Kiera Cass - Az Elit

HANGULAT                                MOLY                                        2013

"A ​PALOTÁBA 35 LÁNY ÉRKEZETT. CSAK HATAN MARADTAK. 

A Párválasztót 35 lány kezdte meg. Mostanra azonban már csak az Elitnek nevezett csoport maradt versenyben Maxon herceg szerelméért, s a harc ádázabb, mint valaha. Minél közelebb kerül America a koronához, annál jobban meg kell szenvednie azért, hogy végre megtudja, kihez húz valójában a szíve. Minden Maxonnal töltött pillanat olyan, akár egy tündérmese, csupa lélegzetelállító, csillogó romantikus kaland. De ha a palotában meglátja őrt állni első szerelmét, Aspent, újra hatalmába keríti a vágyakozás az élet után, amit még közösen terveztek el. Americának rettentően szüksége lenne egy kis időre. Míg azonban ő a kétféle jövő lehetősége között vergődik, az Elit tagjai pontosan tudják, hogy mit is akarnak – s egyre valószínűtlenebbnek tűnik, hogy Americának lehetősége nyílik választani… 

„Mintha az Éhezők viadala (leszámítva a véres jeleneteket) és a Nagy Ő (leszámítva a véres jeleneteket) elegye lenne. Cass ügyesen szítja America és Maxon vágyát, de közben nem hagyja kialudni a lány első, tiltott szerelmének parazsát sem." – Publishers Weekly"

Miután befejeztem A Párválasztót, egyszerűen még éjszaka valami késztetett, hogy folytassam. Így hát eleget tettem ennek az érzésnek, kezembe vettem Az Elitet, és... míg sötét volt, a végére is értem. Először csak 100, majd 200 oldal telt el, végül megjelent előttem a Vége a második kötetnek kiírás, én meg igazából már fáradt is voltam, de iszonyú boldog. 

Még mindig imádom a sorozat világát amint lecsuktam a szemem, ebben a világban találtam magam álmomban a saját Maxonommal, annyira magába szippantja az olvasót, hogy nem akar onnan kimenni, ezt mutatja a fentebb elmesélt rövidke történet arról, mégis mennyire. 

America rögtön elrabolta Maxon herceg szívét a bátorságával, kedvességével és talán a makacsságával is. De rajta kívül van még a palotában öt lány, akik a férfi szívéért versenyeznek, na meg a koronáért, a harc viszont amennyivel kevesebben maradnak, annál kiélezettebb lesz. A lányoknak sok megpróbáltatáson kell keresztülmenniük, jönnek a lázadók, de ki tudja, melyikek. Az idegesítő északiak, vagy a barbár és pusztító déliek. 

Eközben nagy csavart hoz be a könyv. Marlee érzéseivel tisztában vagyunk, hiszen Mer legjobb barátja lett a Párválasztó során. A lány elpanaszolja neki, hogy nem érez Maxon iránt úgy, mint a többiek. Kedves, de nincs meg köztük az a szikra, ami kéne. De azt elfelejtette megemlíteni, hogy van más... 

"A szerelem gyönyörűséges rettegés." 

Viszont ez a kötet bár cselekménydús volt, mégis inkább America érzelmi vergődésére ment rá. Aspennel újra lehetősége nyílt találkozni, bár titokban kell tartani, mégis minden perc együtt töltött idő áldás Mer számára. Vagy lehet inkább a döntésképtelenségének... A lány első szerelme szerintem teljesen megváltozott az első kötet óta. Ott bár megértettem, hogy ilyen, azért küldte el Americát, hogy neki jobb élete lehessen, ne hatosként kelljen majd élnie, adjon neki más lehetőséget is, ezzel összetörve a szívét. Megértettem, tényleg. Ilyen jellem, makacs, és inkább eltaszította magától emiatt, minthogy őt is belerántsa a nyomorba. Mégis ebben a kötetben annyira más lett. Éreztette a lánnyal, hogy ő bármikor ott lesz neki, mondja, hogy nem fog Maxon ellen beszélni, bár nagyon szeretné, ha America őt választaná, mégis nagyon sokszor ezt teszi. És emiatt unszimpatikussá kezdett válni számomra. Aztán ott van a lány másik lehetséges élete Maxon mellett, hercegnéként, viszont ez a titulus taszítja. Nem tartja magát alkalmasnak rá, ezért a kötet alatt vagy ezerszer meggondolja magát. Annyira durván szeszélyes volt, amit nem szoktunk meg az első részben tőle. Meggondolatlan, hirtelen haragú, robbanékony. Egyszer tudja mit akar, másszor elbizonytalanítja valami, és mégsem. És ez ment végig az egész könyvön. Azért ezt igazból eléggé sarkítva mondom. Élveztem az érzelmi hátterét megint, fordulatos is volt, még ezredszeri olvasásra is, említettem is, hogy egy ültő helyemben a végére értem, azért ez elég sok mindent elmond a könyvről, mégis néha úgy éreztem, hogy sok Americából, és a lány csak magának szítja a problémákat. Értem, hogy egy életre kiható döntést kell meghoznia, mégis annyira vacillál, hogy a végén akár mindkettőt elveszítheti. Míg az első részben a szerelmi háromszög jól volt kidolgozva, itt már kezdett egy idő után az agyamra menni.

Ennek ellenére én teljes szívemből ajánlom mindenkinek, hogy folytassa a sorozatot, aki még nem tette meg, mert egyszerűen egy csoda az egész. Hihetetlen csoda. 

AJÁNLOM. 

Karakterek:

America: Róla már említettem pár szót az előző részlegben, hogy mennyire döntésképtelen és hirtelen haragú volt. Mérgében és sértettségében képes volt titkokat nyilvánosságra hozni, talán ez zavart leginkább. Azért ugyanolyan kedves és törődő maradt, amilyen volt, mégis azért próbált már királynőként viselkedni, amikor erre egyáltalán nem vágyott, na meg nem is volt még az. Gyorsan vont le téves következtetéseket, gyorsan cselekedett feldúltságában és ezeknek következményei voltak. 

Maxon: Mit mondhatnék még többet róla? Csodálatos ember. És aki azt mondja, hogy nem ment keresztül ő is megpróbáltatásokon, az nagyot téved. Szívemben őrzöm örökké. 

Borító:

Ismételten csodálatos, mi mást mondhatnék?

Összességében:

Az írónő ebben a kötetben másra fókuszált. America belső csatát vív Az Elit során önmagával, egy életre szóló döntést kell meghoznia. Katonafeleségnek áll, vagy hercegné válik belőle? 

Már csak egy rész van hátra ebből a csodálatos sorozatból, és nem is tudom, hogy fogom tudni elengedni újból. Azt hiszem, megyek is olvasni. 

Oldalszám: 350

Kiadó: GABO

Kedvenc karakter: Maxon Schreave 

Kedvenc idézetek: 

"– Feladom. Sajnálom, America, te annyira türelmes voltál, én viszont gyűlölöm hallgatni a saját klimpírozásomat. A zongorából olyan hangok jönnek ki, mintha betegeskedne.
 – Egész pontosan inkább olyan, mintha éppen haldokolna." 

*

 "Nem azt éreztem, hogy jobbá teszem Maxon életét. Azt éreztem, hogy én vagyok az élete."