Kelly Oram - Csókelvonó kockáknak

HANGULAT                                MOLY                                        2016

"Libby Garrett Owen-függő. A szuperokos lány szentül hiszi, hogy megütötte a főnyereményt a szívdöglesztő kosarassal, miközben a srác még csak mutatkozni sem hajlandó vele, nemhogy felvállalni közel egy éve tartó kapcsolatukat. Avery és a kockakommandó nem bírja tovább nézni, hogy imádni valóan őrült barátjuk lassan teljesen kifordul önmagából, ezért ráveszik, hogy csináljon végig egy tizenkét lépéses „Owen-elvonó”-t. A sikeres leszokáshoz Libbynek szüksége van egy pártatlan mentor segítségére is − itt lép a képbe Adam. A kőkemény, szexi srác elvileg tökéletes a feladatra, ha valaki elbír Libbyvel, az ő. Ja, hogy titokban évek óta szerelmes a lányba? Á, miért is bonyolítaná ez a dolgokat?!"

Kelly Orammal és a regényeivel már nagyon régen megismerkedtem, elsőként a Szívzűrterápia stréberekneket vettem a kezembe, majd a Cinder is Ellát. Nem is kell mondanom, hogy mindkettő elvarázsolt. Azonban nem sokkal később, mikor elolvastam a V is for virgint, megszűnt a Kelly Oram sikerszéria, és egyszerűen kijelenthetem, az nem az én könyvem volt. Nem tetszett sem a sztori, sem a karakterek, és örültem, mikor végre befejeznem. Azonban reméltem, hogy a Csókelvonó kockáknakba belekezdve újra visszatér az imádni való stílus és történet.

És meg kell hagyni, pozitívan csalódtam. 

Az egész alapja egy hétköznapi szituáció, bármelyikünkkel megtörténhet (vagy már éltünk is át hasonlót), hiszen mennyien vagyunk, akik egy kapcsolat (főleg az első) hatására teljesen kikelünk magunkból, és már ránk sem lehet ismerni. Elhanyagoljuk a barátainkat, próbálunk a szerelmünk kedvében járni, ez pedig sokszor odáig vezet, hogy megbántjuk azokat, akik számunkra igazán fontosak. De azért vannak a legjobb barátok, hogy ilyenkor is mellettünk álljanak és észhez térítsenek, ha már nekünk magunktól nem megy. Libby is egy hétköznapi lány, problémákkal, szinte bárki lehetne az utcán. Önértékelési zavarokkal szenved a plusz kilói miatt, amelyek helyes táplálkozás és rendszeres testmozgás mellett sem akarnak lemenni pajzsmirigy elégtelensége miatt. A mai társadalom egy része pedig kinézi azokat, főleg a tinédzserek, akik nem felelnek meg a kor elvárásainak, emiatt Libby ezeknek a megjegyzéseknek a célpontjává válik. E sérelmeket pedig nem tudják elfeledtetni vele a kockaklub tagjai és a barátai, hanem egy számára mérgező kapcsolatba rohan egy kigyúrt, szexi, kosaras egyetemistával, aki a hálószobán kívülre nem merészkedik vele, nehogy emiatt őt is megszólják. Owen teljesen kihasználja a lányt, azonban ezt Libby nem veszi észre, egyszerűen szépnek érzi magát egy olyannal, mint a tökéletesnek tűnő fiú. Eltűri, hogy nem hibátlan a kapcsolatuk, hiszen ennél a srácnál jobbat nem fog találni. Úgy gondolja, neki ezzel az alakkal nem jár jobb. Mígnem betelik a pohár, mikor Libby majdnem lecsukatja magát egy meggondolatlanság miatt, Averyt pedig hajszál híján kirúgják a munkahelyéről ennek következményeként, a kockaklub úgy dönt, hogy közbe kell lépniük. Avery pedig nem mást kér meg, hogy vezesse le a közbelépést, mint Adamet, a főnökét, aki nem mellesleg egy vonzó, 19 éves srác, akinek szintén megvannak a saját démonai.

"– Mert rájöttem, hogy minél nehezebb valami, annál fontosabb."

Persze Libbynek elsőnek púp a hátán az egész dolog, a barátai őszinteségének hatására azonban elgondolkodik az elmúlt egy évén, Owennel azonban nem képes szakítani. Egészen addig kell eljutnia a kapcsolatban ‒ amelyet igazából nem is lehetne igazi kapcsolatnak nevezni, hiszen csak alkalmi viszonyról van szó ‒, hogy a srác miatt le kellene maradnia édesapjának utolsó nagy versenyéről a visszavonulása előtt, ezt a lépést viszont nem lenne képes megtenni, bár próbál kompromisszumokat kötni Owennel ez ügyben, ő hajthatatlanul a négy fal között szeretne maradni. Itt viszont Libbyben is elszakad valami, ami miatt felismeri, hogy neki sürgősen elvonókúrára és segítségre lesz szüksége Owen-ügyben. Avery pedig ismét Adamhez fordul segítségért, hogy legyen Libby mentora a függőség legyőzésében. Azt azonban a lány sem gondolta volna, hogy a barista srácot ez mélyebben érinti, mint amennyire ezt kimutatja. Nem csak az érzelmeivel kell megküzdenie, hanem ismét szembe kell néznie a múltjának egy darabjával is. Ugyanis nem olyan könnyű valakit mentorálni, ha menthetetlenül bele vagy zúgva. Azonban Adam mindenképpen vissza szeretné hozni az eredeti Libbyt, aki nem úgy öltözködik, mint egy eszkortlány, tudja értékelni önmagát és meg tud nevettetni másokat. 

"Szép vagy. Próbáld ezt észben tartani." 

Az egész könyv humor és egy kedves történet mögé rejtett motiváció és önfejlesztés. Két nem tökéletes főszereplőn keresztül mutatja meg az írónő, hogy mindenki megérdemli a boldogságot, senki sem hibátlan, és nem lehet tudni, mikor hozza a sors a legnagyobb változást az ember életében. Vagy éppen ki által. Adam szavai úgy hatnak a női olvasóközönségre, hogy általuk nem csak Libby fejlődik, nem csak ő hiszi el magáról, hogy szép, bárhogy is nézzen ki, hanem maga az olvasó is. 

A Csókelvonó kockáknak egy lelki önbizalombomba. És ha ezt akarta elérni Kelly Oram ezzel a regényével, kijelenthetem, hogy sikerült. Annyian vagyunk, akik úgy gondoljuk, nem vagyunk tökéletesek, és emiatt annyi mindenre vetemedünk. Szerekre, rengeteg sminkre és még sok másra, hogy minél vékonyabbak és az elvártnak megfeleltek legyünk. Ez a könyv felkészít, hogy vannak olyan emberek, akik ezt az önbizalomhiányt lelkifurdalás nélkül kihasználják, azonban vannak olyanok, akik segítenek leküzdeni a démonainkat, és megmutatják, nekik úgy vagyunk tökéletesek, ahogy vagyunk. Nem kell a társadalom szempontjából hibátlannak lennünk, elég ha egy valaki szemében azok vagyunk. 

Borító:

Az első ami feltűnik a két borítót összehasonlítva, hogy bár a két lány azonos, mégis teljesen különbözőnek tűnik. Míg az eredetin jól látható, hogy a főszereplőnk milyen problémákkal küzd, a hazain kicsit átalakítva szerepel, deréktól levágva, ráadásul a LOL-jel is eltakarja egy részét, így egyből fel sem tűnik, hogy a regény egyik témája a túlsúly. Azonban az itthon megjelent külsőn egyértelműen le tudom szögezni, hogy nem tetszenek a hozzá pakolt apróságok, amelyek a lány körül lebegnek. A szív még passzol is a történethez, és a geometriai alakzatok, valamint a gyémánt is valamilyen szinten, ha nagyon próbálok kapcsolatot keresni a kettő között, azonban a külföldinél ennyire nem kell törnöm a fejem, ugyanis lerí róla a tudomány és a matematika. Ám legfőképpen ezek közül is a szív tetszik, amelyet próbálnak felírni egy képlettel, viszont sikertelenül. Ugyanis Libby bár penge matekos, a szerelem egyenlete nem számítható ki a meg b szorzataként. Amit még kiemelnék a külföldi borítónál, az a papírlap, amelyre a szerző neve van írva, azonban a novel szó áthúzva szerepel rajta, és javításként a journey, azaz utazás szó lett firkantva, így a mondat értelme: egy utazás Kelly Oramtól. Amely szerintem teljességgel lefedi a könyvet. 

Összességében:

A Csókelvonó kockáknak egy aranyos történetbe és szerethető karakterekbe burkolt ifjúsági önfejlesztő könyv. Nem ráerőlteti az emberre, szépen a sorok mögött húzódik a tanulsága, és az olvasó is Libbyvel együtt fejlődik lapról lapra. Egyikünk sem hibátlan, bármelyikünknek lehetnek mélypontjai, és az ilyen időszakokra íródott ez a könyv. Könnyed, mégis tartalmas. Adam szavai érezhetően nem csak a főszereplőnek szólnak, hanem minden női olvasónak, aki valaha kézbe veszi a könyvet. 

Egy igazi lelki önbizalombomba, egy utazás önmagunkba.

Azoknak ajánlanám, akiknek épp egy ilyen löketre és támaszra van szükségük. A Csókelvonó kockáknak egy egyszerű olvasmánynak ígérkezett, a végére viszont egy igazi tartalommal bíró könyvet kaptam.

Oldalszám: 378

Kiadó: Móra

Kedvenc karakter: Adam Koepp, Sean Garrett

Kedvenc idézetek:

"– Javasolni fogom, hogy tegyünk hozzá egy negyediket is Newton törvényeihez. Minden külső változótól függetlenül egy valami nem változik: a szülők mindig beégetnek."

*

"Néha az a legnehezebb egy szülőnek, hogy tudja, hagyni kell a gyerekét hibázni."

*

"– És te lennél az én almás karamellám? 

Megrázta a fejét és megint világbajnok pillantásával nézett a szemembe. Újra ezer százalékon égett, amibe beleborzongtam. 

– Te a karamellát csak bírod, Libby – mondta halkan, magabiztosan. – Mint a cicákat. Én a síbérleted leszek. Olyan helyen, ahol egész évben havazik."