"Milyen messzire mennél az igaz szerelemért?
Ez a gondolat foglalkoztatta sok nőtársával együtt Anne L. Greent is, A remény hajnala című sikerkönyv szerzőjét, mikor belekezdett második regényének megírásába.
Az egykori műkorcsolya bajnok, Chris Stuart drogcsempészek fogságába esik, miután bátyja magára haragítja egy bűnszervezet vezetőjét. A szókimondó, csinos nő élete veszélybe kerül, de az igazi kockázatot az a kínzó szenvedély és őrült vágy jelenti számára, melyet akkor tapasztal, mikor jóképű fogva tartójának tengerkék szemébe néz. Ekkor döbben rá, hogy az addigi élete milyen szürke és üres volt. Christine teljesen összezavarodik, mert ott talál önmagára, ahol a legkevésbé számít rá.
Egyetlen dolog válik számára egyre világosabbá: senki nem az, akinek mutatja magát. Vajon Andrew Dark, a sármos rosszfiú tényleg csak egy gátlástalan bűnöző? Mindkettőjük számára kezdetét veszi az érzelmi hullámvasút, amelyet a másik közelsége vált ki belőlük. Folyamatosak lesznek a belső vívódások, megszűnnek a józan, ésszerű döntések és már csak a féktelen szenvedély marad.
De vajon a férfi múltjával van esélyük a felhőtlen szerelemre?"
Hálásan köszönöm Anne-nek, hogy gondolt rám, és a visszahívott példányokból küldött nekem is egyet! <3 Így teljes itthon az ALG szekció.
Úgy érzem, az írónő könyveivel visszafele haladok. Jöttek sorjában a friss megjelenések, amelyek egytől-egyig lenyűgöztek és magukkal ragadtak. Az első ALG olvasmányomon kívül az összes valamilyen szinten kötődött egymáshoz, egy-egy mellékszereplő kapta meg más kötetekben a rivaldafényt, viszont A sötétség fogságában nem illik ebbe a sorba. Itt nincs Adam Avens, Amy Avens, Alex Cross, Aiden Cross, vagy Matt Johnson, akik valamilyen kapcsolatban állnak egymással. De helyettük Andrew Darkot és Chris Stuartot ismerhetjük meg a főszerepben, és ahol ők találkoznak, ott kő kövön nem marad.
Már az első oldalak telis-tele vannak izgalommal. A szívünk repes, pedig még meg sem ismertünk igazán a karaktereket.
Filozofáljunk el egy kicsit a címen, és vessük össze a főszereplő férfi vezetéknevével: Dark. Chris szó szerint a sötétség, feketeség fogságába esik, ahonnan az egyetlen kiút, ha a bátyja nem ejti át többször a feletteseit, de aminek már az elején azt a fazont megismerhettük, mégpedig egy gerinctelen patkánynak, nincs sok esély a nő szabadulására. Andrew Dark, az ismert drogkartell egyik nagykutyája hatalmas hibát vét, lyuk marad az ellenőrzésén, és ezt ki is használja egy bizonyos Simon Stuart, így a zsákmány egy része hirtelen volt-nincs. Ám nincs annyira szerencséje, hogy büntetlenül megússza az ügyet, Dark biztosítékot akar tőle, ami számára a legkedvesebb, mire a féreg felajánlja Christ, teljes nevén Christine Stuartot letét gyanánt. Ebből is látszik, mekkora egy baromarc a fickó. A saját húgát képes volt egy drogbárónak átnyújtani, csak úgy, szó nélkül!
A nő fogolyként, bár inkább szemmel tartott vendégként él Andrew hajóján.
És ha azt hittük, eddig volt izgalmas, akkor még nem láttunk semmit.
Külsőre a megszokottnál vékonyabb, mégis tartalmilag annál nehezebb és szenvedélyesebb.
Mint azt azért gondolhatjuk egy címkéjében is romantikus-erotikus könyvnek kategorizált történetnél, hogy Drew és Chris nem csupán ellenfelekből barátok, hanem annál cseppet többek lesznek egymás számára. Viszont sem a hely, sem az idő nem a legideálisabb egy bimbózó románc kialakulásához, de hát a szerelemnek nem lehet parancsolni, az akkor jön, amikor ő jónak látja, és ez pont egy nyomozás és minden hasonló közben kellett megérkezzen.
A fordulatokban ezúttal sem szűkölködünk, de ezt már az eddigi Anne L. Green könyvek kapcsán is megszokhattuk. Az egész mű olvastatta magát, alig bírtam kiadni a kezem közül. Ez többek között az írónő stílusának, humorának és történetvezetésének köszönhető.
Nem kétséges, hogy imádtam az egészet olvasni. Csodálatos volt. Pont ilyen regényre volt most szükségem, ami kikapcsol, magához láncol, és nem ereszt el a végéig, mert annyira átadja mindazt, amit akart. Ez esetben a szerelmet, a szenvedélyt és az akciót.
Említettem már a váratlan fordulatokat, amik mindig akkor következtek be, amikor egyáltalán nem számítottam rájuk, és persze olyan csavarok, amikre álmomban sem gondoltam volna. Hatalmas fantáziája van az írónőnek, mindig tudja, hogyan vezesse tovább a cselekményszálat, tegyen bele még több izgalmat és váljon a könyvéből egy felejthetetlen olvasmány.
Anne L. Green a karaktereit is a szívemhez közel hozta, főleg Andrew-t, de erre még a későbbiekben mindenképp hosszabban kitérek.
Inkább beszéljünk a hamarosan megjelenő bővített kiadásról, amiről csicseregték a madarak, hogy egy - az olvasók által nagyon megkedvelt - mellékszereplő bontakozik ki bővebben, és a szerelmespár története folytatódik még remélem, sok oldalon át. Mert bár teljességgel lezártnak tekinthető a kötet, mégis az epilógus egy új fejezetet nyit ki, amit részben befejez, de a telhetetlen olvasó mindenképp tudni akarja a jövőjük további mozzanatait. Én legalábbis teljességgel így voltam vele. És már nem is kell sokat várnunk, hogy megtudjuk, mit rejtegetnek számunkra azok az extra oldalak.
AJÁNLOM.
Karakterek:
Chrissie: Összességében kedveltem a nőt, mégis néha voltak olyan döntései, amelyeket nagyon megkérdőjeleztem. Nem értettem egyet vele, sőt... Fifikás nőszemély, de tényleg voltak olyan pillanatok, ahol a cselekedeteit egyáltalán nem helyeseltem.
Andrew: Teljességgel ellopta a szívemet. Vigyázat, olvasók! Igazi rosszfiúval van dolgunk, aki azért bebizonyítja nekünk, hogy van szíve, méghozzá hatalmas.
Eltér a kialakult ALG- stílustól, de ez valószínűleg azért van, mert korábbi kötetről beszélünk. Tartalmazza a lényeget, ábrázolja a szerelmet, a szenvedélyt, sőt még a hajó is megjelenik, bár az utóbbival az a gondom, hogy elkezdődik, de... elfogy. A szerkesztője szépen lereszelte az orrát, ami első pillantásra nem feltűnő, de ha jobban megnézzük a képet, akkor bizony szemet szúr.
A bővített kiadás nem csak extra sorokat, hanem teljesen új külsőt is kap, ami immár beleillik az ALG-sorozatba. Ezt viszont egyszerűen imádom, a színek passzolnak egymáshoz, a sárga és a szürke a fehérrel ahogy keveredik, szerintem valami csodát alkottak a kiadónál. És a két szereplőnek is nagyjából egyező karaktereket találtak. Imádoom.
Összességében:
Szenvedély, románc, fordulat, szerelem. Minden van benne, ami egy jó regényhez kell. Csodálatos volt és letehetetlen. Hozta a megszokott Anne L. Green stílust, a váratlan eseményeket, az utánozhatatlan humort és az akciót. Kíváncsi vagyok, miben lesz másabb a bővített kiadás, de biztos vagyok benne, hogy abban sem fogunk csalódni.
Imádtam minden sorát.
Azoknak ajánlanám leginkább, akik egy felejthetetlen olvasmányra vágynak, és egy izgalmas, fordulatos utazásra mennének egy tea mellett Andrew Darkkal és Chris Stuarttal Anne L. Green sorain keresztül.
Oldalszám: 310
Már az első oldalak telis-tele vannak izgalommal. A szívünk repes, pedig még meg sem ismertünk igazán a karaktereket.
Filozofáljunk el egy kicsit a címen, és vessük össze a főszereplő férfi vezetéknevével: Dark. Chris szó szerint a sötétség, feketeség fogságába esik, ahonnan az egyetlen kiút, ha a bátyja nem ejti át többször a feletteseit, de aminek már az elején azt a fazont megismerhettük, mégpedig egy gerinctelen patkánynak, nincs sok esély a nő szabadulására. Andrew Dark, az ismert drogkartell egyik nagykutyája hatalmas hibát vét, lyuk marad az ellenőrzésén, és ezt ki is használja egy bizonyos Simon Stuart, így a zsákmány egy része hirtelen volt-nincs. Ám nincs annyira szerencséje, hogy büntetlenül megússza az ügyet, Dark biztosítékot akar tőle, ami számára a legkedvesebb, mire a féreg felajánlja Christ, teljes nevén Christine Stuartot letét gyanánt. Ebből is látszik, mekkora egy baromarc a fickó. A saját húgát képes volt egy drogbárónak átnyújtani, csak úgy, szó nélkül!
A nő fogolyként, bár inkább szemmel tartott vendégként él Andrew hajóján.
És ha azt hittük, eddig volt izgalmas, akkor még nem láttunk semmit.
Külsőre a megszokottnál vékonyabb, mégis tartalmilag annál nehezebb és szenvedélyesebb.
Mint azt azért gondolhatjuk egy címkéjében is romantikus-erotikus könyvnek kategorizált történetnél, hogy Drew és Chris nem csupán ellenfelekből barátok, hanem annál cseppet többek lesznek egymás számára. Viszont sem a hely, sem az idő nem a legideálisabb egy bimbózó románc kialakulásához, de hát a szerelemnek nem lehet parancsolni, az akkor jön, amikor ő jónak látja, és ez pont egy nyomozás és minden hasonló közben kellett megérkezzen.
A fordulatokban ezúttal sem szűkölködünk, de ezt már az eddigi Anne L. Green könyvek kapcsán is megszokhattuk. Az egész mű olvastatta magát, alig bírtam kiadni a kezem közül. Ez többek között az írónő stílusának, humorának és történetvezetésének köszönhető.
Nem kétséges, hogy imádtam az egészet olvasni. Csodálatos volt. Pont ilyen regényre volt most szükségem, ami kikapcsol, magához láncol, és nem ereszt el a végéig, mert annyira átadja mindazt, amit akart. Ez esetben a szerelmet, a szenvedélyt és az akciót.
Említettem már a váratlan fordulatokat, amik mindig akkor következtek be, amikor egyáltalán nem számítottam rájuk, és persze olyan csavarok, amikre álmomban sem gondoltam volna. Hatalmas fantáziája van az írónőnek, mindig tudja, hogyan vezesse tovább a cselekményszálat, tegyen bele még több izgalmat és váljon a könyvéből egy felejthetetlen olvasmány.
„Ahol szeretünk, ott az otthonunk, – az otthon, melyet lábunk elhagyhat, de szívünk sohasem.”Összehasonlítva egy kicsit A sötétség fogságábant a későbbi alkotásaival, látni lehet a fejlődést, az biztos, de ahonnan elindult, az is lehengerlő és csodálatos.
Anne L. Green a karaktereit is a szívemhez közel hozta, főleg Andrew-t, de erre még a későbbiekben mindenképp hosszabban kitérek.
Inkább beszéljünk a hamarosan megjelenő bővített kiadásról, amiről csicseregték a madarak, hogy egy - az olvasók által nagyon megkedvelt - mellékszereplő bontakozik ki bővebben, és a szerelmespár története folytatódik még remélem, sok oldalon át. Mert bár teljességgel lezártnak tekinthető a kötet, mégis az epilógus egy új fejezetet nyit ki, amit részben befejez, de a telhetetlen olvasó mindenképp tudni akarja a jövőjük további mozzanatait. Én legalábbis teljességgel így voltam vele. És már nem is kell sokat várnunk, hogy megtudjuk, mit rejtegetnek számunkra azok az extra oldalak.
AJÁNLOM.
Karakterek:
Chrissie: Összességében kedveltem a nőt, mégis néha voltak olyan döntései, amelyeket nagyon megkérdőjeleztem. Nem értettem egyet vele, sőt... Fifikás nőszemély, de tényleg voltak olyan pillanatok, ahol a cselekedeteit egyáltalán nem helyeseltem.
Andrew: Teljességgel ellopta a szívemet. Vigyázat, olvasók! Igazi rosszfiúval van dolgunk, aki azért bebizonyítja nekünk, hogy van szíve, méghozzá hatalmas.
"– Én a pokolba is követnélek, Andrew."Borító:
Eltér a kialakult ALG- stílustól, de ez valószínűleg azért van, mert korábbi kötetről beszélünk. Tartalmazza a lényeget, ábrázolja a szerelmet, a szenvedélyt, sőt még a hajó is megjelenik, bár az utóbbival az a gondom, hogy elkezdődik, de... elfogy. A szerkesztője szépen lereszelte az orrát, ami első pillantásra nem feltűnő, de ha jobban megnézzük a képet, akkor bizony szemet szúr.
A bővített kiadás nem csak extra sorokat, hanem teljesen új külsőt is kap, ami immár beleillik az ALG-sorozatba. Ezt viszont egyszerűen imádom, a színek passzolnak egymáshoz, a sárga és a szürke a fehérrel ahogy keveredik, szerintem valami csodát alkottak a kiadónál. És a két szereplőnek is nagyjából egyező karaktereket találtak. Imádoom.
Összességében:
Szenvedély, románc, fordulat, szerelem. Minden van benne, ami egy jó regényhez kell. Csodálatos volt és letehetetlen. Hozta a megszokott Anne L. Green stílust, a váratlan eseményeket, az utánozhatatlan humort és az akciót. Kíváncsi vagyok, miben lesz másabb a bővített kiadás, de biztos vagyok benne, hogy abban sem fogunk csalódni.
Imádtam minden sorát.
Azoknak ajánlanám leginkább, akik egy felejthetetlen olvasmányra vágynak, és egy izgalmas, fordulatos utazásra mennének egy tea mellett Andrew Darkkal és Chris Stuarttal Anne L. Green sorain keresztül.
Oldalszám: 310
Kiadó: Álomgyár
Kedvenc karakter: Adrew Dark
Kedvenc idézetek:
"A titokzatossággal csak egy baj van, vonzza az embert, mert meg akarjuk fejteni, fel akarjuk pattintani a titkok zárját."
*
"Elárulok egy titkot, a filmekben sem a jófiúknak szurkolok."
*
"– A józan ész azt diktálná, hogy menekülj, vissza se nézve.
– Csakhogy engem hosszú idő után végre nem az eszem, hanem a szívem irányít."
*
"– Életemben először vagyok szerelmes, és ezt az érzést nem fogom soha megbánni – és ebben egészen biztos voltam."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése