Kitablar: A múlt varázsa - Interjú Budai Lotti írónővel

Budai Lotti rendkívül színes egyéniség. Szívügye a történelem és az utazás, minden kötetében találhatunk valami különlegeset, egzotikusat. Első kötetei, A borostyánszemű duológia még a Geopen kiadónál jelentek meg, de a Shirzan szerelme c. regénye óta az Álomgyár kiadó írói táborát erősíti. Idén - kiszakadva a történelem vonzásköréből - egy napjainkban játszódó, útkeresés középpontú történetet mutatott be, mely által egy teljesen új arcát ismerhettük meg az írói világának.
Budai Lotti neve számomra már egyet jelent egy különleges utazással, kalandokkal, valamint mély mondanivalókkal teli történettel és egy felejthetetlen olvasmányélménnyel. Lássuk, hogyan mesél ő az írói pályájáról!

Budai Lotti

1. Mikor döntöttél úgy, hogy publikáló regényíró szeretnél lenni? Mi vezetett el odáig, hogy a regényeidet a könyvesboltok polcain találhatjuk?

Ez nem tudatos döntés volt, inkább egy spontán és ösztönös történés. Mindig imádtam a történelmi regényeket, de egy nap egyszer csak nem találtam azt, amit szívesen olvastam volna. Akkor jött egy gondolat, hogy mi lenne, ha megpróbálnám megírni. Az első történetem nem sikerült tökélesre, de éreztem, hogy ez azért jó... És lehetne még jobb. Úgyhogy igyekeztem levonni pár tanulságot és úgy nekiállni a következőnek, ez már a Borostyánszemű volt, ami meg is jelent.

2. A történeteiddel minden alkalommal egy különleges évszázadba repíted az olvasóidat, valamint számos egzotikus kultúrát mutatsz be azokon keresztül. Hogyan váltál a történelem szerelmesévé?

Hát, ez egy személyesebb sztori. A dolog ott kezdődik, hogy őszintén szólva nem volt egy kellemes kamaszkorom. Túlsúlyos voltam, pattanásos, fogszabályzós, mindezt egy olyan budai gimnáziumban, ahol mindennél többet számított, hogy nézel ki. Nem igazán voltak barátaim, és szerintem már akkor sokan néztek rám ferdén, mert kilógtam a sorból. Ezen a magányon oldottak rengeteget a történelmi regények. Úgy tudtak beszippantani és egy másik világba repíteni a valóságomból, mint semmi más. Ha más okokból is, erre alighanem a mai felnőtteknek még nagyobb szüksége van.

3. Az utazás motívum minden könyvedben megjelenik. Te szeretsz világot látni? Vannak kiemelkedő utazás-élményeid?

Igen, szenvedélyesen. Az utazásnak megvan az a varázsa, hogy ha eltávolít a hétköznapjaidtól, megengedőbb és spontánabb tudsz lenni az élet csodáival szemben. Nyitottabb vagy új emberekre, új élményekre. Ez velem általában megtörténik, úgyhogy nem is tudnék kedvenceket kiemelni. Egyébként szeretném elérni, hogy tudjam a hétköznapjaimat úgy élni, hogy ehhez el se kelljen utaznom...

4. Honnan szoktál inspirálódni?

Történelmi regények eseteben a történelem maga, a kortárs regényeknél az emberek, akikkel találkozom. A nőtörténeti munkában pedig a mai nők, és azok az életterületeik, ahol még mindig előítéletekkel és régi, patriarchális maradványokkal kell küzdeniük.

5. Milyen folyamatok állnak előtted az ötlet megszületésétől addig, hogy a kötet az olvasók kezébe kerüljön? Hogyan tudjuk elképzelni a kutatómunkát?

Hát, ha őszinte szeretnék lenni, akkor sok nyűglődés, önostorozás és halogatás... Jó ez túlzás. De a kortárs regényeimnél valahogy sokkal „nehezebben”, ott sokkal több önértékelési bibivel kell megküzdenem. Ez némelyest a történelmi regényeimnél is előjön, de kevésbé.
A leggördülékenyebben a nőtörténeti munkám szokott haladni. Ott egyébként is szinte mindig egyből szinte a kezembe akad – jobbára valami világvégi külföldi antikvárium kínálatában – az a tanulmány, esszé, biográfia stb, amire éppen szükségem lenne. Szerencse, hogy ezeket pár gombnyomással már meg lehet rendelni.

6. A főhősnőid megannyi kalandon, de olykor nehézségen mennek keresztül. Louise, Mija, Veronica mind különlegesen bátor lányok, nők, akiket az élet kihívás elé állít, ők mégis kitartanak. Mit tartasz fontosnak, amikor megalkotod a női karaktereidet?

Hogy autentikusan illeszkedjenek a korukba, mégis legyen szabad akaratuk és önérdekérvényesítési képességük. Ugyebár a történelem ennek nem igazán kedvezett a nők esetében... Ezért mindig úgy építem fel a pszichológiai tényezőket, a családi környezetet, a háttérsztorikat, hogy igazolják a személyiségüket.

7. Kérlek, mesélj arról, hogyan vált ennyire fontossá számodra a divattörténet!

Amikor annak idején művészettörténetet tanultam, már akkor leginkább azok a festmények nyűgöztek le, amelyeken ruhák, kelmék fényét vagy öltözékek apró részleteit ábrázolták érzékletesen. Divattervezést is azért kezdtem tanulni, hogy megnézzem, esetleg a kosztümtervezéshez lenne-e tehetségem. Hát kiderült, hogy nincs.:D
De ettől még hamar megtalálta a téma az útját az életembe, amikor az első regényemhez elkezdtem a korabeli ruhákkal foglalkozni.

8. Már nemcsak a lapok soraiban találkozhatunk veled, hanem a hangodat is hallhatjuk a Zubor Rozival indított közös podcastben, mely a Micsoda nők voltak! címet viseli. Ebben részről részre egy-egy fontos női személyt mutattok be karriertől egészen a kulisszatitkokig. Hogyan jött az ötlete? Mennyi felkészülést igényel egy-egy epizód, és hogyan döntitek el, ki legyen a következő nő, akiről beszélni fogtok?

Az ötlet Rozié, aki régóta dédelgette ezt a projekt-álmot és rám gondolt, amikor megvalósításra került a sor. Ezért elképesztően hálás vagyok neki.

Az én esetemben a felkészülés eléggé elhúzódik, főleg azért, mert amikor elkezdek egy-egy nő történetével ismerkedni, olvasni róla, mindig hagyok időt, hogy leülepedjen és szép lassan összeálljon az a vezérfonál, aminél fogva a leginkább érdemes az életét bemutatni. Ez így szerintem sokkal érdekfeszítőbb, mint valakinek az életén csak úgy kronologikusan végigmenni. Utána már gyorsan összeáll a kép.

9. A legújabb könyvsorozatod, a Tök-életlen életek, nem a történelmi múlt egy szeletével ismertet meg bennünket, hanem a főszereplő Laura életének döntéshelyzeteit mutatja be korunkban, hazánkban. Mi hozta ezt a változást?

Igazából volt egy mondanivalóm, ami hosszú évek állt össze benne és szerettem volna ezt leírni másoknak. Talán azért is mert az elmúlt néhány évben többet változtam, mint az első harmincban összesen, ez idő alatt pedig megérlelődött bennem valami. A saját útról és a saját döntésekről. Idővel pedig a cselekmény, a „sztori” is megjött hozzá. Ezek az emberi történetek érdekes találkozások során jutottak el hozzám és végül összeállt belőlük Laura meséje.

10. Nemrég megjelent a Rizsporos hétköznapok albumsorozat 3. kötete valamint az Ahová a holdam is velem jön c. regényed is, mely a Tök-életlen életek 2. része. Tekintesz már a távoli jövőbe, hogy mindezek után mire számíthatunk a tolladból? Visszatérsz a történelemhez, vagy maradsz a kortárs helyzetek, problémák bemutatásánál?

A történelmi regények, mindenképp helyet kapnak még az életemben, szeretném azokkal folytatni. Laura története kerek és egész lesz, de ha újabb sztori összeáll akkor, lehet újra nekiállok egy mai regények, illetve a Rizsporos Hétköznapoknak is lesz még folytatása.

11. Mi a legjobb dolog számodra abban, hogy író lettél?

Az, hogy azzal foglalkozhatok, amit igazán szeretek és igazán lelkesít.

Budai Lotti elérhetőségei: