Carrie Cooper - A szemtanú

HANGULAT                                MOLY                                        2016

"Ki ne várná repesve, hogy beteljesíthesse gyermekkori vágyát? Hogy kiszakadva a hétköznapok egyhangúságából végre nekivághasson egy kalandos világ körüli útnak? Lili Green izgatottan készül a régóta szervezett utazásra. Összekészített csomagokkal és új élmények reményével vág bele az indulás előtti utolsó munkanapjába. Ám egy pillanat alatt minden a feje tetejére áll, amikor Lili egy bűncselekmény szemtanújává válik, és ezáltal egy bérgyilkos céltáblájának közepére kerül. A teljesen félresiklott utazás pedig immár nem a szép emlékek gyűjtéséről, hanem az életben maradásról szól. 

Carrie Cooper kalanddal, érzelemmel, humorral és váratlan fordulatokkal teli története során végigizgulhatjuk, hogy egy teljesen hétköznapi lány mit tesz olyan cseppet sem mindennapi helyzetek sodrásában, amelyek végérvényesen megváltoztatják az életét."

Nagyon szépen köszönöm az Álomgyár kiadónak a lehetőséget az olvasásra és a dedikált példányt az írónőnek!

Már kezdek magamhoz térni a sokkból, amit A szemtanú utolsó soraitól kaptam. Ez természetesen pozitívum, de kezdeném az elején. 

Hamar megbarátkoztam az írónő stílusával, ugyanis egyszerűen annyira laza és kivételes, mégis komoly és nem szlenges. Korán beláttam, hogy az E/3-as írásmód ez esetben praktikus választásnak minősült, ugyanis így egyszerre több helyről nézhettük az eseményeket, könnyedén ugrálhattunk a helyszínek között. 

Lehengerlő volt. Teljességgel imádtam. A könyv hátulja nem hazudik, a tartalom tele van kalanddal, érzelemmel és humorral. Ráadásul cseppet sem átlagos. Engem már az első oldalaival megvett magának. 

Lili, a főhősünk éli mindennapi életét, szeretne valami színt vinni a szürke hétköznapjaiba, aztán arra ébred, hogy azt kívánja, bár csak meg se fordult volna a fejében a kiruccanás. Az élete veszélyben forog, és alig egy hajszál választja el őt a másvilágtól. Ezt a hajszálat John Fullernek hívják. Társával, Zackel az FBI-nak dolgoznak, és Lili szerencséjére jókor voltak jó helyen, viszont hogy megmentsék, nincs más választásuk, mint egy újabb galibába belerángatni őt. Egyrészt feladatuk védeni a szemtanút, az egyetlen embert, aki látta a Kaszást, és aki be tudja azonosítani, másrészt pedig tovább kell folytatniuk a nyomozást egy bizonyos Görög, más néven Nikosz Sztatopulosz után.

Mivel tudtam, hogy egy romantikus krimit vettem a kezembe, el kezdtem gondolkodni azon, a párnak ki lehet a másik fele. Kivel kerül Lili romantikus viszonyba? Nagyon sokáig törtem ezen a fejem, és még mindig alig bírom elhinni, hogy egy ilyen csodálatos írónő lakik ebben az országban. Aki ilyen rettentően jól keveri a lapokat, fenntartja az érdeklődést, fokozza az izgalmakat. Nem csak a romantikus szempontból, de az biztos, hogy abban aztán nagyon. És miután kiderült, ki is Lili szíve választottja, egyszerűen nem tudtam okolni érte. Ugyanis a férfit én már az első említésénél imádtam. Uppsz, kicsit szentimentális vagyok. 

De mint mondtam, ez a zsenialitás nem csak a történet romantikus részére vonatkozik, hanem magára a cselekményre is. Azon kívül, hogy rendkívüli maga az alapja is, a folytatás talán még jobban. Egyszerűen letehetetlen volt számomra. Fokozta az izgalmakat, ami aztán a végén robbant, méghozzá nagyon nagyot. És végül még annyira olvastam volna tovább, összeszorult a szívem, amikor az utolsó mondathoz értem.

Alig bírom szavakba kifejteni, mennyire imádtam. Csodálom az írónőt, Carrie Coopert amiért így kézben tudta tartani a szálakat. Csavar csavar hátán, és mindezt egy hatalmas fordulat követte, mégsem éreztem túlságosan erőltetettnek vagy soknak. Tökéletes volt. 

NAGYON AJÁNLOM. 

Karakterek: 

Lili: Szerintem egy végtelenül konok és önfejű nőt kaptunk főszereplőnek. Elég sok helyen találkozhatunk hasonlóval, ő mégis más volt, mint a többi könyvben. Egyszerűen azért, mert látszottak rajta az érzelmei. Nem próbált meg félelem nélkül átmenni egy ilyen helyzeten, mert tudta, hogy az élete egy hajszálon függ. Szeretett. Bár hogy kit, az még mindig összeköthető a konokságával, ugyanis valószínűleg a legrosszabb személynek adta oda a szívét, akit csak a Föld kerekén találhatott. Hopika, ez olyan tipikus én. Szóval összességében én annyit mondanék róla, hogy én kedveltem. Befogadnám legjobb barátnőmnek. 

John: Menő az ügynök élet, bár azért a férfinál is látszik, hogy azért nem fenékig tejfel. Elvesztette emiatt egy közelálló családtagját, méghozzá a testvérét, ezért én teljesen meg is értettem, amiért egy időben csak a bosszú hajszolta. Megtalálni a bátyja gyilkosát. És valljuk be, profi a pasas. 

Zac: Rettentően szerettem volna, hogy ne egy szerelmi háromszög alakuljon ki a két ügynök és a megmentett hölgyemény között. Bár sokszor éreztem, szinte Zac minden megnyilvánulásában, hogy azért nem közömbös neki Lili, de tudja, hogy csak veszélybe sodorná a lányt azzal, ha kapcsolatba bonyolódnának. Mégis én bírtam. Kedves volt, figyelmes és segítőkész, és ahogy John is mondta, az agya az összes bevetésnek, nélküle nem lenne sikere. 

Nikosz: Miért ejtek egy lelketlen maffiózóról pár szót is? Aki asszonyokat és gyerekeket gyilkol szemrebbenés nélkül? Magam sem tudom, de egyszerűen, amikor megjelent, nem ez sugárzott belőle. Mikor Lilivel volt, ez az éne elveszett, és egy teljesen új férfi lépett a helyébe. Talán ezért is kedveltem meg ennyire. 

Borító: 

Szintén imádom. Nem csoda, tapasztalataim szerint a kiadó könyveinek a köntösei zseniálisak. Ez sem lett kivétel. Sok borító alkalmával találkozok olyannal, hogy a külső egyáltalán nem takarja, miről szól a könyv valójában. Itt ettől nem kell tartanunk. Pont annyit mond el a történetről, amennyit elsőnek tudnunk kell róla. Egyedül a nő kezét vettem észre, ami irreálisan… rózsaszín. De amúgy perfekt és lenyűgöző. 

Összességében:

Mit is mondhatnék? A borítóra írt idézetek ezt megteszik helyettem. Kevés izgalmasabb könyvet olvastam valaha. A stílus egyszerűen már az első mondattól kezdve magával ragadott, és nem engedett el az utolsó szóig. Fordulatos, de pont annyira, hogy ne legyen zsúfoltnak mondható, erőltetettnek meg végképp nem. Csodálatos, kalandos, érzelmes, humoros. Aki egy ilyen könyvre vágyik, annak A szemtanú tökéletes olvasmánynak ígérkezik. Romantikus krimi rajongóknak szinte kötelező!

Oldalszám: 416
Kiadó: Álomgyár

Kedvenc karakter: Nikosz Sztatopulosz

Kedvenc idézetek: 

"Most aztán megkapta a kalandot, amire vágyott: egy nap leforgása alatt kétszer akarták lepuffantani, meg akarták fojtani, és ráadásként még jól össze is zúzták. Ennyi még James Bondnak is sok lenne!" 

*

 "– Nem lehet, hogy csak megjátszotta?
 – Hát akkor Oscart érdemel!" 

*

"– Nem is azt fogjuk használni. Ki kell nyitnunk a V-szekrényt, ott biztos találunk neki megfelelő papírt.
 – De az a vészhelyzetekre van kitalálva!
 – Vészhelyzet van – zárta le a témát John." 

*

 "– Szia! – szakította félbe az elmélkedését a pincér. – Ma melyik fogás lesz a befutó? A saláta vagy a spagetti?
 Jó ég! Még ebédelni is ilyen unalmasan és kiszámíthatóan szoktam?"

Nálam abszolút befutó volt *-*