Emma Chase - Egy ágyban a herceggel

 HANGULAT                                MOLY                                        2018

"Nicholas Arthur Frederick Edward Pembrook Wessco királyságának trónörököse, úgy is mondhatnánk, méltóságos őszexisége, elképesztően vonzó, ellenállhatatlanul jóképű és szégyentelenül öntelt – de hát ki ne lenne az, ha folyton hajbókolnak előtte? De egyszer csak egy hóeséses manhattani éjszakán a herceg találkozik egy fekete hajú szépséggel, akinek esze ágában sincs meghajolni előtte. Helyette inkább belevág egy tál pitét a herceg képébe. Nicholas a fejébe veszi, hogy kideríti, vajon a lány is olyan ízletes-e, amilyen a pitéje. Trónörökösként hozzászokott, hogy megkap mindent, amit csak akar. Egy herceggel randizni nem éppen olyan, amilyennek a pincérnőként dolgozó Olivia Hammond elképzelte.  

Adott egy folyton ítélkező királynő, egy lelkesen helytelenítő másodörökös, egy csapat könyörtelen lesifotós és a nyilvánosság fürkésző tekintete. Bár ló húzta hintón tartanak a Roll Royces-ok felé, és újabban senkit nem nyakaznak már le, a királyi család tagjai még messze vannak attól, hogy maguk közé fogadjanak egy közembert. De Oliviának mindez talán megéri Nicholasért. Nicholas úgy nőtt fel, hogy az egész világ őt figyelte, és most a házasságával készülnek ugyanezt tenni. Itt az ideje, hogy eldöntse, ki is ő valójában, és ami még ennél is fontosabb, mit szeretne az életben: királyként uralkodni… vagy egyszerű férfiként örökké birtokolni Olivia szerelmét." 

Jelenleg egy kis könnyed kikapcsolódásra volt szükségem, a polcomról pedig teljességgel szuggerált Emma Chase regénye, ami még a magyar megjelenése előtt felkeltette az érdeklődésemet. Egy ágyban a herceggel. Már a címet olvasva sem tettem magasra a mércét, csak annyit akartam, hogy nevettessen meg és terelje el a gondolataimat. Ami többé-kevésbé sikerült is neki.

Nicholas herceg a wesscói nők álma. Jóképű, huszonnyolc éves, a trón várományosa. A kamerák előtt mindig jól fundált, titokzatos, nem árul el magáról sokat. Ellenben az öccse, Henry, aki a világot járva a sajtó kedvence, hiszen lépten-nyomon ontja magából a jobbnál-jobb cikkalapanyagokat. Az árva fivérek nagymamája, a királynő megelégelve a fiú tivornyázó életvitelét utánaküldi a bátyját, Nicholast, hogy hozza haza és rendezze el az öccse ügyeit, ám közben a trónigényét is meg kell erősítenie - mivel mással, mint az évszázad esküvőjével. A menyasszony kiléte mondjuk még kétséges, de őfelsége összeállíttatta a legígéretesebb nemes hölgyekből álló listát az unokájának. Viszont előtte még egy gyors kitérő New York Citybe, ami a feje tetejére állítja az ifjú herceg életét.

Oliviát minden a családi örökséghez, a pitéket árusító kis pékséghez köti. Minden nap ugyanaz a lemez pörög. Reggel megsüti a pitéket, napközben pedig igyekszik eladni őket. Ám egyszer egy csapat részeg fiatalember lép be a boltba, és az egyik ajánlatot tesz neki: feküdjön le vele, és annyi pénzt kap, hogy abból élete végéig nyugodtan élhetne. De azért a becsülete ennél többet ér, így belevágja a pitét a férfi arcába. Másnap, az immár józan fiatalember visszatér a pékségbe, és Olivia bocsánatáért esedezik. Egyszer pedig leesik a tantusz: ő Wessco királyság trónörököse! A nő élete kalandjába keveredik, ám tudja, hogy csak egy nyárra szól a közös történetük, hiszen Nicholas a happy end végén megnősül. Vajon melyik a fontosabb a boldogság vagy a kötelesség?

"– Persze, minden rendben van. Ez az egyik munkám a sok közül, hogy minden rendben legyen nálam."

Természetesen tudjuk erre a választ. Az Egy ágyban a herceggel könnyed történet, romantikus, sokszor inkább arcpirító jelenetekkel tarkítva. Igazi mesébe illő regény, amiben a hétköznapi lány bepillantást nyerhet az arisztokrácia életébe. Emma Chase bemutatja a felsőbb réteg előnyeit, ugyanakkor hátrányait is egyaránt, milyen magánélet nélkül élni, amikor minden lépése számon van tartva az embernek, milyen az, amikor mindenki hátsó szándékkal közelít, és sosem lehet tudni, ki a barát és ki az ellenség. Amire kellett, azt megadta nekem. Nem igényelt túlzott agymunkát, olvastatta magát a kötet, és igazából tudni akartam, mi vár a végén annak ellenére, hogy teljes mértékben kiszámítható és sablonos volt minden betűje. 

Ami az olvasmányélményemet roncsolta, az a szöveggondozás volt. Minősíthetetlen, kritikán aluli munka tele elírásokkal. Sokáig gondolkodtam, hogy én kaptam-e selejtes példányt, amiben a főszereplő neve hosszú í-vel van minden oldalon írva, miközben külföldi szerző, külföldön játszódó regényéről beszélünk. Olívia. Emellett néhol elírták vagy felcserélték mellékszereplők neveit, feleslegesen fordítottak le vagy magyarosítottak dolgokat, helyeket (mint a Coney Island), illetve minden alkalommal megakadtam az "avval" és "evvel" szavaknál, melyek használata bár helyes ebben a formában, mégis egy kortárs romantikus-erotikus műben véleményem szerint nem helyénvaló, és kimondottan idegesítő is. 

Bár az Egy ágyban a herceggel kellő kikapcsolódást nyújtott és a célnak ezennel megfelelt, nem fogom továbbolvasni a sorozat megjelent köteteit, mert nem gondolnám, hogy annyi újat tartogatna számomra, illetve ugyanazok az emberek dolgoztak a háttérmunkálataiban, mint ennek, amivel egyáltalán nem voltam megelégedve.

Borító:
Az Egy ágyban a herceggel borítója nem árul zsákbamacskát. A magyar kiadásról lerí az elegancia és a vágy, mely abszolút domináns eleme a kötetnek. Kimondottan tetszik a sötét kép, melybe vegyül az arany néhány helyen. A kötet címe egyszerű, ferdén szedett, ám a sorozat címe a sarokban kis címerként lóg bele a borítóba. Szerintem praktikus és szép megoldás. Ugyanakkor a könyv eredeti borítója valamennyivel jobban megjeleníti a címet, ám ez hazánkban már Rachel Van Dayken - A csábítás szabályai kötetén díszeleg.

Összességében:
Az Egy ágyban a herceggel nem árul zsákbamacskát. A cím és a borító is elemi pontossággal meghatározza a tartalmat, ám van, amikor az embernek pont ilyen egyszerű, könnyed kikapcsolódásra van szüksége a hétköznapok fáradalmai közepette. Meg is adta volna Nicholas herceg és Olivia Hammond, az amerikai pincérlány története mindezt, ha a kötet háttérmunkája minőségi lett volna - igényes fordító, szemfüles szerkesztő. Ezek a részletek számomra nagyban rontottak az amúgy is egyszerű olvasmányélményen.

Oldalszám: 414
Kiadó: Álomgyár

Kedvenc karakter: Henry Pembrook
Kedvenc idézeteim:

"Az egyetlen dolog, aminek jobb illata van, mint egy új könyvnek: az egy régi könyv."

*

"Én senkiben nem bízom, akit a kutyám nem szeret."