2020. november 9.

Az írás mint különleges szenvedély - Interjú Sienna Cole írónővel

Sienna Cole olyan írónő, akitől mindig szívesen olvasok. Az ő neve már garancia számomra egy rendkívüli regényre, egy igazi lelki töltettel bíró, bensőséges utazásra, valamint hihetetlen izgalmakra. Első önálló regénye 2017-ben jelent meg, hamarosan pedig a hatodik érkezik országszerte a könyvesboltokba Ahol a százszorszépek nyílnak címmel, mely engem  előolvasóként már teljesen elvarázsolt. Kíváncsi voltam, mi vezette az írónőt erre a pályára, hogyan szokott nekikezdeni egy új történetnek és egyéb kulisszatitkokra, amelyek ki is derülnek az interjút olvasva.:) 

Sienna Cole

 1.) Hogyan váltál íróvá? Vagy éppen az írói pálya talált meg téged? Mesélj erről egy kicsit!

Az olvasás szeretetével együtt született meg bennem a vágy, hogy magam is alkossak. Nyolc-kilencéves korom körül tettem az első szárnypróbálgatásaimat, és azonnal éreztem, hogy egy különleges szenvedélyre találtam. Ez azóta is velem van; az életem szerves részévé vált.

2.) Jellegzetesen két zsánerben alkotsz - romantikus regényeid a Négyszáz nap szabadság valamint a Reményszimfónia, viszont A köd után, a Lefelé a folyón és az Elmejáték c. köteteiddel a krimi ill. thriller kategóriák gyöngyszemei. Mi áll ennek a hátterében?

Mivel olvasóként is nyitott, kíváncsi természet vagyok, íróként sem szeretném bekategorizálni magam. Ugyanúgy kedvelem a romantikát, mint a csavaros krimiket, vagy a mély lélektani drámákat, de a történelmi kalandregények is közel állnak hozzám. Alapvetően az emberi elme működése az, ami igazán megmozgatja a fantáziámat, így ha találni kell egy közös nevezőt a történeteimben, az a pszichológiai megalapozottság, ami körbeveszi és végigköveti a cselekményt. Számomra nincs annál izgalmasabb, mint megfejteni, hogy egyfajta személyiség várhatóan hogyan reagál bizonyos helyzetekben, és hogyan változik, ha különböző hatásoknak van kitéve.

3.) Ugyanakkor elszakadva a romantikától és a krimi-thriller párostól - legújabb regényedet leginkább lélektani drámaként definiálnám. Mi ösztönzött arra, hogy papírra vesd az Ahol a százszorszépek nyílnak c. alkotásodat?

A történeteim általában spontán születnek, amikor a legkevésbé számítok rájuk. Ha megfog egy ötlet, nekiállok kidolgozni, életet lehelni belé. Természetesen ezek az alkotások nem tőlem függetlenül jönnek létre, mindegyik reflektál az éppen aktuális életszakaszomra, lelkiállapotomra, gondolataimra. Az elmúlt időben nagyon sokat foglalkoztam önismerettel, rengeteg energiát fektettem saját magam felfedezésébe, és ez tükröződik az Ahol a százszorszépek nyílnak c. regényben is. Azt az üzenetet szeretném átadni, hogy mennyire fontos a szembenézés, az önreflexió, és a múltbéli traumák feldolgozása a lelki értelemben vett sikeres élethez.

4.) Az Elmejáték c. könyved erőteljes felütésű történet, ami a bullying témáját dolgozza fel. Hogyan közelítetted meg ezt, mi inspirált a regény megírására? Szerinted mennyire van kitéve egy diák a bullying hatásának az iskolában Magyarországon?

Sajnos ez Magyarországon is jelenlévő probléma, ami csak az elmúlt időben kezdett kellő figyelmet kapni és beszédtémává válni. Mivel nálunk nincsenek olyan látványos következményei, mint az Egyesült Államokban, ahol minden napra jut egy tömeges lövöldözés, és minden hónapra legalább egy iskolai merénylet, nehezebb tetten érni, milyen romboló hatásai vannak. Amikor én voltam iskolás, az ilyesfajta bántalmazásra csak legyintettek, legfeljebb annyi tanácsot kapott az ember, hogy ne hagyja magát, és csak a legkirívóbb esetekben történt külső beavatkozás. A bullying meghatározó élmény lehet egy ember életében, akár súlyos traumát is okozhat, melyet aztán hosszas terápiával lehet csak feldolgozni, ezért mindenképpen foglalkozni kell vele. Ezért is választottam témául én is, hiszen ha a hatására csak egy szülő is jobban odafigyel a gyermekére, vagy egy gyermek is felismeri, hogy ami esetleg vele történik, az nincs rendben, akkor már elértem a célom.

5.) Volt olyan szereplő az évek folyamán, akinek a jellemével megküzdöttél?

Vannak olyan karaktereim, akikkel könnyen azonosulok, de olyanok is, akik távol állnak tőlem. Ők mindig nagyobb kihívást jelentenek, de épp ezért izgalmas velük dolgozni. Az Ahol a százszorszépek nyílnak c. regényben Norman pl. egy olyan szereplő, aki sokáig megfoghatatlannak tűnt számomra; épp úgy rejtőzködött előlem, mint ahogy a történetben is teszi. Aztán rájöttem, hogy ez nem is lehetett volna másképp: nekem is el kellett mennem a „százszorszépekig”, hogy megláthassam Norman valódi arcát. Ez íróként is katartikus élmény volt – remélem, az olvasóknak is az lesz.

6.) Nem titok, hogy szeretsz olyan témákhoz nyúlni, amelyeket tabutémákként is definiálhatunk. Te hogyan éled meg ezeket a történeteket író szemmel? Nehéz az utolsó pont leütése után elengedni a szereplőidet és a cselekményt?

Soha nem értettem, miért léteznek egyáltalán tabutémák. Miért nem lehet mindenről, ami az élet velejárója, őszintén beszélni? Persze a belém nevelt gátlások számomra is nehézzé teszik, hogy nyíltan kezeljek bizonyos témákat, de egy könyv lapjain könnyebben kiadom magamból, ami a lelkemet nyomja. Remélem, hogy ebben a tekintetben is pozitív szemléletváltás történik a világban. Az írási folyamat során a karaktereim nagyon hozzám tudnak nőni, így nehezen engedem el őket. Akad olyan közülük (korábbi regényekből), akiket még mindig nem tudtam.

7.) Milyen kutatómunka előzi meg az egyes regényeid írási fázisát?

Rengeteg cikket, tanulmányt olvasok az adott témában, filmeket, dokufilmeket nézek, előadásokat hallgatok, és ha tehetem, szakértővel is konzultálok.

8.) Miért választottál írói álnevet? Hogyan lettél Sienna Cole?

Mivel a fantáziámat leginkább a külföldi helyszínek mozgatják meg, úgy gondoltam, hogy egy angolszász hangzású írói álnév jobban passzolna a történeteimhez. Bár ez már változóban van, a tapasztalatok alapján az olvasók is szívesebben emelnek le egy külföldi szerző által jegyzett könyvet a polcról. Egyébként már gondolkodtam rajta, hogy magyar szereplőkkel, magyar helyszínen játszódó regényt, regényeket is szívesen írnék – valószínűleg azt a saját nevem alatt tenném.

9.) Miben változott az életed az első önállóan megjelent könyved után?

A legnehezebb lépés az volt, hogy kiálljak a rivaldafénybe, és bárki számára elérhetővé tegyem a munkám. Az elején féltem tőle, hogy milyen visszajelzéseket fogok kapni, és megviselt, ha valakinek nem tetszett a könyvem. Három év távlatából visszatekintve úgy látom, hogy az írói hivatás és a publikálás egy gyorstalpaló önismereti tréning. Hihetetlenül sokat adott és ad nekem emberileg, amiért nem lehetek elég hálás.   

10.) Hatodik önálló regényed érkezik néhány napon belül. Milyen érzések kavarognak benned ennek kapcsán?

A megjelenés előtt mindig rendkívül izgatott vagyok, és alig várom az első visszajelzéseket. Most különösképpen kíváncsi vagyok, mert úgy érzem, hogy a szokásosnál mélyebb húrokat pendítettem meg, és érdekes lesz számomra látni, ki hogyan rezonál vele.

11.) Tekintsünk egy kicsit a jövőbe! Milyen terveid vannak az Ahol a százszorszépek nyílnak utánra? Esetleg dolgozol már valamin?

Van most két-három regényötlet a tarsolyomban, de még nem döntöttem el, melyikbe vágok bele legközelebb. Ez még számomra is meglepetés. :)

12.) Mi a legjobb dolog számodra abban, hogy író lettél?

Számtalan csodát éltem már meg az írói hivatással kapcsolatban, de a mai napig meghatódom, ha valakitől olyan visszajelzést kapok, hogy a történetem cselekményében vagy egyik szereplőjében magára és az életére ismert, és netán ennek hatására valamit pozitív irányba megváltoztatott. Azt hiszem, voltaképp nem is lehetne szebb célja ennek a mesterségnek, mint új perspektívákat tárni fel és hozni közelebb az emberekhez.

 

Sienna Cole elérhetőségei:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése