Brittainy C. Cherry - Csendfolyó

HANGULAT                                MOLY                                        2017

"Gyerekként szerettek egymásba. Ám egy szörnyű élmény rányomja bélyegét a lány életére. Elég erős-e a szerelmük ahhoz, hogy leküzdjék a múlt árnyait, amelyek rátelepszenek a kapcsolatukra? Szerelmi történet. Szeretik egymást, de nem szeretik önmagukat. 

Történet életről és halálról, szerelemről és megszegett ígéretekről."

Brittainy C. Cherry írónő a sorozat eddigi köteteivel, a Lebegéssel és a Tűzesővel is megtalálta a szívemhez vezető utat, ez most sem volt másképp. Már az első oldalaknál járva is tudtam, ez meg fogja érinteni a lelkem, össze fogja törni, majd az apró darabokat újra eggyé forrasztani. Nem is tévedtem. 

Az írónő a második kötettel nagy mércét állított fel, csak reménykedni tudtam, hogy ez is megugorja majd. De hamar beláttam, hogy a Brittainytől csalódásra igazán nem kell számítanom, ugyanis a Csendfolyó az egyik legkiemelkedőbb olvasmányom ebben az évben, hasonlóan a Tűzesőhöz. 

Abszolút kedvenc lett. 

A könyv elején megismerhetjük a fiatal, tízéves főszereplőinket Brooks Tyler Griffint és Maggie May Rileyt. A cserfes kislány és a szomszéd kisfiú története már ekkor elkezdődött. Volt köztük valami megfoghatatlan, amit nem sokan élnek át, valami csodálatos. Maggie fiatalkori önmagában megláttam a sajátomat, ahogy vidáman és a fiúval nem is törődve, önfejűen megszervezi az esküvőjüket. Eszméletlen aranyos volt. Viszont ez ahelyett, hogy a lány élete legcsodálatosabb napja lett volna, átváltozott a legrosszabbá, ami gyökerestől felforgatta a világát. Egy olyan veszekedés tanúja lesz, aminek nem lett volna szabad. Rosszkor volt rossz helyen, és ez kihatott az elkövetkezendő évtizedeire. Ha egy hang nem ijeszti el a támadót, talán az utolsó percei lettek volna ezek Maggie számára. Bár élt, mégis az élete száznyolcvan fokos fordulatot vett. Nem lépett ki többé a házból, nem érintkezett senkivel a családján és a közelben lakó öreg hölgyön, Mrs. Boone-on kívül. És ami a legfontosabb: Egy szót sem szólt többé senkihez. 

Viszont bajban ismerszik meg a legjobb barát, tartja a mondás. Brooks a kevesek egyike, aki nem húzta fel a nyúlcipőt, és lépett le az első alkalommal, hanem megígérte, hogy biztos pont lesz a lány számára, és soha nem hagyja el.  

"A horgonyod leszek,  Ringatni foglak, ha leszáll az éj.  Melletted leszek,  S a sötétséget felváltja a fény,  Átölellek én, a lámpásod leszek, ígérem, hogy nem lesz semmi baj,  A horgonyod leszek,  S kéz a kézben célba érünk majd."
 

Gyönyörű. Az egész történet, a szereplők, minden csodaszép. Nem egyszer fakasztott könnyeket a szemembe. Merem állítani, legmeghatóbb könyv, amit valaha olvastam.  Kihatott az egész lényemre, a lelkemre, sokszor összetörte a szívem. Fájt, amikor a szereplőknek fájt, örültem, amikor ők örültek.

Csodálatos. 

Maga a könyv egy csoda. 

Hihetetlen, hogy ennek a két fiatalnak mennyi mindenen kellett keresztülmennie, milyen sok akadály került az útjukba. Még mindig elöntenek a könnyek, amikor rágondolok. 

Vártam a végét, hogy megtudjam, mi lesz a befejezése, de mégis megijedtem minden egyes lapozásnál, hogy egyre jobban közeleg az utolsó oldal. Az utolsó szó. 

Imádtam, szerintem ez átjön a szavaimból. 

Gyönyörű, katartikus, szívszorító. 

Abszolút újraolvasós. 

A legszebb viszont mégis egy mondat volt, ami teljességgel megérintette a lelkem:

"A te szívdobbanásaid forgatják a Földet."

Köszönöm. Nagyon köszönöm Brittainy C. Cherrynek, hogy ilyen csodákat vet papírra, és ennyire meg tudja melengetni minden egyes alkalommal a lelkem és mindenem. 

Képes játszani a szívem húrjain. 

NAGYON AJÁNLOM.

Karakterek:

Maggie: Mint említettem, a lány eleinte a szeleburdi, hóbortos apróság volt, amikor egyszeriben minden megváltozott benne. Egyetlen pillanat, egy rossz helyzet képes volt a feje tetejére állítani a világát. A némaság kihatott a teljes életére, még az iskolát is online végezte, kommunikálni pedig írásban próbált a családjával. Az anyukája nem tudta, mit kezdjen vele, az emberek kinézték, mert különbözött tőlük. Ő mégis erős maradt, kapaszkodott a horgonyába, ami nem engedte, hogy elsüllyedjen.

Brooks: A legjobb barát, akit valaha az ember kívánhat. Kedves, megértő, nem mondott le Maggie-ről, amikor mindenki más megtette. Csodálatos ember. Bárcsak összefuthatna az ember hasonlóval az utcán.

Borító:

Csodálatos. Bevallom, a kedvencem az eddigiekből. A férfi valami hihetetlenül vonzó rajta, szinte elolvadok, ha ránézek. Őszintén, csak én vagyok így ezzel? Főnököm szerint hasonlít Böde Danira.  Valami első látásra szerelem érzésem van.

Összességében:

Imádtam. 

A szívem húrjain játszott, minden mondata elhatolt a lelkemig. 

Csodálatos. Nem először hangzik el ez a szó az értékelésben, de nem lehet jobban jellemezni. Brittainy C. Cherry írónő csodákat teremt, és oszt meg az olvasóival, és kívánom, hogy ez sose érjen véget. 

Szívszorító, mégis meseszép történet rejlik a lapok között, amit az ember képtelen letenni. Könnyeket csalt a szemembe, nem is, inkább hatalmas könnytengereket! 

Abszolút kedvenc lett, nem is kérdés.

Azoknak ajánlanám leginkább, akik egyediségre és egy apró csodára vágynak. Hiszen ennek a könyvnek minden egyes szava az. Hatalmas varázslat.

Oldalszám: 432

Kiadó: Libri

Kedvenc karakter: Brooks Tyler Griffin, Maggie May Riley

Kedvenc idézetek:

"…a mama azt szokta mondani, hogy minden férfi hülye, tehát ez nem a te hibád. Benne van a DNS-edben."

*

"Szeretni valakit nem azt jelenti, hogy csak a napos oldalban osztozunk. Sokkal inkább azt, hogy mellette maradunk a felhőkbe burkolódzó éjszakákon is."

Kedvenc