Marina di Natale a kórházban tér magához. Döbbenten látja, hogy a haját leborotválták, a fején húzódó vörös sebhely jelzi, hogy komoly műtéten esett át. Rövidesen világossá válik, hogy nemcsak az egészsége, de az egész élete összeomlott. Majdnem a nulláról kell újrakezdenie, mégsem adja fel, hisz bár a férje elhagyja, a szüleire sosem számíthatott, és a munkáját is gyűlöli, a kislánya megmaradt neki – érte pedig a lehetetlenre is képes. Gyógyulása után Marina a festői tengerparti kisvárosba, Anzióba költözik a gyermekével. Kis kora óta vonzották az izgalmas ízek, rajongott nagyanyja különleges, rendhagyó süteményeiért, szinte kívülről fújta a recepteket, melyek a világ lenyűgöző tájait idézték, így rövidesen megszületik a fejében a terv egy saját pékségről.
Csakhogy mindez kapcsolatok és elégséges pénz nélkül meglehetősen kilátástalan vállalkozásnak tűnik… Ekkor azonban váratlanul támogatást kap, mintha a sors sietne a segítségére. Szerencséjére vagy szerencsétlenségére megjelenik egy férfi is az életében, de Marina nem bízik benne, ami nem csoda, hisz Domenico nem más, mint a volt férje Franciaországban élő bátyja, akivel ő soha nem találkozott. Úgy tűnik, Domenico di Natale célja az, hogy kihúzza Marinát a magánélete romjai alól… De vajon mit akar valójában a rejtélyes múltú férfi? És lehet-e bizalmat építeni, ha az ember mindent elveszített, amiben hitt?
R. Kelényi Angelika új regénye egy igazi harcos története, tele vággyal, tervekkel, ízekkel és illatokkal. A Manna Marina egy erős, kitartó nőről szól, akit bár megtépáz a sors, nemegyszer padlóra küld az élet, mégis feláll, összeszedi magát, és a végsőkig küzd az álmaiért."
R. Kelényi Angelika számos oldalát megmutatta már az olvasóközönségének. Megismertetett bennünket különböző évszázadokkal és kultúrákkal, utazhattunk vele napjainkban szerte a világban, aztán egy kitalált univerzumba, sőt még a női lélek rejtelmeibe is bevezetett bennünket. A Manna Marina viszont egy teljesen új kihívás elé állította az írónőt. Legújabb regényében azt mutatja be, mit tehet egy családanya, ha az élete gyökerestül megváltozik egyik pillanatról a másikra. Aki követi Angelika magánéletét, tisztában van azzal, hogy Marina történetét saját küzdelmei ihlették, hiszen az írás a legjobb terápia a sebek gyógyítására.
Marina di Natalét súlyos baleset éri. Egy eltévedt vakolat a fejére esik, ő pedig egy hónapig mesterséges kómába kerül. Ez idő alatt az élete fenekestül felfordul. Arra ébred fel, hogy a férje válni akar, a családja elveszi a tetőt a feje felől, nincstelen lesz, hiszen a házassági szerződés mindenben Paolót védi. Az egyedüli, akiért küzdenie érdemes, a lánya, akit nem bíz a számító Di Natale család felügyeletére, ha addig él is. Szerencséjére talál egy nagyon jó ügyvédet, Barbara Santost, aki segít neki kiskaput találni a szerződésben, valamint egy aranyos állást a közeli városban, Anzióban. Marinát a balesete miatt kétkedve veszi fel az idős házaspár a pékségébe, de annyira otthonosan érzi magát a nő a kis boltban, hogy kétség sem fér ahhoz, hogy a legjobb választás ő volt az üzlet felvirágoztatására. De hogyan küzd meg Marina a hirtelen nyakába szakadt feladatokkal, melyek a Di Natale rezidencián számára adottak voltak? Hogyan mutatja meg a lányának, hogy a szegény élet is lehet gazdag?
"A kiválóságot a jellem határozza meg, azt pedig az ember maga, az életútja és a környezete formálja."
Marina számára a legfontosabb a biztos, nyugodt élet, és hogy mindezt biztosíthassa a lánya számára is. Könnyen beilleszkedik a csendes kisvárosba, és örül annak, hogy új életet kezdhet távol Paolótól és a Di Natale család rideg közegétől. Ám amikor úgy érzi, a mindennapjai helyrerázódtak, és sikerült leküzdenie minden akadályt, a pékség egy bosszú célkeresztjébe kerül, és kétség sem fér hozzá, hogy a volt anyósának keze van a dologban. Eljön az idő, hogy Marinának ki kell állnia magáért, a szeretteiért, aminek az ára az áhított nyugalom feladása. Vajon sikerül igazságot szolgáltatni a rengeteg múlt- és jelenbéli fájdalmakért? A kirekesztésért? A folyamatos ellenszenvért?
R. Kelényi Angelika nagyszerűen ötvözte a romantikát és a lélektant egy izgalmas, páratlan regényben. Rávilágít arra, mennyi odaadást igényel az anyaság, és milyen fontos az önazonosság a boldog élethez. Marina magyar származása különös kapcsolatot alakít ki a címszereplő és az olvasó között. Nagyon tetszett a magyar kultúra megjelenése a regényben, igazi otthon-élményt csempészett a sorok közé általa az írónő. De emellett az olasz gasztro-túra is ámulatba ejtett! Hamar rájöhetünk általa, miért is lett a történet címe Manna Marina.
Borító:
A Manna Marina - az Átkozottakhoz hasonlóan - kemény borítást kapott. A képen egy letisztult háttéren egy nőalak látható, akinek ruháján, testén megjelenik az olasz táj, a tengerpart. Tetszik, hogy nem ferdítették el a történetet egy fiatalabb borítómodellel, hanem hűek maradtak Marina életkorához. Az egyszínű háttér nem kelt ürességérzetet, hanem emiatt válik kiemelkedővé a cím, ami fontos eleme magának a belső tartalomnak. Egyszerű, mégis látványos alkotás!
Összességében:
R. Kelényi Angelika ismét elkápráztatott! Egy újfajta zsánerben próbálta ki magát, ami elképesztően passzolt hozzá. Az anyaságot, a nevelést, a női lélektant helyezte előtérbe, és megmutatta, minden nehézséget és traumát le lehet küzdeni, ha igazán akarjuk. Marina története megmutatja, hogy nem szabad félni az újdonságoktól, mert olykor a szabadság kulcsát adják nekünk.
Ám ezenkívül megismerhetünk új kultúrákat és ízeket, igazi kalandokba keveredünk és megtanulunk igazán szeretni.
A Manna Marina a lelkünkhöz szól. Azoknak ajánlom, akik egy igazán rabul ejtő történetet szeretnének olvasni, mely szárnyalni biztatja az olvasóját.
Oldalszám: 330
Kiadó: Álomgyár
Kedvenc karakter: Marina di Natale
Kedvenc idézeteim:
"Én hiszek abban, hogy a sors vagy Isten megbünteti azokat, akik másoknak ártanak."
*
"A szerelem pedig… A szerelem csak fájdalommal és gonddal jár."
*
"Nem értettem, mi köt össze vele, de biztos voltam benne, hogy valami meghatározó kapcsolat van közöttünk, aminek nincs neve, amit nem lehet definiálni, ami ijesztő, ugyanakkor megnyugtató is, egy kapocs, amit talán a gyűlölet és a szomorúság hozott létre, mert ezek olykor erősebbek a szeretetnél is."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése