"Ha igazán szereted, elengeded?
Midori nem hétköznapi lány – persze, minden tizennyolc éves így érzi. Ám ő az erdőben nevelkedett a kétszáz éves nagyanyóval, aki rókává tud változni. Midori is kicune, de még csak próbálgatja a képességeit.
Egy nap meglátja a vonzó és különleges Akirát. A fiú mesél magáról a rókának, de sejtelme sincs, hogy az érti minden szavát.
Csakhogy nagyanyó nem nézi jó szemmel Midori és Akira barátságát, ezért Oszakába küldi a lányt, hogy belekóstoljon a városi kamaszok életébe – és eltávolodjon Akirától.
Midori egy csapat külföldi cserediákkal együtt kipróbálja a japán középiskolások mindennapjait. Szert tesz két új barátra: a szívtipró Tristanra, és a lázadó Reire, akik ki nem állhatják egymást.
Mennyi titok szövi át a rituális szabályokat követő, fegyelmezett japánok életét?
Hogy érzi magát egy félénk rókatündér a gimnáziumban?
És mi történik, ha Akira egyszer csak felbukkan Oszakában?"
Már egy ideje vonzottak Eszes Rita művei, azonban csak most jutott időm arra, hogy közelebbről is megismerkedhessem a munkásságával mégpedig a Rókatündér kapcsán. Bevallom, kíváncsian követtem végig a végleges borítóig és címig vezető rögös utat, születtek gyönyörű alkotások a külsejét megtervező versenyre, bevallom, az egyik kedvencem került ki győztesként. De erről majd később bővebben.
A mű eredetileg a Kicune nevet viselte volna, és a fülszöveget olvasva nem is döbbenünk le, hogy miért. Ugyanis a főszereplőnk, Midori egy kicune, és képes emberi alakot illetve róka formát is felvenni. Ahogyan a szülei őelőtte. A tizenéves lányt nagyanyója neveli, távol, minden közösségtől elszigetelve, mígnem Midori megismerkedik egy fiúval, Akirával, akihez nemcsak vonzódni kezd, de úgy érzi, teljesen belehabarodott a festőművészbe, aki minden találkozásukkor kiönti neki a szívét, a lány pedig csendben hallgatja, hiszen ha rókaalakban megszólalna, felfedné kilétét.
Már ebben az első fejezetben ledöbbentett és teljesen elvarázsolt az írónő, és a folytatásban levakarhatatlan mosoly szegült társamul. Valami különleges, egzotikus atmoszféra árad a könyvből, ami már rögtön az elején teljesen átlényegíti az olvasót. Erre az érzésre mindenkinek szüksége van.
Midori titkát egyedül a nagyanyó és egy Fukuda szenszei nevű lelkész ismeri, aki mentorként a lány mellett áll, és segíti az integrációját az oszakai gimnáziumba, ahol végre vele egykorúakkal is megismerkedhet. Hamar barátra lel egy svéd cserediák, Tristan személyében, akit különösen megkedveltem a regény során, valamint a sors Rei-jel is összehozza, akivel Midori gyorsan egy hullámhosszra is kerül. Mindketten alaposan segítik a lányt abban, hogy megtalálja önmagát, és adottságát ne teherként élje meg, inkább ajándékként. Azonban a bonyodalmak akkor kezdenek csak igazán beindulni, mikor megtörténik egy váratlan újratalálkozás, és Akira immár nem egy rókának látja Midorit, hanem egy elbűvölő lánynak, akivel épp vakrandija van.
Eszes Rita fantasztikusan ábrázolta egy kívül rekedt, különleges, fiatal lány életútját, amint próbálja megtalálni az ösvényt, amit neki rendelt a sors. Eközben örök barátságok köttetnek, bemutatja a regény, hogy egy kapcsolat, legyen az barátság vagy szerelem, nemezetek felett áll, átíveli akár a tengereket, óceánokat is.
Szerettem olvasni, mert fiatalos volt, élethű és egyedi. Egy számomra egzotikus világot tárt elém, amibe már az első pillanatban beleszerettem.
Egyetlen negatívumát tudnám kiemelni a regénynek. Úgy éreztem, hogy az elején kevés szólt Midori képességéről, ami nem is lenne probléma, hiszen az alapja a könyvnek, hogy az elszigetelt környezetéből akar kilépni, új embereket megismerni, és nem célszerű azzal indítani egy friss barátságot, hogy "hé, rókává tudok változni, és te?". Szóval ezt teljesen megértettem, másrészt ez egy hétpecsétes titok, amit Midorinak nem szabad mindenkinek kifecsegnie. Ám a regény második felében viszont már átbillent a másik oldalra. Ott már kicsit túl sok volt a misztikum, és nem éreztem az egyensúlyt az akaratlanul is két részre osztott történeten.
Ezen kívül viszont egy kellemes kikapcsolódást nyújtó könyvet olvashattam, és mérhetetlenül örülök, hogy megismerkedhettem Eszes Rita ezen alkotásával, és biztosan állíthatom, hogy még fogok tőle olvasni a jövőben.
Karakterek:
Midori a könyv végére nekem ambivalenssé vált. Egyrészt az elején együtt tudtam vele érezni, kivételes helyzete miatt csodáltam is a lányt. Szabálykövető, mégis merész, ha arról van szó. Viszont a végére kicsúszott a kezéből az irányítás, nem igazán tudott dönteni, és meggondolatlanságokat követett el. Akirát mi, olvasók, Midori szemszögéből látjuk, vagyis egy eszményített fiút. Ám objektíven nézve ő is csak egy kamaszsrác álmokkal, problémákkal és hülyeségekkel. De amúgy bírtam, olyan valóságos személy volt, ahogyan Tristan is. Az utóbbi miatt volt, hogy végignevettem az egész könyvet, mindig volt valami megszólalása, ami mosolyt csalt az arcomra.
Borító:
Mint már említettem, figyelemmel kísértem a borítótervező pályázatot, és annyira örültem, hogy végül ez lett a befutó. Teljességgel megfogta és átadja a könyv varázsát és atmoszféráját, és még a helyszíne is feltűnik rajta. A rajta lévő lány pedig akár Midori is lehetne, úgy van ábrázolva, ahogyan a könyvben is megjelenik. Különleges hajszínnel.
Összességében:
Egy különleges történet egy különleges helyen. Már az elején megfogott a Rókatündér, beszippantott és átjárt az atmoszférája. Eszes Rita nagyon tehetséges írónő, a stílusa légies, mint a róka bundájába belekapó szellő, és könnyed, mint fáról hulló falevelek. Sok regényt olvastam már életemben, és ebben megvolt az a plusz, amitől igazán magával ragadóvá vált a könyv. Méghozzá a belőle áradó személyesség, amit az írónő megosztott velünk.
Engedd, hogy téged is elkalauzoljon a Rókatündér egy egzotikumokkal teli, misztikus helyre, egy titokzatos fiúhoz!
Ha az ajánló felkeltette az érdeklődésed, a regény a BOOK24 online webáruház oldalán 16% kedvezménnyel rendelhető meg, és akár már másnap a kezedbe veheted!
Oldalszám: 296
Kiadó: Könyvmolyképző
Kedvenc karakter: Tristan Eriksson
Kedvenc idézetem:
"Ha az ember megadja magát a sorsának, sok felesleges fáradtságtól kíméli meg magát. Elvégre a földrengést sem lehet elkerülni, csupán meg kell próbálni túlélni. És én úgy döntök, hogy túlélő vagyok."
Már egy ideje vonzottak Eszes Rita művei, azonban csak most jutott időm arra, hogy közelebbről is megismerkedhessem a munkásságával mégpedig a Rókatündér kapcsán. Bevallom, kíváncsian követtem végig a végleges borítóig és címig vezető rögös utat, születtek gyönyörű alkotások a külsejét megtervező versenyre, bevallom, az egyik kedvencem került ki győztesként. De erről majd később bővebben.
A mű eredetileg a Kicune nevet viselte volna, és a fülszöveget olvasva nem is döbbenünk le, hogy miért. Ugyanis a főszereplőnk, Midori egy kicune, és képes emberi alakot illetve róka formát is felvenni. Ahogyan a szülei őelőtte. A tizenéves lányt nagyanyója neveli, távol, minden közösségtől elszigetelve, mígnem Midori megismerkedik egy fiúval, Akirával, akihez nemcsak vonzódni kezd, de úgy érzi, teljesen belehabarodott a festőművészbe, aki minden találkozásukkor kiönti neki a szívét, a lány pedig csendben hallgatja, hiszen ha rókaalakban megszólalna, felfedné kilétét.
Már ebben az első fejezetben ledöbbentett és teljesen elvarázsolt az írónő, és a folytatásban levakarhatatlan mosoly szegült társamul. Valami különleges, egzotikus atmoszféra árad a könyvből, ami már rögtön az elején teljesen átlényegíti az olvasót. Erre az érzésre mindenkinek szüksége van.
Midori titkát egyedül a nagyanyó és egy Fukuda szenszei nevű lelkész ismeri, aki mentorként a lány mellett áll, és segíti az integrációját az oszakai gimnáziumba, ahol végre vele egykorúakkal is megismerkedhet. Hamar barátra lel egy svéd cserediák, Tristan személyében, akit különösen megkedveltem a regény során, valamint a sors Rei-jel is összehozza, akivel Midori gyorsan egy hullámhosszra is kerül. Mindketten alaposan segítik a lányt abban, hogy megtalálja önmagát, és adottságát ne teherként élje meg, inkább ajándékként. Azonban a bonyodalmak akkor kezdenek csak igazán beindulni, mikor megtörténik egy váratlan újratalálkozás, és Akira immár nem egy rókának látja Midorit, hanem egy elbűvölő lánynak, akivel épp vakrandija van.
Eszes Rita fantasztikusan ábrázolta egy kívül rekedt, különleges, fiatal lány életútját, amint próbálja megtalálni az ösvényt, amit neki rendelt a sors. Eközben örök barátságok köttetnek, bemutatja a regény, hogy egy kapcsolat, legyen az barátság vagy szerelem, nemezetek felett áll, átíveli akár a tengereket, óceánokat is.
"Semmi sem felesleges, ha önmagad lehetsz, és mások is azok lehetnek."
Szerettem olvasni, mert fiatalos volt, élethű és egyedi. Egy számomra egzotikus világot tárt elém, amibe már az első pillanatban beleszerettem.
Egyetlen negatívumát tudnám kiemelni a regénynek. Úgy éreztem, hogy az elején kevés szólt Midori képességéről, ami nem is lenne probléma, hiszen az alapja a könyvnek, hogy az elszigetelt környezetéből akar kilépni, új embereket megismerni, és nem célszerű azzal indítani egy friss barátságot, hogy "hé, rókává tudok változni, és te?". Szóval ezt teljesen megértettem, másrészt ez egy hétpecsétes titok, amit Midorinak nem szabad mindenkinek kifecsegnie. Ám a regény második felében viszont már átbillent a másik oldalra. Ott már kicsit túl sok volt a misztikum, és nem éreztem az egyensúlyt az akaratlanul is két részre osztott történeten.
Ezen kívül viszont egy kellemes kikapcsolódást nyújtó könyvet olvashattam, és mérhetetlenül örülök, hogy megismerkedhettem Eszes Rita ezen alkotásával, és biztosan állíthatom, hogy még fogok tőle olvasni a jövőben.
Karakterek:
Midori a könyv végére nekem ambivalenssé vált. Egyrészt az elején együtt tudtam vele érezni, kivételes helyzete miatt csodáltam is a lányt. Szabálykövető, mégis merész, ha arról van szó. Viszont a végére kicsúszott a kezéből az irányítás, nem igazán tudott dönteni, és meggondolatlanságokat követett el. Akirát mi, olvasók, Midori szemszögéből látjuk, vagyis egy eszményített fiút. Ám objektíven nézve ő is csak egy kamaszsrác álmokkal, problémákkal és hülyeségekkel. De amúgy bírtam, olyan valóságos személy volt, ahogyan Tristan is. Az utóbbi miatt volt, hogy végignevettem az egész könyvet, mindig volt valami megszólalása, ami mosolyt csalt az arcomra.
"Ő lett a szemem a világra. Arra a világra, amibe én csak ritkán és álruhában tehettem be a lábam."
Borító:
Mint már említettem, figyelemmel kísértem a borítótervező pályázatot, és annyira örültem, hogy végül ez lett a befutó. Teljességgel megfogta és átadja a könyv varázsát és atmoszféráját, és még a helyszíne is feltűnik rajta. A rajta lévő lány pedig akár Midori is lehetne, úgy van ábrázolva, ahogyan a könyvben is megjelenik. Különleges hajszínnel.
Összességében:
Egy különleges történet egy különleges helyen. Már az elején megfogott a Rókatündér, beszippantott és átjárt az atmoszférája. Eszes Rita nagyon tehetséges írónő, a stílusa légies, mint a róka bundájába belekapó szellő, és könnyed, mint fáról hulló falevelek. Sok regényt olvastam már életemben, és ebben megvolt az a plusz, amitől igazán magával ragadóvá vált a könyv. Méghozzá a belőle áradó személyesség, amit az írónő megosztott velünk.
Engedd, hogy téged is elkalauzoljon a Rókatündér egy egzotikumokkal teli, misztikus helyre, egy titokzatos fiúhoz!
Ha az ajánló felkeltette az érdeklődésed, a regény a BOOK24 online webáruház oldalán 16% kedvezménnyel rendelhető meg, és akár már másnap a kezedbe veheted!
Oldalszám: 296
Kiadó: Könyvmolyképző
Kedvenc karakter: Tristan Eriksson
Kedvenc idézetem:
"Ha az ember megadja magát a sorsának, sok felesleges fáradtságtól kíméli meg magát. Elvégre a földrengést sem lehet elkerülni, csupán meg kell próbálni túlélni. És én úgy döntök, hogy túlélő vagyok."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése