Julie Buxbaum - Hogy folytassam?

HANGULAT                                MOLY                                        2018

"Időnként ​egyetlen új lehetőség elég ahhoz, hogy a világ értelmet nyerjen. 

KIT: Nem tudom, miért nem Annie-hez és Violethez ültem le az ebédnél. Nincs itt senki, aki tudná, hogy mi zajlik bennem, hogy min megyek keresztül. Hogy is tudhatnák, hiszen én magam sem értem.  

DAVID: Hatszázhuszonkét napja járok már ebbe a gimibe, de Kit Lowell volt az első ember, aki ebédnél odaült az asztalomhoz, szóval egész mostanáig mindig egy szál magamban ücsörögtem. Szóval meghalt az édesapád? – kérdeztem, mert nem sokkal korábban hallottam a hírt. 

Amikor váratlanul barátság szövődik a viszonylag népszerű Kit Lowell és a tökéletesen elszigetelt, kiközösített David Drucker között, mindenki megdöbben. Talán Kit és David a leginkább. Kitnek tulajdonképpen tetszik David keresetlen őszintesége, amelyet furcsa módon üdítőnek érez, David pedig hálás Kit figyelméért és időnként zavarba ejtő kíváncsiságáért. Amikor a lány arra kéri, segítsen neki felderíteni édesapja tragikus autóbalesetének körülményeit, David hatalmas lendülettel veti bele magát a feladatba, de egyikük sem látja előre, hogy fog rájönni. Túlélheti-e a barátságuk az igazságot?"

Tavaly nyáron az írónő elkápráztatott a Három dolgot mondj c. könyvével, kíváncsi voltam, mit rejt számunkra ezek után a Hogy folytassam?. Hamar rájöttem, hogy pont ilyen regényre volt éppen szükségem, amely kikapcsol, elvarázsol, mégis azért elgondolkodtat.
Hamar megismerhetjük Davidet, aki nem hétköznapi fiú az iskolában, nem tartozik a nagymenők közé, sőt általában elkerülik az emberek. Asperger-szindrómája van. Fura srác, de jó értelemben fura. Kitűnő tanuló, fejből tudja a pí pontos értékét, géniusz, szeret a kvantumfizikáról beszélni és egy füzetbe jegyzi le a diákokról összeszedett információit. A fiú szemmel láthatólag odavan a suli egyik népszerű diáklányáért, akinek az édesapja a cselekmény előtt nem sokkal vesztette életét egy autóbalesetben. Hirtelen elkezdte más szemmel látni az őt körülvevő állítólagos barátokat, és inkább leül David asztalához az ebédidőben. Engem már ott megnyert a történet, hogy nem a szokványos 'stréber lány és az iskola alfahíme' felállás van érvényben, hanem lényegében pont fordítva történik ez.
Azt hinné az olvasója első látásra, hogy egy aranyos szerelmi történet, azonban ennél sokkal több rejlik ebben a könyvben. Ezek mellett elgondolkodtató és lélektani is. Az írónő stílusa komolyabb lett az előző regénye után, de néhol megmaradt a szokásos humor is. Az egész alkotás teljesen egyedi, főleg az, ahogyan David látja a világot. Tárgyilagosnak, mindent megfejthetőnek, tudományosnak és gyakorlatinak.

"Lehet, hogy a szerelemnek akkora ereje van, hogy akár a tér-idő kontinuumból is képes kitörni?"

Rettentően fordulatos. Julie Buxbaum valamelyest egy krimis szálat is szőtt a regényébe. Kit és David a lány apjának halála körülményeinél nyomozgatnak, a srác próbálja a fizika és a tudományok segítségével megfejteni, mikor lehetett volna megmásítani a tragikus végkimenetelt, mikor kellett volna erősen rátaposni a fékre, hogy mindez ne következzen be. Ahogy Kit próbál elszigetelődni az addigi környezetétől, úgy lesz Davidnek egyre jobb barátja és kialakul köztük egy kapocs.
Egyszerűen a kezembe ragadt egy idő után, és azt vettem észre, hogy alig maradt már a regényből. Nagyon imádtam végig, pont erre volt szükségem, ezt egészen addig azonban én magam sem tudtam.
A felszínét kapargatja mindezek mellett a család témának is. Alig érezhetően, de szembeállítja az írónő David és Kit életét. Míg a fiú szülei támogatják gyereküket úgy is, hogy más, mint a legtöbb tinédzser. Kiállnak mellette bármi történjék. Az ő családjából a legszimpatikusabb személy nekem a srác nővére volt, Lauren (avagy Miney), aki bár a saját idejében a gimi méhkirálynője volt, mindenki felnéz rá, rettentően szereti az öccsét, aki pedig szinte neki a szöges ellentéte. Annyira jó volt olvasni, a sorokon keresztül is átszűrődött a testvéri szeretet. Azonban Kit édesanyja sokszor negatív fényben volt feltüntetve: a nő, akinek fontosabbak a külsőségek. Ebből a háttérből akar kiszakadni a lány.
Viszont egy dolog zavart, miután a végére értem. Nem lett teljesen lezárva. Olvastam volna még, minimum egy epilógus kellett volna a szívemnek. Az írónő nem említett konkrétumokat, hagyta lógni a levegőben a végét.
Azonban ez nem von le a regény értékéből, hiszen rettentően szerettem mindvégig.
AJÁNLOM.

Karakterek:
Mint már említettem, Davidet nagyon hamar sikerült megkedvelnem, különleges személyiség, nagyon emberi, nem olyan, mint amilyen a legtöbb könyvben szerepel. Egyáltalán nem tökéletes, és pont ettől lesz igazán élethű. Kit úgyszintén már az elején megkedveltette magát velem, egy normális tinilány, aki ki szeretne szakadni az élete megszokott rutinjából.

Borító:
A magyar borító tükrözi árnyalatában a regényt, aranyos, szimbolikus, mégis figyelemfelkeltő. Azonban azt kell mondanom, hogy a külföldi még ennél is jobban passzol hozzá. A két kis pohár jelentheti a két főszereplőt, és ne felejtsük el a háttérben húzódó számhalmazt, a Pít.

Összességében:
Nem csalódtam Julie Buxbaumban, a Hogy folytassam? is egy csodálatos szép, elgondolkodtató történet. Többet ad az olvasójának, mint az elsőnek hinné.
Egy aranyos történet az életről, két nem hibátlan, annál emberibb főszereplőről, a gimnáziumi évekről.
Számomra telitalálat volt ez a könyv. Szívbe markoló, kedves, mégis titokzatos.
Azoknak a könyvmolyoknak ajánlanám leginkább, akik egy ilyen elbűvölő olvasmányra vágynak, mint a Hogy folytassam?.

Oldalszám: 360

Kiadó: GABO

Kedvenc karakter: David Drucker, Lauren Drucker

Kedvenc idézetek: 

"– Ne így! Ebből elég! Úgy nézel ki, mintha rángógörcsöd lenne. Arra gondolj, hogy a tánc olyan, mint egy beszélgetés, csak nem egy másik emberrel, hanem a zenével. A megérzésekről, az ösztönökről szól az egész. 

 – Az jó, mert mind a háromban tök jó vagyok. Vannak megérzéseim, működnek az ösztöneim, és szoktam emberekkel beszélgetni. 

 – Kicsidé, elég az öniróniából!" 

* 

"Csak szeretném, ha tudnád, hogy te vagy a kedvenc számom és a legkedvesebb ikerprímszámom, és mivel a 137-es és a 139-es számok állnak hozzám a legközelebb, neked akartam adni őket. 

Mostantól tehát a tiéid. 

Kérlek, vigyázz rájuk."