2017. szeptember 8.

Szurovecz Kitti - A sokszívű

HANGULAT                                MOLY                                        2017

"Annabellának ​két élete van: két lakhelye, két állása, két baráti köre és nem utolsósorban: két szerelme. Az évek során mesterien megtanulta különválasztani a világait és elrejteni kínzó lelkifurdalását, ám egy nap megtudja, hogy gyermeket vár, és onnantól minden megváltozik… 
Szeretne őszintén élni, de képtelen megtenni az első lépést. Amikor az interneten rátalál a Sokszívűek Társaságára – akik épp úgy élnek, ahogy ő, csak mindezt etikusan, az összes szerelmi partnerüket beavatva teszik –, úgy érzi, új családra lelt… Vajon képes lesz ebben a kívülről szürreálisnak tűnő világban boldogságra találni? 

 A poliamoria, azaz az etikus többszerelműség ma már Magyarországon is egyre nagyobb teret hódító párkapcsolati forma. 
Lehetünk-e boldogok egy párkapcsolatban, ahol többen vagyunk kettőnél? Milyen egy ilyen élet a társadalom tükrében, és miként győzik le a poliamorok a gyilkos féltékenységet? 

Szurovecz Kitti hónapokon át nyomon követte több hazai poliamor pár és család életét, hogy ezekről a nem mindennapi kapcsolatokról fiktív történetbe ágyazott, ámde hiteles képet festhessen."

Nagyon szépen köszönöm az Athenaeum kiadónak az előolvasási felkérést!


Régóta nyomon követem már Szurovecz Kitti munkásságát, első könyvem tőle a Gyémántfiú volt, amit rettentően imádtam. Azóta minden újabb művét muszáj elolvasnom, minden alkalommal kíváncsian várom, milyen témával áll elénk. Legutóbb a Hópelyhek a válladon című könyvében tanulmányozhattuk egy kicsit a jégszobrász mesterséget és a borderline szindrómát, emellett pedig a párkapcsolati életről is ír Kitti a regényében. 
Újonnan megjelenő kötetében is szerepel a párkapcsolat témája, sőt ez kapta ezennel a főbb szálat, ugyanis most a poliamoriát, vagyis a többszerelműséget veszi alapul. Ez valljuk be őszintén, teljesen egyedi téma, mégis rendkívül megosztó. Nagyon kíváncsi voltam, mit hoz ki belőle Szurovecz Kitti.
A történet már az első pillanatban beszippantott. Ez többek között köszönhető a nagyszerű stílusnak, ami már hiányzott a téli olvasmánya óta. Gördülékeny, könnyed, mégis valamelyest komoly hangvételű. Teljesen illik a könyvéhez, és nagyjából ilyen stílusban közelíti meg a témát is. Nem volt olyan érzésem, mintha komplett enciklopédiát fognék a kezemben, és olvasnám az adott részletét. Nem, sőt nagyon jó burokba csomagolta az egészet. 
Mint említettem, a téma eléggé megosztó. Személy szerint én sem tudom elképzelni, hogy ez a csoportos együttélés lehet hosszú életű. Vegyünk példának egy sima iskola falain belül történő barátkozást. Három legjobb barátnő. De az a baj ekkor, hogy az egyik mindig kiszorítottnak érzi magát. Nincsenek egyenrangú felek. Osztálykirándulásra menet nem ülhetnek hárman együtt a buszon a kettes helyeken, valakit át kell tenni máshova. Lehet gond a találkozásokkal. Egyik féltékeny lesz a másikra, amiért a harmadik vele találkozik, és kizárják. Nem egyenlően bíznak meg egymásban. Sokszor kirekesztődhet az a bizonyos harmadik. És ez itt is ugyanúgy fennáll. Persze ez nem ilyen egyszerű, ugyanis a könyvből megtudhatjuk, hogy vannak elsődleges és többedleges partnerek is, de ugyanúgy találkozunk a műben emiatt történő bonyodalmakkal is, ráadásul nem is eggyel.
"Azzal, hogy valakinek hazudsz, elveszed tőle a lehetőséget, hogy döntsön az életéről." 
Kitti által hallottam először a témáról, mégis ezáltal úgy érzem, mintha kiismerhettem volna ezeket az embereket és ezt az életformát. Látszott rajta, hogy tudja, mit ír és ad át az olvasóinak. Rengeteget kutatott, és akár néhány momentumot ő is átélt.
A könyv elején ez a poliamoria egyfajta rossz érzésként és szinte betegségként merül fel Annabellában, a főszereplőnkben, de ahogy egyre jobban megismerkedik az ilyen életstílust folytató emberekkel, bekerül a körükbe így ő és az olvasó is jobb benyomásra lel a regény végére. Megmutatja a szkeptikusan hozzáállóknak is, hogy ez nem rossz. Egyszerűen más, mint a megszokott. A nőn keresztül mi is először kicsiben láthatjuk a poliamor életvitelnek a formáit, majd egyre jobban, szépen lassan a végére teljesen megmutatja. Bár volt benne néhány olyan jelenet, ami számomra már sok volt, és úgy tűnt, Annabellának is, amik talán elijeszthetik a könyv olvasóit. Mégis azt kell mondanom, hogy ezeknek is láttam szükségességét. Vagy a főhős személyiségéből adódóan, vagy pedig hogy még jobban belelássunk a történésekbe.
Még egy negatív gondolatom támadt az olvasása közben, mégpedig a rengeteg férfi. Az elején kettő, meg is értem, hiszen ezzel kellett kezdődnie az egésznek. De mikor Annabella bekerül a sokszívűek közé egy pasi kivételével az összeshez elkezdett vonzódni, és na akkor az egyik iránt is érez valamit, meg a másik iránt is, aztán egy harmadik is a színre lép, és most se tudja, melyiket válassza. Persze az összes vonzalma mind kölcsönös volt. Szóval ez az egy még nekem sok volt benne.
De ezek ellenére is nagyon élveztem az egész regényt. Megragadott, és nem engedett el az utolsó oldalig. Ezt a téma és a stílus mellett azzal érte el, hogy egy izgalmas, nyomozós, rejtélyes szálat kevert a történetbe.
"Néha el kell odázni a problémákat, hogy megerősödjön a lélek." 
Karakterek:
Annabella: A nő hatalmas jellemfejlődésen megy keresztül a regényben, ahogy ezt saját maga is belátja az utolsó fejezetben. A döntésképtelen, félénk kishernyó átváltozott a végére egy csodaszép pillangóvá, ugyanis elfogadta magát olyannak, amilyen valójában, és kereste a saját boldogságát, míg végül megtalálta. Nekem egyedül a férfiak közötti heves csapongása volt már néha sok, de alapjában véve egy kedvelhető karakter.

Borító:
Végigkövettem az írónő oldalán hirdetett borítóversenyt. Sajnos én nem vagyok ennyire menő szerkesztő, de kívülállóként figyeltem az eseményt. Meseszép munkák kerültek be az utolsó fordulóba, és rengeteg sok szép terv készült, amit el tudtam volna képzelni nyomtatott formában a könyvön. De a végső megoldás valami hihetetlen. Egyszerű, mégis tökéletesen bemutatja az egészet. Imádom.

Összességében:
Rendkívül megosztó történet. A poliamoria témáját nem sokan merik papírra vetni, örülök, hogy Kitti mégis megtette.
Zseniális stílus, alap és cselekmény.
Nagyon élveztem az olvasását, megragadott, és az utolsó oldalig nem eresztett el. Alig várom, az írónő legközelebbi témáját, na meg persze a könyvét!
Azoknak ajánlanám leginkább, akik nyitottak a témára, és mernek új dolgokat is megismerni.

Oldalszám: 352
Kiadó: Athenaeum

Kedvenc karakter: Szakál 'Szaki' Gábor
Kedvenc idézet: 
"(…) kiáradunk a szűk kis dobozból, mint Draco Malfoy varázsszekrényéből a halálfalók." 
*
 "A poliamoria nem azt jelenti, hogy mindenki mindenkivel. Csak azt, hogy ha szeretünk valakit, az nem akadálya annak, hogy még egyet szerethessünk. Vagy kettőt. Vagy hármat."

3 megjegyzés:

  1. Jaaaaj *.*
    Annyira örülök, hogy neked is tetszett *.*
    Csodálatos! Alig várom, hogy ténylegesen a kezembe vehessem! <3

    VálaszTörlés
  2. Én erről még nem is halottam...De nagyon érdekel!

    VálaszTörlés