Stephanie Garber - Caraval

 HANGULAT                                MOLY                                        2017

"Scarlett ​Dragna eddig még egyetlen napot sem töltött távol attól a kicsi szigettől, ahol ő és a húga, Tella, hatalmaskodó, kegyetlen apjuk keze alatt felnövekedtek. A történet azzal indul, hogy az apa házasságra kényszerítené Scarlettet, ami egyszeriben véget vetne a lány hosszú évek óta tartó álmodozásának a messzi szigeten zajló Caravalról, a földkerekség legvarázslatosabb előadásáról, amelynek közönsége szintén a játék résztvevőjévé válhat. Azonban épp ebben az évben végül megérkezik a várva várt meghívó, amiről Scarlett annyit álmodozott. Tella elhatározza, hogy elmegy a Caravalra, és egy titokzatos matrózzal elraboltatja Scarlettet is. Csakhogy amint odaérnek, kiderül, hogy Tella eltűnt: az ő elrablója a Caraval ördögien mesteri szervezője, Legend. Scarlett hamarosan megérti, hogy a húga az idei Caraval kulcsfigurája, az egész játék körülötte forog: az lesz a győztes, aki Tellát megtalálja.

Scarlett többször is végighallgatja a figyelmeztetést: bármi is történjék a Caraval során, az mind csak a fantasztikusan kidolgozott előadás része, de ő, szegény, még be se lépett, máris bábuként kezd lépkedni a mágia és a szívfájdító szerelem sakktábláján. Hanem akármi is a Caraval, valóság vagy sem, neki mindenképp meg kell találnia a húgát, mielőtt véget érne a játék utolsó, ötödik éjszakája, máskülönben a beinduló veszélyes dominóhatásra Tella örökre eltűnik a világból.

Isten hozott, légy üdvözölve a Caravalban! De légy óvatos, nehogy túl messzire röpítsen a képzeleted!" 

Nagy rajongója vagyok a fantasy zsánernek, és már idejét sem tudom, mióta kerülgetem Stephanie Garber Caravalját. A borítója már az első pillantásra elbűvölt, a körülötte lévő felhajtás pedig még inkább felkeltette a figyelmemet. Tudni akartam, mit rejt. Ám mindig akadt más, valami fontosabb. Végül örülök, hogy csak most vettem a kezembe, mert pont olyan időszakban talált meg, amikor egy fiatalos, varázslatos és elragadó történetre vágytam - amit a Caraval nekem teljesen megadott.

Scarlett és húga, Donatella egy messze eső szigeten laknak toxikus, erőszakos édesapjukkal, aki a hely kormányzója. A lányok már sokat hallottak a nagymamájuktól a bűvös Caravalról és Legend mesterről, aki a legélethűbb illúziók alkotója. Mi lehetne vonzóbb két fiatalnak, akik el akarnak menekülni saját valóságukból, mint a varázslat? Scarlett évek óta bombázza Legendet a leveleivel, melyben kéri, hadd vehessenek részt húgával a Caravalon - ám választ sosem kapott rájuk. Ezidáig.
Scarlettnek el kell döntenie, hogy a biztonságosnak tűnő menekülőutat választja, a házasságot, amivel kijuttathatja magát és Tellát apjuk fogságából, vagy beleveti magát az ismeretlenbe, és ellenszegül, ami talán az életüket is követelheti. A lány sokkal földhözragadtabb annál, hogy éljen Legend mester meghívásával, de húga mégis talál egy megoldást, amivel részt vehetnek a Caraval kozmikus előadásában, ahol egyetlen szabály játszik: Ne higgy a szemednek, mert könnyen becsaphat! Ám a Caraval nem veszélytelen - hiszen összefolyik az illúzió és a valóság, és ez egyszer már emberéletet követelt. 

Scarlett és Tella útjai már az elején kettéválnak. Az idősebb nővér egy Julian nevű kalóz társaságában ragad a szigeten, mely idén a Caraval otthonául szolgál. A fiú eleinte igazi szájhős, de mivel korábban már vett részt előadáson, Scarelett kénytelen elviselni a társaságát, hátha segíthet a húga megtalálásában. A szigeten öt nap áll a részt vevők rendelkezésére, hogy megfejtsék a rejtvényt, és aki ezt teljesíti, annak valóra válik a legfőbb kívánsága. Ám Scarlett nemcsak a szabadságáért küzd, hanem a húgáért is, aki a szigeten Legend fogságába esett. Aki teljesíti a Caraval feladványát, az megtalálja Donatellát, Scarlett pedig mindent megtesz azért, hogy ő legyen az. 

"Minden embernek hatalmában áll, hogy megváltoztassa a sorsát, ha elég bátor hozzá, hogy harcoljon azért, amit mindennél jobban kíván."

A Caraval első pillantásra egy varázslatokkal teli, ifjúsági fantasy történetnek tűnik. De amint belekóstolunk, rájöhetünk, hogy annál több is rejlik benne. A regény a valóság és illúzió dichotómiájára épít, emiatt nemcsak a cselekmény főhőseinek, de az olvasónak sem szabad hinnie a szemének. Stephanie Garber sokszor tévútra csal bennünket, de emiatt válik rendkívül izgalmassá a történet, hiszen sosem tudjuk, mi vár ránk a következő oldalon. Újabb meglepetés? Újabb lelepleződés? A regény nem szűkölködik fordulatokban és csavarokban. Számtalan alkalommal fordult elő velem a Caraval olvasása során, hogy már úgy gondoltam, jó nyomon járok, de akkor az írónő mindig meg tudott lepni egy váratlan eseménnyel. De ami a legfontosabb, hogy egy mindenek felett álló varázslatra is felhívja a figyelmünket: a szeretet erejére. Scarlett minden cselekedetét a testvére iránti szeretete vezérli. Ez eleinte gyengeségnek tűnhet, amit az apjuk kihasznál annak érdekében, hogy büntesse a lányait, ám a valóságban a legnagyobb erő, amit birtokolni lehet. Vajon elég a testvéri szeretet ahhoz, hogy kijussanak mindketten élve a Caravalról?

 

Borító:
A borító azonnal elvarázsolt - nem bonyolult, de annál látványosabb. A háttér a csillagos eget idézi meg, melyen piros vonalak tűzijátékszerű íve jelenik meg. A cím középen egy óriáscsillagon helyezkedik el, átfogja, körülöleli, az egyedi betűtípus pedig külön eleganciával látja el a szót: Caraval. Rögtön a varázslat jut róla eszembe.

Összességében:
A Caraval egy rendkívüli történet, egyedi közegben, újdonságokkal fűszerezve. Stephanie Garber megmutatta, hogy lehet még újat alkotni a fantasy-világban, gördülékeny stílusa pedig lehetővé tette, hogy a könyv teljesen beszippantson, és el se engedjen. A különféle kalandok és a szórakoztatás mellett bemutatja a szeretet erejét, és hogy semmi sem lehetetlen.

Azoknak ajánlom a Caravalt, akik imádják a kiszámíthatatlan történeteket, a csavarokat, fordulatokat, és el szeretnének veszni egy igazán különleges könyv lapjai között.

Oldalszám: 470
Kiadó: Libri/Kolibri

Kedvenc karakter: Julian Marrero
Kedvenc idézeteim:

"A megvalósuló álmok gyönyörűek, de ha az ember egy álomból képtelen felébredni az rémálommá válhat […]"

*

[…] a remény, az nagyon erős érzelem. Vannak, akik azt mondják, önmagában is képes táplálni a csodát. Igaz, megfoghatatlan, és nem annyira maradandó, de nem kell belőle sok."