Leiner Laura - Emlékezz rám

HANGULAT                                MOLY                                        2019

"Semmi kétség, az Iskolák Országos Versenye tizenegy napja több eseményt tartogatott eddig Újvári Hanna számára, mint az azt megelőző egy teljes év. Az édesanyja halála után zárkózottá és közönyössé vált lány kezdeti idegenkedése idővel semmivé vált, és a piros csapat teljes értékű tagjaként minden tehetségét és tudását arra használja, hogy elnyerje a Szirtes Gimnázium számára az áhított kupát. A győzelemig azonban hosszú még az út, és Szirtes-csapat tagjai hamar megtanulják, hogy ezen a vetélkedőn sem a feladatok, sem a versenyzők nem olyanok, mint amilyennek első pillantásra látszanak. Az élménytábor árnyas fái alatt könnyen válhat barátból ellenség, kellemetlen ismerősből hasznos szövetséges, tartósnak hitt kapcsolatból futó ismeretség…"

 Vegyes érzéseim vannak ezzel a trilógiával kapcsolatban. Amennyire imádtam az Ég veledet, annyira csalódtam a Maradj velemben. Kíváncsi voltam, miket tartogat számomra az Emlékezz rám, hiszen ettől függ, milyen szájízzel fejezem be az Iskolák verseny trilógiát. 

Amikor igazán elegem van a külvilágból, csupán kikapcsolódásra vágyom egy jó könyv társaságban, akkor Leiner Laura mindig egy jó választás. Ez most is bebizonyosodott. Hamar beszippantott ismételten a történet, a Bükk, és az egyre növekvő feszültség, hiszen a döntő minden feladattal csak közeledik, amikor is eldől, ki nyeri el a kupát és a diadal örömét. 

Hannát sokként érte a fekete csapat kiesése és Kornél távozása. Milyen hatással lesz a bimbózó kapcsolatukra a közöttük tátongó 170 km? A lány biztos abban, hogy a sárga csapat Mátéja nem tisztességgel ejtette ki a feketéket, ám bizonyítani senki sem tudja. Csupán bízhatunk abban, hogy a gonoszok mindig elnyerik méltó büntetésüket. 

Lóri, Bernadett, Zsombi és Hanna jobb csapatot alkotnak, mint valaha, közös céljuk ugyanis a győzelem, ám már nem csupán társak egy versenyben, hanem a közös megpróbáltatások barátokká kovácsolták őket. A feladatok sikeres teljesítésének érdekében meg kell tanulniuk mások fejével gondolkodni, olvasni a sorok között, és tisztában kell lenniük saját tehetségeikkel, de egymás képességeivel is. De vajon mindez elég, hogy ők vihessék haza az IOV-kupát? 

"– Bosszúállók! Ez a Bosszúállók. Imádom, láttam vagy ötvenszer! Kívülről tudom az egészet – kiáltozott Isti teljesen túlpörögve."

Az Emlékezz rám tele volt izgalmas jelenetekkel, olyanokkal, amiket a Maradj velemből hiányoltam. Érdekes, egyedi feladatokat talált ki az írónő, érződött mindegyiken, hogy egyre nagyobb a tét, hiszen szűkül a kör és közeledünk a döntő felé. Immár minden csapat tisztán látta, hogy Máté nem az, akinek az elején mutatta magát. Mindenki tudomására hozta, hogy egyedül a győzelemért jött, és ezért bármit hajlandó megtenni. Még az aljas húzásoktól sem riad vissza. Ám amit ebben a regényben tett, az minden határon túlment. Itt bebizonyosodott, hogy a fiúnak nincs morális értékrendje, és nem tudja, mit is jelent valóban a barátság. Ezért viszont végig csupán sajnálni tudtam. Hiszen a magánynál az életben nincs rosszabb dolog. Az ilyen emberek pedig önmagukat ítélik erre a sorsra. Tetszett viszont, hogy az arany csapat hihető jellemfejlődésen ment keresztül, megkockáztatom, hogy a végére nemcsak Hanna, hanem az olvasó is megkedvelte a lányokat annak ellenére, hogy kezdetben az ellenszenv abszolút tapintható volt köztük és a többi játékos között. 

Az Emlékezz rám cím a Maradj velem utolsó sorai után arra is utalhatna, hogy bár Kornél immár visszatért a hétköznapok forgatagába, mégis emlékezzen a lányra, akit a Bükk erdejében megismert. De ez mégsem így van. Hanem ez a mondat a regény - valamint a teljes trilógia - másik szférájára vetül ki: a gyászfeldolgozásra. Hanna egy éve vesztette el az édesanyját, utána nem maradt más, csak a bűntudata. Minden pillanat, amit az Instagramnak és YouTube-nak szentelt, elvesztegetett időnek tűnnek, amit mással, hasznosabbal is tölthetett volna. Az édesanyjával. Hányszor mondta, hogy "most épp online játékban vagyok, nem érek rá"? Mi, olvasók Hannát visszafogott lánynak ismertük meg, aki kerüli a társaságot és félti az apja egészségét, de többször is találhatunk rá utalást, hogy korábban nem ilyen volt. A visszaemlékezésekből szolid képet kapunk arról, hogyan is viselkedhetett Hanna korábban, és mekkora törést jelentett a tinédzser életében az édesanyja elvesztése. Az IOV ezért neki több mindent adott, mint más résztvevőknek. Egyrészt megtalálta a szerelmet Kornél személyében, másrészt feloldozást nyert a bűntudata. Mindezzel a szállal Leiner Laura egyfajta didaktikus útmutatónak is szánhatta a trilógiát, hogy felhívja a figyelmet az eltúlzott médiahasználatra, a pillanatok múlékonyságára, és hogy az életet valójában megélni kell, és nem posztolni róla. 

Ám mindezen jók ellenére nem volt továbbra sem tökéletes a regény. Az Ég veledben megvolt még az újdonság varázsa, ami miatt hamar utat talált a szívemhez. A Maradj velemnél mondtam, hogy hiányoltam az akciót, a nagy fordulatokat, melyek ugyan az Emlékezz rámban megtalálhatóak voltak, összességében egy szuper alappal rendelkező, de rétestésztaként elnyújtott történetként éltem meg a teljes trilógiát. Sok volt már Kocsis cirkusza, és továbbra is hihetetlen, hogy a diákok bármelyike is az iskola közelébe venné az irányt a nyári szünetben, csak hogy molinót fessen a négy versenyzőnek. Eltúlzott volt, ahogyan Lóri karakterénél is ugyanezt éreztem. Karikatúrája volt a mai szlengnek és a fiatalok általános beszédstílusának. Joviális volt, és inkább fárasztó, mint szerethető figura. 

Ugyanakkor nem tagadom, hogy kellett ez a kikapcsolódás, amit az Emlékezz rám nekem nyújtott, minden hibájával együtt. Ezeket realizáltam magamban, de túlléptem rajtuk, hiszen nem volt célom sosem mazochizmusból olvasni, csupán szórakozásból. Mégis ugyanemiatt döntöttem úgy, hogy felhagyok egy időre a Leiner Laura könyvekkel, hacsak nem tud a következőkben egy olyan alapötlettel előállni, amire igazán nem fogok tudni nemet mondani.

Borító:

A második kötetnél kifejtettem, hogy nagyobb változásra számítottam a kötetek kinézetét illetően, mégis azért szépen mutat egymás mellett a három rész. Apró különbségek megfigyelhetőek rajtuk, ám az a lényeg, hogy egymással harmonikusak, és külön-külön is idilli, szemet gyönyörködtető látvány mindegyik.

Összességében:

Leiner Laura könyvei mindig kikapcsolódást nyújtanak, amikor épp arra van szükségem, hogy elmélyedjek egy könnyed, humoros, fiatalos történetben. Ez megvalósult az Emlékezz rámot olvasva is. Lezárult egy trilógia, melynek összességében szerettem a részese lenni. Együtt izgultam Hannával, Lórival, Bernadett-tel és Zsombival minden feladat teljesítésekor, vagy éppen amikor várták a következő akadályt. Hiszen a teljesítési vágy végig ott zubogott bennük, és a legjobbként akartak kikerülni a verseny végén. De vajon ez sikerül nekik? 

Az egyedi alaptörténet rögtön előrevetítette az Iskolák versenye trilógia sikerét. Egy történet gimis szereplőkkel egy nyári versenyen, ahol előtérbe kerülnek a morális értékek, a barátság, a csapatmunka, a közös élmények,  mindebbe egy romantikus szálat is beleszőtt az írónő. 

Azoknak ajánlanám leginkább a trilógiát, akik egy aranyos, mégis izgalmas vetélkedő részesei szeretnének lenni, kimozdulni a Bükkbe, hogy átéljék a kihívásokat a Szirtes Gimnázium tanulóival. 

Oldalszám: 460
Kiadó: L&L

Kedvenc karakter: Kornél
Kedvenc idézeteim:

" – [...] Most mit mondjak, Hanna? Veszettül hiányzol, és jó volt hallani a hangodat a videón – mondta, mire azonnal megtelt a szívem boldogsággal, és úgy éreztem, hogy szinte felrobban a mellkasomban.
– Te is hiányzol – suttogtam."

*

"Köztudott, hogy nyáron az egyenleteknek nincs megoldásuk."