HANGULAT MOLY 2018
Első ízben derül fény mindenre a világ egyik legmegragadóbb rocksztárjával kapcsolatban. A Bohém rapszódia átfogó életrajz erről a nagyszerű emberről, privát fotókkal és interjúkkal. Azok az emberek szólalnak meg, akik Freddie Mercury legközelebbi barátai voltak élete utolsó éveiben. A könyv rengeteg korábban ismeretlen, megdöbbentő tényt közöl az énekesről és életéről, megrendítő részletekkel a szerelem és az önbeteljesítés élethosszig tartó kereséséről, és természetesen arról, hogy az 1980-as évek középén elkapta a végzetes betegséget.
"Aki kívül hordta a szívét! – Szerelem és útkeresés a tomboló sikerben.
Első ízben derül fény mindenre a világ egyik legmegragadóbb rocksztárjával kapcsolatban. A Bohém rapszódia átfogó életrajz erről a nagyszerű emberről, privát fotókkal és interjúkkal. Azok az emberek szólalnak meg, akik Freddie Mercury legközelebbi barátai voltak élete utolsó éveiben. A könyv rengeteg korábban ismeretlen, megdöbbentő tényt közöl az énekesről és életéről, megrendítő részletekkel a szerelem és az önbeteljesítés élethosszig tartó kereséséről, és természetesen arról, hogy az 1980-as évek középén elkapta a végzetes betegséget.
Freddie életének sokkoló történetén keresztül azt is megismerhetjük, hogyan kényszerítette térdre a világot a HIV-fertőzés, amit a The Gay Plague, azaz „melegvírus” gúnynévvel illettek. Az élettel teli, lenyűgözően tehetséges rocksztár halála mind az orvos-, mind a zenésztársadalmat megrázta. A Bohém rapszódia végre tiszta vizet önt a pohárba, és alaposan körüljárja Freddie Mercury életét, hogy méltó emléket állítson neki."
Nem kell bemutatnom nektek Freddie Mercuryt és a Queent, hiszen az egész banda valamint mind a négy tagja igazi legenda a zenei világban, és azon kívül is. Bár a frontembert jóval a születésem előtt elvitte a szörnyű betegség, ebből is látható, hogy az, amit a Queen megalkotott, az teljes mértékben generációkon átívelő. Ugyan a zeneipar napjainkban merőben kezd eltérni évtizedekkel korábbi előadóitól, előtérbe kerültek a gépi zenék, de soha nem fogják átvenni azt, amit egy igazi hangszer képes nyújtani. Valódi dallamot, melódiát. Nem számít, hogy tíz, húsz vagy száz évvel leszünk Freddie Mercury halála után, öröksége tovább él azoknak a szívében, akiknek a zene igazi kincs.
A Bohém rapszódia (eredetileg Somebody To Love) több szálon is fut. A Queen felállása, Freddie élete, neveltetése és gyerekkora, majd későbbi sikerei mellett a szerzőpáros utánament az AIDS, a HIV vírus eredetének is, bemutatja, hol és miként ütötte fel a fejét, majd hosszú darabig követhetjük azt, amíg eljut a híres énekeshez. Így nem csupán egy különleges személyről szóló életrajzot olvashatunk, hanem a maga módján didaktikus töltettel is bír a könyv.
A fiatal Farrokh Bulsara sorsát már teljes életének megvilágításában látjuk. Identitásának magyarázatát a szerzőpáros visszavezeti a bentlakásos iskola falai között történt atrocitásokra és az énekes szigorú neveltetésére. Alapos részletességgel ismerhetjük meg a zenei ikon fiatalkorát és a Queenhez vezető rögös ösvényt. Freddie egyetemi évei nagyban meghatározták az életét, hiszen ez idő alatt kezdte megvalósítani az álmait, aminek a végpontja a hírnév és az elismerés volt. Számos banda előzte meg a Queent, meglepő módon a későbbi frontember sok időt töltött Brian és Roger körül mielőtt egy zenekart alakítottak volna. Először barátokká, majd munkatársakká váltak. A könyv érdekesen és izgalmasan mutatja be ezt az időszakot, részletesen elemzi és mesteri részletességgel számol be ezekről a Queen felállásához vezető együttesekről. A történetmesélés közepette többször is kiszól az olvasóhoz a regény, így mi is azt érezhetjük, hogy jelen voltunk a rögös ösvény minden pillanatában. És akkor, amikor John Deacon csatlakozásával egy utánozhatatlan négyes született a zenei iparban.
"Freddie úgy gondolta, a rock show-műsor is lehet, hogy olyan élménnyel gazdagíthat, ami minden szempontból elvarázsol."
Több csúcspontja is van a regénynek. Az egyik legnagyobb természetesen a banda megszületése, de csak ezután kezd igazán izgalmassá válni a történet. A kíváncsiságunk egyre hajt előre, hiszen a Queen megalakulása még csupán a kezdet, az igazi sikerek csak ezután következnek. A '70-es években már nem egy daluk került fel a TOP10-es listába, de a valódi áttörést egy bizonyos 6 perces, három különböző részből álló, operabetétes szám jelentette 1975-ben, amely a Queent és Freddie Mercury nevét lemoshatatlan tintával véste bele a legendák nagykönyvébe. Ez pedig nem más, mint a Bohemian Rhapsody. A Queen jött, látott és győzött. Az egész világ visszhangozta a nevüket, és nem volt olyan ember, aki ne tudott volna egy sort sem ebből a fülbemászó dalból. A Bohém rapszódiát még megannyi szupersláger követte, ugyanakkor érték a bandát sikerek és kudarcok is.
Nagyon tetszett, hogy a szerzőpáros nem csupán a Queent mint jelenséget mutatta be, hanem valósággal elkalauzolt bennünket a 20. század második felének néhány évtizedébe, és a zeneiparon kívül az akkori világ eleven atmoszféráját is megismerteti az olvasóval. Az életfeltételeket, az emberekre jellemző általános gondolkodást, a kor divatját, valamint feltűnnek a regényben a bandatagokon kívül további hírességek is. Mindezt úgy tárta elénk Richards és Langthorne, hogy ha valamivel nem voltunk tisztában, vagy soha nem hallottunk még róla, akkor sem érezhetjük magunkat kirekesztve, hiszen nem sajnálták a szavakat, bekezdéseket ezeknek az egyes kitérőknek. Imádtam, hogy a központi témán kívül ilyen pontos korrajzzal találkozhattam a könyvben!
De a legfontosabb kérdés: Miért is hiszem el mindazt, amit ez a kötet bemutat? Nem lehet csupán egy jól megalkotott marketingfogás? Nem hinném, hogy ez az 550 oldal tömény, mégis olvasmányos életrajz egy megtévesztő alkotás volna. Ezt garantálja a több mint 700 lábjegyzet és különböző forrás, interjú, amelyekből a szerzőpáros összeállította ezt a könyvet. Nem kevesebb mint 50 oldalnyi bibliográfia követi az utolsó mondatot. De ennél is fontosabb megemlíteni, hogy a Bohém rapszódia, minden hibájával és rossz szokásával együtt mutatja be Freddie Mercuryt, nem emeli piedesztálra és tartja tökéletes embernek, hiszen magunk is tudhatjuk, hogy valóban nem volt az. Valóságos ember volt nehéz időszakokkal és megpróbáltatásokkal, és ezeket ugyanúgy elénk tárja a könyv. Mégis mindennek ellenére tagadhatatlan, hogy egy zenei zseni volt, egy utánozhatatlan figura a színpadon, egy igazi fenomén, ami magas röppályán ragyogta be az eget.
„Sosem kérte, hogy sajnálják – mesélte May. – Nagyon erős személyiség volt, szerette ő irányítani a saját sorsát.”
Borító:
Egy igazi műalkotás. Mást nem is érdemelt volna ez a kötet. A szürke háttéren a színes felhő, amely körülöleli Freddie Mercury alakját, nem is lehetne pontosabb mása a könyv tartalmának. Emellett kiemelném még a dombornyomott, arany betűket, amelyek megkoronázzák a borítót.
Összességében:
A 20. század második felét egy igazi legenda fénye világította be. Freddie Mercury tagadhatatlanul a zeneipar egyik legragyogóbb csillaga, fantáziájával különböző stílusok elemeit rakta úgy össze, hogy azok mégis egy elegyet alkossanak. A Queen egy örökzöld zenekar, amit évtizedekkel a frontember halála után is elismerően emlegetnek. Egyediségével nemcsak saját korát, de az utókort is meghódította, a legnagyobb stadionokat töltötte meg zenekedvelő emberekkel és felejthetetlen élményt okozott a hallgatóságának minden alkalommal.
A Bohém rapszódia egy valóságos történet az álmokról, a hírnévről, egy vírusról, amely emberéleteket követel és a zenéről minden mennyiségben.
Azoknak ajánlom, akik szeretnék végigkövetni egy igazi legenda életét, megismerni a fiatalkorát és vele együtt átélni a sikereket, de a hányattatásokat is. Ugyanúgy a zene szerelmeseinek, akik meg akarják ismerni az utánozhatatlan Queent, a történelem egyik legfényesebben ragyogó zenei csillagát.
Oldalszám: 544
Kiadó: Könyvmolyképző
Kedvenc karakter: Brian May, Roger Taylor, Freddie Mercury, John Deacon
Kedvenc idézeteim:
"A zenei világban nagyon magabiztosnak kell lenni ahhoz, hogy az ember elérjen valamit. Felesleges azt szajkózni, hogy nincs rá szükség. Ha valaki olyasmit mond, hogy »Talán nem vagyok elég jó, talán jobb lesz, ha kevesebbel is megelégszem«, akkor az jobb, ha feladja. Mi tele voltunk önbizalommal. Ez alapvető fontosságú volt. Az embernek szüksége van egyfajta arroganciára, rengeteg önbizalomra, és megingathatatlan elhatározásra, meg persze a szokásos készségekre, például zeneire. Az arrogancia nagyon jó dolog, amikor az ember belekezd valamibe, ezt úgy értem, hogy igenis azt kell mondogatni, hogy ti az első számú zenekar lesztek, nem pedig a második helyezett. Bennünk ez megvolt."
"Vajon az énekes többet tesz majd holtában azért, hogy felvegye a küzdelmet az ostobasággal és az előítéletességgel, mint amennyit életében el tudott érni ezen a téren?Huszonöt évvel később határozottan állíthatjuk, hogy a válasz igen."
Nem kell bemutatnom nektek Freddie Mercuryt és a Queent, hiszen az egész banda valamint mind a négy tagja igazi legenda a zenei világban, és azon kívül is. Bár a frontembert jóval a születésem előtt elvitte a szörnyű betegség, ebből is látható, hogy az, amit a Queen megalkotott, az teljes mértékben generációkon átívelő. Ugyan a zeneipar napjainkban merőben kezd eltérni évtizedekkel korábbi előadóitól, előtérbe kerültek a gépi zenék, de soha nem fogják átvenni azt, amit egy igazi hangszer képes nyújtani. Valódi dallamot, melódiát. Nem számít, hogy tíz, húsz vagy száz évvel leszünk Freddie Mercury halála után, öröksége tovább él azoknak a szívében, akiknek a zene igazi kincs.
A Bohém rapszódia (eredetileg Somebody To Love) több szálon is fut. A Queen felállása, Freddie élete, neveltetése és gyerekkora, majd későbbi sikerei mellett a szerzőpáros utánament az AIDS, a HIV vírus eredetének is, bemutatja, hol és miként ütötte fel a fejét, majd hosszú darabig követhetjük azt, amíg eljut a híres énekeshez. Így nem csupán egy különleges személyről szóló életrajzot olvashatunk, hanem a maga módján didaktikus töltettel is bír a könyv.
A fiatal Farrokh Bulsara sorsát már teljes életének megvilágításában látjuk. Identitásának magyarázatát a szerzőpáros visszavezeti a bentlakásos iskola falai között történt atrocitásokra és az énekes szigorú neveltetésére. Alapos részletességgel ismerhetjük meg a zenei ikon fiatalkorát és a Queenhez vezető rögös ösvényt. Freddie egyetemi évei nagyban meghatározták az életét, hiszen ez idő alatt kezdte megvalósítani az álmait, aminek a végpontja a hírnév és az elismerés volt. Számos banda előzte meg a Queent, meglepő módon a későbbi frontember sok időt töltött Brian és Roger körül mielőtt egy zenekart alakítottak volna. Először barátokká, majd munkatársakká váltak. A könyv érdekesen és izgalmasan mutatja be ezt az időszakot, részletesen elemzi és mesteri részletességgel számol be ezekről a Queen felállásához vezető együttesekről. A történetmesélés közepette többször is kiszól az olvasóhoz a regény, így mi is azt érezhetjük, hogy jelen voltunk a rögös ösvény minden pillanatában. És akkor, amikor John Deacon csatlakozásával egy utánozhatatlan négyes született a zenei iparban.
"Freddie úgy gondolta, a rock show-műsor is lehet, hogy olyan élménnyel gazdagíthat, ami minden szempontból elvarázsol."
Több csúcspontja is van a regénynek. Az egyik legnagyobb természetesen a banda megszületése, de csak ezután kezd igazán izgalmassá válni a történet. A kíváncsiságunk egyre hajt előre, hiszen a Queen megalakulása még csupán a kezdet, az igazi sikerek csak ezután következnek. A '70-es években már nem egy daluk került fel a TOP10-es listába, de a valódi áttörést egy bizonyos 6 perces, három különböző részből álló, operabetétes szám jelentette 1975-ben, amely a Queent és Freddie Mercury nevét lemoshatatlan tintával véste bele a legendák nagykönyvébe. Ez pedig nem más, mint a Bohemian Rhapsody. A Queen jött, látott és győzött. Az egész világ visszhangozta a nevüket, és nem volt olyan ember, aki ne tudott volna egy sort sem ebből a fülbemászó dalból. A Bohém rapszódiát még megannyi szupersláger követte, ugyanakkor érték a bandát sikerek és kudarcok is.
Nagyon tetszett, hogy a szerzőpáros nem csupán a Queent mint jelenséget mutatta be, hanem valósággal elkalauzolt bennünket a 20. század második felének néhány évtizedébe, és a zeneiparon kívül az akkori világ eleven atmoszféráját is megismerteti az olvasóval. Az életfeltételeket, az emberekre jellemző általános gondolkodást, a kor divatját, valamint feltűnnek a regényben a bandatagokon kívül további hírességek is. Mindezt úgy tárta elénk Richards és Langthorne, hogy ha valamivel nem voltunk tisztában, vagy soha nem hallottunk még róla, akkor sem érezhetjük magunkat kirekesztve, hiszen nem sajnálták a szavakat, bekezdéseket ezeknek az egyes kitérőknek. Imádtam, hogy a központi témán kívül ilyen pontos korrajzzal találkozhattam a könyvben!
De a legfontosabb kérdés: Miért is hiszem el mindazt, amit ez a kötet bemutat? Nem lehet csupán egy jól megalkotott marketingfogás? Nem hinném, hogy ez az 550 oldal tömény, mégis olvasmányos életrajz egy megtévesztő alkotás volna. Ezt garantálja a több mint 700 lábjegyzet és különböző forrás, interjú, amelyekből a szerzőpáros összeállította ezt a könyvet. Nem kevesebb mint 50 oldalnyi bibliográfia követi az utolsó mondatot. De ennél is fontosabb megemlíteni, hogy a Bohém rapszódia, minden hibájával és rossz szokásával együtt mutatja be Freddie Mercuryt, nem emeli piedesztálra és tartja tökéletes embernek, hiszen magunk is tudhatjuk, hogy valóban nem volt az. Valóságos ember volt nehéz időszakokkal és megpróbáltatásokkal, és ezeket ugyanúgy elénk tárja a könyv. Mégis mindennek ellenére tagadhatatlan, hogy egy zenei zseni volt, egy utánozhatatlan figura a színpadon, egy igazi fenomén, ami magas röppályán ragyogta be az eget.
„Sosem kérte, hogy sajnálják – mesélte May. – Nagyon erős személyiség volt, szerette ő irányítani a saját sorsát.”
Borító:
Egy igazi műalkotás. Mást nem is érdemelt volna ez a kötet. A szürke háttéren a színes felhő, amely körülöleli Freddie Mercury alakját, nem is lehetne pontosabb mása a könyv tartalmának. Emellett kiemelném még a dombornyomott, arany betűket, amelyek megkoronázzák a borítót.
Összességében:
A 20. század második felét egy igazi legenda fénye világította be. Freddie Mercury tagadhatatlanul a zeneipar egyik legragyogóbb csillaga, fantáziájával különböző stílusok elemeit rakta úgy össze, hogy azok mégis egy elegyet alkossanak. A Queen egy örökzöld zenekar, amit évtizedekkel a frontember halála után is elismerően emlegetnek. Egyediségével nemcsak saját korát, de az utókort is meghódította, a legnagyobb stadionokat töltötte meg zenekedvelő emberekkel és felejthetetlen élményt okozott a hallgatóságának minden alkalommal.
A Bohém rapszódia egy valóságos történet az álmokról, a hírnévről, egy vírusról, amely emberéleteket követel és a zenéről minden mennyiségben.
Azoknak ajánlom, akik szeretnék végigkövetni egy igazi legenda életét, megismerni a fiatalkorát és vele együtt átélni a sikereket, de a hányattatásokat is. Ugyanúgy a zene szerelmeseinek, akik meg akarják ismerni az utánozhatatlan Queent, a történelem egyik legfényesebben ragyogó zenei csillagát.
"(...) akkor is van valami csodálatos, amit nem moshatnak el az évek, ami örökké megmarad."
Oldalszám: 544
Kiadó: Könyvmolyképző
Kedvenc karakter: Brian May, Roger Taylor, Freddie Mercury, John Deacon
Kedvenc idézeteim:
"A zenei világban nagyon magabiztosnak kell lenni ahhoz, hogy az ember elérjen valamit. Felesleges azt szajkózni, hogy nincs rá szükség. Ha valaki olyasmit mond, hogy »Talán nem vagyok elég jó, talán jobb lesz, ha kevesebbel is megelégszem«, akkor az jobb, ha feladja. Mi tele voltunk önbizalommal. Ez alapvető fontosságú volt. Az embernek szüksége van egyfajta arroganciára, rengeteg önbizalomra, és megingathatatlan elhatározásra, meg persze a szokásos készségekre, például zeneire. Az arrogancia nagyon jó dolog, amikor az ember belekezd valamibe, ezt úgy értem, hogy igenis azt kell mondogatni, hogy ti az első számú zenekar lesztek, nem pedig a második helyezett. Bennünk ez megvolt."
*
"Vajon az énekes többet tesz majd holtában azért, hogy felvegye a küzdelmet az ostobasággal és az előítéletességgel, mint amennyit életében el tudott érni ezen a téren?Huszonöt évvel később határozottan állíthatjuk, hogy a válasz igen."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése