2020. október 29.

Nyerj rúnás nyakláncot magadnak és a parabatai-odnak! 丨5 éves lett a blog!

2015. 10. 29-én egy nagy utazás vette kezdetét. Utazás a könyves bloggerek világába, melynek töretlen lelkesedéssel vagyok azóta is a részese. 

5 éve. Hihetetlen, hogy ennyi idő eltelt a blog megnyitása óta, pedig mintha tegnap lett volna, hogy megnyomtam a felületen a létrehozás gombot. Ugyan a legutóbbi évre rányomtam a bélyegét rendesen a 2020-at érintő világjárvány, ez a blog maradt ebben a nehéz időszakban is a menedékem. Volt egy biztos pontom a bizonytalan hónapokban. És akár a feje tetejére is állat a világ, úgy hiszem, ez mindig is így lesz.

Néhány statisztikai adat, mennyit fejlődött a blog az elmúlt időszakban:
  • 350.000+ oldalmegtekintés
  • 305 rendszeres olvasó
  • 1300+ facebook kedvelés
  • Könyvértékelések száma 5 év alatt: 422
  • Közzétett bejegyzések száma: 547
  • A legnépszerűbb bejegyzések a statisztika alapján

    -  2017-es könyvfesztivál élménybeszámoló
    - Quiz: Melyik könyves álompasi illik hozzád?
    - Pepe Toth dedikálásról élménybeszámoló
    - 5+1 kedvenc magyar regényem
    - Quiz: Melyik könyves álompasi illik hozzád? - 2020 edition
  • Legnépszerűbb könyvértékelések

    - Anne L. Green: Arcátlan csábító
    - Anna Todd: Before
    - R. S. Grey: Testcsel
    - Tavi Kata: Szívkeringő
És mik a terveim a jövőre nézve?
Az egyetem mellett nem szeretném elhanyagolni a blogot, ez idáig ez szerintem sikerült, erre továbbra is igyekszem nagyon ügyelni. Hiszen mint említettem már, ez számomra egy menedék. Újításokat nem terveztem - egyszerűen minél több érdekes bejegyzést szeretnék hozni számotokra. Az értékelések mellett hangsúlyt fektetnék az 5+1-es rovatra, a book tagekre, valamint megtartom a szívemnek nagyon kedves évszakonkénti összegzőt is. Az utóbbi időben mégis megvilágosodtam: egyszerűen imádok interjút készíteni. Ennek a szenvedélyemnek szeretném alávetni a blogot is, és figyelmeztetni benneteket, lesznek ám itt érdekességek, érdemes nyitott szemmel járni!

Köszönöm, hogy velem tartottatok egy újabb évig, ünnepeljük meg ezt ennek méltóan!

Nagy rajongója vagyok a Cassandra Clare alkotta árnyvadász univerzumnak. Erről maga az oldal is tehet tanúbizonyságot, hiszen szinte az összes megjelent regényét olvastam az írónőnek. Nem is csoda hát, hogy Willhez és Jemhez, Alechoz és Jace-hez hasonlóan én is választottam magamnak parabatai-t, akire mindig számíthatok, aki támaszom a bajban, és együtt küzdhetünk meg saját démonainkkal. Szerencsés vagy, ha Neked is van ilyen személy az életedben! 

Ezért most két parabatai rúnás nyaklánc talál gazdára - nyerj egyet magadnak, és egyet a parabatai-odnak is!

És mit kell tennetek, hogy megnyeressétek mindezt?

 Töltsd ki a Rafflecopter-doboz különböző állomásait!
- Látogass el a Kitablar facebook oldalára, és ha még nem tetted, legyél a kedvelője!
- Válaszolj meg egy egyszerű kérdést: Melyik a kedvenc bejegyzésed az oldalról?
- Extra pontért pedig légy a blog rendszeres olvasója!

Jó játékot kívánok mindenkinek!

* Ha az adott nyertes 72 órán belül nem jelez vissza az e-mailre, új nyertest sorsolok
** A játékon sajnos csak magyarországi címmel rendelkező könyvmolyok vehetnek részt
a Rafflecopter giveaway

2020. október 22.

Sienna Cole - Ahol a százszorszépek nyílnak

 HANGULAT                                MOLY                                        2020 

"A ​szociális fóbiával küzdő fiatal nő, Molly O'Hara úgy érzi, csak egy kis környezetváltozásra van szüksége, hogy úrrá legyen a félelmein. Az élete minden szempontból gyökeres fordulatot vesz, amikor Londonba költözik, ő mégis ugyanazokkal a kínzó problémákkal találja szembe magát. Talán túlzott félénksége nem csupán jellemhiba, ahogy korábban hitte, hanem valami egészen más áll mögötte?Molly szomszédságában egy rejtélyes férfi él, aki nem emlékszik a múltjára. Norman Harris napjai a jelen pillanat zűrzavarában telnek, melyben az egyetlen kapaszkodót egy régi, hű barát, Daisy jelenti. Ő azonban haldoklik, és vele együtt az emlékezés reménye is örökre eltűnhet. Amikor Molly a házba költözik, Norman élete hirtelen új értelmet nyer.A szálakat tovább bonyolítja a karizmatikus világfi, Mason Reid, aki boldogságot és szerelmet ígér a főhősnőnek, ám lehet, hogy egészen más szándékok vezérlik.Hármójuk sorsszerű találkozása nem csupán a jelent forgatja fel, de a múltat is megkérdőjelezi. A válaszokért Mollynak nemcsak saját eltemetett titkait kell felszínre hoznia, de Norman eltűnt emlékeit is meg kell találnia. Vissza kell mennie oda, ahol a százszorszépek nyílnak.

Sienna Cole a tőle megszokott elemző alapossággal ás a rejtély mélyére, miközben végigkalauzol egy trauma feldolgozásának folyamatán, és bepillantást enged egy hasadt elme működésébe."

Sienna Cole írónő jellegzetesen két zsánerben alkot: a Négyszáz nap szabadság és a Reményszimfónia lélektani elemekben gazdag romantikus történetek, míg a Lefelé a folyón, az Elmejáték és A köd után középpontjában egy-egy nyomozás áll, ízig-vérig kiszámíthatatlan alkotások, a krimi és thriller kategóriák gyöngyszemei. Ám az Ahol a százszorszépek nyílnak valami egészen más. Össze nem hasonlítható a meglévő műveivel, hiszen az írónő ezennel egy lélektani utazásra invitál bennünket - ugyanakkor részleteiben található mindkét zsánerből ebben a kötetben. Hiszen a szerelem az életünk része, ahogyan a történetben Mollyé is, emellett viszont ott van Norman múltjának kérdése, mely sokáig csak megbúvik a háttérben (ahogyan maga a karakter is), majd egy gyilkosság köré építve szerves részévé válik a könyvnek. Annyi mindent tartalmaz ez a mű, vétek lenne bekategorizálni. Hagyni kell, hogy korlátok nélkül megmutathassa, mi mindent tartogat az olvasó számára.

A regény keretes szerkezetű. Molly huszonhét évesen elhatározza, hogy maga mögött hagyja a számára mérgező családi fészket, Londonba költözik, hogy a saját lábán élhessen. Eddigi döntéseit meghatározták édesanyja féltő-óvó, ugyanakkor önző szabályai, mentális beteg bátyja halála után pedig már semmi nem köti igazán a kisvároshoz. Mint a kalitkából szabadult madár, végre megtapasztalhatja, milyen is az igazi szabadság. Ám az eltelt évek, az állandó szigor és a lelki terror egy szociális fóbiával rendelkező lánnyá változtatták őt. A családján kívül senkihez sem kötődött eddig, nem volt még igazán szerelmes, nem voltak céljai, amikért megküzdött volna, nem volt hobbija, amit élvezettel csinált. Beszűkült életterében élte mindennapjait - ebből viszont csupán egyedül törhet ki. Sienna Cole pedig megmutatta ebben a regényben, mekkora erőt és bátorságot igénylő cselekedet is ez. Nemcsak azok a hősök, akik köpenyt hordanak, hanem léteznek a hétköznapi hősök is, akik saját démonaikkal vívják meg nap mint nap a harcot. Szoronganak, de küzdenek. Mollynak mindennapos csata, hogy elűzze a tudatából Morcos Molly negatív megjegyzéseit, és minden félelme ellenére meg merjen szólalni, társas életet tudjon élni. Ezt a terhet pedig otthonról hozta magával. Hiszen ahogyan a könyvbéli pszichiáternő is megmondta:

"– Amikor megérkezünk erre a világra, tiszta lappal jövünk […] Semmit nem tudunk magunkról, képtelenek vagyunk definiálni magunkat. Egyedül a külvilágra támaszkodhatunk. Ha a külvilág torzan tükröz vissza nekünk, torz lesz az is, ahogy mi látjuk azt,és magunkat benne."

Molly nagy utat jár be 450 oldal alatt. Ahogyan említettem, keretes szerkezete van a történetnek, hiszen visszatér a lány ebbe a közegbe, ahova már nem illik bele, és ezt ő neki is be kell látnia. Rögös út ez, ám annál inspirálóbb. A nagyvilágban megtapasztalja, milyen a szerelem, milyen a fájdalom, a csalódás és milyen az igazi valóság. Milyen az élet a védőfalakon kívül. És ezek az atrocitások, melyek érik őt Londonban, felnyitják a szemét az igazságra. A saját helyzetére, melyen változtatnia kell. És nem utolsó sorban ki kell állnia saját magáért, hogy Morcos Molly végképp a múlté legyen. 

A történet másik nézőpontja pedig egy sérült elme. Sienna Cole megpróbálkozott a lehetetlennel - hogy megértesse velünk, milyen is egy olyan ember fejében járni, akit a múlt megtépázott, akit külső szemmel őrültnek is bélyegezhetnénk. Norman Harris szintén terheket cipel - a napjai ugyanúgy telnek, az élete pedig két részre osztódik: azelőttre és azutánra. Egyetlen barátja Daisy Flannagen, aki próbálja megvédeni a férfit önmagától, a múltjától, és arra biztatja, hogy a jelenben éljen. Az egyedüli, aki közösséget vállal Normannel az árnyékban. Egészen addig, amíg fel nem tűnik egy kisvárosi lány, aki szintén emberként fordul felé. Beszélget vele - és meglepő módon ez nem esik nehezére a szorongása ellenére -, ételt ad a férfinek, amikor az napok óta nem evett. Ám Daisy óvva inti Mollytól őt. Mert talán ő lesz az, aki visszaadja az emlékeit. És beteljesedik a sorsa. 

Az Ahol a százszorszépek nyílnak egy lélektépő, allegorikus alkotás. Tükrözi a kemény valóságot, a világ ama részére mutat rá, mellyel nem foglalkozunk eleget. Megannyi mondanivalót tartalmaz, felnyitja a szemünket, hogy saját és mások árnyait is észrevegyük. Inspiráló történet a szabadságról, arról, hogyan találjuk meg önmagunkat, és miképpen láthatjuk meg a másik belső értékeit. Egy mély, lélektani történet, mely darabokra tör, mégis épülünk általa. Kitágítja a világlátásunkat, és rávilágít arra, hogy az élet sokszor igazi küzdelem. Megtanítja a jót keresni, magunkban, másokban. 

Leesett állal csuktam be ezt a regényt. Elképedtem, hogy egy ilyen tehetséges írónő él hazánkban, mint Sienna Cole. Alapos kutatómunka előzhette meg az írási fázist, hiszen minden tekintetben kidolgozott volt. Átható, univerzális gondolatok fogalmazódnak meg ebben a történetben, melyek azt eredményezik, hogy elmerengjünk az olvasottakon. Az Ahol a százszorszépek nyílnak egy olyan műalkotás, mely a befejezte után is velünk marad. És szerintem az ilyen történetekért érdemes olvasni. Melyek valóban formálnak bennünket, szélesítik a perspektívánkat, és ösztönöznek arra, hogy lépjünk ki a komfortzónánkból, váljunk empatikusabbakká, és a belső értékek keresésére motivál minket. Nem fogom tagadni, a kicsorduló könnycseppek velejárói ennek a regénynek. Mert annyira tragikus, de mint a rózsa, melynek a tüskéje parányit megsebez, ám bármikor rátekintünk, ámulatba ejt bennünket. Ahogyan ez a regény is. 

Borító:
Igazi mestermű, ahogyan a tartalma is. A borús háttérből kiemelkedik egy százszorszép, mely ráfonódik a cím betűire. Első látásra elnyerte a szívemet, pedig nem gondoltam volna, hogy ezek az erőteljes színek ennyire tudnak passzolni egymáshoz. A rikító kék, a rózsaszín és a virág sárgája. Mégis ezek elegye egyszerűen káprázatos. Figyelemfelkeltő, és azt sugallja: Tudd meg, mit tartogat a történetem!

Összességében:
Sienna Cole valódi mesterműve ez a történet. Valami egészen újban próbálta ki magát, de kivívta az elismerésemet és minden egyes sorában látszik, hogy beletette szívét-lelkét ebbe az érzelmek színes skálájával telített regénybe. Az írónő a szavaival úgy bánik, ahogyan a festő az ecsetével. Finoman húzza a betűk vonásait, ugyanakkor az összesnek hatalmas súlya van. Minden egyes mondata művészi és kifinomult. Megelevenednek a szemünk előtt a történések, mintha éppen egy film zajlana.
Ez a regény az érzelmek irodalmi virágoskertje. Sokszínű, gyönyörködtető, magában foglalja a változás reményét, és hogy a tavasz beköszöntével új élet fakad az elszáradt tövekről is.
Azoknak ajánlom ezt a regényt, akik egy belső, lélektani utazás részesei szeretnének lenni, akik nem rettennek meg az élet árnyoldalától sem, akik hisznek abban, hogy a változás saját elhatározásból fakad, és végül pedig azoknak, akik egy lehengerlő, mély olvasmányra vágynak, egyik igazi műalkotásra, melynek hatása veled marad a könyv befejeztével is. 

Oldalszám: 450
Kiadó: Álomgyár

Kedvenc karakter: Molly O'Hara
Kedvenc idézeteim:

"– […] Semmi sem fontosabb annál, mint hogy megismerd saját magad. Erről szól a létezés."

*

"A szeme fekete és nyugodt volt, akár az éjszakai víztükör – én megigézve belebámultam, és megpillantottam benne saját lényem apró, reszkető fénypontját."

*

"– Mindannyian keresünk valamit – folytatta. – Ki az igazságot, ki a boldogságot, ki a siker kulcsát. Te mit keresel?
– Én… – hajtottam le a fejem. – Valami olvasnivalót."

*

"– Nagyon sok mindenből kimaradsz, ha attól rettegsz, hogy mások mit szólnak hozzá."

2020. október 19.

Baljós szitakötő blogger hétㅣExkluzív interjú és részlet


A mai napon megjelent egyik kedvenc írónőm, Anne L. Green legújabb regénye, a Baljós szitakötő. Tudj meg te is minél többet a regényről ebből az interjúból, és olvass el egy részletet, ahol feltűnik egyik kedvenc zsarunk is a Bűnös viszony sorozatból!

1.)    Will után most a társa, Jack Doyle kerül a történet középpontjába. Honnan jött az ötlet, hogy neki is önálló duológiáját írj?

Nem áll távol tőlem, hogy a könyveimből kiragadjak egy-egy szereplőt és annak külön történetet írjak. Ez esettben Jack esett áldozatul. 😊 Imádtam a csipkelődő nyomozópárosukat, és így ezt a világot még életben tudtam tartani. Ám fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy aki nem olvasta a Bűnös viszony sorozatot, az is nyugodtan belevághat. A párosunk a következő részekben is tesznek majd róla, hogy az olvasók olykor egy jót derüljenek, ám ebben a kötetben már egyfajta feszültség is érzékelhető lesz kettőjük között. Hogy miért? Az hamarosan kiderül.


2.)    Mesélnél arról, miért pont Baljós szitakötő címet kapta a mai napon megjelenő első rész?

A Bűnös viszony-sorozatnál nagyon beszippantott a krimiszál. Itt is vágytam rá, hogy olykor félrevezessem az olvasóimat, szereplőimet. Az izgalmakat, a gyilkos személyét ezesetben szerettem volna egy szimbólumhoz kötni. Rengeteget töprengtem, hogy megtaláljam a megfelelőt. Ám, amikor már tanácstalanul felsóhajtottam, mert nem találtam az igazit, a kislányom oldotta meg a kérdést. A parkban szaladgált és hajkurászta a cuki, gülüszemű kis szitakötőt. Akkor bevillant minden és már nem volt kérdés sem a cím, sem a történet folytatása. 

3.)    Milyen előkészületeket igényelt az írás folyamata? Hogyan ástad bele magad a rendőrök világába?

Valójában már akkor, amikor egy történet végén járok, születőben van egy másik a fejemben.  Nem tudom úgy elvarrni egy könyv utolsó szálait, hogy ne tudnám, vár rám egy másik. Ebben a történetben nem a rendőrök világa adta fel leginkább a leckét, sokkal inkább a női szereplő, Erica sorsa. A Bűnös viszonyban már voltam rendőr is, ügyvéd is, és ebből a világból egy ideig biztos, hogy nem fogok kilépni. Vannak terveim, amit egyelőre még nem osztok meg, de jövőre mindenre fény derül.

4.)    Milyen volt a borítótervezés folyamata? Mesélnél erről egy kicsit? Hogyan jutott eszetekbe ez a színvilág? Hogyan találtatok rá a borítókon szereplő modellekre?

Azt hittem, könnyű dolgunk lesz, de nem volt az. Nagyon kevés jogtiszta képet találtunk fekete férfival. Amikor már megvolt a modell, dönteni kellett a koncepcióról, színvilágról. Itt többféle variáció született, de nem volt egyik sem az igazi. Akkor jutottak eszembe a szitakötő szárnyai, amelyek a szivárvány minden színében pompázik. Ezt próbáltuk ezekkel a színárnyalatokkal tükrözni. Nekem nagyon megtetszett.

5.)    Nemsokára országszerte elérhető lesz a Baljós szitakötő, a 14. regényed. Emlékszel, milyen érzés volt először kézben tartani nyomtatott formában az írásod, és mesélnél arról, milyen érzések kavarognak most benned az új könyved érkezésekor?

Minden egyes könyv megszületése izgalommal tölti el az embert. Az első, a második és a tizennegyedik is. Minden könyvben benne van a lelkem egy darabja. Volt ismerősöm, aki azt mondta, hogy a könyveimen, a főszereplőkön keresztül teljesen megismerhetnek az olvasóim. Gondolkodtam már rajta, vajon, ha minden eddigi könyvem karaktereit összemosom, milyen jellemvonás lenne a végeredmény. Egy biztos. Minden egyes könyvem, ami nyomtatásban megjelenik, beleteszem a szívem-lelkem, mert nem okozhatok csalódást saját magamnak, a kiadómnak és az olvasóimnak. 

6.)    Mit várhatunk mi, olvasók ettől a regénytől? 

Egy biztos. Unatkozni nem fognak az olvasóim. Lesz benne a már tőlem megszokott humor, romantika, dráma, izgalom és persze az elhanyagolhatatlan Anne L. Greenes csavarok. Amikor leadtam a kéziratot kicsit féltem, mert minden könyvemmel egyre bátrabb leszek és nem tudom, hogy ezt hogyan fogadják az olvasók. A szerkesztőm és az előolvasóim megnyugtattak, hogy kifejezetten jó dolog, ha tudok újat mutatni. Az is biztos, hogy izgatottan fogom várni az első olvasói visszajelzéseket.

RÉSZLET A BALJÓS SZITAKÖTŐBŐL 

    – Na, itt is vagyok – ugrott be mellém a kocsiba. – Történt valami rendkívüli? – pillantott a megfigyelt ház irányába.
    – Történt, éppen azon voltam, hogy unalmamban éhen halok – dőltem hátra a vezetőülésben.
    – Addig nem fajul a helyzet – nyomott a kezembe egy barna tasakot.
Türelmetlenül kibontottam, de ahogy megláttam az olajtól csöpögő croissant-t, azt hittem, elhányom magam.
    – Jaj, ez az enyém – cserélte ki a tasakokat. – Neked csináltattam egy szendvicset.
    – Jézusom, Will! Te ilyen szennyel tömöd magad? – fintorogtam.
   – Aha! – harapott bele az édes süteménybe, amiből kifolyt valami még olajosabb és cukrosabb massza.
    – Atyavilág, tisztában vagy vele, hogy mivel mérgezed magad éppen? – emeltem ki a tasakból a saját reggelimet. Értetlenül néztem a szerzeményt, majd a fejemet ingattam.   
   – Ezt nevezed te egészséges tápláléknak? – lóbáltam meg előtte a gusztusosnak cseppet sem nevezhető szendvicset.
     – Miért, mi bajod van vele? – kérdezte teli szájjal. – A hölgy nagyon jószívvel csinálta.
   – Soroljam? – néztem rá megrovóan.
Annyi év után sem tudta, mit jelen nálam az egészséges táplálkozás.
    – Kilóg belőle az a zöld levél, gondoltam, örülni fogsz neki.Döbbenten hajoltam felé.
    – Örülni? Ennek? – rökönyödtem meg. – Ez fehér lisztből készült – csattantam fel.
Hihetetlen, hogy ennyi év után sem jegyzi meg, hogy nem eszem fehér lisztből készült termékeket.
    – Te mondod mindig, hogy a gabonafélék alkotják az egészséges táplálkozás alapját.
Nem tudom, hogy attól durrant-e el az agyam, hogy csak a felét jegyzi meg annak, amit mondok, vagy az éhségtől váltam ingerültté, de kifakadtam:
    – A teljes kiőrlésű gabonafélék, de ez nem az – ingattam a fejem. Szétnyitottam a szendvicset és bizalmatlanul tanulmányoztam benne a húst. – Remélem, hogy ez nem disznóhús – sandítottam felé.
    – Csak ez volt nekik, de ne aggódj, a húsok nagy mennyiségű teljes értékű fehérjét tartalmaznak – győzködött. – Van benne sajt is – vigyorgott elégedetten.
    – Ah! – öklendeztem.Feleslegesnek tartottam, hogy kiselőadást tartsak neki a jó fehérjéről és a telített zsírok beviteléről. Úgyis csak azt hallotta meg, amit akart.
    – Most éhen halsz, vagy megeszed azt? – nézett a szendvicsemre.
Undorral az arcomon nyomtam a kezébe, ő pedig elkezdte befalni azt is a saját péksüteménye után.Megrökönyödve csúszott ki a számon:
    – Tudod, Will, vannak olyan tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni, például, hogy milyen neműek vagyunk, vagy hogy van-e öröklött hajlamunk bizonyos betegségekre. De a betegségek többségének kialakulásáért mi magunk vagyunk a felelősek az életmódunk és táplálkozásunk által.
    – Hidd el – nyámmogott –, hamarabb halok meg a munkám miatt, mint azért, amit lenyelek.
    – Ne légy ebben olyan biztos – kaptam elő a még tegnap este elkészített zöldségturmixom.
    – Az meg mi a lópikula az üvegedben? – grimaszolt.
    – Egy magas ásványianyag-tartalommal rendelkező turmix. A jótékony rostok nagyon egészségesek – kortyoltam bele.
    – Undorítóan néz ki. Nem is akarom tudni, mi van benne.
    – Spenót, madársaláta, szárzeller, avokádó, uborka, cukkini, kínai kel, káposzta, de dobtam bele egy kis banánt és kivit is – magyaráztam.
    – Hát ettől még olyan a színe, mint a hányásnak.
 
🕮🕮🕮
 
 
Nézd te is az online könyvbemutatót holnap! 

És olvasd el a blogger hét további állomásait is:
 
Adry olvasósarka:
Niitaabell világa:
 
Bookish moments blog:
 
Lizzyke olvasókuckója:
 
Mert olvasni mindig jó:
 
Nikii könyvblog:

2020. október 17.

Kylie Brant - Csinos kis táncoslányok

 HANGULAT                                MOLY                                        2020 

"A ​múlt nem ereszt. Évekkel ezelőtt, Saxon Falls városából eltűnt egy fiatal lány, Kelsey Willard, akit azóta halottnak hisznek. A tragédia sajgó űrt hagyott a lány családjában: az anyja gyógyszerekkel próbálja tompítani a fájdalmat, az apját lassan legyűrik a titkos démonai, mindeközben a húga szeretné végre maga mögött hagyni a múltat. De most egy újabb lány tűnt el a környékről. Az eset feltépi a Willard-család sebeit, visszarántja őket a múltba, és olyan események láncolatát indítja el, amire egyikük sincs felkészülve. Mark Foster különleges ügynök kísérteties párhuzamokat fedez fel a két lány elrablásának körülményei között, így esélyt kap arra, hogy elfogjon egy sorozatgyilkost. De ehhez fényt kell derítenie a Willard-család féltve őrzött titkaira, és közben rájön, hogy az igazság sötétebb lehet, mint valaha képzelte volna. Ahhoz, hogy megtalálja az újonnan elrabolt lányt, előbb meg kell oldania egy régi rejtélyt: Kelsey Willardét. Élve vagy holtan, a lány az egyetlen reménye, hogy megoldja az ügyet. 

Hátborzongató thriller a balett-táncosok világából."

Vannak azok a pillanatok, amikor semmi nem tud jobban kiszakítani a valóság fogságából, mint egy izgalmas, fordulatokkal teli thriller. Nem vagyok jártas ebben a zsánerben, sokkal inkább a romantikus regények felé húz a szívem, de akadnak olyan időszakok, amikor elengedhetetlenné válik kilépni a komfortzónából, kipróbálni valami újat, és a pszicho-thrillerek világában én ezt megtaláltam. Ezt az újdonságot.

Sosem voltam az a típusú kislány, aki kérlelte volna az anyukáját, hogy írassa be balett órákra. Egyszerűen az a kecsesség és báj sosem volt meg bennem. Kylie Brant regénye viszont annál is inkább vonzott. Hogyan keveredik a tánc művészete és lágysága a thrillerre jellemző hátborzongató atmoszférával? Felvetődött bennem ez a kérdés, és egészen addig nem hagyott nyugodni, míg a végére nem értem.  

A regény felütése felhívja a figyelmet az internetes ismerkedés veszélyeire - azt hiszed, ismered a másikat, de valójában nem. Kitárulkozol neki, elmondod a legféltettebb titkaidat, és nem is gondolnád, hogy ezeket egyszer majd felhasználják ellened. Whitney DeVries egy éjszakán kioson, hogy végre találkozzon internetes hódolójával, amikor hirtelen egy fekete furgonban találja magát, majd egy zárt szobában, láncra verve, ahonnan nincs menekvés. Az egész kisvárost bejárja az eltűnt lány híre, az ott lakók pedig rögtön összeköttetésbe hozzák egy 7 évvel ezelőtti esettel - Kelsey Willard eltűnésével. A Willard-család életében a lányuk hiányát semmi sem tudta azóta sem pótolni. Megpróbáltak továbblépni, megpróbálták folytatni az életüket, de a remény szikrája még mindig ott parázslott mindannyiukban - hátha egyszer Kelsey hazatér. Whitney eltűnése újra felszínre hozza a régi sérelmeket, a múlt fájdalmait, a helyi rendőrség pedig ismételten megnyitja Kelsey Willard aktáját. Vajon ezennel sikerül elkapni a Tíz Mérföldes Gyilkosnak keresztelt sorozatgyilkost? A nyomozás Mark Foster vezényletével folyik, aki mindent megmozgat, hogy végre megoldja egy tucat eltűnt lány esetének kérdését. De most agyafúrtabbnak kell lennie, mint valaha. 

A Csinos kis táncoslányok több témával is foglalkozik. Ám főként a gyászt, az elveszítettséget, valamint annak a családra gyakorolt hatását mutatja be. Hamar rájövünk, hogy a Willard-családban Kelsey eltűnése előtt is akadtak problémák - a külsőségek mindig is jobban számítottak, emiatt pedig egy valódi élethazugságra épült az életük. A szülők kapcsolata már régóta nem felhőtlen, érezhetően nincsenek megbeszélve a konfliktusok, és ez félrelépéshez vezetett. David - az apa - sok időt tölt távol a családtól, magára hagyva a szorongásokkal küzdő fiatalabb lányát, Janie-t és a titkon gyógyszerfüggő feleségét, Claire-t. Kelsey említését pedig feltűnően kerülik ők, és szemtől-szembe a kisvárosban lakók is. Janie-nek az évek múltával lett elég ereje visszamenni az iskolába, ahol jóindulatnak semmi nyoma nem fogadta. Ő lett a fura, visszahúzódó, stréber lány, akinek eltűnt a nővére. Whitney elrablása és előkerülő kétes képek a helybeli lányokról azonban arra késztetik őt, hogy saját nyomozásba kezdjen. 

Érezhetően az egész város titkol valamit. Mindenkinek van rejtegetnivalója, amiről nem szeretné, hogy napvilágot lásson. Az iskolai gondnok fiatal, csinos lányokat fotóz, a pap feltűnően kerüli a kontaktust a rendőrséggel, a gimnázium falai között korrupció zajlik, és a múlt mindenkinél kísért - a DeVries és a Willard családnál is. 

Bármennyire is élveztem a hátborzongató, különleges atmoszférát, a nyomozás egyes fázisait, nem mehetek el szó nélkül néhány hiányosság mellett. A cím és a beharangozó alapján arra következtethetünk, hogy a regény nagy hangsúlyt fektet a táncra, a balettre. Viszont a könyvet olvasva sajnos nem ez történt. Egyszer-egyszer tűnt fel csupán a tánc motívuma Whitney részéről, hiszen az elrablója arra kényszeríti, hogy láncra verve a legjobb balett-tudást hozza ki magából. Ha csalódást okoz, annak viszont ára van. Kevésszer szerepelt, de akkor abszolút hatásos volt - ebből vártam volna még többet. Valamint amit még igencsak nehezményeztem, a gyilkos indítékainak hiányos kifejtése. Reméltem, hogy mélyebben belemegy a gyilkossági lélektanba, olyan háttérrel szolgál majd az írónő számára, amitől átérezzük, milyen sérült ember is az ilyen. Ennek elmaradása lehet véletlen, vagy éppen szándékos - talán nem is akarta Kylie Brant, hogy megismerjük a gyilkos  elme mögött zajló gondolatokat. Ennek ellenére én hiányoltam a regény végéről ezt a záróakkordot.

Borító:
A borítón megjelenik az ősz toposz, a lehullott levelek, melyek modellezhetik az elrabolt lányok lehullott életét. Ehhez az évszakhoz kapcsoljuk az elmúlást, az elvesztettséget, így abszolút passzol a regényt belengő fájdalmas atmoszférához. Az avarban egy pár elnyűtt balettcipőt láthatunk, mely szimbolikusan kapcsolódik a történethez és megelevenedik általa a cím is. 

Összességében:
A Csinos kis táncoslányok egy rendkívüli pszicho-thriller, mely feltárja a múlt elrejtett titkait. Visszanyúlik egészen 7 évvel a jelen előttig, és összekapcsolja két eltűnt, fiatal lány esetét. Megkapja mindenki a végső lezárást? Úgy éreztem, igen. 

Az írónő elvarrta a szálakat, a múlt szelencéi lassan, apránként nyílnak ki, ahogy haladunk előre a történetben. Érzelmeket, empátiát vált ki belőlünk ez a regény. Sötét, rémisztő és valóságos. Talán épp ettől vált rendkívül ijesztővé. Hiszen nem tudni, jártunkban mikor találkozhatunk ilyen emberekkel. Olyanokkal, akik saját sérelmeiket vetítik ki másokra. 

Élveztem olvasni, hajtott előre a kíváncsiságom. 

Azoknak ajánlom ezt a történetet, akik szeretnék belevetni magukat egy olyan nyomozásba, ahol vissza kell hengeríteni az idő fonalát és át kell látni a hazugság sötét álarcán. 

Oldalszám: 440
Kiadó: Könyvmolyképző

Kedvenc karakter: Mark Foster
Kedvenc idézeteim:

"A lány visszhangzó sikolya megremegtette a szobát. Pusztító volt a fájdalom. De ezúttal a kínon túl más is szétterjedt benne: vörösen lángoló düh."

*

"A szörnyek nem a hálószobában rejtőztek. Ott éltek a városodban, a hétköznapi emberek közt. Valószínűleg ők is munkába jártak, talán integettek is a szomszédoknak, miközben a füvet nyírták. A valódi szörnyek nem rémisztő külsejűek, karmos-agyaras lények voltak az ostoba horror-filmekből, amiket a barátaival az ottalvós bulik alkalmával néztek."

2020. október 13.

R. Kelényi Angelika - A lánynevelde 2.

 HANGULAT                                MOLY                                        2020  

"Christina ​húgai, Nella és Leona is megváltoztak az évek során. Nella huszonkét éves felnőtt nő lett, és komoly munkát kap a Sorores Lányneveldében, de öt év elteltével is magát hibáztatja a nővére pokoljárásáért. Ezért magára vállal egy veszélyes feladatot, amikor kiderül, hogy az eltűnt férj, signore Costello és a véresre vert lány, Carmela ügye összefügghet. Szívén viseli a bántalmazott nő sorsát, saját múltbéli fájdalmait látja rajta, ezért jelentkezik a mulatóba szórakoztató hölgynek, ahol Carmela is szolgált…Christina félti ugyan, de beleegyezik húga vállalkozásába, hisz Nella tökéletesen alkalmas erre a szerepre, ráadásul az eltelt öt évben megtanulta, hogyan használja a szépségét és az eszét.A titokzatos mulatóban eleinte könnyedén veszi az akadályokat, és hamar a tulajdonos és úri körének kedvencévé válik. Csakhogy a szerelem és a múltja utoléri, ezzel nem csak az éltét, hanem a feladatát, mi több, Christinát is veszélybe sodorja…Christina és Marco mindent megtesz, hogy kiderítse, hová tűnt Costello, és egyre több furcsa, rejtélyes dologra jönnek rá. A szálak ijesztő irányba futnak, az ésszerűség határán túlra…Közös nyomozásuk során egymás iránti érzelmeik is komoly próbát állnak ki, kemény harcot vívnak azért, hogy ne csak Nellát, hanem szerelmüket is megmentsék. Képes lesz-e Nella felülemelkedni múltbéli sérelmein és hidegvérrel véghezvinni a feladatát? Lehetséges-e belelátni egy beteg elmébe, és megtalálni a megoldást egy valójában egyszerűnek induló bűnügyre?

R. Kelényi Angelika Terézanyu-díjas, többszörösen Aranykönyv-díjra jelölt írónő ezúttal is a 19. századi Rómába viszi olvasóit. A Riva nővérek-sorozat negyedik részében döbbenetes és ijesztő rejtéllyel találják magukat szemben a szereplők. A regényt szokás szerint átszövik a titkok, gyilkosságok, a kaland, a szenvedély és a romantika."

Hosszú idő elteltével ismét visszatértem a 19. századi Rómába, a változatlanul bűnös, alvilági forgatagba, ahol sötét titkok rejtőznek. Christina Rivera és Marco Fiore továbbra is közös erővel nyomoznak az eltűnt nemes ügyében, és együtt próbálnak az embereket megfélemlítő Farkas nyomába eredni. Vajon ki rejtőzik az álnév alatt? Szerintük nem más, mint nagynevű báró, Laurentino Marcetti. De hogyan tudnának a közelébe férkőzni, és vallomásra bírni? 

A lánynevelde 2. még több titkot és fordulatot rejt, mint az első része! 

Ebben a kötetben előtérbe kerül Christina húga, Nella, aki a Mennyei bűnökben elfecsérelte a kemény munkával megkeresett lakbérre valót szép ruhákra, selyemre, hogy így kerüljön ki a nyomornegyedből. Önző és hiú viselkedése azonban nem szült semmi jót, megalázták és megalázkodásra kényszerítették. Útja azonban visszavezette őt nővéréhez, a Sorores Lányneveldébe, ahol kiképezték őt, hogy meg tudja védeni magát és társait, ha a szükség úgy hozza. Emellett pedig megtaníthatta a többi lánynak, amihez a legjobban ért: a csábítás fortélyait. Ám az élet a lánynevelde falai között közel sem olyan izgalmas, mint arra Nella vágyna. Neki kalandok kellenek és kihívások. Ezért nem hátrál meg a veszélyes feladat elől, mikor Christina és Marco Fiore megkérik: kerüljön közel Marcetti báróhoz, használja a bájait annak érdekében, hogy kiderüljön, ki is uralja Róma alvilágát és merre tartja fogva az eltűnt signore Aldionit. 

Eközben egy védtelen lányt ápolnak a Sorores falai között, kinek fiatal vonásai elárulják, hogy alig kamasz csupán, ám az ajkain ott virít a vörös festék. De vajon ki lehet ő? Talán ő lehet a hiányzó láncszem ahhoz, hogy megoldják a Farkas rejtélyét? De még nincs vége az izgalmaknak! Valaki a háttérben további gyilkosságokat hajt végre. Bűnözők, az alvilág emberei sorban halnak meg egy névtelen, álruhás gyilkos keze által. Ki vette kezébe az igazságszolgáltatást? 

"Ő az a nő akart lenni, akiért harcolni kell, akit meg kell hódítani, akit el kell halmozni, akinek egy érintéséért akár a halált is vállalni kell."

R. Kelényi Angelika egy különleges, fordulatokkal és megannyi izgalommal teli kalandot ajándékozott nekünk. Tele volt meglepetésekkel, ármánnyal, és mindemellett mély lélektanisággal is. A Rivera nővérek a szívünkhöz nőttek, és az írónő bemutatta általuk azt, milyen nehéz is megvédeni azokat, akiket szeretünk. Akár az élet nehézségeitől, akár attól, amilyen hatással vannak ezek a lelkük darabjaira. Ebben a kötetben előtérbe kerül a már említett középső nővér, Nella életútja, közelebbről is megismerhetjük, hiszen korábban adott elég indokot arra, hogy felszínesnek gondoljuk, ám ennél több rejtőzik benne: furfang és kendőzetlen báj. Valamint a legfiatalabbik lány, Leona személye és a kötetek mögött megbúvó jellemváltozása is felcsillan A lánynevelde2.-ben - és rá kell döbbenünk, hogy a korábban Blanca Rivaként ismert Christinának is rengeteg megpróbáltatáson kellett keresztülmennie, de húgai is megjárták a poklok poklát a háttérben. 

Rendkívülien összeszerkesztett, utánozhatatlan műalkotás lett mindezek által a Riva nővérek ez a kötete. Imádtam minden sorát, és bármikor újra tudnám olvasni a teljes sorozatot. 

Borító:
Az eddigi kötetekhez hűen impozáns. Megmaradt a falemez a cím mögött, ami szerintem rendkívüli megoldás - egyszerű, mégis dekoratív. A háttér - hasonlóan A lánynevelde 1. borítójához - elmosódott, ebből a térből emelkedik ki egy fának támaszkodó, fiatal lány. Az öltözéke színe szerintem összhangban van a cím mögötti lilás árnyalattal. Tökéletes, ahogyan azt már megszokhattuk.

Összességében:
A gyönyörű külső egy alapos gondossággal megalkotott történetet rejt. Egy igazi vérpezsdítő krimit, kalandos nyomozást és mély érzelmeket. A karakterek rendkívül összetettek, voltak, akik jellemét eddig csak a felszínesen ismertük, de mostanra már árnyalt képet kaptunk róluk. Egyesekről változott a véleményünk, másokat a szívünkbe zártunk. De az biztos, hogy nem tudom könnyedén elengedni Róma alvilági forgatagát minden ármányával és sötét titkával együtt.
Imádtam a regény minden sorát! Imádtam Marcóval és Rizzóval nyomozni! Imádtam a Sorores falai között időt tölteni! Imádtam a kelepcéket, a folytonos és nem várt fordulatokat!
Egyszerűen imádok mindent, amit R. Kelényi Angelika ír! Ha valaki igazán tud egy történelmi közegbe ágyazott romantikus krimit alkotni, ami garantáltan elbűvöl, az ő. 

Ajánlom mindenkinek, akik készen állnak egy hatalmas kalandra a 19. századi Rómában, egy titkokkal övezett, sötét világban, ahol az egyetlen kiút a leleményesség. Romantika, mély lélektaniság és izgalmak tökéletes harmóniája - ez A lánynevelde.

Oldalszám: 388
Kiadó: Álomgyár

Kedvenc karakter: Nella Rivera, Marco Fiore
Kedvenc idézeteim:

"Csakhogy a szépséget táplálni kell, mert a szépség, ha nem kap bókok formájában táplálékot, úgy elhervad, akár a virág, amit nem locsolnak."

*

"És ha egy férfi szerelmes, mindegy, hogy gyilkos, vagy sem, a szeretett nőért bármire képes. Még arra is, hogy kedves legyen..."

*

"Minden és mindenki megvehető…Ha nem pénzzel, akkor mással."


2020. október 2.

Whitney G. - Alapos kétely

 HANGULAT                                MOLY                                        2018 
 
"A farkamnak megvan a maga étvágya – ami nagy és igen sajátos étvágy. Olyan nőt akar, aki szőke, formás és lehetőleg nem egy kibaszott hazudozó. (Hogy miért, az egy külön sztori.) Menő ügyvédként nincs vesztegetni való időm párkapcsolatra, ezért névtelen csevegéssel és interneten megismert nőkkel elégítem ki az igényeimet. A szabályok egyszerűek: egy vacsora, egy éjszaka, zéró ismétlés.Ez csak alkalmi szex. Nem több, nem kevesebb.
Legalábbis így volt egészen Alyssáig.
Ő egy 27 éves ügyvédnő, könyvgyűjtő és állítása szerint a legkevésbé sem vonzó. Elvileg jogi tanácsokat adtam neki késő esténként, és rábízhattam a heti kalandjaim részleteit. De aztán bejött a cégemhez egy interjúra. Egy hallgatóknak kiírt gyakornoki pozícióra… És rohadtul megváltozott minden. "
 
Egy barátnőm ajánlására kezdtem bele az Alapos kételybe, mivel mostanában a nehéz hétköznapokból való szabadulásként a könnyed, szórakoztató olvasmányokat választom, amelyek kikapcsolnak, és segítenek feledni a valóság nehézségeit. 
Ilyen időszakokra tökéletes az Alapos kétely.
 
Andrew Hamilton utálja a hazugságokat. Kicsiket, nagyokat és az apró füllentéseket is. Mottója a nyílt őszinteség és az, hogy "egy vacsora, egy éjszaka, semmi ismétlés". Minden este más nőt visz ágyba. Előtte meghívja őket egy extravagáns étterembe, azután pedig jöhet a lepedőgyűrögetés. A lényeg, hogy jó domborulatokkal megáldott szőke legyen. Nappal egy nagysikerű ügyvédi irodában dolgozik, éjszaka pedig az élvezeteket hajkurássza. Vajon az interneten megismert Alyssa pont beleillene ebbe a sorba?
Aubrey Everhart nagy álma, hogy hivatásos balett-táncos legyen. Ám szülei jogi pályára kényszerítik, a lány ez alól a nyomás alól próbál kitörni, így tanácsot kér egy interneten megismert ügyvédtől, Thoreau-tól. A férfi Alyssa álnéven ismeri őt, és fogalma sincs, hogyan néz ki, vagy valójában hány éves. Hat hónapon keresztül csupán e-maileznek és telefonálnak egymással, de az álneveken és apróbb személyiségjegyeken kívül nem tudnak meg mást a másikról. De mi történik, amikor kiderül az igazság?

"A szívem mindig is balettcipőben tipegett."

Őszintén, nagyon sok minden volt ebben a könyvben, én mégis kevésnek éreztem. Az elején megpendítette az írónő az internetes ismerkedés árnyoldalait, miszerint a világhálón sokszor az ember csak annyit láttat, amennyit akar, és gyakran ez a kép nem fedi pontosan a valóságot. Sokkal könnyebb egy e-mailben hazudni, vagy elferdíteni az igazságot, mint szemtől szembe. Aztán Aubrey oldaláról az Alapos kétely bemutatta azt, hogy érdemes az álmainkat követni, még ha ez az út igazán rögös, akkor is. Márpedig ha a szülő a saját álmait vetíti ki a gyerekére, és elvárja annak teljesítését, az igen nagy akadály. Egy rossz szülő-gyerek modellt demonstrál a könyv, és csak abban erősít bennünket, hogy kerüljük el az ilyet, és ne erőltessük a magunk akaratát a (leendő) gyerekeinkre.
Andrew vonalán pedig bemutatja az írónő, mekkora jellemváltozást képes okozni a hűtlenség. Vajon a drága öltöny és vastag pénztárca mögött egykoron érző szív dobogott? Végig érződik a regényt olvasva, hogy Andrew személyiségét erősen meghatározzák a múlt árnyai. Az írónő lassan csepegteti az információkat kellőképpen felkeltve a kíváncsiságunkat, mire elérünk a csattanóhoz, amikor minden kiderül, amit a férfi maga is eltitkolt. 
Bár jónéhány témát megpendít az írónő, mélyre egyiknél se igazán ásott. És ez hiányzott nekem a regényt olvasva. Úgy éreztem - ezt, amit én hézagként éltem meg -, Whitney G. számtalan ágyjelenettel helyettesített. De nem a romantikus fajtával, hanem az állatias, elemi horderejű dugással. Mindenhol. És ez, a folyamatos vágykielégítés minden második oldalon, erősen roncsolta az olvasmányélményemet. 
 
 Borító:
Számomra olyan ez a külcsín, mint maga a történet. Ambivalens. Egyrészről passzentos, mivel a háttérben megjelenik New York városa, ahol részben a cselekmény játszódik, valamint egy igazán elegáns férfi áll a középpontjában, aki akár Andrew is lehetne valaki fantáziájában. Ám nem az enyémben. Részben persze ez is a problémám, hogy lerombolja az általam elképzelt Andrew-képet, ugyanakkor a főbb gondom az, hogy bár a borító teteje szuperül meg van csinálva, az alján csupán a cím uralkodik, és a háttere egyszínű. Ami akkor indokolt lenne, ha a cím nem lógna rá a modell kezére, és ténylegesen uralná a magának kiharcolt semleges teret. A betűtípus engem sajnos nem nyert meg magának, viszont a színe jól el lett találva, passzol a borítón domináló sötétkékhez, de még inkább a kiadó tematikai csoportját jelölő pöttyhöz - a rubinhoz. 

Összességében:
Whitney G. regénye tökéletes azokra az időszakokra, amikor a szórakoztató irodalom egyfajta mentsvárként funkcionál a valóság elől menekülve. Már a fülszöveg is árulkodik arról, milyen szókimondó az írónő stílusa, és a történetben inkább az erotika dominál a romantika felett. Andrew bármennyire is úriembernek mutatkozik külsőleg, a múlt annyira belemélyesztette a karmait, hogy a nők többnyire egyféle célt szolgálnak nála, emiatt pedig megkedvelni cseppet sem tudtam. Egy öltönybe bújt ősember. Aubrey céltudatosságára viszont felnéztem, ahogyan megharcol az álmaiért, annyi a problémája, hogy kegyetlenül vonzódik a rosszfiúkhoz, ahogyan a legtöbb női regényhős is. 
A kikapcsolódáskeresőknek ajánlom ezt a könyvet, ugyan nem a legmeghatározóbb olvasmányélményem volt a romantikus-erotikus zsánerben, vannak - az én szememben - hibái, de a célját elérte: mégpedig, hogy néhány órára magam mögött hagyjam a világ zajait, és elmélyedjek egy fiktív történetben és fiktív kalandokban lehessen részem.

Oldalszám: 390
Kiadó: Könyvmolyképző

Kedvenc karakter: Aubrey Everhart
Kedvenc idézetem:

"New York City nem több egy szarral teli pöcegödörnél, ahová a kudarcot vallottak kénytelenek beönteni az összetört álmaikat, hogy messze maguk mögött hagyják őket."



2020. szeptember 28.

Az életben nincsenek véletlenek - Interjú Papp Csilla írónővel

Papp Csilla regényeiben mindig is megfogott az, hogy a romantika mellett mély, lélektani mondanivalókkal tölti meg a történeteit. Pályája mint szerző 2015-ben indult, ekkor került kiadásra az első regénye A másik oldalról címmel. Ezt követte ennek a folytatása, az Azon is túl, majd egy különálló történetként bemutatta a Szerelem újraírva című művét. Napokon belül megjelenik a negyedik regénye, melynek címében a Ha/mar szóval bűvészkedik. Kíváncsi voltam, mi vezetett el idáig, erre pedig egy interjú keretein belül kaptam válaszokat. Köszönöm, Csilla, hogy időt szántál rám!

Papp Csilla


1. Van valami kedves történeted arról, mégis hogy sikerült az írói pályára lépned? Vagy a sors hozta így?
Van egy TEDx előadásom, amiben elmeséltem, hogyan váltam íróvá. Tulajdonképpen a munkahelyi stressz okozta alvászavar eredménye az első regényem. Persze azt nem gondolom, hogy akkor már íróvá váltam, hisz nem is terveztem további köteteket, de ahogy te fogalmaztál, a sors hozta így. Az olvasóim várták a folytatást és számtalan pozitív visszajelzést kaptam. Az nagyon inspiráló, amikor megerősítést nyer, hogy valamit jól csinálsz, legyen az az élet bármilyen területe.  Ezután elkezdtem jobban figyelni a belső hangra és egyre csak gyűltek a történetek, és azóta is igyekszem kerek egésszé kovácsolni őket. Így egyenes út vezetett a további kötetekig.

2. Mi volt az, ami elkezdte benned alakítani A másik oldalról történetét? Esetleg van egy olyan részlete a könyvnek, ami elsőnek eszedbe jutott, és onnan bontakozott ki a cselekmény?

A másik oldalról néhány barátnő és egy fiútársaság összegabalyodásáról szól és elsőként Hanna alakja körvonalazódott. Nem magamról mintáztam, de azt azért elárulhatom, hogy az egyetemi élményeim, az ott szövődött barátságaim komoly befolyással bírtak. Azt tudtam, milyen pasit képzelek el Hannának és meg is alkottam: ő lett Olivért. A kettőjük szerelmi történetére épül az egész, de nem akartam sablonos sztorit írni, így jó sok szereplővel dolgoztam, akik izgalmasabbá varázsolják a regényt. Azt is tudtam, hogy egy minimális spirituális szállal színesíteni fogom, ám nem terveztem meg előre az eseményeket. Nálam a karakterek önálló életet élnek és sokszor engem is meglepnek.  
 
3. Van kedvenc szereplőd, aki az eddig megjelent három, és a hamarosan érkező Ha/mar című könyv során talán mondhatni a legjobban a szívedhez nőtt?

Hogyan emelhetnék ki bárkit is? Olyan ez, mintha azt kérdeznéd egy anyától, hogy melyik a kedvenc gyereke?! Persze van egy szereplő, aki az olvasói visszajelzések alapján mindenkire hatással volt, valaki imádta és voltak olyanok, akik elviselhetetlennek tartották. Nagyon megosztó személyiség. Tamásnak hívják, ő Olivér gyermekkori barátja. A harmadik regényemben nem kapott szerepet, de most a HA/MAR történetben újra találkozhatnak vele az olvasók. Ugyanolyan nyers, vulgáris és őszinte, mint eddig.


4. Viszonylag sok szereplőt mozgatnak a történeteid, hogyan választasz nekik neveket?
 
Nem könnyű a névválasztás. Ezt is ahhoz hasonlítanám, mint, amikor a gyerekeknek kerestük a nevet. Google névlista, majd kizárásos alapon válogatás. Ha van egy név és köthető hozzá egy ismerős, akkor nagy valószínűséggel nálam nem lesz belőle regényhős. Jobb szeretek egy-egy nevet én magam felruházni saját személyiséggel. Most, hogy ezt leírtam eszembe jutott, hogy a lánytársaság egyik szereplőjének az egyetemi barátnőm második nevét adtam, akiről mintáztam. Ez a kivétel! 

5. Mi ösztönzött arra, hogy publikáld Hanna és Olivér történetét, A másik oldalról két kötetét?

Először csak egy regény volt, de azt határozottan tudtam, hogy annak stabilan a könyvespolcomon kell állnia, minimum keménykötésben. Az első megírása alatt nagyjából ez a kép lebegett a szemem előtt. Ez elég ösztönző volt ahhoz, hogy elinduljak ezen az úton. Nem könnyű manapság – amikor az olvasás nem trendi – írónak lenni, de én minden percét élvezem.

 
 6. Milyen változásokon mentél keresztül a könyvkiadást követően? Mit éreztél, amikor először a kezedbe vetted az első nyomtatott alkotásodat, és milyen érzések kavarognak benned most, hogy érkezik a negyedik regényed?

Az első kötetet megérinteni felemelő érzés volt. Azt a könyvet a barátnőmnek ajándékoztam, aki mindvégig hitt benne, ő tudta, hogy ez sikerülhet, és azóta is rendíthetetlen „rajongóm”.  A többi regény először kézben tartott köteteit otthon őrzöm. Alig várom, hogy a negyedik regény is felkerüljön a polcra. Izgatottan várom a fogadtatását, és hazudnék, ha azt mondanám, hogy most nyugodtabb vagyok, mint az eddigi megjelenések esetében. Az nem volna igaz. Főleg azért mert aki már olvasott tőlem, az biztosan „elvárásokkal” fogja kézbe venni az újat, és valószínűleg rangsorolni fog. Olyan nincs, hogy egy író minden könyve csúcskategóriás legyen, hisz egyikben ez, másikban az lesz, ami megérinti, amivel azonosulni tud (vagy nem) az olvasó. Tudom, nem lehet mindenkinek megfelelni, ám ez az időszak számomra bizonytalansággal teli izgalmas szakasz. De már csak pár nap és túl leszek ezen…

 
7. Napokon belül megjelenik a már fentebb is említett legújabb regényed Ha/mar címmel, ami már nem Hanna és Olivér történetét dolgozza fel, hanem az ő baráti társaságukból ismert Dénes és a Szerelem újraírva történetből megismert Dalma életét. Mesélnél arról, mi ösztönzött a mellékszereplő karakterek kifejtésére egy saját, önálló történetben? 
 
Az igazság az, hogy nagyon szeretem a karaktereimet, és A másik oldalról sorozatból Dénes a Szerelem újraírva regényből pedig Dalma egyedül maradt, és egyszer csak kipattant az ötlet, hogy őket össze kellene hozni. Így lett saját történetük. Úgy írtam meg, hogy tettem visszautalásokat az előzményekre, de az új olvasóknak is kerek egész lesz a történet akkor is, ha csak ezt a regényt veszik kézbe. Egyébként számtalan mellékszereplőről eszembe szokott jutni, hogy „ez is megérne egy saját sztorit” de nem készülök mindenkiről írni.

8. Hogyan választasz címet egy kéziratnak? Már az írási folyamat kezdetén megvan, vagy utólag nevezed el az adott történetet?

Volt ilyen is, olyan is. Az első regény a kész kézirat után kapott címet, és bár nem túl figyelemfelkeltő és nem túl trendi mégis olvasás után a szerkesztőm is azt javasolta, hogy maradjon ez a címe. Több aspektusból is értelmezhető, mert két szemszögből írtam a történetet, és megismerhettük a férfi és a női oldalt is, illetve Hannának az autóbalesetben meghalt barátja is segít a „másik oldalról”. Az Azon is túl mindig is ezen a néven futott, ez volt a munkacíme és a könyvcím is ez lett. A Szerelem újraírva regénynél ez nem volt olyan egyszerű. Én egy teljesen más címet adtam és a Kiadó jelezte, hogy a Béklyó, amit én kitaláltam nem túl pozitív cím, szóval gondolkodjunk, így lett a munkacím „szerelemakármicsoda”. Aztán végül megkapta a végleges címet és nehezen, de én is megbarátkoztam vele. Számítottam is rá, hogy ha a HA/MAR szójátékkal mint cím előjövök, kezdődnek a harcok, de nem így lett. Ezt elsőre „megvette” a kiadó és így is jelenik meg a jövő héten.

 
 9. Mit szoktál csinálni, amikor éppen nem írsz?

Unatkozni semmiképp. A hétköznapi munkám sem szokványos Média Divízió Igazgató vagyok, az irányításom alá tartozik egy kereskedelmi televízió, egy hírportál és van egy rendezvényszervező ágazatunk is. Iszonyú tág spektrumon kell kreatívnak lennem. Van például nyomtatott kiadványunk, aminek felelős szerkesztője vagyok, de például személy szerint én írom a könyvajánló részt, illetve a www.hajdupress.hu oldalon van egy saját könyves rovatom. Emellett egy kétgyermekes család mindennapjait koordinálom.  Egy dolog van, amit háziasszonyként nem kell csinálnom: a főzés, mert ez a férjem hobbija, szóval nálunk ő séf. Szóval nem is vagyok igazi háziasszony… :)

 
 10. Számodra mi a legjobb dolog abban, hogy író lettél?

Ezen még nem gondolkodtam. Talán az, hogy meg tudtam valósítani a gyermekkori álmomat. Nagyon sok ember fejében megfogalmazódik a gondolat, hogy „ezt egyszer megírom”, de kevesen jutnak el addig a pontig, hogy ezt meg is tegyék. És ha mégis, onnantól még iszonyú sok munka van addig a pontig, hogy az a bizonyos történet könyv formájában a polcokra kerüljön. Szóval nekem ez egy önigazolás, hogy kitartó vagyok és igenis remek dolog, ha az ember tud, akar és képes ragaszkodni a vágyaihoz és a céljaihoz. Jó volna, ha mások is átélnék ezt, mert fantasztikus érzés. Engem boldogsággal tölt el a tudat, hogy író lehetek, és ezt az olvasóknak köszönhetem, mert ők tettek azzá!  

 
HA/MAR könyvtrailer:




Papp Csilla elérhetőségei: