A félig tündér, félig ember Bryce Quinlan imádja az életét. Minden estét bulizással tölt, és eltökélte, hogy kiélvezi mindazt, amit Lunathion – azaz Crescent City – nyújthat. Csakhogy egy kegyetlen gyilkosság alapjaiban rendíti meg a várost, és Bryce világa darabokra hullik.Két évvel később Bryce még mindig a város legismertebb szórakozóhelyeit járja, immár a feledés reményében, ám hirtelen folytatódnak a gyilkosságok. A hírhedt bukott angyalt, Hunt Athalart megbízzák, hogy figyelje minden lépését, és Bryce rájön, többé nem menekülhet a feledésbe.
Bryce és Hunt igyekszik kideríteni az igazságot – és feldolgozni saját múltjuk szörnyűségeit. A megbolygatott szálak a város legsötétebb részein és a háborúban álló kontinenseken keresztül egyenesen a pokol bugyraiba vezetnek, ahol az évezredek óta szunnyadó erők most ébredezni kezdenek…"
Ha most megkérdezné valaki, ki az én személyes hősöm, biztosan Sarah J. Maast említeném. Ugyan nem hord köpenyt vagy álarcot, vagy menti meg a világot úgy, mint Wonder Woman, de egy igazi csodanő, az biztos. Hiszen mindaz, amit a tollával teremt, tökéletes gyógyír a megtört léleknek. A legnagyobb szükségben vettem elő a Föld és vér házát, és nem csalódtam, azonnal a szívembe zártam, ahogyan az írónő eddigi regényeit is.
Bryce vanírok között él félig ember-félig tündérként. Legjobb barátai egy kanima, egy tűzszellem, egy orgyilkos, egy félig kecske balett táncos és egy farkas alakváltó, aki a következő fiatal ám ígéretes vezetőjének tűnik az Ördögfalkának. Ő Danika, Bryce legjobb barátnője, szinte testvére. Ismerik egymás lelkének minden apró szilánkját, hűségesek és óvják a másikat bármi áron. De az életstílusukat legplasztikusabban a kicsapongó szóval lehetne jellemezni. Ha buli van, ők biztosan a tömeg közepén táncolnak alkohollal az ereikben és bármiféle tudatmódosító szerrel, ami csak a kezük ügyébe kerülhet. Felszínes partihercegnőknek tűnnek a kívülállók számára, akik vonzzák a bajt. Talán így is van. Hiszen egy alkalommal szörnyűség történik - Danikát és az Ördögfalkát holtan, darabokban találják meg a lakásukban. Bryce-nak pedig fel kell dolgoznia, hogy elveszítette a másik felét, akivel szívesen meghosszabbítaná félszerzet életét a Zuhanással. Akire mindig számíthatott, és akiről kiderül, hogy megannyi titkot rejtegetett. Azon az éjszakán kis híján Bryce maga is életét vesztette, de egy angyalnak hála megúszta egy sebhellyel a lábán.
Ám ez még csak a bemelegítő kör, ennél jóval több van ebben a regényben. Ahogyan halad előre a nyomozás, és egyre inkább elmélyed Bryce és Hunt a múlt titkaiban, úgy kerül elő egyre több szál, amelyek talán összefüggnek Danika gyilkosának kilétével. Az Őszkirály és még valaki a háttérben Luna kürtjét keresik, mely egy rég elveszett és használhatatlannak tartott ereklye, mégis úgy gondolják, újra fel lehetne ruházni erővel. Továbbá az alvilág és a feketepiac titkos szereket rejt, ami ha rossz kezekbe kerül, kárhozatra bocsáthatja az egész világot. Eközben pedig Hunt oldaláról megjelenik a hierarchia, a rabszolgasors elleni lázadás motívuma, mely megtöri a lelket, bármilyen erős is az.
A farkaslány bár korán életét veszti, szerves részét képezi a történetnek. Az a szeretet, barátság, mely közte és Bryce között kialakult, az a kapocs nem szűnt meg. A szálak is mindig egy emberhez vezetnek vissza: Danika Fendyrhez. Hiszen ahogyan a Viperakirálynő is megmondta: Bryce ott lel majd válaszokra, ahol számára a legjobban fáj.
"– Ez a lényeg, Bryce! Az életé. Hogy úgy élj, úgy szeress, hogy közben tudod, holnap az egész eltűnhet. Ettől lesz minden annyival értékesebb."
Szokásosan nagy kedvencet avattam Sarah J. Maas legújabb regényével! Ugyan az Üvegtrón sorozatot és az ACOTAR trilógiát is egyszerűen imádom, üdítő volt egy teljesen új világba csöppenni az írónővel és az új karakterekkel. Bryce nem olyan főhős, mint amilyen Aelin Ashryver-Galathynius vagy Feyre Archeron voltak, de nem is akarnám őket összehasonlítani. A lány itt minden idegszálával egy lázadó, lobbanékony egyéniség, aki csakis a saját feje után megy. Egyetlen dolog érdekli csupán: az igazság. Mi történt a legjobb barátnőjével azon a tragikus estén? És Hunt... Szavakhoz sem jutok. Ez a rabszolgasorsra jutott angyal olyan erőről tett tanúbizonyságot 900 oldal során, amiért megérdemli minden tiszteletemet és szeretetemet. Kiderült, hogy az Umbra Mortisnak helyén van a szíve, és a Halál Árnyékát is ugyanúgy megrázza a halál közelsége, mint bármilyen másik lényt. Azonnal beleszerettem, nincs mese.
Igazi érzelmi hullámvasút volt ez a könyv. Egyszer megállás nélkül kacagtam Bryce tettein vagy megszólalásain, másszor könnyek gyűltek a szemembe, és alig láttam a betűket. De végig zakatolt a szívem, olyan hevesen, hogy majd' kirepült a helyéről. Sokan mondták már korábban, hogy lassan indul be a regény - ez valóban így van. Ugyanakkor Sarah J. Maas nem rétestésztaszerűen, ok nélkül nyújtja el a történetet, az előzmények is ugyanolyan jelentőségteljesek és hozzátenném, hogy közel olyan izgalmasak is, mint a csattanó a végén. Az írónő többször is játszik velünk, olvasókkal, hiszen elhiteti, hogy már sínen van az igazság, felfedtük a múlt árnyait, de akkor jön egy újabb csavar, egy újabb meglepetés, amire nem számítottunk. Az utolsó 250 oldalon a szemem a lapokhoz ragadt, nem bírtam egyszerűen elszakadni a cselekménytől, annyi izgalom és fordulat várt ott, hogy képtelen voltam letenni a kezemből. És ez egy igazán jó történet ismérve! Beszippant a világa, nem ereszt el, és még az utolsó oldal után is veled marad. Pontosan ilyen a Föld és vér háza - és alig várom, hogy a folytatással ismételten Crescent Citybe utazhassak.
Borító:
Egyszerűen lélegzetelállító alkotás lett! Különösen a színösszeállítás tetszik - nem csoda, hogy a vöröset választották dominálónak, de mellette a világosbarna, bézs árnyalat is igazán passzoló. Elég sok díszítőelemet helyeztek a képre, mégsem érzem azt, hogy eltúlozták volna, vagy feleslegesek lennének, szerintem valóban így gyönyörű, ahogyan van. A könyvből pedig a motívumok visszaköszönnek majd.
Összességében:
Sarah J. Maas most is igényes munkával szőtte össze regényének fonalait. A Föld és vér háza mind a 900 oldala tele van izgalommal, fordulattal és nem várt meglepetésekkel. Főként a legvégén jöttek olyan csavarok, melyek teljesen a könyv lapjaihoz láncoltak. Egyszerűen nem bírtam letenni, a rabja lettem. A stílusnak, a történetnek, a nyomozásnak, a karaktereknek. Egyszerre volt humoros és komoly, érzelmes és akciódús.
Nehezen találni a szavakat egy ilyen csoda után. Mert ez kétségtelenül az. És a történet még nem állt meg itt... sőt, a kalandok még csak most kezdődnek!
Minden fantasy-rajongónak a polcán a helye, azok is imádni fogják, akiktől távol áll a romantikus zsáner, de elsősorban a megtört szívű és megfáradt lelkű könyvmolyoknak ajánlom. Mert ez a könyv gyógyír minden sebre, sérülésre, amíg az idő el nem végzi a dolgát.
Oldalszám: 910
Kiadó: Könyvmolyképző
Kedvenc karakter: Bryce Quinlan, Orion "Hunt" Athalar, Ruhn Danaan, Lehabah
Kedvenc idézeteim:
"Hűséges a halálig és azon túl is."
*
"– Őszinte leszek veled.
– Ajajj!
Hunt orrlyukai kitágultak.
– Bármi áron megoldom ezt az ügyet. Még akkor is, ha oda kell kötözzelek a kibaszott székhez, hogy megírd a listákat.
Bryce elvigyorodott.
– Kikötözés. Menő.Hunt szeme elsötétedett.
– Ne… baszakodj… velem!
– Igen, tudom, te vagy az Umbra Mortis."
*
"– Tudom, hogy úgyis mész tovább, Quinlan, akkor is, ha minden szar."
*
"– A barátom. Aki legalja műsorokat néz velem a tévében, és elviseli a baromságaimat. Az vagy, akinek nem kell magyarázkodnom olyankor, amikor a leginkább számít. Teljes valómban látsz engem, és nem menekülsz előlem."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése