2016. augusztus 1.

E. Lockhart - A hazudósok

HANGULAT                                MOLY                                         2015

"Egy gyönyörű és előkelő család. Egy magánsziget. Egy ragyogó lány, akinek baja esett; egy szenvedélyes fiú, aki a társadalmi igazságot keresi. Egy négyfős baráti kör – a Hazudósok, akiknek a barátsága pusztító fordulatot vesz. Egy forradalom. Egy baleset. Egy titok. Hazugságok hazugságok hátán. Igaz szerelem. Az igazság. A hazudósok a többszörös díjnyertes író, E. Lockhart új, modern, intelligens, titokzatos regénye. Olvasd el! És ha valaki megkérdezi, mi történik a végén, csak HAZUDJ!"

Már régen hallottam a könyvről, de eddig nem tudtam belekezdeni, de azt tudtam: NE LAPOZZ A VÉGÉRE! Nem is tettem szerencsére, mert ott van a lényeg, szóval kedves, aki ezt olvasod, és egyszer majd neki akarsz kezdeni a könyvnek, te se tedd, mert akkor felesleges. 
Na de akkor ezt részletezem is. 
Cadence a legnagyobb Sinclair unoka. Az élete teljesen jól ment addig, míg a szülei el nem váltak. Apja lelépett, ő pedig ott maradt az egész Sinclair családdal. Három nagynéni (pontosabban kettő, mert az egyik ugye az anyja, de a Hazudósok csak nagynéniknek hívták őket) és két jó vastagon pénzzel megrakott nagyszülő. Egy sziget, ami csak az övék.
A lány először elmeséli a családjának a történetét, ami tényleg eléggé nagy és kesze-kuszás. Szerencse, hogy a könyv elején található egy családfa, különben ki nem igazodtam volna a népes famílián. 
Négy fiatal, akik minden nyarat együtt töltöttek. 
Johnny, Mirren, Gat és Cadence. 
Főszereplőnk mindig is érzett valamit Gat iránt, aki tulajdonképpen csak tiszteletbeli Sinclair. És talán a fiú is viszonozta ezt. 
De miután a nagymama meghalt, minden megváltozott. A testvérek civakodni kezdtek a pénzen, amit végül a gyerekek akartak rendre tenni. És mi lett a vége?
Az alaptörténet nem is volt rossz. (Nagyjából az, amit felvázoltam.) De sok az ugrás az évek között. És bár E/1-ben van Cadence szemszögéből nem sok mindent tudtam meg róla. Mindent nagy homály fedett, csak olvastam a sorokat, és nem tisztultak ki. Vagyis de. A végére. Egy kicsit. 
Igazából számomra az is rejtély maradt, hogy miért hívják őket Hazudósoknak. Lehet, én vagyok túl vaksi, de nekem nem esett le a tantusz miközben olvastam. Ha valaki tudja, kérem mondja. 
A végén lévő csattanó nagy fordulat volt, elismerem, bár én a sok titok után már felmerült bennem a dolog. A stílus egyedi volt, ahhoz kétség sem fér, ahogy a történet helyszíne és maga a cselekmény is.
Egyszerűen úgy érzem az egész nem volt nekem való. Nem a kor miatt, annak ajánlom, aki szereti ezeket a titokzatos könyveket, amiben csak a végén derül ki az egésznek a nyitja. Lehet, hogy rossz pillanatban kaptam fel, de nem éreztem át a hangulatát. Ettől függetlenül megér egy olvasást! :)

Karakterek:
Cadence: Mint mondtam, nem nagyon ismerhettem meg a szereplőket. Szerette a családját, az unokatestvéreit, mindent megtett volna értük, de közben a jókedvét és az egész lényét megváltoztatta a baleset.
Gat: Egy romantikus srác, aki nagyjából mindig rosszkor volt rossz helyen. Kívülállónak érezte magát a családban, hiszen ő nem is oda tartozott gyakorlatilag. 

Borító:
Az viszont nagyon tetszett. A rajta szereplő lány külső szemlélője a tájnak, sőt még egy kicsit el is van homályosítva, így egy kis támpontot is ad a csavar kitalálásához. Gyönyörű tájkép, valahogy felidézi bennem a nyaralásomat Horvátországon. A cím elhelyezése is nagyon tetszik, pont a vonalon van, ami elválasztja a tengert és az eget egymástól. 
Egyszóval tök jó. Ja, ez kettő volt.

Összességében:
Kicsit elvont. Kicsit... Nagyon. Titokzatos, amivel a nagy csattanót akarja leplezni. Sajnos a szereplőket annyira nem lehetett megismerni, mint én akartam volna. De egy egyedi történet, egyedi írói stílussal... Talán csak az időpont volt rossz. 

Oldalszám: 248
Kiadó: Ciceró

Kedvenc karakter: -

Kedvenc idézetem: -




4 megjegyzés:

  1. Szia Barby!
    Őszintén szólva iszonyatosan vártam a kritikádat erről a könyvről, mivel az egyik legnagyobb kedvencem :) Hát, sajnálom, hogy nem annyira tetszett neked, tényleg lehet, hogy csak az időpont volt rossz (mondanám, hogy később olvasd újra, de szerintem ez egy "először a legjobb" típusú könyv, nehéz azt a véget elfelejteni) :(. Bár az számomra se volt világos, miért hazudósok, de elég jó ütemben "kaptam el" ezt a könyvet, talán ez is szerepet játszhat benne, hogy ennyire szeretem. Nagyon tetszett ez a kritikád is :)
    Puszi,
    Lili

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy a negatív oldala ellenére is tetszett :) Meg annak is nagyon, hogy vártad *--*
      Igen, elhiszem. A vége tényleg nagyon robban, és másodjára már nem olyan izgi... :/ :)

      Pusszancs :)

      Törlés
  2. Szia!

    Forradalmi pillanat! Dobergést és harsonaszót kérek! Mióta feliratkoztam a blogodra (kb. két-két és fél hónapja) ez az első olyan kritikád, amit egy olyan könyvről írsz, amit olvastam. :D
    Tényleg tetszett a véleményed, és abszolút meg tudom érteni az álláspontod, bár Lillie-hez hasonlóan nem értek veled egyet, mert engem nagyon megfogott a könyv, egyrészt a titokzatossága miatt, amit te nem szerettél, és azért, mert nagyot üt, másrészt a csodálatosan egyedi, különleges, elsodró stílusával, és azzal, hogy az egész történet ilyen lendületes.
    Abban viszont egyetértünk, hogy a borító nagyon jó. :D

    Maffia

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát akkor lassan fel kell zárkóznom, mert azok eszméletlen könyvek xd
      Hát igen, ezért mondom, hogy rossznak nem rossz, csak kicsit elvontabb, és lehet, hogy rossz pillanatban fogtam neki :/

      Törlés