"Lili Green megtapasztalta, hogy a sors egy váratlan fordulattal milyen könnyen a feje tetejére állíthatja az életét. A felkavaró kalandok után örömmel veti bele magát az erőszaktól és gengszterektől mentes, békés hétköznapokba. A nyugalom azonban nem tart sokáig: ezúttal Lili maga ugrik fejest egy FBI-akcióba, hogy segítsen megmenteni egy barátja életét. A megbízás nem mindennapi kihívások elé állítja: az éjszakai bárok erotikával túlfűtött világában kell elvegyülnie, majd a nyomok egy elit klub rejtett drogüzletéig vezetnek. A kezdetben sem egyszerű ügy egyre veszélyesebbé válik, és Lili – híven önmagához – pillanatok alatt ismét az események sűrűjében találja magát, az érzelmei pedig csak tovább csomózzák az amúgy is szövevényes szálakat.
Képes lesz Lili a tapasztalataira és az ösztöneire támaszkodva megállni a helyét egy olyan ügyben, amelynek sikerén egy jóbarátja élete múlik? Vajon a váratlan kalanddal a sors a szerelmesek pártjára áll, vagy végleg elszakítja őket egymástól?
Az Ügynök tűsarkúban a nagysikerű Lili Green-sorozat második epizódja, amely önálló regényként is letehetetlen olvasmány, tele izgalommal, fordulattal és szenvedéllyel. A sorozat első részéért (A szemtanú) Aranykönyv díjra jelölt Carrie Cooper ismét különleges kalandot ígér a romantikus krimik kedvelőinek."
Hálás köszönet a recenziós példányért az Álomgyár kiadónak, az írónőnek pedig ezért a feledhetetlen élményért, amit ebben a csodában elém tárt!
Bevallom, erősen sokkhatás alatt állok még, méghozzá a könyv befolyása alatt. A szemtanú olvasása során is hasonló érzéseim voltak, egyszerűen az egész történet, a regény maga alá gyűrt, letehetetlen volt, és nem gondoltam volna, hogy lehet azt még felülmúlni. És akkor jött az Ügynök tűsarkúban, ezt az elképzelésemet pedig a földbe döngölte, na meg jól rátaposott azokkal a bizonyos sarkakkal.
Fogalmazhatunk úgyis, hogy félfüggővéggel zárult az első kötet, ami szinte befejezésként is megállta volna a helyét, de azért a lelkünknek jobb így, hogy megkaptuk a folytatását, ami A szemtanú cselekményei után másfél évvel játszódik. Lili túltette magát a traumán, nem fél már a repülőterek mosdóitól, beiratkozott egy önvédelmi oktatásra, amin azért jól mosolyogtam, de ha jobban belegondolunk, nem sokszor jelenik meg egy könyvben, hogy a főhős az átélt nehézségek után küzd még azzal, vagy tesz ellene valamit, hogy ne ismétlődhessen meg újra. Lili Greent nem kell félteni, a tanfolyam segített neki, így elsajátította, hogyan képes megvédeni magát, ha esetleg még egyszer valami fura módon hatalmas slamasztikába kerülne. Nem is kell sokáig várni, mint említettem, másfél év múlva érkezik is a jó nagy és várva várt bajmassza, amibe belecsöppenhet.
Zac ügynök, akivel A szemtanú során megismerkedhettünk, eltűnt egy akció közben, és nehezen, de az FBI-osok belemennek John Fuller ötletébe, (aki szintén szerepelt az első kötetben) hogy Lilit vonják be az akcióba. A nő mivel mélyen érinti, hogy barátja drogkereskedelemmel foglalkozó nagykutyák áldozata lehet, belemegy a dologba, és nem sokkal később már apró felszolgálóruhában találja magát az egyik tulajdonos bárjában kamu igazolvánnyal és háttérsztorival csak hogy beügyeskedhesse magát a férfi, név szerint Fred Finley asszisztensi székébe. Forró helyzetekbe kerül, ahonnan sokszor nehéz kikerülnie, de a fifikás Lili mégis mindenhonnan kidumálja magát, amin sokszor felnevettem, sokszor meg ámultam, hogy nekem is ilyen lepényleső kell. Az ügynök John Fuller, álnevén valamilyen Philipp persze sokszor mellette van, mégis inkább néhányszor ő okozza a nőnek a bonyodalmat, amiből ki kell kecmeregnie, de nem tehetek róla, egyszerűen imádtam olvasni a kettejük párbeszédeit, ahogy húzzák egymás agyát. Fenomenális!
És ha már itt tartunk, akkor meg kell említenem, hogy ez a könyv sokszor megsajdította a szívemet. Összetörte néhol, majd visszarakosgatta a darabkáit, végül megmelengette azt. Érzelmi hullámvasút.
Letehetetlen, és ha egyszer az olvasó kezébe kerül, az onnan ki nem szakad egészen a végéig.
Akciódús és izgalmas.
Egy felejthetetlen olvasmány.
Rögtön beszippantott a világába, megnevettetett, mosolyt csalt az arcomra, elkápráztatott. Egyszerűen ezt muszáj minden könyvmolynak a kezébe vennie, ugyanis annyira fantasztikus. Talán ódákat is tudnék zengeni erről a regényről, ha lenne egy kis rímérzékem, de mivel nincs, így leírnám a végszavát ennek a résznek:
RETTENTŐEN IMÁDOM ÉS AJÁNLOM.
Karakterek:
Lili: Egyik kedvencem a könyvvilág női karakterei közül, ugyanis annyira művelt, kedves, mégis humoros. Nagyon megkedveltem a két rész alatt, és ha könyves legjobb barátnőt kéne választani, Lili mindenképp esélyes lenne erre a címre. Úgy ki tudja osztani a népet, de mindezt kulturált stílusban. Nem esik hanyatt minden pasitól, mégis a szerelemnek nem állt ellen.BBFF=BookBestFriendsForever pls
kamuveeztéknevű Pryce. Igen, hát talán egy kicsit beleéltem magam olvasás közben... Na sebaj! De hát nem bírtam rá sokáig haragudni, meg a végeeeee... Meg kell zabálni! Új könyves boyfriend a láthatáron? Esélyes... Nagyon esélyes...
John: Mert ő akkora forma, hogy bele kell írnom. Bár mindenképpen vízszintes tangót akar járni Lilivel, de ezek a párbeszédek is annyira humorosak, hogy sokszor hangosan felnevettem rajtuk. Ahogy John állandóan ajánlatot tesz különböző módon, Lili pedig ezerféleképpen visszautasítja, egyszerűen megunhatatlan. Sokszor besírtam a pasin, egy nőcsábász, tisztában van a kinézetével, és ezt ki is használja. Bár azért remélem, hogy Carrie Cooper irományainak a végén őt is képes lesz valaki behálózni.
Borító:
Tény ami tény, hogy bár sorozat második része, külsőre nem egészen passzol az első kötethez. Mégis azt mondom, hogy nekem nagyon tetszik ez a megoldás. Hatalmas az a pisztoly a sarok résznél, a színösszeállítást imádom, ez a piros-fehér kombó nagyon illik egymáshoz, néhol kis szürkével. A cím betűtípusa pedig nem túl bonyolult, mégis szép.
Összességében:
Csodálatos, izgalmas, tökéletes.
Krimi romantikával fűszerezve, ami egyszerűen magával ragadja az olvasót, és nem ereszti el a végéig. Humoros, romantikus, felejthetetlen. Nekem ezt adta a könyv. A sorozat pedig a kedvencemmé vált. Az írónő rettentő tehetséges, vicces és olyan váratlan fordulatokat alkot, hogy attól az olvasó álla teljességgel leesik. Szépen kidolgozott történet, amiből az ember még többet és többet akar állandóan. Telhetetlenség, de ez ilyenkor megengedett. ;) Nagyon várom Carrie Cooper további alkotásait!
És kinek ajánlom az Ügynök tűsarkúbant? Mindenkinek, aki izgalmakra, szórakozásra, romantikára és egy felejthetetlen olvasmányra vágyik, mert akkor biztos befutó lesz ez a regény.
Fogalmazhatunk úgyis, hogy félfüggővéggel zárult az első kötet, ami szinte befejezésként is megállta volna a helyét, de azért a lelkünknek jobb így, hogy megkaptuk a folytatását, ami A szemtanú cselekményei után másfél évvel játszódik. Lili túltette magát a traumán, nem fél már a repülőterek mosdóitól, beiratkozott egy önvédelmi oktatásra, amin azért jól mosolyogtam, de ha jobban belegondolunk, nem sokszor jelenik meg egy könyvben, hogy a főhős az átélt nehézségek után küzd még azzal, vagy tesz ellene valamit, hogy ne ismétlődhessen meg újra. Lili Greent nem kell félteni, a tanfolyam segített neki, így elsajátította, hogyan képes megvédeni magát, ha esetleg még egyszer valami fura módon hatalmas slamasztikába kerülne. Nem is kell sokáig várni, mint említettem, másfél év múlva érkezik is a jó nagy és várva várt bajmassza, amibe belecsöppenhet.
Zac ügynök, akivel A szemtanú során megismerkedhettünk, eltűnt egy akció közben, és nehezen, de az FBI-osok belemennek John Fuller ötletébe, (aki szintén szerepelt az első kötetben) hogy Lilit vonják be az akcióba. A nő mivel mélyen érinti, hogy barátja drogkereskedelemmel foglalkozó nagykutyák áldozata lehet, belemegy a dologba, és nem sokkal később már apró felszolgálóruhában találja magát az egyik tulajdonos bárjában kamu igazolvánnyal és háttérsztorival csak hogy beügyeskedhesse magát a férfi, név szerint Fred Finley asszisztensi székébe. Forró helyzetekbe kerül, ahonnan sokszor nehéz kikerülnie, de a fifikás Lili mégis mindenhonnan kidumálja magát, amin sokszor felnevettem, sokszor meg ámultam, hogy nekem is ilyen lepényleső kell. Az ügynök John Fuller, álnevén valamilyen Philipp persze sokszor mellette van, mégis inkább néhányszor ő okozza a nőnek a bonyodalmat, amiből ki kell kecmeregnie, de nem tehetek róla, egyszerűen imádtam olvasni a kettejük párbeszédeit, ahogy húzzák egymás agyát. Fenomenális!
"– Miért kell neked mindig úgy betoppannod az életembe, hogy a súlyos szívritmuszavar és a rám ragasztott ostobán bámuló arckifejezés mellett olyan sokkélménnyel is megajándékozol, ami nagy mértékben fog hozzájárulni a kórosan korai öregedésemhez? Nem tudnál néha legalább egy galambpostát küldeni, hogy felkészülhessek rád?"Persze jöhetnek a kérdések, hogy Nikosszal mi lett? És ez a legszebb az egészben. A krimis, nyomozós szál mellett az írónő romantikával is fűszerezi az amúgy is rettentően izgalmas történetet, de így azon kívül, hogy Lilinek és Johnnak sikerül-e elérnie a céljukat, megtalálják-e Zacet, hevesen verhet a szívünk a párocskáért is, akiknek a kapcsolata miért is lenne egyszerű, mégis annyira imádni való.
És ha már itt tartunk, akkor meg kell említenem, hogy ez a könyv sokszor megsajdította a szívemet. Összetörte néhol, majd visszarakosgatta a darabkáit, végül megmelengette azt. Érzelmi hullámvasút.
Letehetetlen, és ha egyszer az olvasó kezébe kerül, az onnan ki nem szakad egészen a végéig.
Akciódús és izgalmas.
Egy felejthetetlen olvasmány.
Rögtön beszippantott a világába, megnevettetett, mosolyt csalt az arcomra, elkápráztatott. Egyszerűen ezt muszáj minden könyvmolynak a kezébe vennie, ugyanis annyira fantasztikus. Talán ódákat is tudnék zengeni erről a regényről, ha lenne egy kis rímérzékem, de mivel nincs, így leírnám a végszavát ennek a résznek:
RETTENTŐEN IMÁDOM ÉS AJÁNLOM.
Karakterek:
Lili: Egyik kedvencem a könyvvilág női karakterei közül, ugyanis annyira művelt, kedves, mégis humoros. Nagyon megkedveltem a két rész alatt, és ha könyves legjobb barátnőt kéne választani, Lili mindenképp esélyes lenne erre a címre. Úgy ki tudja osztani a népet, de mindezt kulturált stílusban. Nem esik hanyatt minden pasitól, mégis a szerelemnek nem állt ellen.
"Hiába érzem magam félembernek nélküled, azzal, hogy mindig el kell engedjelek, minden alkalommal többet viszel magaddal belőlem, és ha így folytatom, nem marad belőlem semmi."Nikosz: Fangirling üzemmód? Talán egy kicsit. Oké, imádom. Kész. Erre nem lehet mást mondani. Ez a pasi... Perfect, kivéve, amikor nem. Ugyanis tényleg volt pár alkalom, amikor kifacsarta a szívem, én meg azt üvöltöttem a könyvnek torkom szakadtából, hogy nem teheted, Daren Nikosz
John: Mert ő akkora forma, hogy bele kell írnom. Bár mindenképpen vízszintes tangót akar járni Lilivel, de ezek a párbeszédek is annyira humorosak, hogy sokszor hangosan felnevettem rajtuk. Ahogy John állandóan ajánlatot tesz különböző módon, Lili pedig ezerféleképpen visszautasítja, egyszerűen megunhatatlan. Sokszor besírtam a pasin, egy nőcsábász, tisztában van a kinézetével, és ezt ki is használja. Bár azért remélem, hogy Carrie Cooper irományainak a végén őt is képes lesz valaki behálózni.
Borító:
Tény ami tény, hogy bár sorozat második része, külsőre nem egészen passzol az első kötethez. Mégis azt mondom, hogy nekem nagyon tetszik ez a megoldás. Hatalmas az a pisztoly a sarok résznél, a színösszeállítást imádom, ez a piros-fehér kombó nagyon illik egymáshoz, néhol kis szürkével. A cím betűtípusa pedig nem túl bonyolult, mégis szép.
Összességében:
Csodálatos, izgalmas, tökéletes.
Krimi romantikával fűszerezve, ami egyszerűen magával ragadja az olvasót, és nem ereszti el a végéig. Humoros, romantikus, felejthetetlen. Nekem ezt adta a könyv. A sorozat pedig a kedvencemmé vált. Az írónő rettentő tehetséges, vicces és olyan váratlan fordulatokat alkot, hogy attól az olvasó álla teljességgel leesik. Szépen kidolgozott történet, amiből az ember még többet és többet akar állandóan. Telhetetlenség, de ez ilyenkor megengedett. ;) Nagyon várom Carrie Cooper további alkotásait!
És kinek ajánlom az Ügynök tűsarkúbant? Mindenkinek, aki izgalmakra, szórakozásra, romantikára és egy felejthetetlen olvasmányra vágyik, mert akkor biztos befutó lesz ez a regény.
Oldalszám: 608
Kiadó: Álomgyár
Kiadó: Álomgyár
Kedvenc karakter: Daren Nikosz Pryce, John Fuller és Lili Green
Kedvenc idézetek:
"– Csak nem tényleg tőled ment el az a férfi?
– De, anya.
– És mégis ki ő? – kérdezte felvillanyozva az édesanyja.
– Egy ismerősöm.
– A lakásodat elnézve elég jól ismerhetitek egymást – nézett újra körül.
– Ha azt mondom, hogy csak párnacsatáztunk, hihető lenne? – kérdezte kínjában Lili."
*
"– Voltál már házas?
– Nem.
– És van gyereked?
– Nincs. Legalábbis nem tudok róla.
– Nem vicces – lökte oldalba Lili a vigyorgó férfit."
*
"John egy ideig nézte a kanapén gubbasztó összetört lányt, majd töltött neki egy italt.
– Ennyire beleestél? – Odanyújtotta a poharat a lánynak, aki válasz helyett visszakérdezett:
– Voltál már szerelmes?
– Nem. Talán egyszer óvodáskoromban, de nincsenek jó élményeim róla."
*
"– Megölelnél?
– Csak egy ölelés?
– Egy mezei ölelés.
– Nem tudom, hogy menni fog-e. A kezeimért nem mindig tudom vállalni a felelősséget."
*
"– […] Elég komoly dolgok zajlanak a háttérben, és ahogy téged ismerlek, pillanatok alatt bele fogsz mászni a közepébe."
*
"[…] az a helyzet, hogy az én szívemre már nemcsak egyszerűen beleírták, hanem végérvényesen beletetoválták, hogy „Foglalt”."
*
"– Előre láthatólag most mennyi időnk lesz?
– Ez gyorsan ment – mosolygott Nikosz, és közelebb húzta magához Lilit.
– Még nem válaszoltál! – ellenkezett a lány, és egyre kevésbé értette a férfit.
– Hogy mennyi időnk lesz? – nézett gyengéden a lányra. – Amennyit csak akarsz."
 |
| Mi más lenne? <3 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése