Claire North - Ithaka

 HANGULAT                                MOLY                                        2022

"Itt ​az ideje, hogy Ithaka asszonyai elmeséljék történetüket…  

Odüsszeusz király tizenhét éve ment háborúba Trója ellen, és magával vitte Ithaka szigetének minden harcolni képes férfiját. Egyikük sem tért még vissza. Távollétükben az ithakai asszonyokra maradt a királyság vezetése. Pénelopé még alig vált nővé, amikor hozzáment Odüsszeuszhoz. Amíg együtt éltek Ithaka szigetén, helyzete biztos volt. Most azonban, hogy közel két évtized telt el férje távozása óta, egyre több a találgatás, hogy Odüsszeusz meghalt. Kérők kezdenek kopogtatni a királyné ajtaján. Egyetlen férfi sem elég erős azonban ahhoz, hogy igényt tarthasson a király megüresedett trónjára. Még nem. Mindenki arra vár, hogy az erőviszonyok megbillenjenek. Pénelopé tudja, bármilyen döntést hoz, az véres polgárháborúba sodorhatja Ithakát. Itt mindenki figyel, még az istenek is, és nincs a szigetnek olyan szeglete, ahol ne uralkodna cselszövés. A királyné csak ravaszsággal, éleslátással és megbízható szolgálói segítségével tudja fenntartani a törékeny békét, amely a királyság túlélésének feltétele.  

A több irodalmi díjat elnyert Claire North merész, erőteljes és megható írása új életre kelti az ókori mítoszokat, és olyan nőkről szól, akik keményen helytállnak a kegyetlen férfiak uralta világban. Ez Pénelopé, Odüsszeusz messze földön híres feleségének története, ahogyan még soha nem mesélték el." 

Odüsszeusz történetével már az iskolapadban megismerkedhetünk. Sokat tanultunk a trójai mondakörről, az eposzokról, a görög istenekről. De ritkán épül eköré egy regény. (Tisztelet Rick Riordannek és Madeline Millernek.) Ám Claire North (valódi nevén Catherine Webb) egy hiánypótló alkotással állt elő - bemutatja, amiről Homérosz megfeledkezett. Mégis mivel töltötte idejét Pénelopé királynő, amíg férjét várta haza a háborúból?

Tizennyolc év sok idő. Ennyi ideje hajózott el Odüsszeusz Ithakáról, hogy Agamemnónt segítve bevegyék Tróját. Mindenki halottnak hiszi a férfit, de Pénelopé nem hajlandó addig meggyászolni, míg elő nem kerül a holtteste. Csaknem két évtized alatt megannyi kérő érkezett a szigetre versengve a királynő kezéért és az üres trónért, de ő apósa szemfedelének elkészítésére hivatkozva halogatja az újraházasodást. (Ami az Odüsszeia szerint azért tart annyi ideig, mert amit nappal megfon, azt éjszaka visszabontja.) Viszont Pénelopé erénye nem csupán a hűségében nyilvánul meg, ahogyan azt az eposz bemutatja. Hadvezér módjára taktikázik, és számba veszi, melyik lehetséges út szolgálja legjobban érdekeit - mint uralkodó, mint nő és mint anya. De nincs sok ideje a gondolkodásra. Minden teliholdkor barbár harcosok támadják meg Ithakát. Fosztogatnak és gyilkolnak, hiszen híre ment annak, hogy férfi felügyelet nélkül maradt a sziget. Vajon mit tehet egy ilyen helyzetben? Az az ötlete támad, hogy nőket képez ki a harcmezőre.

Ám az antik világ még nagyon messze állt a feminizmus eszméitől. Pénelopénak megfontoltan kell szervezkednie, nehogy a vendégei megsejtsék a szándékait, és kétszer meg kell gondolnia, kiben bízhat igazán. A szolgálólányai a királynő szemei és fülei, ők figyelik a kérők minden lépését és tudják a titkaikat. Eközben a férfiak is szervezkednek, hirtelen mindegyikük királyként díszeleg a szigeten, de míg bennük csak a nagyravágyás dolgozik, addig az ithakai asszonyokat a hazaszeretet és a hűség hajtja. Pénelopénak okosan kell játszania, hiszen egy rossz lépés elég a polgárháború kirobbanásáig, a kegyetlen vérfürdőig. És mindezt csak tetézi, mikor elterjed Agamemnón halálhíre, és hogy a felesége, Klütaimnésztra ölte meg, aki történetesen Pénelopé unokanővére.

"Végül Pénelopé feláll, ahogy a hattyú felemelkedik fészkéből. A férfiak udvariasságból hátralépnek, és enyhén meghajolnak; hiszen ő Odüsszeusz király hitvese."

Az Ithaka valójában két síkon játszódik. A halandók és a halhatatlanok szférájában. A történetet saját szemszögén keresztül Héra istennő meséli el, Zeusz - a főisten - felesége. Ez elég egyedi elbeszélésmód, hiszen elegyedik benne a külső és a belső szemlélő, valamint egyszerre személyes és mindentudó. Bár több isten is megjelenik a regényben, nem véletlenül áll Héra a kiemelt helyen. Hiszen a görög kultúrában ő a házasság, a család patrónusa és a nők, női jogok védelmezője, ami kulcsfontosságú szerepet tölt be Claire North könyvében. Az írónő nagyszerűen felveszi Héra fenségességét, egyszerre patetikus és csípős, ahogyan beszél. Sokszor kiosztja Homéroszt a férfiközpontú eposzaiért, többször beleszól, kijavítja, ami engem rendkívül szórakoztatott. Megjelent a lelki szemeim előtt, ahogyan az istennő az Olümposzon nektárt iszogatva lenéz, és elmeséli Pénelopé és az ithakai asszonyok történetét. Ugyanakkor Héra nemcsak passzív szereplője a regénynek. Claire North egyszerre akar szórakoztatni és egy új kultúrával megismertetni bennünket, hiszen az antik világ jellegzetességei, vallási és filozófiai hagyományai is megjelennek az Ithakában. Ilyen az a hit, hogy az emberi sorsokba az isteneknek beleszólása van. Segítik vagy hátráltatják, mikor hogy. Így jelenik meg Athéné és Artemisz is a regényben, akik patronálják olykor a szereplőket. De ugyanúgy felsejlik az antik kultúrában jártas szemek számára egy-egy ógörög lélekfilozófiai utalás is, mely árulkodik arról, hogy Claire North igazán szakértője az antikvitás művészetének, pedig civil munkája nem követelné tőle.

"– Fogadd el ezt egy királynétől: a legnagyobb női hatalom az, hogy mi képesek vagyunk titkokat befogadni."

Borító:
Az Ithaka eredeti borítóján a szövögető, szoborszerű Pénelopét láthatjuk, aki mögött narancssárga alapon éppen világít a telihold. Mindkét mozzanat rendkívül fontos a regényben, a háttér antik elemei pedig megidézik a cselekmény szellemi korát. Ugyanakkor szerintem a magyar borító az Álomgyár alkotásában túltesz ezen. A kék szín eleganciát kölcsönöz a történetnek, nagyon tetszik az aranyozott inda motívum a kép szélén és a művészi, de életszerűbb Pénelopé ruháját díszítő minta kiegészíti a kontextust anélkül, hogy a borító maga túlzsúfoltság hatását keltené. A háttér egyszerű, letisztult, csupán egy antik, oszlopos épület látható piktogramszerűen ábrázolva. Egyszerre kifejező, történethű és szemet gyönyörködtető!

Összességében:
Az Ithaka egy rendkívül különleges világot mutat be. Hozzám mindig is közel állt az antikvitás szellemileg gyümölcsöző időszaka, érdekesnek tartom az ógörög kultúrát, az irodalmat és a művészetet. Ezért Claire North írása azonnal felkeltette az érdeklődésemet, és végül az elvárásaimat is megugrotta. Az Ithaka egy igazán pörgős, női energiákkal teli könyv, mely új értelmezési lehetőséget kínál egy már jól ismert történethez. Pénelopé oldaláról ritkán hallunk, és többnyire csak a hűséges jelzővel illetjük. Claire North bemutatja, mennyivel több rejtőzik benne, és ebből egy szuper regény kerekedett. Élveztem minden sorát.

Azoknak ajánlom az Ithakát, akik szeretnének egy fenséges korba repülni, megismerkedni az antik eposzok és történetek világával, ahol egy igazán erős királyné és a nők védelmező istensége az idegenvezetőnk.

Oldalszám: 430
Kiadó: Álomgyár

Kedvenc karakter: Pénelopé, Klütaimnésztra, Héra
Kedvenc idézeteim:

"– A tüsszentésemben is több bátorság van, mint bennetek."

*

"– Véleményem szerint az ember nem értékeli, milyen értékei vannak otthon, amíg nem kerül távol az otthonától."