaValle: Bölcsőrablók
🕮 Marjorie Liu, Sana Takeda: Monstress - Fenevad
🕮 Donny Cates, Geoff Shaw: Thanos győz

Immár ti is láthattátok, mennyi mindennel készülnek a kiadók az esemény kapcsán! Gyertek el ti is a Könyvfesztiválra, és vigyetek haza minél több szépséget a standoktól!:) 

Remélem, hasznosnak találtátok a bejegyzést, találkozunk a fesztiválon,
Barby

Képek forrása: (x, x)
* A változás jogát fenntartom

2019. április 13.

Amy Harmon - Homokból és hamuból

HANGULAT                                MOLY                                        2019

"Olaszország, 1943. 
Tombol a második világháború, az ország nagy részét megszállták a németek, a zsidó lakosságot deportálás és megsemmisítés fenyegeti. Évekkel ezelőtt Eva Rosselli és Angelo Bianco szinte testvérekként nevelkedtek, majd egymásba szerettek, ám a körülmények és a vallásuk elválasztotta őket egymástól. Hosszú idő után találkoznak újra: a zsidó származású Eva a Gestapo elől menekül, s nincs kihez fordulnia. Angelo felszentelt pap, s úgy dönt, befogadja a lányt a kolostorba. Eva rádöbben, hogy a katolikus egyház rajta kívül még sokaknak nyújt menedéket. A világ lángokban áll, az emberek nélkülöznek, és a két fiatalra is sorozatos megpróbáltatások várnak. Gyötrelmes választások elé kerülnek, mígnem a sors és a szerencse közbeszól, és életük legnehezebb döntését kell meghozniuk."

Úgy tűnik, Amy Harmon specialitása azokba az időkbe helyezni a történeteit, amiket a világtörténelem mélypontjainak is nevezhetnénk. Az Arctalan szerelem cselekménye a 2001-es terrortámadás idejére tehető, a Homokból és hamuból, a második kötetem az írónőtől, pedig a második világháború ideje alatt játszódik. Mindezeket korszerűen ábrázolja, az olvasásaikkor a kellemes időtöltést vegyíthettem a hasznossal, és az volt az érzésem, mint kiskoromban: játszva tanultam. Az életről, a vallásról, a szerelemről, a történelemről.
A regény bemutatja, hogy egy fiatal zsidó lány miképpen válik egyik napról a másikra a társadalom, a rendszer ellenségévé önhibáján kívül. Eva sorsán keresztül Amy Harmon szembesít bennünket a kor elvárásaival és cselekedeteivel, amikor a város, ahol egész életedben éltél egyszer csak egy törvénynek megfelelve úgy tesz, mintha nem is emberei lény lennél. Megfosztanak a jogaidtól, az állampolgárságodtól és bujdosni kényszerülsz. Emellett Eva a szerelemben sem lehet sikeres, egyrészt a törvény miatt, másrészt a papi eskü miatt, amelyet Angelo az Úr színe előtt tett. A férfi egész életen át szerette a lányt, együtt nőttek fel, de az elvárások miatt inkább elnyomta az érzelmeit, és felöltötte a reverendát. Azonban eldöntötte, hogy mindig gondoskodni fog Eváról, és ennek ellenkezőjére egy törvény sem kényszerítheti.

"Van annak jelentősége, hogyan imádkozunk, ha az odaadásunk őszinte, ha Isten iránt érzett szeretetünk ahhoz vezet, higy szeressünk, szolgáljunk, megbocsássunk, és jobbá váljunk?
Azt hiszem, van. Sajnos van. Mert engem meg is ölhetnek az imáim miatt."

A regény által megismerhettem a II. világháborút egy olyan oldalról, amelyet a történelem órán nem mesélnek el. Eva és Angelo rögös ösvénye és élete személyessé valamint elevenné tette számomra a szörnyűségeket, amik ezt a kort jellemezték. Egy kiragadott pár élettörténete a sok hasonló hányattatásokat elszenvedő szerelmesek sokaságából. Hiszen nem egy példát láthattunk magában a regényben is.
A prológus rögtön úgy indul, hogy letehetetlen legyen számunkra akár egy percre is letenni a könyvet. Ezután kezdődik el igazából a történet, visszanyúl a kezdetekhez, retrospektív elbeszélésmódban bemutatja a két fiatal gyermekkorát, hogyan is került Angelo Amerikából Olaszországba a Rosselli családhoz, és miként is válnak ketten elválaszthatatlanokká. Aztán kirobban a második világháború és a német-szövetséges Olaszország is kitaszítja a zsidó származásúakat.
Eva és Angelo szívhez szóló története, néhol fájdalmas, máshol katartikus élményt nyújt az olvasójának, aki ezáltal megismerheti a háború éveinek borzalmait jobban és személyesebben, mint eddig bármikor.

Karakterek:
A regényben szereplő összes karakter különböző sorsokat mutat be. Felix, Camillo, Eva, Angelo és sokan mások, egyes mellékszereplők, akiknek a története sokszor fájdalmas, de olykor reményt nyújtó volt. Ez a kor, amikor az értékrendek felcserélődnek, a besúgó kapja a jutalmat és a segítségnyújtó ember pedig a társadalom elitje számára erkölcstelenné válik. És ebben a kifordult világban próbál az ártatlan, ám bátor Eva és az önzetlen Angelo helyt állni minden veszedelemmel szembenézve. Könnyű megszeretni őket és szívünkön viselni a sorsukat.

"– Ha tehetném átvenném tőled… magamra venném… Átvállalnám a fájdalmadat, és viselném helyetted. – Boldogan tűrné a bánatot, ha ez azt jelentené, hogy Evának nem kell."


Borító:
Csodálatos alkotás lett a végeredmény, én a domináló sötétzöld színhez a katonaság jelentését társítottam, ami úgyszintén uralja a történetet. Az előtérben szereplő pár akár a felnőtt Eva és Angelo is lehet, a háttérben látható Firenze városa pedig megadja a könyv helyszínét. Minden látható rajta, aminek kell. Öröm a polcomon látni!


Összességében:
A Homokból és hamuból egy szívszorító történet a II. világháború idejéből. Egy szerelmespár, akik útjában nemcsak a reverenda, hanem a törvény és a korra jellemző eszmék is állnak. Amy Harmon korhű és számunkra is tanulságos képet alkotott a 20. század közepéről, olyan oldalról világította meg az eseményt, mint más eddig nem. A mindezt elszenvedő emberek szemszögéből.
Az egész történetet hatalmas kutatómunka előzte meg, a regényben valóságos, létező személyek is megjelentek, akik valóban elkövették a könyvben leírtakat. Fantasztikus élmény volt, de közben tragikus és fájdalmas is tudva azt, hogy ezek nem írói eszme szüleményei. Évtizedek és egy valóság választott el a történettől, mégis katartikus volt és megrázó. Mestermunka és újabb kedvenc regényem született.
Ajánlom mindenkinek, akik nyitottak és érdeklődőek egy olyan történetre, ami felkavar és elgondolkodtat.

Oldalszám: 520
Kiadó: Libri

Kedvenc karakter: Angelo Bianco · Eva Rosselli

Kedvenc idézeteim: 
"Vannak napok, amikor a hit túlságosan fájdalmas."

*

"Egy dolog megölni valakit, és egészen más dolog megalázni, lealacsonyítani, úgy hántani le róla a méltóságát, mintha a húsától fosztanák meg. Aki megteszi az elsőt, az gyilkos. Aki pedig megteszi a másodikat, az szörnyeteg."

*

"– Van a félelemnél szörnyűbb dolog is – jegyezte meg elkomolyodva a nő. Hirtelen támadt szomorúsága váratlanul érte Evát.
– És mi az? – kérdezte halkan.
– Sokkal rosszabb, ha az ember beletörődik. Ha fél, akkor legalább tudja, hogy még mindig élni akar."

*

"Ha egy csecsemőt elutasít az anyja, a gyermek sokszor akkor is meghal, ha egyébként az alapvető szükségleteiről gondoskodnak. Egy elutasított gyerek egész életében másoknak próbál meg örömet szerezni, sosem magának. Egy visszautasított nő gyakran megcsalja a párját, csak hogy kívánatosabbnak érezze magát. Egy visszautasított férfi csak ritkán tesz újra kísérletet, nem számít, mennyire magányosnak érzi magát. Az elutasított emberek bebeszélik maguknak, hogy az egészre rászolgáltak – ha másért nem, hát azért, hogy értelmet találjanak egy értelmetlen világban."


2019. április 5.

Budai Lotti - A párizsi gésa

HANGULAT                                MOLY                                        2019

"Miután ​hazájából menekülnie kell, Mija Párizsban talál új otthonra, ahol hamarosan a város legkeresettebb és legvagyonosabb prostituáltja lesz. Múltja azonban kísérteni kezdi: fenyegető üzeneteket kap és élete is veszélybe kerül. Végzete végül újra Japán partjai felé vezeti. Mikor megérkezik, árulás vádjával börtönbe vetik és kivégzés vár rá. Egykori szövetségese csak egy kegyetlen alku árán menti meg életét, s Mijára újabb megpróbáltatások várnak a háború sújtotta országban. Kalandjai során a császári udvar misztikus és veszélyes világával is megismerkedik, s életében végre újra felbukkan a szerelem. 

Budai Lotti – a hatalmas sikert aratott Ágyas és úrnő című sorozata után – új regényében a 19. századi Japán titokzatos világát tárja elénk, amelyben nyomon követhetjük Kelet és Nyugat találkozását egy rendkívüli fiatal lány szívszorító kalandjain keresztül. Az írónőtől megszokott módon a könyvben ezúttal is szórakoztató formában elegyedik egymással a romantika, a szenvedély és a történelmi hitelesség."

Alig néhány napja jelent meg Budai Lotti legújabb regénye, de én már a végére is értem, ami főként egy indokkal magyarázható: egyszerűen magába szippantott és végig letehetetlen volt. A párizsi gésa egy olyan történetbe repít el bennünket, ahonnan nincs kiszállás, meg akarjuk tudni, mi lesz Ta-Mija sorsa, hogyan végződik A szamuráj lánya sorozat. 
A regény 7 évvel A nyugati szerető után játszódik, ami idő alatt a bátor, fiatal lányból, aki egy számára teljesen idegen világba csöppent bele, nővé érett. Megtanult túlélni, és elfogadni azt, amit a sors az útjába sodort. Bár látszólag megtalálta a helyét ebben az új életben, a lelke legmélyén honvágy gyötri. Ugyanakkor Mija tudja, hogy valószínűleg sohasem térhet haza, hiszen onnan menekült el a rá leselkedő veszélyek elől. Valójában semmi nem köti már őt oda. A családját meggyilkolták, a kislánya is halott és a szerelme sincs már az élők között. Hogyan lelhetne ismét a boldogságra?
Mija visszatekint az eltelt időre, mi történt azóta, hogy a hajó kikötött a francia fővárosban. Egyedül volt egy teljesen idegen környezetben, találkozott a nyugati életvitellel és a város nyüzsgő forgatagával valamint az emberek kegyetlenségével is. Kénytelen volt a testét árulni a mindennapi megélhetésért. A szépségével és egzotikus külsejével hamar felkeltette egy nemes férfi érdeklődését, majd nyerte el barátságát. Lionel mecénásként szárnyai alá vette Miját, aki csakhamar a város egyik leggazdagabb nőjévé és leghíresebb örömlányává vált. Ő lett a párizsi gésa. De egy hazájából érkezett küldöttség valamint egy fénykép megváltoztatja az egész jövőjét, és az útja visszaviszi otthonába, a mesés Japánba. Azonban nemcsak ő maga, hanem szülőföldje is teljesen megváltozott. Belekerül egy polgárháborúba, amely titkokat rejteget a múltjáról. Bosszút akar állni a sógunon a sok elvesztegetett percért és boldog pillanatért, amitől megfosztotta őt.

"Boldogság. Ostoba és megfoghatatlan fogalom, mégis minden ember a földtekén ezt üldözi."
Lenyűgöző történet egy sorsát beteljesítő fiatal nőről, aki meg szeretné találni a boldogságot a harcokkal és ármányokkal teli világban. Ta-Mijának nincsen könnyű dolga. A titkokkal teli császári udvar, a bosszúszomjas rég nem látott ellenfél és az őt körülvevő kétségek akadályokkal kövezik ki útját, azonban ezen nem kell egyedül végigmennie, útitársa lesz egy edzett szamuráj, Szaigó, aki hamar rádöbben, egy oroszlán szíve rejlik Mija testében, bátorsága nem fogható más asszonyéhoz.
Nagyon imádtam Lottinak ezt a könyvét is. Rabul ejtette a szívemet! A legvégén pedig különféle leírhatatlan érzelmek kavarogtak bennem. Egyrészről szomorú voltam, hogy egy fantasztikus utazás végére értem, ugyanakkor megpengette a lelkem húrjait, az az érzés töltött el, hogy minden sora nekem íródott. Bevallom, elmorzsoltam néhány könnycseppet, amelyet ugyancsak ez a kettősség eredményezett. Az utolsó sorok és a megható befejezés.
Nem gondoltam volna, hogy valaha ennyire megszólít majd a kelet egzotikus világa, de megtörtént, és ez egyedül Lotti tehetségének köszönhető. Minden története egy tökéletesen összerakott mestermű. Annyira örülök, hogy megismerkedhettem a munkásságával, hiszen sokkal kevesebb lennék ebben a pillanatban, ha nem olvastam volna az írónő regényeit.
Egy fantasztikus időutazásnak lehettem a részese, aminek minden pillanatát imádtam!
Az idei évem hatalmas kedvencévé lépett elő A szamuráj lánya duológia!

"Amikor az ember minden porcikája a jövő egy adott pillanata után vágyakozik, ezerszer is elképzeli, miként fog beteljesülni végre az álma."

Karakterek:
Mija jellemét összehasonlítva az első könyv nyitófejezeteivel megdöbbenhetünk, mennyit változtatott rajta az eltelt csaknem 10 év. A fiatal 17 éves lányból, aki már akkor kitűnt a vele egykorúak közül, hiszen inkább a kardot forgatta, egy szenvedélyesen szerető, minden fájdalmat túlélő nő lett. Imádtam végigkísérni ezen az úton, hamar megkedvelhető főszereplő, aki bármit megtenne azokért, akiket szeret.
Ebben a kötetben is megjelentek még az első részből ismert karakterek. Egy részükkel öröm volt újra találkozni, míg másoknál elöntött a méreg, de voltak olyanok is, akiket minden emberi ballépésük ellenére sem tudtam nem szeretni.
Azonban az új szereplőkből sem volt hiány, nem árulok el vele újdonságot, hogy Szaigó nagyon hamar a szívemhez nőtt, egy igazi hős harcos, aki még a büszkeségét is félre tudja állítani, ha nagyon muszáj. Tekintélyt parancsoló szamuráj.

Borító:
Ahogyan az előző rész, ez is gyönyörűségesre sikeredett. A rajta lévő lány ugyanaz, csak tükrözve, ugyanúgy megjelenik a legyező képe, ugyanakkor itt minden lila színben pompázik. Ámulatba ejtő, mint maga a történet.


Összességében:
Budai Lotti egy igazán tehetséges, fiatal írónő, aki erre a pályára született. Gyönyörűen, a kornak megfelelően formálja a szavakat, rendkívül széles szókincsével garantáltan leveszi az olvasót a lábáról, és mindezt pehelykönnyedséggel. Mindig el tud varázsolni.
A párizsi gésa tökéletes útitárs az egzotikumok világába! Méltó, szívszorító befejezése A szamuráj lánya sorozatnak!
Teljesen elnyerte a szívemet ez a könyv. Minden egyes betűje helyt talált magának a lényemben, és alig várom már, mit hoz az Édes ébredés és Kuba vidéke.

Oldalszám: 350
Kiadó: Álomgyár

Kedvenc karakter: Ta-Mija

Kedvenc idézeteim: 

"– Különös érzéke van hozzá, hogy megfesse az emberi lélek szomorúságát, barátom – mondta Mija, a vásznon az ecsetvonások nyomán szinte életre kelő tekintetét vizsgálva."

*


"A múlt hiába múlt, sajnos akkor is beárnyékolhatja a jövőt…"


*

"Élni néha nagyobb bátorságot követel, mint meghalni."


2019. március 23.

Sienna Cole - Négyszáz nap szabadság

HANGULAT                                MOLY                                        2017

"Elképzelted ​már, milyen lenne egyszerűen kilépni az életedből? Magad mögött hagyni mindent? 

Dena egy jó nevű londoni reklámügynökségnél dolgozik, és minden vágya, hogy fényes karriert fusson be a szakmájában. A barátja épp arra készül, hogy megkéri a kezét, Dena azonban hallani sem akar a házasságról. 
Jason a cég nőcsábásza, igazi életművész, akinek mindig lapul egy vicc a tarsolyában. A bohócjelmez mögött azonban régi sérelmek lappanganak. A hallgatag és megközelíthetetlen 
Patrick áll az ügynökség élén, és egy nap ő örökli az egész reklámbirodalmat. Házassága zátonyra fut, mikor megtudja, hogy a felesége megcsalja. 
Mindhármuk élete gyökeres fordulatot vesz, amikor egy ártatlannak induló hétvégi kiruccanás szenvedélyes afférba torkollik. A rendhagyó, titkos viszony felforgatja mindennapjaikat, melyek már egyikük számára sem ígérnek boldogságot. Úgy határoznak, belevágnak életük legnagyobb kalandjába, hogy megtalálják és megtapasztalják a mindannyiuk által áhított szabadságot. De vajon van-e létjogosultsága egy ilyen kapcsolatnak? Létezik-e korlátlan szabadság? És ha igen, hol kell keresni? Meg lehet-e szabadulni a múlt árnyaitól? 

Sienna Cole szenvedéllyel és drámával tűzdelt romantikus története ezekre a kérdésekre keresi a választ, miközben az utazás nemcsak lélegzetelállító tájakra kalauzol, de a lélek legmélyebb bugyraiba is elvezet."

Az írónőtől már volt szerencsém a Lefelé a folyón című kötetét elolvasni, azonban a Négyszáz nap szabadság merőben más annál mind témában, mind felállását tekintve. Bevallom, sokáig nem vonzott, hiszen nem vagyok a poligámia híve, a könyvben előforduló szerelmi háromszögeké meg végképp nem, így úgy gondoltam, mindenkinek jobb lesz, ha a mi két egyenesünk párhuzamos egymással, és soha nem lesz metszéspontjuk. Látszik, hogy mennyire értek a matematikához, hiszen ez nem így következett be. Azóta megjelent a Reményszimfónia, ami már a címével, fülszövegével, borítójával, mindenével belopta magát a szívembe, azt viszont minden idegszálammal a kezembe akartam fogni. Ám a csajok azt javasolták, és én is ezt teszem most nektek, hogyha tehetitek, olvassátok el először a Négyszáz nap szabadságot, hiszen a mi Patrickünk itt is megjelenik, a karakterét színesebbé teszi, ha először megismerkedtek azzal, mégis hogyan vitte őt az útja Bécsbe.
A regény maga fontos kérdéseket boncolgat, ami valamikor minden emberben felmerülhet. Három főszereplőnk életét egy hosszú hétvége változtatta meg és egy nyaraló Lynton városában. A közös munkahely köti össze őket, és a monoton életszakasz, amelyet mindhárman élnek. Vágynak a változásra, amelyet az ösztönös önfeltárás hoz el számukra. Eldöntik, hogy felégetnek maguk mögött minden hidat, és megvalósítják Pat álmát: elindulnak, mennek, amerre az út viszi őket, bejárják Európát kötöttségek nélkül. Ennek érdekében mindannyiuknak fel kell adniuk az addigi életüket és az az jelentette biztos pontokat, hogy hárman a világ ellen fogják a Range Rovert, és nekivágjanak az országrésznek. Mindhármuknak ez a nyaralás több volt puszta együtt töltött időnél, erőt adott mindnyájuknak ahhoz, hogy végre merjenek kilépni a komfortzónájukból, és megtapasztaljanak valami újat. Hárman.

"– Azt az életet éled, amit álmodtál magadnak?"

Megvallom őszintén még most az elején, hogy én monogám természetű vagyok, így alapjáraton nem egészen tudtam azonosulni Dena karakterével, hiszen bár nem csak azon volt a hangsúly, végül kit is választ a nő, mégis azért tudni akartuk, ki mellett teszi le a legvégső voksát. Van az az idézet: "Ha egyszerre két embert szeretsz, válaszd a másodikat, mert ha az elsőt igazán szeretted volna, nem szerettél volna bele a másodikba". Johnny Depp szájából hangzott el ez a mondat, és lényegében igaza van. Biztosan vannak, akik másként gondolják, de szerintem nem lehet pontosan ugyanúgy szeretni két embert. Dena hangulatember, így aszerint változtatta, hogy éppen melyikkel kíván együtt lenni, ha nem éppen egyszerre mindkettővel... Ráadásul nehezen is megy neki az elköteleződés dolog, így nem csodáltam, hogy sokáig tartott, mire végül az egyiket képes lett elengedni, hiszen valljuk be magunknak is, egy hármas barátság sem létezhet örökké, valaki mindig ki lesz jobban szorítva, mint a másik kettő, nemhogy egy hasonló elrendezésű kapcsolatszerűségben. És ezzel Dena is tisztában volt, de örült, hogy kiléphetett a kötöttségek sötét fellege alól, és az aktuális hangulata határozhatta meg a döntéseit, és éppen a párját is. Ez a felállás egy ideig boldogíthatja őket, mégis örökké nem állhat fent, éppen ettől az instabil hármas szerkezettől, hogy az a bizonyos harmadik kerék szerep váltakozik Jay és Pat között. De bevallom, azért titkon irigyeltem is Denát, hiszen egy évet töltött két ilyen fantasztikus pasi között, akik  csak hogy nem minden figyelmüket neki szentelték. Ki ne élvezné, úgy őszintén? Bár én nem hezitálnék, ha döntenem kéne, én egyértelműen Patrick-párti vagyok. Nem tehetek róla, őrülten vonzanak a hozzám hasonló művész lelkek, és sajnáltam, hogy a férfi ilyen erősen kötődik érzelmileg Denához, aki közel sem érdemelte meg a zongorista felé irányuló szeretetét. Egyszerűen nem tudta értékelni ezt a fajta elvont, különös szenvedélyt, amellyel a férfi fordult felé, hiszen ezeket a rezgéseket jól csak egy hasonló művészbeállítottságú nő tudja megfelelően dekódolni. Erre pedig Dena nem volt alkalmas. Igen, igen, ömlenghetnék róla még sokáig, habár Patrick Byrne nem a szőke herceg fehér lovon, de én minden fekete foltjával együtt a szívembe zártam őt. Nincs mese, megfelelő módon csak egy embert lehet szeretni az életben, mégpedig az igazit, aki hozzánk lett rendelve. Én és a végtelenül romantikus lelkem...

"Vannak olyan pillanatok, amikor egy szívdobbanásnyi időre megszűnik a tér és idő, amikor beleszédülsz, beleveszel, és egy kicsit belehalsz a jelen tökéletességébe, és egyszerűen tudod, hogy ez a pillanat örökre beléd égett."

A legelején már kirajzolódott, hogy az írónő stílusa különleges, festői, de közben kecses és légies, választékosan ír, néhol akár patetikusan is. Teljesen művészi. Olyan, mint a fülledt, nyári délutánon egy hűvös szellő. Kellemes és beleborzong az ember lelke is. Minden mondata körültekintő megszerkesztettséget sugárzott, de mégis teljesen lerítt róla, hogy ösztönösen jöttek a szóáradatok és a szófordulatok, amelyek más szerzőkre nem jellemzőek. Kiforrott stílussal rendelkezik, ezer könyv közül is felismerném, melyiket írta Sienna Cole.
Az egész könyvet átjárja a szerelem és az ilyesfajta testi szenvedély helyénvalóságának kérdése, amely elgondolkodtatja az olvasót is. Ő vajon milyen lépéseket tenne Dena karaktereként? Szurovecz Kitti könyvéhez képest nem magyarázatként szolgál a jelenségre, inkább bemutatja a létezését a mai világban, ezt az életvitelt, azonban a kérdésben állást nem foglal. Bemutat, de nem analizál, a lelki mélységéig behatol, de nem vájkál az okában. Egyfajta tanító jellegű szándék is jellemzi a sorok mögött, de ugyanekkor kikapcsolódást nyújthat egy megfáradt olvasónak a nap végén. De a szerelem és a szenvedély mellett megjelenik önmagunk keresésének a témája is, hiszen ameddig nem tudjuk, mi kik is vagyunk valójában, hova tart az életünk, azt nem tudjuk kellőképpen megosztani valaki mással. Dena ilyen helyzetbe került. Egyszerűen önmagát sem ismerte eléggé ahhoz, hogy belemenjen tartósan egy házaspári kapcsolatba, vagy bármiféle erősebb elköteleződésbe. Ki kellett próbálnia magát különféle élethelyzetekben, szembesülnie azzal, ki is ő igazán, és csak utána vállalni minden mást, amit a társadalom egy nőtől elvár. Persze ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy miután az ember megtalálta az igazit és még a boldogító igent is kimondta, nem tárulhatnak fel rejtett tulajdonságok, mivel a közös jövő is egy olyan élethelyzet, amit meg kell élni ahhoz, hogy önmagunknak minden alappillérjét ismerhessük.

"Bármilyen messzire menekülsz is, önmagadtól sosem tudsz megszabadulni, mindenhova magaddal cipeled a bénító béklyókat."

De még mindig vannak olyan részei a könyvnek, amelyet még nem említettem, pedig fontos tartóoszlopa a történetnek, ez pedig az: utazás. Mesés helyeket jár be Jay, Pat és Dena szerte Európában, ezeket az élményeket pedig minden olvasó irigyli tőlük. Különböző kultúrákat, embereket, gasztronómiát és nevezetességeket ismerhettek és szemlélhettek meg. Hát ki ne akarna néhány napot a Riviérán tölteni, vagy meglátogatni Barcelonában a Güell-parkot esetleg a francia épületeket. Azt hiszem, sokunknál bakancslistás dolog egy hasonló utazás, amely rengeteg európai országot közrefog. Amit sajnos szintén nem lehet tartósan csinálni, hiszen ez a szabadságérzés, amivel ez együtt jár, egyszer hirtelen már nem lesz elég, hanem már csak egy szó árasztja el a tudatunkat: otthon. Kinek kell a Google-Maps, ha van nekünk Sienna Cole? Olyan pontosan és részletesen ábrázolta a különböző helyeket, mintha mi magunk is ott helyben lennénk. Bár közben csak Budapest egyes részét jártam be, míg olvastam, úgy éreztem, mintha Denáékkal együtt én is bejárnám ezeket az országokat. (Amerre pedig már voltam, a könyv hatására előtört belőlem egy "throwback" érzés és elfogott a nosztalgia, és visszagondoltam az ott eltöltött pillanatokra.)
Összességében igazán élveztem az olvasását. Varázslat lengte körül, annak ellenére, hogy néhol Denával kapcsolatban erős ellenérzés fogott el, magával ragadó és elgondolkodtató volt. Minden szempontból. Alig várom már Patrick saját történetét, a Reményszimfóniát, ha már ennyire a szívemre helyeztem a sorsát a sötét útra lépdelt zongoristának.

"Ha léteznek olyan emberek, akik megkérdőjelezhetetlenül egyetlen életfeladat beteljesítésére születtek, akkor Patrick egy volt közülük. És ezt mindenki tudta, aki valaha hallotta őt zongorázni."

Borító:
Tökéletesen tükrözi a regény beltartalmát, nem árul zsákbamacskát, röviden összefoglalja néhány kép segítségével, miről is szól a könyv. A nő akár Dena is lehetne, a rajta lévő kalapról és napszemüvegről rögtön a vakációra asszociálhatunk, ami szerves része a történetnek. És hát a lényeg! A lencséről visszatükröződő két férfi látványa: a nagymenő nőcsábászé és a titkokat hordozó, csábos zenészé. A színei pedig abszolút nyári hangulatot teremtenek az olvasóban.


Összességében:
Sienna Cole már a történet elején megpengette a szívem húrjait. Csodaszép és varázslatos stílusával rögtön levett a lábamról, és ezt csak tetézte a nem szokványos alaptörténettel. Bár a szerelmi háromszögek nem az én terepem, inkább vagyok híve Johnny Depp mondásának, de az írónő elénk tárja egy hétköznapi példa segítségével, hogy ilyen is létezik. A monoton mindennapok szürkeségéből kitörni vágyó három munkatárs története, akiket összekapcsol egy életre szóló utazás és felejthetetlen kaland, a határok feszegetése és önmaguk meglelése.
Elgondolkodtató, kreatív és művészi alkotás.
Ajánlom azoknak a könyvmolyoknak, akik a kanapén ülve be szeretnék járni Európát, és egy olyan történet részeseivé szeretnének válni, amely magával ragad és nem ereszt el egészen a végéig.

Oldalszám: 448
Kiadó: Álomgyár

Kedvenc karakter: Patrick Byrne

Kedvenc idézeteim:
"Remény nélkül halottak vagyunk, megszűnünk, értelmét veszti a létezésünk. Kell, ami újra meg újra előrehajtson, ami lebontsa a kétségbeesés rideg, nyirkos falait és visszavezessen az örökkévalóságtól való fénybe."

*

"A korlátlanság felelősséggel jár. Ha nem tudsz elszámolni önmagaddal, az azt jelzi, hogy rossz irányba haladsz."

*

"Érdekes találmány az alkohol. A legolcsóbb és legkönnyebben hozzáférhető terápia a sebzett lélek számára."

*

"Nem titkaim vannak, csak emlékeim, amiket nem akarok újra meg újra megélni."

*

"A hatalmas napkorong lassan emelkedett a horizonton, és lélegzetelállítóan magával ragadó volt a zafírkék vízen végigömlő arany fényár; az ibizai napfelkelte.Némán szemléltük, magunkba ittuk minden másodpercét, kiélveztük minden színét, árnyalatát, minden ízét, rezdülését és hangját. Olybá tűnt, mint egy nagyszabású, végtelen szinesztézia, egy kavargó lázálom, ahol elmosódnak a határok az érzékszervekkel felfogható tapasztalatok között."


2019. március 20.

Budai Lotti - A nyugati szerető

HANGULAT                                MOLY                                        2018

"Mija, ​Joritomo Aszuakura szamuráj lánya, éppen menyegzőjére készül a helyi tartományúr fiával, amikor a sors az útjába sodorja Antony Pearsont, a vonzó angol kereskedőt. A két fiatal egymásba szeret, ám titkos és szenvedélyes viszonyuk lelepleződik. Mija és Antony életét a lány vőlegénye menti meg, aki a történtek ellenére feleségül veszi a szamuráj lányát. Mija mélységes hálát érez férje iránt, akit azonban családjával együtt elsöpör egy politikai tisztogatás, amit az ország vezetője, a sógun rendelt el. Mija magára marad a háború szélére sodródott országban, s hamarosan a gésák egyszerre lenyűgöző és veszélyes világában találja magát. Mija végül bosszút esküszik férje gyilkosai és az ország vezetője, a sógun ellen, s harcában kész minden eszközt bevetni… 

Budai Lotti – a hatalmas sikert aratott Ágyas és úrnő című sorozata után – új regényében a 19. századi Japán titokzatos világát tárja elénk, amelyben nyomon követhetjük Kelet és Nyugat találkozását egy rendkívüli fiatal lány szívszorító kalandjain keresztül. Az írónőtől megszokott módon a könyvben ezúttal is szórakoztató formában elegyedik egymással a romantika, a szenvedély és a történelmi hitelesség."

Korábban azt állítottam, hogy Budai Lotti kiemelkedő csillaga a kortárs magyar irodalomnak, és ezt a meglátásomat ebben a kötetben csak még jobban alátámasztotta. Ezúttal azonban nem Indiát, hanem a Távol-kelet még messzebbi csücskét mutatja be nekünk és ismertet meg a japán kultúrával. 
Eleinte a történet akár egy Disney-hercegnőé is lehetne, hiszen kezdetben olyan érzés kerített hatalmába, mintha Mulan belecsöppent volna Pocahontas szerepébe. Az európaiak kezdik felfedezni kelet varázsát és szépségét, Japánba exportálnak árucikkeket, és élnek kolóniákban, amelyet a helyiek nem néznek jó szemmel. Hatalmas ellenségeskedés támad a két nép között, egy hirtelen haragú ifjú meggondolatlan cselekedete pedig majdnem háborút robbant ki, ha a húga nem lép közbe, és védi meg az elbűvölő, idegen férfit, és ápolja titokban a sebeit a házuk végében lévő teaházban. Ta-Mija  felfedezi, hogy a távolról jött emberek sztereotípiája nem illik Antony Pearsonra, akinek zöld szempárja már az első pillanatban megragadott a tizenhét éves lány szívében valamit. Ragaszkodni kezdett az ápoltjához, végül nemcsak lelki, hanem testi kötődés is kialakul kettejük között. Titokban, de megtapasztalják a valódi szerelem mindenhatóságát, amíg egy apró hiba nem kerül a gépezetbe, ami véres véget eredményez. Mijáéknak el kell távolodniuk egymástól, a lánynak vissza kell térnie ahhoz az élethez, amire igazából rendeltetett. Hozzá kell mennie a helyi főűr fiához, és örökre elfelejteni az idegenből érkező Anthonyt. Ilyenkorra már minden hercegnős tévképzetünk szertefoszlott, hiszen Ta-Mija nemcsak egy bátor, jószívű fiatal, akire a herceg vár fehér lovon, hanem a szamuráj lánya, akit megedzett az élet, a szívfájdalom és a sors.
Lotti nem okozott csalódást, újfent összetörte a szívemet. Ahogyan ezt tette az Ágyas és úrnő duológiájában is.

"Valami másban azonban bizonyos volt: hogy újra élni akar. Élni és túlélni."

Megismertetett a számomra eddig idegen japán kultúrával. Az volt az érzésem, mint kiskoromban, hogy játszva tanulok, és Lottinak hála összeköthettem a kellemeset a hasznossal. Bemutatott nekem egy érdekes és vonzó világot, amit egyszer nagyon szívesen megtapasztalnék, bár eddig ódzkodtam tőle. Kiszélesítette a perspektívámat és felnyitotta a szememet.
Most sem szűkölködhetünk izgalmakban és fordulatokban, amelyek elállítják a lélegzetünket és könnyeket fakasztanak az arcunkra. Mijával mindig történik valami, ami miatt összeszorul a szívünk vagy hevesen zakatol. De a kiszámíthatatlan oldala mellett Lotti mindig tudja, hogyan szólíthatja meg az olvasót, hogyan vonja be őt is érzelmi résztvevőként a történetbe.
Budai Lotti könyvei inspirálnak engem. Hogy legyek nyitottabb, hiszen a regényei mind térben, mind időben távolra nyúlnak. De minden alkalommal magával tud ragadni. Minden alkalommal a szívemhez szól. És minden egyes alkalommal egyre jobban imádom.
Alig várom, hogy mit hoz a folytatás! Na meg azután az Édes ébredés és Kuba egzotikus világa...

Karakterek:
Mija hasonlóan a Shirzan szerelme és a Shirzan bosszúja főhősnőjéhez, Louise-hoz egy rendkívül bátor és túlélő jellem. Fiatalkorához képest az érzelmi intelligenciája rendkívül fejlett, empátiában gazdag, hiszen könnyen át tudja érezni más emberek helyzetét, segítőkész és jószándékú, ami Az idegen c. előzménynovellában is megjelenik. Nem retten meg, ha áldozatot kell hoznia, vagy ha a helyzet végkimenetele kiszámíthatatlan. Rendkívül jólelkű és különleges személyiség, akivel már az első fejezetben könnyű szimpatizálni és aztán kíváncsisággal telve követni az életét. Fájt a szívem a sorokat olvasva, hiszen olyan kemény dolgok történtek ezzel a lánnyal, amit senkinek sem kívánnék. A legembertpróbálóbb helyzeteket is túlélte, erős maradt és nem felejtett el hinni önmagában.

"– Ez egy ember, nem pedig vadállat.
– Vadember – helyesbített Nana.
Mija felhorkant.
– Én belenéztem a szemébe, és elhiheted, nem volt abban semmi vadság."

Borító:
Ahogyan az írónő előző sorozatának borítóinak, A nyugati szeretőnek a külleme is megkapó és varázslatos. Csodálatos munkát végzett a készítője, hiszen figyelemfelkeltő és rögtön átadja a regény hangulatát. A rajta lévő lány akár Ta-Mija is lehetne, a színe egységes rózsaszín árnyalatokban pompázik, és míg elöl a keleti kultúrvilághoz köthető legyező áll, addig a hátteret gyönyörű tájkép uralja. Álomszép kompozíció.


Összességében:
Budai Lotti egy rendkívül tehetséges hazai írónő, igazi kincs. Történeteit átjárja a különös gonddal felépített, sok háttérmunkát igénylő, mozgalmas cselekmény, de mindemellett megjelenik a lélektaniság eleme is. Kiszélesíti az olvasója perspektíváját, megismerteti más kultúrákkal.
A nyugati szerető még inkább letaglózott, még jobban a szívembe zártam, mint az eddigieket. Egy fiatal, ám harcos szívű lány kicsit sem könnyű életútját mutatja be, a sok megpróbáltatást, ami őt éri, de mindezt túléli, hiszen egy szamuráj szíve dobog benne.
Egy rettentően fordulatos, érzelmekben gazdag történet, ami az idei év egyik kedvencemmé lépett elő.
Nagyon ajánlom azoknak az embereknek, akik szeretik a keleti kultúrát, vagy akik szeretnének megismerkedni vele, itt a tökéletes alkalom. Valamint azoknak a könyvmolyoknak, akik egy letehetetlen, izgalmas és szívet rendítő történetre vágynak, hiszen mindez megvan Budai Lotti regényeiben.

Oldalszám: 458
Kiadó: Álomgyár

Kedvenc karakter: Ta-Mija Aszuakura

Kedvenc idézeteim: 

 "Minden nő megérdemli, hogy legalább egyszer átélje az igazi, mindent elsöprő szerelem beteljesülését."

*

"Miért ne segítsen az ember, ha egyszer megteheti?" 

Nem is lehetne más mindezek után :)


2019. március 17.

Dot Hutchison - Pillangók kertje

HANGULAT                                MOLY                                        2017

"A ​szépség még soha nem volt ilyen rettentő. 
Egy elszigetelten álló, hatalmas ház mellett gyönyörű kert terül el. A kert nemcsak buja virágokat és árnyas fákat rejt… A „Pillangók” becses gyűjteményét is: elrabolt fiatal nőket, akiket fogvatartójuk pillangószárnyas tetoválással bélyegez meg. A gyűjtemény ura a brutális, őrült Kertész, akinek mániája, hogy elkapja és megőrizze magának a szépséges pillangólányokat. Miután a kertet végül fölfedezik, az FBI ki akarja kérdezni az egyik túlélőt. Victor Hanoverian és Brandon Eddison ügynökök kapják a feladatot, hogy göngyölítsék fel karrierjük egyik leggyomorforgatóbb ügyét. Ám a kihallgatott lány, akit csak a Maya néven ismernek meg, önmagában is kész rejtélynek bizonyul. Ahogy kibontakozik a lány fordulatos és csavaros története, lassan fény derül a Pillangók kertjére is, Maya pedig mesél régi sérelmekről, új megmentőkről, valamint egy szörnyűséges férfiról, aki semmitől sem riadt vissza, hogy rabságban tarthassa a szépséget. De minél többet árul el a lány, az ügynökök annál inkább gyanakodnak, hogy vajon mit titkol még… 
Azonnali sikert aratott thriller, mely a Goodreads Choice Awards 2016 szavazáson a 2. helyet érte el, a megfilmesítési jogokat pedig 
A visszatérő Oscar-díjas producerei vették meg. 
Ismerd meg a pillangólányok múltba nyúló titkait!" 

A thriller általában csak a mozivásznon az én műfajom, a könyveim nagy része – mint azt láthatjátok is a blogon – aranyos, romantikus történet, ám ezúttal kivételt tettem, és elolvastam a Pillangók kertjét, mivel annyian ajánlották. Azt kell mondanom, hogy ez a regény egy fájdalmas lélektani utazás, de minden perce megérte.
Egy laza in medias resszel indít, mivel már az elején egy FBI-os kihallgatáson ülünk, a két ügynök pedig próbálja rávenni Mayát, hogy mesélje el a teljes történetet a Kertről, ahova a Kertész bezárta őt és sok más lányt évekkel ezelőtt. Pillangókként, értékekként bánt velük a férfi, mégis sok szörnyűséget tett velük, ami a félrecsúszott szeretetértelmezéséből fakadt.
A keretét adja a történetnek a kihallgatószoba, ahol Maya először a saját életéről mesél el nekünk részleteket, még azokból az időkből, hogy Pillangó lett volna. Nem csodálkozunk, amikor a későbbiekben kiderül, nem roppant össze attól, hogy elrabolták, hiszen a korábbi mindennapjai nem voltak sokkal fényesebbek, mint a Kertben töltöttek. Nem várta sosem biztos családi háttér, sem felelősségteljes szülők, inkább púp volt a hátukon. Sőt még a nagymamája sem volt a tipikus nagyialak, aki mindig finomsággal vár, ha mész hozzá és jól megölelget, megpuszilgat, amikor megérkezel. Nem, ő inkább kitömött állatokkal élt együtt, mikor elege lett már a kilencedik férjéből is. Ebből a közegből menekül Maya New Yorkba, ahol dolgozni kezd, és talál egy baráti társaságot, akik befogadják. Ekkor azonban még alig idősebb a kistiniknél, de már önálló életet él. Amikor egyik éjszaka hazafele megy, elrabolják, és a Pillangók kertjébe viszik. Hamar beletanul az ottani életbe, barátokká, családdá válnak az ott élő lányok. Akik szigorúan 16 és 21 év közöttiek. Hiszen akkor a legszebbek a Kertész szerint. Ám utána nem engedi őket szabadon... hanem megöli és tartósítja őket, hogy aztán gyantába zárva tovább díszelegjenek. Azért, mert ennyire szereti őket. Ennyire szereti a szépségüket.

"– Vannak megtört emberek, akik megtörtek is maradnak. Mások összeszedegetik a szilánkokat, de hiába igyekeznek helyrerakni őket, kilátszanak az éles szélek."
 
Mayának ki kell tartania, mind pszichésen, mind fizikailag, hiszen ha az első héten azokat a jeleket mutatja, hogy nem fog tudni túlélni ebben a közösségben, akkor halál vár rá. Felerősödik a lányban az életösztön, elhatározza, hogy bármit túlél. Először új nevet kapott, aztán a hátára pillangószárnyakat tetováltak, majd a Kertész megerőszakolta. Ez egyfajta beavatási szertartás.
Nehéz a könyvbe foglaltakról úgy beszélni, hogy bemutassam a keménységét, de rá is vegyelek benneteket az elolvasására, hiszen egy megrázó, de zseniális regényről beszélünk. Teljességgel kiszámíthatatlan, mi vár minket a következő oldalon, és amikor már azt hittük, nagyobb sokk nem érhet, elérkezik egy újabb fejezet.
Az egész könyvet különleges időkezelés jellemzi, hiszen a jelenből tekintünk vissza a múltba, ám ezek nem mindig kronologikus sorrendben érkeznek. De ez abszolút pozitívum a szememben, hiszen ettől lett még elevenebb a regény. Gondoljunk bele, ha mi mesélünk valakinek egy hosszabb terjedelmű történetet, van hogy később egy jelenethez hozzáteszünk még egy apróbb részletet, elemet. Ez pedig itt is megjelent. Főleg hogy Maya idegállapota zaklatott, így nem elvárható tőle, hogy mindenre percről percre, időrendben haladva kitérjen.
Egy szó mint száz, ez a könyv egy zseniális, ám lélekpróbáló történet. Különösen az empatikus személyiségeknek lehet megrázó regény, akik könnyen tudnak azonosulni a szereplőkkel, hiszen minden lány egytől egyig érzelmi tortúrán megy végig a Kertbe zárva. Maya pedig még inkább.
Azonban a remény már az elejétől fogva ott lebeg a karakterek, az olvasó szeme előtt. A lány odaérkezésekor hall egy pletykát, miszerint valakinek már sikerült évekkel, évtizedekkel korábban kijutnia erről a helyről. De mindez csupán szóbeszéd, senki sem tudja, hogy valóban megtörtént-e, és ha igen, miért nem jöttek már rá a rendőrök, mi folyik a házban. Mégis ez a reményfoszlány, mint napsugár jelen van a lányok életében, hogy nem lehetetlen a kijutás a Kertész markából.

"(…) halálra fagyott a valóság kíméletlen pillanataiban, egy-egy gyufaláng fellobbanása között, mert hiába gyújtotta meg a gyufákat, azok csak fényt tudtak adni, meleget nem."

Kemény, fájdalmas, lelket próbáló történet egy olyan lányról, aki megérdemelne egy jobb sorsot, de az élet nem habostorta. Ahogyan a Pillangók kertje sem egy kikapcsolódást nyújtó limonádé sztori. Ez megráz pszichésen és fizikailag, de ettől független minden sorát issza az olvasó. Mert tudni akarja, mi a történet vége. És ezért félreteszi az összetört szívét, az emberi naivitása szétporladt darabjait, és a végére ér a regénynek.
A befejeztével csak annyit mondhatok, hogy előtte szedd össze minden belső erődet, vértezd fel magad, csak utána kezdj neki, mivel garantáltan minden védőfaladat ledönti már az első oldalon, sokszor a földhöz vág, hiszen ki tudja. Talán valahol, talán messze, egy másik kontinensen, talán csak a szomszéd utcában él egy ugyanilyen Kertész. Azért remélem, hogy nem.

"Nem tanulhatunk meg bátornak lenni. Egyszerűen csak meg kell tennünk azt, ami helyes, még akkor is, ha félünk tőle."

Karakterek:
Maya jellemét leginkább a titokzatosság és az erő írja le legjobban. Nem csodáltam, hogy nem tudott megnyílni az elején az FBI-osoknak, hiszen annyi rosszal találkozott, annyi emberrel, akik csak ki akarták használni, hogy a bizalom ez idő alatt a szótárából elszublimált és a semmibe veszett. Megszokta, hogy egyedül önmagára számíthat és senki másra. Hibáztatná valaki érte ezek után? Mivel a Kertbe kerülése előtt sem élt hercegnői életét, így idejekorán fel kellett vérteznie magát a külső atrocitások miatt. Hamar megismerkedett a világ sötét oldalával.
A könyvben felbukkanó karaktereket zömmel egy-egy tulajdonság jellemezte, fejlődés nem mutatkozott rajtuk, egyedül talán Desmond volt, akiről hasonlót el tudnék mondani.

Borító:
Egészen egyszerű, de mégis mindent elmondhat a történetről. Hiszen gondoljunk bele, egy pillangó fekve a földön nem egy természetes jelenség, valami okozta azt, hogy odakerült. Ez az egyetlen kis rovar szimbolizálhatja az összes lányt, akiket a Kertész bezárt, hogy a saját kedvére élvezhesse őket. Bár látszólag szárnyat adott nekik, valójában lelkiismeret-furdalás nélkül megfosztotta őket a szabadságuktól.

Összességében:
A Pillangók kertje egy lelket próbáló történet, amit csak olyan könyvmolyoknak ajánlanék, akik bírják a pszichés megpróbáltatásokat. Bár egy egész valóság választ el ettől a cselekménytől, mégis ledöbbent és megrémít minden, ami le van írva benne.
Fantasztikus, de félelmetes történet.

Oldalszám: 366
Kiadó: Könyvmolyképző

Kedvenc karakter: -

Kedvenc idézeteim:
"Gyerekként az olvasásba menekültem a világ elől, és habár akkoriban már nem igazán akadt mi elől menekülnöm, továbbra is imádtam a könyveket."

*

"– Az is döntés, ha nem döntesz. A semlegesség csupán egy elmélet, nem tény. Senki sem élheti az életét igazán semlegesen."





Kemény, de zseniális történet