Julia Lewis Thomson - Többek szerint

HANGULAT                                MOLY                                        2017

"Te ​melyiket választanád: a bosszút vagy a szerelmet? 

Többek szerint felelőtlen nőcsábász vagyok, aki magasról tesz az érzelmekre, és képtelen kötődni egy másik emberi lényhez. Ilyennek lát mindenki, mert az életstílusommal ezt hitetem el velük. Bulik, nők, zene… ez határozta meg az életemet egészen addig, amíg nem találkoztam Nastyával. 

Igazi rockernek tartom magam. Olyan helyről jöttem, ahol a bűn a mindennapok része. Hiába szántak nekem különb életet, talán soha nem tudok kilépni a múltam árnyékából. Különösen úgy, hogy az orosz maffia látóterébe kerültem. 

Zsák a foltját, szokták mondani, és az enyém egyértelműen Nastya, aki a legnagyobb természetességgel táraz, céloz és lő. Ráadásul úgy hajt át motorral a piroson, mint a rosszfiúk a csajokon. 

Julia Lewis Thomson új, akciókban és meglepő fordulatokban bővelkedő történetben leplezi le a nagy sikerű Többek által című regényben megismert Maxim sötét titkait. Vajon beszippantja-e az a világ, amitől a családja egész életében óvta? Vagy elég ereje lesz ahhoz, hogy ellenálljon a csábításnak?"

Nagyon szépen köszönöm a példányomat az írónőnek, Tündének és az Álomgyár kiadónak!

Nyáron sikerült Julia Lewis Thomson első könyvét, a Többek általt a kezembe vennem, ami bár elkápráztatott, tartalmazott néhány apróbb hibácskát is. Az abban a kötetben mellékszereplőként jelenlévő Maxim ezennel saját történetet és könyvet kapott, így született meg a Többek szerint, aminek a megjelenését már nagyon vártam. A könyvbemutató, amin volt szerencsém jelen lenni, pedig fergetegesre sikeredett!

Úgy esett, hogy előző este fejeztem be éppenséggel egy regényt, és akik belátnak a kulisszák mögé, azok tudják, hogy csak az értékelés megírása után szeretek újabba kezdeni. Na ez itt elmaradt, mivel a délután kellős közepén sziesztázni kezdtem, és arra ébredtem, hogy csöng az ébresztőm. De hát valami könyvet kell a suliba vinnem magammal, így reggel felkaptam a Többek szerintet. Neki is kezdtem a buszon, majd folytattam a metrón, míg be nem értem a suliba. Aztán a szünetekben is újra-újra előkerült, végül azt vettem észre, hogy az utolsó végére a köszönetnyilvánításhoz is értem. Ez nem csak azt mutatja, hogy mennyire szoktam szocializálódni az osztályomban, inkább azt, hogy mennyire megfogott a könyv.

Ugyanis amik apróbb negatív észrevételek előkerültek a Többek által olvasása során, azoknak a Többek szerintre hűlt helyük volt. Nagyon meglátszott a két könyv között eltelt idő, Tünde tapasztalat szerzése. Rettentő sokat fejlődött a stílusa is, a szárnybontogatás eltűnt, helyette egy repülő sast véltem felfedezni az írónőben, aki csak szárnyal és szárnyal. Gratulálok ehhez! Gratulálok az egész könyvhöz! 

"Furcsa dolog az idő. Évek teltek el tőle távol, mégis úgy érzem, hogy sohasem váltunk el."

 Maximban már a sorozat első kötetében is láttam fantáziát, és csak remélni tudtam, hogy Tünde kihoz még valamit az ő karakteréből, és lám, itt a Többek szerint! A mi orosz származású szoknyapecérünk a nagy szőke loboncával és bugyiolvasztó hangjával vészesen tarolt. Női szívek ezreit hódítja meg ez a könyv! 

Izgalmas, romantikus, szenvedélyes. Az egész művet ezekkel a szavakkal lehetne legjobban jellemezni. 

Fordulatos volt, kiszámíthatatlan, mindig hozott valami újat, amire az olvasó nem számít. Tele izgalmakkal és akciódús jelenetekkel. 

De az írónő nem csak a történetre fektetett nagy hangsúlyt, hanem annak mondandójára is. Az egész regénynek volt egy belső tartalma is, ami sokszor összeszorította a szívemet. Fájdalmas volt, de egyben csodaszép. Néhol a szívem szakadt meg a két főszereplőért.

És természetesen az olvasó alig bírja letenni. Ki merem jelenteni, hogy imádtam. Elvarázsolt. Gyönyörű történet az életről, ami sokszor nem úgy alakul, ahogy azt mi akarjuk. Beszámol arról, hogy amikor akadályok gördülnek elénk, akkor sem szabad feladni. 

NAGYON AJÁNLOM.

Karakterek:

Nastya: Az biztos, hogy nem hétköznapi személyiség. Olyan környezetben nevelkedett, ahol megedzette az élet. Nem akart senkit se közel engedni magához. Belekényszerítették egy házasságba, amibe ő nem akart belemenni, de kénytelen volt. Ilyen a maffiai élet. Engedelmesség és alázat. De eközben Nastya képes volt harcolni is, nem hunyászkodott meg és nem adta fel. Ezért pedig tisztelem. És alapjában véve is nagyon szimpatikus karakter volt, akivel könnyű azonosulni, és átérezni mindazt, amin keresztülment.

Maxim: Mint már említettem, én már az előző könyvben is szimpatizáltam vele, alig vártam már, hogy az ő történetét is olvashassam. Tipikusan az a srác, aki bunkónak mutatja magát kívülről, hogy az emberek ne ismerhessék meg a valódi Maximot, pedig az ott rejlik belül, csak jó mélyen. De egy lánynak akaratlanul is megnyílik, és megmutatja, mit rejteget ő valójában. 

Borító:

Bevallom, nekem az első jobban tetszik. Itt olyan furcsa az a férfiarc, az alsó csücsökben pedig egy női. Nem rossz, de olyan furcsa hatása van számomra. Itt szintén megemlíteném a címet, ami szerintem még mindig zseniális. 

Összességében:

Imádtam. 

Bár a Többek általban sem volt sok negatívum, de mindaz eltűnt a Többek szerintre. Nagyon jól kidolgozott történettel állunk szemben, ami nem mellesleg izgalmas és fordulatos. Sőt romantikában sincs hiány a regényben.

Engem egyszerűen magával ragadott. Csodálatos volt. 

Nagyszerű élményt nyújtott egy kicsit napsütéses délelőttön. 

Azoknak ajánlanám igazándiból, akik el szeretnének merülni egy lenyűgöző olvasmányban.

Oldalszám: 272
Kiadó: Álomgyár

Kedvenc karakter: Maximilien Karamanov (Maxim Grehov)

Kedvenc idézetek: 

"Elvette azt a csöpp eszemet is, ami talán sohasem volt nekem."

* 

"Basszus, de puhány lettem! Mennyi is? Kemény öt perc alatt kényszerített térdre a szeme villanásával. Szánalmas! Nagyon szánalmas!"