"Miért hányatja kardélre Jézabel, a világszép libanoni hercegnő az Úr prófétáit? Miért dacol a Bibliából ismert Illés próféta Baál isten hol kereskedő, hol vérengző martalóc imádóival, hol önmagával, hol meg magával az Úrral? Miért vív Baál és az ötödik Hegy isteneinek főpapja álnok vagy áldozatos harcot a bübloszi hangíró ábécé (vagy a haladás?) ellen? Hogy színezi egy észrevétlenül bimbózó szerelem egy külső-belső válságokon át bukdácsoló és mégis diadalmas küldetés nyomasztó-lelkesítő erőfeszítéseit? Mi megy végbe egy földúlt ókori város lángjainál: a büszke asszír birodalom gyürkőzik világhódításra, vagy a hagyomány és a hazaárulástól sem visszariadó érdek vív történelmi jelentőségű „kultúrharcot” a „fejlődéssel” és az igazsággal? Szabad-e az akaratunk, vagy tehetetlen bábok vagyunk „az elkerülhetetlen” (vagyis a sors) kezében? Ezekre a kérdésekre keresi és véli megtalálni a választ Az ötödik hegy, e lebilincselő történelmi, lélektani és kalandregény világhírű brazil szerzője, az 1947-ben, Rio de Janeiróban született Paulo Coelho, napjaink egyik legsikeresebb, sőt divatos (amerikában úgy mondják: bestseller-) írója."
Nagyon köszönöm az Athenaeum kiadónak a recenziós példányt!
Nem titok, hogy vallásos vagyok, jövőre hittanból érettségizem, így nevelkedtem, ezért is fogott meg Coelho könyve. Kíváncsi voltam rá.
A mű központjában a Bibliából ismert Illés áll, az ő különböző történeteit írja le Coelho Az Ötödik Hegyben. A cím azért kapta ezt a nevet, mivel a város lakói Baál isten szentnek tartják azt a helyet, és mint ahogyan azt a fülszöveg is ismerteti, velük harcol többnyire Illés, őket próbálja meggyőzni, hogy rossz úton járnak, ha nem az egy Istent imádják, hanem holmi bálványokhoz imádkoznak.
Illés történetét regényes alapban meséli el az író, de ugyanúgy megjelenik az özvegyasszony, aki a prófétának szállást ad és egy marék lisztből meg pár csepp olajból enni ad neki, és a fia úgyszintén, akit Illés a Biblia szerint feltámaszt a halottaiból, ezzel csodát téve. Ezzel lenyűgözi az asszonyt és a város lakóit is. Viszont a könyv továbbviszi a szálakat. Csatajelenet, elhívatás, mindez filozófiai síkra emelve.
Nem egy mindennapi regényt írt Coelho, az biztos. Én mégis élveztem olvasni, egyre vitte a szálakat, sokszor izgalmas volt. Az egyedüli, ami nem egésze tetszett, hogy sokszor a Bibliai történetet magát kiszínezte, amolyan "amit a Biblia nem említ" típusúan. Szerelmi szálat szőtt oda, pedig nélküle is simán megállta volna a helyét.
Coelho stílusáról még annyit, hogy élvezetes volt olvasni, könnyen érhető, logikus és gördülékeny. Filozofikus, de mégsem erőltetett. Nem csoda, hogy annyian szeretik az írót, és ennyire felkapott lett világszerte.
Egy elgondolkodtató történet Bibliai köntösbe csomagolva.
Többféle kiadásban is megjelent a könyv, a régebbi még nálam is idősebb, így ehhez mérten készült el a külseje is. Árulkodik róla, hogy nem mai darab, a borítón lévő színek nincsenek összhangban. Ellenben az újfajta nyomással, ami lila és fehér köpenyt öltött. Rettentő ízlésesen és szépen lett kialakítva. Titokzatos, mégis azért rejlik a kép mögöttes tartalmában némi cselekményismertetés is. A betűtípusa pedig egyszerű, de mégis szép.
Összességében:
Elgondolkodtató regény a világszerte ismert Coelhótól. Filozófikus, rejtelmes. Mindez Bibliai alapra építve, bár kicsit beleszőtt még extra dolgokat.
Ajánlanám az író rajongóinak a könyvet, na meg azoknak, akik egy kicsit mélyebb tartalmú olvasmányra kíváncsiak egy borúsabb napon.
A mű központjában a Bibliából ismert Illés áll, az ő különböző történeteit írja le Coelho Az Ötödik Hegyben. A cím azért kapta ezt a nevet, mivel a város lakói Baál isten szentnek tartják azt a helyet, és mint ahogyan azt a fülszöveg is ismerteti, velük harcol többnyire Illés, őket próbálja meggyőzni, hogy rossz úton járnak, ha nem az egy Istent imádják, hanem holmi bálványokhoz imádkoznak.
Illés történetét regényes alapban meséli el az író, de ugyanúgy megjelenik az özvegyasszony, aki a prófétának szállást ad és egy marék lisztből meg pár csepp olajból enni ad neki, és a fia úgyszintén, akit Illés a Biblia szerint feltámaszt a halottaiból, ezzel csodát téve. Ezzel lenyűgözi az asszonyt és a város lakóit is. Viszont a könyv továbbviszi a szálakat. Csatajelenet, elhívatás, mindez filozófiai síkra emelve.
Nem egy mindennapi regényt írt Coelho, az biztos. Én mégis élveztem olvasni, egyre vitte a szálakat, sokszor izgalmas volt. Az egyedüli, ami nem egésze tetszett, hogy sokszor a Bibliai történetet magát kiszínezte, amolyan "amit a Biblia nem említ" típusúan. Szerelmi szálat szőtt oda, pedig nélküle is simán megállta volna a helyét.
Coelho stílusáról még annyit, hogy élvezetes volt olvasni, könnyen érhető, logikus és gördülékeny. Filozofikus, de mégsem erőltetett. Nem csoda, hogy annyian szeretik az írót, és ennyire felkapott lett világszerte.
Egy elgondolkodtató történet Bibliai köntösbe csomagolva.
"Az életben minden csata azért van, hogy megtanítson nekünk valamit – még azok is, amelyeket elveszítünk."Borító:
Többféle kiadásban is megjelent a könyv, a régebbi még nálam is idősebb, így ehhez mérten készült el a külseje is. Árulkodik róla, hogy nem mai darab, a borítón lévő színek nincsenek összhangban. Ellenben az újfajta nyomással, ami lila és fehér köpenyt öltött. Rettentő ízlésesen és szépen lett kialakítva. Titokzatos, mégis azért rejlik a kép mögöttes tartalmában némi cselekményismertetés is. A betűtípusa pedig egyszerű, de mégis szép.
Összességében:
Elgondolkodtató regény a világszerte ismert Coelhótól. Filozófikus, rejtelmes. Mindez Bibliai alapra építve, bár kicsit beleszőtt még extra dolgokat.
Ajánlanám az író rajongóinak a könyvet, na meg azoknak, akik egy kicsit mélyebb tartalmú olvasmányra kíváncsiak egy borúsabb napon.
Oldalszám: 248
Kiadó: Athenaeum
Kiadó: Athenaeum
Kedvenc karakter: -
Kedvenc idézetek:
"Akár a pataknak és a növényeknek, a léleknek is szüksége van az esőre, még ha más formában is."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése