"A Párválasztó kezdetekor a lányok még harmincöten voltak, de közülük csak egy nyerhet.
Eljött az idő, hogy a korona végre a győztes fejére kerüljön.
Amikor beválogatták a Párválasztóba, America még csak nem is álmodott arról, hogy valaha eljuthat a korona közelébe – vagy Maxon herceg szívéhez. Ahogy azonban egyre közeleg a versengés vége, és a palota falain túl fokozódik a fenyegető veszély, America rádöbben arra, hogy mennyi mindent veszíthet – és hogy milyen keményen kell küzdenie a vágyott jövőért. "
A legcsodálatosabb befejezés, amelyet ez a történet valaha kaphatott.
Az Elit értékelésébe beleszőttem, hogy America némileg megváltozott, a kötet inkább a belső harcaira összpontosított. Na ez itt teljesen megváltozott. Visszakaptuk a régi Merünket, aki nem hoz hirtelen hülye döntéseket, amivel mindent romba dönthet, kedves és alázatos, és végre tudja, mit akar elérni.
Egy csoda ez a könyv.
Tényleg nem lehet szavakba önteni, mennyit nekem jelent ez a sorozat, ez a történet, amit Kiera Cass vetett papírra az olvasóinak. Úgy érzem, mintha az egész nekem szólna, olyan személyes. Egyszerűen letehetetlen. Éjszaka még Az Elit sorait bújtam, aztán már reggel azon kaptam magam, hogy Az Igazi vége felé közeledek. Ez a könyv egy érzelmi hullámvasút, persze a legjobb értelemben. Minden benne van, ami egy lenyűgöző regénybe kell. Romantika, érzelmesség, kedvelhető szereplők, fordulatok, szívhez szóló cselekmény. Mindent tartalmaz ezek közül. A hangulat címkében fellelhető szám pedig annyira illik hozzá!
Abszolút a kedvencem.
Nem először olvastam újra, és valószínűleg nem is utoljára. Ez a könyv előhozza a legjobb énemet a soraival és a mondataival. Megsirat, a végére patakokban folytak a könnyeim, amit ez a három mondat okozott:
"Break my heart. Break it a thousand times if you like. It was only ever yours to break anyway."
*
"– Törd csak össze a szívemet. Törd össze akár ezerszer is. Úgyis a tiéd, hát azt teszel vele, amit akarsz."
Ez a sor az, ami mindig a lelkemig szól. A legcsodálatosabb idézet, amit valaha olvastam, az első olvasásom óta kinn van a szobám falán ez a részlet. Arra sarkall, hogy olyan valakit találjak én is magam mellé, aki így érez irántam.
Nem is tudom, mit mondhatnék még a könyvről ezek után. A legemlékezetesebbek egyike, az biztos. Az olvasó lelkéig hat. Néha összetöri a szívet, de össze is ragasztja.
Én pedig egyértelműen NAGYON AJÁNLOM az egész sorozatot mindenkinek, mert minden könyvmolynak meg kell tapasztalnia ezt az élményt, amit Kiera Cass a Párválasztóval adott nekünk.
Karakterek:
America: Újra visszakaphattuk az első kötetben megismert lányt, akivel annyira szimpatizáltam. Végre eldöntötte, mire is vágyik igazán, tisztázta magában a dolgokat, és kész volt harcolni. Egy olyan női karakterré vált a részek során, akire felnézhetek.
Maxon: Szerintem már mindent elmondtam az ezt megelőző kötetek értékeléseiben. Egyszerűen csodálatos ember. Néha hibázik, de ki nem? Ettől lett a karaktere emberi. Nem tökéletes, mégis nagyon a szívemhez nőtt. Annyira nem akartam elengedni a végén. Nekem is meg kell találnom a saját Maxon Schreave-emet.
Borító:
Talán a legszebb a három közül. Annyira csodaszép ez a menyasszonyi ruha meg a képen lévő lány is. Csodálatos az egész!
Összességében:
Csodálatos befejezőkötete egy csodálatos sorozatnak. Nagyon fogni akartam még a szereplők kezét még a végén is, mégis boldogan engedtem aztán az útjukra őket. Tudván, hogy ők is azok. Az összes mellékszereplőnek is megtudhattuk a sorsát, a sorozat lezárult.
De nekem az egyik kedvencem marad mindörökre. Ezzel a sorozattal olyan élményt szerezhettem, amit senki nem vehet el tőlem. Néhol összetörte, majd összeragasztotta a szívem egyes darabjait. Csodálom az írónőt, amiért egy ilyet megalkotott. Ó, bárcsak ne lettem volna ennyire falánk, és tovább húztam volna az olvasását!
Az egyik legszebb történetű könyv, amit valaha olvastam.
Nincs mese, mindenkinek ajánlom!
Oldalszám: 350
Kiadó: GABO
Kedvenc karakter: Maxon Schreave és America Singer
Kedvenc idézetek:
"– Maxon, a hátadon van néhány olyan heg, ami azért került oda, hogy az enyém sima maradjon, és én minden egyes sebhelyedért csak szeretni tudlak."
*
"– Hogy érzed magad, kedvesem?
– A „kedvesemért” leginkább orrba vágni szeretnélek. – De beértem azzal, hogy meztelen hasát böktem meg."
*
"America, szerelmem, te vagy a lehulló falevelek között átszüremlő napfény. Nevetésed a bánat falán is áttör. Szellő vagy egy kánikulai napon. Te vagy a káosz fölött is uralkodó értelem. Nem te vagy az egész világ, de tőled lesz jó a világ. Nélküled is élnék, de ennél többre nem lennék képes."
Mi mást is adhatnék? |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése