Kylie Brant - Csinos kis táncoslányok

 HANGULAT                                MOLY                                        2020 

"A ​múlt nem ereszt. Évekkel ezelőtt, Saxon Falls városából eltűnt egy fiatal lány, Kelsey Willard, akit azóta halottnak hisznek. A tragédia sajgó űrt hagyott a lány családjában: az anyja gyógyszerekkel próbálja tompítani a fájdalmat, az apját lassan legyűrik a titkos démonai, mindeközben a húga szeretné végre maga mögött hagyni a múltat. De most egy újabb lány tűnt el a környékről. Az eset feltépi a Willard-család sebeit, visszarántja őket a múltba, és olyan események láncolatát indítja el, amire egyikük sincs felkészülve. Mark Foster különleges ügynök kísérteties párhuzamokat fedez fel a két lány elrablásának körülményei között, így esélyt kap arra, hogy elfogjon egy sorozatgyilkost. De ehhez fényt kell derítenie a Willard-család féltve őrzött titkaira, és közben rájön, hogy az igazság sötétebb lehet, mint valaha képzelte volna. Ahhoz, hogy megtalálja az újonnan elrabolt lányt, előbb meg kell oldania egy régi rejtélyt: Kelsey Willardét. Élve vagy holtan, a lány az egyetlen reménye, hogy megoldja az ügyet. 

Hátborzongató thriller a balett-táncosok világából."

Vannak azok a pillanatok, amikor semmi nem tud jobban kiszakítani a valóság fogságából, mint egy izgalmas, fordulatokkal teli thriller. Nem vagyok jártas ebben a zsánerben, sokkal inkább a romantikus regények felé húz a szívem, de akadnak olyan időszakok, amikor elengedhetetlenné válik kilépni a komfortzónából, kipróbálni valami újat, és a pszicho-thrillerek világában én ezt megtaláltam. Ezt az újdonságot.

Sosem voltam az a típusú kislány, aki kérlelte volna az anyukáját, hogy írassa be balett órákra. Egyszerűen az a kecsesség és báj sosem volt meg bennem. Kylie Brant regénye viszont annál is inkább vonzott. Hogyan keveredik a tánc művészete és lágysága a thrillerre jellemző hátborzongató atmoszférával? Felvetődött bennem ez a kérdés, és egészen addig nem hagyott nyugodni, míg a végére nem értem.  

A regény felütése felhívja a figyelmet az internetes ismerkedés veszélyeire - azt hiszed, ismered a másikat, de valójában nem. Kitárulkozol neki, elmondod a legféltettebb titkaidat, és nem is gondolnád, hogy ezeket egyszer majd felhasználják ellened. Whitney DeVries egy éjszakán kioson, hogy végre találkozzon internetes hódolójával, amikor hirtelen egy fekete furgonban találja magát, majd egy zárt szobában, láncra verve, ahonnan nincs menekvés. Az egész kisvárost bejárja az eltűnt lány híre, az ott lakók pedig rögtön összeköttetésbe hozzák egy 7 évvel ezelőtti esettel - Kelsey Willard eltűnésével. A Willard-család életében a lányuk hiányát semmi sem tudta azóta sem pótolni. Megpróbáltak továbblépni, megpróbálták folytatni az életüket, de a remény szikrája még mindig ott parázslott mindannyiukban - hátha egyszer Kelsey hazatér. Whitney eltűnése újra felszínre hozza a régi sérelmeket, a múlt fájdalmait, a helyi rendőrség pedig ismételten megnyitja Kelsey Willard aktáját. Vajon ezennel sikerül elkapni a Tíz Mérföldes Gyilkosnak keresztelt sorozatgyilkost? A nyomozás Mark Foster vezényletével folyik, aki mindent megmozgat, hogy végre megoldja egy tucat eltűnt lány esetének kérdését. De most agyafúrtabbnak kell lennie, mint valaha. 

A Csinos kis táncoslányok több témával is foglalkozik. Ám főként a gyászt, az elveszítettséget, valamint annak a családra gyakorolt hatását mutatja be. Hamar rájövünk, hogy a Willard-családban Kelsey eltűnése előtt is akadtak problémák - a külsőségek mindig is jobban számítottak, emiatt pedig egy valódi élethazugságra épült az életük. A szülők kapcsolata már régóta nem felhőtlen, érezhetően nincsenek megbeszélve a konfliktusok, és ez félrelépéshez vezetett. David - az apa - sok időt tölt távol a családtól, magára hagyva a szorongásokkal küzdő fiatalabb lányát, Janie-t és a titkon gyógyszerfüggő feleségét, Claire-t. Kelsey említését pedig feltűnően kerülik ők, és szemtől-szembe a kisvárosban lakók is. Janie-nek az évek múltával lett elég ereje visszamenni az iskolába, ahol jóindulatnak semmi nyoma nem fogadta. Ő lett a fura, visszahúzódó, stréber lány, akinek eltűnt a nővére. Whitney elrablása és előkerülő kétes képek a helybeli lányokról azonban arra késztetik őt, hogy saját nyomozásba kezdjen. 

Érezhetően az egész város titkol valamit. Mindenkinek van rejtegetnivalója, amiről nem szeretné, hogy napvilágot lásson. Az iskolai gondnok fiatal, csinos lányokat fotóz, a pap feltűnően kerüli a kontaktust a rendőrséggel, a gimnázium falai között korrupció zajlik, és a múlt mindenkinél kísért - a DeVries és a Willard családnál is. 

Bármennyire is élveztem a hátborzongató, különleges atmoszférát, a nyomozás egyes fázisait, nem mehetek el szó nélkül néhány hiányosság mellett. A cím és a beharangozó alapján arra következtethetünk, hogy a regény nagy hangsúlyt fektet a táncra, a balettre. Viszont a könyvet olvasva sajnos nem ez történt. Egyszer-egyszer tűnt fel csupán a tánc motívuma Whitney részéről, hiszen az elrablója arra kényszeríti, hogy láncra verve a legjobb balett-tudást hozza ki magából. Ha csalódást okoz, annak viszont ára van. Kevésszer szerepelt, de akkor abszolút hatásos volt - ebből vártam volna még többet. Valamint amit még igencsak nehezményeztem, a gyilkos indítékainak hiányos kifejtése. Reméltem, hogy mélyebben belemegy a gyilkossági lélektanba, olyan háttérrel szolgál majd az írónő számára, amitől átérezzük, milyen sérült ember is az ilyen. Ennek elmaradása lehet véletlen, vagy éppen szándékos - talán nem is akarta Kylie Brant, hogy megismerjük a gyilkos  elme mögött zajló gondolatokat. Ennek ellenére én hiányoltam a regény végéről ezt a záróakkordot.

Borító:
A borítón megjelenik az ősz toposz, a lehullott levelek, melyek modellezhetik az elrabolt lányok lehullott életét. Ehhez az évszakhoz kapcsoljuk az elmúlást, az elvesztettséget, így abszolút passzol a regényt belengő fájdalmas atmoszférához. Az avarban egy pár elnyűtt balettcipőt láthatunk, mely szimbolikusan kapcsolódik a történethez és megelevenedik általa a cím is. 

Összességében:
A Csinos kis táncoslányok egy rendkívüli pszicho-thriller, mely feltárja a múlt elrejtett titkait. Visszanyúlik egészen 7 évvel a jelen előttig, és összekapcsolja két eltűnt, fiatal lány esetét. Megkapja mindenki a végső lezárást? Úgy éreztem, igen. 

Az írónő elvarrta a szálakat, a múlt szelencéi lassan, apránként nyílnak ki, ahogy haladunk előre a történetben. Érzelmeket, empátiát vált ki belőlünk ez a regény. Sötét, rémisztő és valóságos. Talán épp ettől vált rendkívül ijesztővé. Hiszen nem tudni, jártunkban mikor találkozhatunk ilyen emberekkel. Olyanokkal, akik saját sérelmeiket vetítik ki másokra. 

Élveztem olvasni, hajtott előre a kíváncsiságom. 

Azoknak ajánlom ezt a történetet, akik szeretnék belevetni magukat egy olyan nyomozásba, ahol vissza kell hengeríteni az idő fonalát és át kell látni a hazugság sötét álarcán. 

Oldalszám: 440
Kiadó: Könyvmolyképző

Kedvenc karakter: Mark Foster
Kedvenc idézeteim:

"A lány visszhangzó sikolya megremegtette a szobát. Pusztító volt a fájdalom. De ezúttal a kínon túl más is szétterjedt benne: vörösen lángoló düh."

*

"A szörnyek nem a hálószobában rejtőztek. Ott éltek a városodban, a hétköznapi emberek közt. Valószínűleg ők is munkába jártak, talán integettek is a szomszédoknak, miközben a füvet nyírták. A valódi szörnyek nem rémisztő külsejűek, karmos-agyaras lények voltak az ostoba horror-filmekből, amiket a barátaival az ottalvós bulik alkalmával néztek."