Susan Ee - Túlélők világa

HANGULAT                                MOLY                                        2015

"Az ​angyalok dúlásának túlélői igyekeznek összefogni mindazt, ami megmaradt a régi világból. 

Mikor egy csapatnyi ember szörnyetegnek véli és foglyul ejti Paige-et, Penryn húgát, a dolog elfajul és vérfürdőbe torkollik. Paige eltűnik. Az emberek halálra rémülnek. Anya szíve majd megszakad. 

Penryn keresztülautózik San Franciscón, a testvérét keresve. De miért olyan üresek az utcák? Hová tűntek az emberek? Kutatás közben belebotlik az angyalok titkos tervébe, kezdi megérteni, hogy mi mozgatja őket, és teljes szörnyűségükben felsejlenek előtte rettenetes szándékaik. 

Rafi eközben a szárnyait igyekszik visszaszerezni. Azok nélkül nem térhet vissza az angyalok közé, nem foglalhatja el az őt megillető helyet az élükön. Ha választania kell, hogy visszaszerzi a szárnyait vagy megmenti Penryn életét, vajon hogyan fog dönteni? Penryn és Rafi ismét együtt. 

udd meg, mi táplálja izzó érzelmeiket!"

Egy kis kihagyás után ismét visszacsöppentem a Susan Ee által teremtett fantáziavilágba, ahol immáron az apokalipszis túlélőjeként Penryn ismét visszakerült a családjához. Mindenki halottnak hiszi, többek között Rafi is, így hatalmas csoda történik, amikor a lány ismét kinyitja a szemét. A világ romokban áll, emberek alig maradtak életben, az előző kötetben megismert angyalok, akik nem a mesebeli szárnyas lényekként jelennek meg a trilógiában, el akarják őket törölni a föld színéről. Mutánsok, az ellenség által kreált teremtmények tartják rettegésben a lakókat, a megmaradt túlélőknek a mindennapjai harcok sorozatává változnak. Penryn pedig bár nemrég tért vissza, szerettei csak rá számíthatnak, neki pedig ismét meg kell mentenie hétéves húgát, Paige-et a veszedelmektől. 

Az elején ismét bele kellett rázódnunk a történetbe, amely onnan folytatódott, ahol az Angelfall abbamaradt. Kezdetben döcögősre sikeredett, azonban elhagyva a negyedét kezdtek izgalmassá válni a szálak, a mondatok felpezsdítették a vérem, annyira izgatottan vártam az egyes végkimeneteleket.

A történet, mint egy film, úgy pergett le a szemem előtt miközben olvastam a sorokat. Annyira látványos jelenetek vannak benne, amelyeket simán el tudnék képzelni a mozivásznon. 

"(…) az emberek jobban kedvelik az angyal kinézetű rosszfiút, mint a jófiút, aki úgy néz ki, mint egy ördög." 

Egyre többet tudtunk meg a lány családi hátteréről, az édesanyjáról, a testvéréről és az elhunyt édesapjáról is ebben a kötetben. Néhol Penryn elmerengett az apokalipszis előtti időkön, amely már hihetetlen régmúltnak érződik. 

Sajnálatomra hosszú időn keresztül egyedül a lányról szóló cselekményszálat olvashattuk, emlékképekként jelent meg néhol Rafi a kard segítségével, vagy Penryn álmaiban. Így ő ennek a regénynek inkább passzív szereplője volt egy ideig, mint aktív. Azonban amikor végre megjelent, imádtam a karakterét. Hozta a szokásos rafis jellemét, azt a titokzatos harcost, akire vártam már a regény eleje óta. 

Azonban ennek ellenére rendkívüli kikapcsolódást jelentett a regény. Izgalmas volt, fordulatos és lélegzet elállító. Kíváncsian várom, mit tartogathat már számunkra a befejező kötete.

Karakterek:

Rafiról már említettem, hogy viszonylag keveset szerepelt ebben a részben, így megmaradt számunkra a titokzatos harcos angyalként, aki segíti Penrynt, és legfőbb célja visszaszerezni a szárnyait a démon Beliel hátáról. Penryn ebben a kötetben is bátran viselkedett, azonban sokszor tett meggondolatlanságot, sokszor szerelmes tinire emlékeztetett, akinek a szeme előtt ott lebeg az a bizonyos rózsaszín felhő, amely metaforája a Rafi iránti érzelmeinek. Sőt igazándiból ez nincs is kimondva, a lány egy gondolával sem említett volna hasonlót, azonban erősen érezhető a cselekedeteiről és a folytonos Rafin való agyalásán, hogy azért nem közömbös neki a srác, és mennyire megnyugvást talált a karjából, ráadásul megmentése nem csak eufóriát idézett benne elő, hanem annál szerintem azért sokkal többet. Bár ezeket a lány önmagának sem vallotta volna be, nemhogy nekünk, olvasóknak. 

Borító:

A regény külseje még mindig olyan csodálatos, mint amilyen az első kötetnél volt. A szárny motívum megmaradt itt is, viszont ezennel nem angyalé van rajta, hanem a Rafira rávarrt démonszárnyakat testesíti meg a borítón a kép. Imádom ezt a kék színt, amilyennel megalkották. Csodálatos.

Összességében:

Bár az eleje döcögősen indult számomra, Rafi jelenlétét pedig sokszor hiányoltam, a sorozat megmaradt egy hihetetlenül izgalmas és fordulatos regénynek. 

Készséggel rabul ejtett. 

Tökéletes olvasmány egy napos délutánra, amelyet a vízparti árnyékban töltünk, vagy az onnan való hazaútra.

Ha az ajánló felkeltette az érdeklődésed, a regény a BOOK24 online webáruház oldalán 16% kedvezménnyel rendelhető meg, és akár már másnap a kezedbe veheted!

Oldalszám: 384

Kiadó: Könyvmolyképző

Kedvenc karakter: Rafi

Kedvenc idézetek:

"– Mindjárt rosszul leszek – mondom. 

 – Megparancsolom, hogy ne tedd! – utasít Obi. 

 – Jaj, ezt nem kellett volna! – mondja Du-Dam. – Ez a csaj egy született lázadó. Csak azért is hányni fog, hogy neki legyen igaza." 

*

"– Bármely gyűjteménynek díszére válna ez a brutális kard, ami emberek gyilkolására és feldarabolására szolgál, és különleges módon, úgy tervezték meg, hogy a legrettenthetetlenebb ellenségeid térdre hulljanak, az asszonyaik pedig jajveszékelésbe kezdjenek már a látványától is, te pedig képes vagy úgy hívni, hogy… Tündérmackó???"