Miklya Luzsányi Mónika pedagógus, író, szerkesztő, több életrajzi regény szerzője. Az Időutazó-sorozatban megjelent Mohács özvegye című könyve Mária királyné életét dolgozza fel."
A regényes életű Szendrey Júliára vetül a figyelem Miklya Luzsányi Mónika legújabb regényében. Mi rejtőzik a feleségek felesége, a honvéd özvegye, Petőfi mátkája és Andersen meséinek első fordítója álarca mögött? Az Athenaeum Kiadó gondozásában megjelent könyvet a Blogturné Klub három bloggere mutatja be. S a turnéval tartva, Ti is megnyerhetitek a könyv egy példányát.
🕮🕮🕮
Ahogy idősödöm, úgy kerül egyre közelebb hozzám Petőfi Sándor költészete. Azt tudjuk, hogy milyen szenvedélyes volt a szerelmük a feleségével, Szendrey Júliával, aki nemcsak párja, de sokszor múzsája is volt. A költő halála után viszont közmegvetés övezte - hiszen még a gyászév letelte előtt eldobta az említett özvegyi fátylat... Ezzel a kérdéssel azóta is foglalkozik a recepció, illetve egy nagyon érdekes részt szán neki Budai Lotti és Zubor Rozi a Micsoda "szajhák" voltak című nőtörténeti albumukban. De vajon mi mindent tudunk Szendrey Júliáról mint nőről? Aki egyfelől Petőfi Sándor feleségeként vonult be a történelembe, de Miklya Luzsányi Mónika bemutatja, mennyire felszínes is csupán ezt az egy jellemvonást állítani róla.
Az Ezerszer Júlia még a nő fiatalkorába kalauzol el bennünket - ugyanakkor meglepett, hogy sokkal színesebb, olvasóbarát volt, mint amire számítottam. A kötet szerzője megteremti nyelvileg is azt a regisztert, amely a 19. századba repít bennünket, és habár mindezt regényes formában teszi, ragaszkodik a tényekhez, a primer és szekunder irodalomhoz, nem ötvözi kitalált elemekkel Szendrey Júlia életét. Szerelme Petőfivel az orrunk előtt bontakozik ki, rekonstruálva a bálokat és a korabeli rendezvényeket, és azt a szituációt, melyben a nőnek választania kell szerelem és a családi - főleg atyai - elvárások között. Természetesen nem mehet el a kötet a nemzet költőjének mindenkori szerepe mellett, de nagyobb hangsúlyt fektet Miklya Luzsányi Mónika arra, hogy mindez a hirtelen jött elismertség és társadalmi szerepvállalás milyen következményekkel járt a fiatal Júlia életére.
A kötetben számos női trauma is megjelenik, melyek mind azt támasztják alá, milyen erős is volt tulajdonképpen Szendrey Júlia, amiről a köztudatban nem sok szó esik. Eleve a gyász, szeretett férjének elvesztése egy olyan törést okozott az életében, ami megrendítő élményként hatott rá. Majd a szabadságharc leverése után olyan kiemelt megfigyelést kapott Petőfinéként, mely további traumák karjába sodorta őt: Horvát Árpádéba. Júlia második házassága közel sem volt olyan szeretetteljes, mint az első, és mint a kötetből kiviláglik, sokkal inkább a kényszer szülte, mintsem szenvedély. Mondhatni, kétfrontos háborút vívott, hiszen a négy fal között a komoly embernek tűnő, de a zárt ajtók mögött állatias viselkedésű férje várta, míg a nép és a barátai megvetették őt amiatt a bizonyos özvegyi fátyol miatt. Barátai, többek között Arany János, a fiának keresztapja is elfordult tőle, és a fiatalkori barátnői is magára hagyták. Erről a kozmikus magányról, a házasságon belüli fizikai abúzusról és lányának korai elvesztéséről nem szokott szó esni, ha Szendrey Júliáról van szó. Be kell látnunk, hogy sokkal több ő, mint egy egyszerű költőfeleség.
Miklya Luzsányi Mónika megeleveníti azt a Szendrey Júliát, akinek a képe hiányzik a köztudatból, akit többnyire elfeledünk. Mindezen felül pedig levelekkel, töredékekkel és versekkel színesíti a szerzőnő a kötetet, ezáltal sokszínűvé és informatívvá válik az Ezerszer Júlia.
Borító:
Az Ezerszer Júlia borítóján a címszereplő Szendrey Júliának az arcképe látható. Tényszerű, konkrét, ugyanakkor talán egy kicsit túl szürke ahhoz képest, milyen irodalomban gazdag alkotásról és milyen sokrétű nőről beszélünk a kötetben.
Összességében:
Miklya Luzsányi Mónika egy olyan perspektívából világít rá Szendrey Júliának az életére, amivel a köztudatban ritkán találkozunk. Fiatalkorától bemutatja az életét, a házasságát, majd azt a bizonyos gyászidőszakot felváltó időket, amikor a még mindig fiatal Júlia egy heves történelmi korszakban kénytelen a saját lábán megállni. Hiába a hősként ünnepelt férje, aki a nemzet költőjévé emelkedett. Gyász, fájdalom, trauma és egy elfeledett női sors, amit az évszázadok során befedett a por.
Azoknak ajánlom ezt a kötetet, akik egy új oldalról szeretnék megismerni mind a kort, mind pedig azt a nőt, aki elrabolta Petőfi Sándor szívét.
Oldalszám: 288
Kiadó: Athenaeum
Kedvenc karakter: Szendrey Júlia
Kedvenc idézeteim:
"– Nekem itt van a Tündérországom, a te szemeidben, a mennyországom meg a lelkedben."
*
"– Az illedelmes leány olyan, mint az ibolya: nem hivalkodó, mégis minden rezdülésében finom és tökéletes, illata pedig versenybe száll a rózsával, liliommal, s nem is marad alul, hiába tekintik azokat nemesb virágoknak."
Nyereményjáték
A kötethez kapcsolódóan is Szendrey Júlia életének járunk utána. Minden állomáson találtok egy kérdést a naplóíró, műfordító Júlia életéhez kapcsolódóan, a Rafflecopter megfelelő sorába pedig várjuk a helyes megfejtéseket.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.
Az állomás feladványa:
Melyik család gazdatisztje volt Szendrey Júlia édesapja Erdődön?
A turné állomásai:
12.11. Szembetűnő
12.12. Kitablar
12.16. Könyv és más
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése